Nemzeti Ujság, 1943. március (25. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

4 kiadásért felelőt. ».uj­j* ..x­. ^ szerkesztésért felelőt) BARANYA* LAJOS IHfr­l­. .W.utihhl­­fej D‘ TÓTH LÁSZLÓ vezérigazgató. KlflClJS 3 KOZPOntl S3jtOValJ3l3t 16szerkesztő. WU­LÄÄCIUS » A Ponecnél a németek áttörték a szovjet vonalakat Ribbentrop átadta Rómában Mussolininak Hiller személyes üzenetét ■■■nneBnnnBnHBznaMZBHznnBHB • ■ A hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a háborút az ellenséges erők elpusztításáig és a bolsevizmus halálos veszélyének kiküszöböléséig folytatják — Ciano hétfőn átadta megbízólevelét a pápának — Willkie újra fellép az elnökválasztáson Anglia nem kötötte meg kezét a határkérdésekben A nemzetközi politikának, a háború jelenlegi szakaszában, fontos és érdekes eseménye, hogy Ribbentrop német kül­ügyminiszter­­ a Führer megbízásából Olaszországban járt és február 24-től 28-ig tárgyalásokat folytatott a Ducéval és Bastianini olasz külügyi államtitkár­ral. Amióta a tengelycsapatok kiürítették Tripoliszt és amióta február 6-án Ciano kivált az olasz kormányból és Mussolini, Bastianini volt londoni olasz nagykövet­­ államtitkársága mellett, maga vette át a TM külügyminisztérium vezetését. Ribbentrop látogatása az első széleskörű és beható eszmecsere, amely Hitler megbízottja és az olasz államférfiak között lezajlott. A második világháború kétségkívül sorsdöntő szakaszába érkezett. Mindhá­rom hadszíntéren, a keleti fronton, a Földközi-tenger térségében és az atlanti­óceáni csatában jelentős változások állot­tak be az elmúlt hónapokban és talán még fontosabb fejlemények várhatók a most következő időszakban. Németország a téli szovjet előnyomulás hatása alatt erőinek teljes mozgósítását határozta el s az angolszász hatalmakat Casablancába és Atanaba szintén háborús erőfeszíté­seik fokozásának célja vezette. Közben a Szovjet keleteurópai előnyomulása világ­szerte, az angolszász és semleges államok­ban is felébresztette a bolsevista veszede­lemtől való irtózást. Casablanca és Adana a Földközi-tenger problémáit tolták elő­térbe. Ebben a helyzetben került sor Rib­bentrop római látogatására, aki Hitler személyes üzenetét vitte Mussolinihoz. Ciano helyett már Bastianini tárgyalt Ribbentroppal, de a volt olasz külügymi­niszter az olasz külpolitikának egyik igen fontos állomáshelyén, a Vatikánban tel­jesíti megbízatását. Ciano hétfőn délelőtt nyújtotta át megbízólevelét a pápának. Feltűnő a német-olasz tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentésben az, hogy nem a Földközi-tengeri háborút, hanem a bolsevizmus elleni küzdelmet állítja az előtérbe. A hivatalos jelentésnek legfon­tosabb része ugyanis megállapítja, hogy ,miután ismét kifejezésre juttatták a­­két országnak azt az elhatározását, hogy a há­borút minden szükséges energiával egé­szen az ellenséges erők elpusztításáig és annak a halálos veszélynek a kiküszöbö­léséig folytatják, amely Európa bolsevi­­zálására ismét megjelent a szárazföld keleti határain, a Duce és Ribbentrop miniszter ismét kifejezésre juttatják Né­­­metországnak és Olaszországnak azt a szilárd akaratát, hogy a végső győzelem kivívása után új rendet teremtenek Euró­pában, amely biztosítja minden európai népnek biztos létét az igazság és az együttműködés légkörében". Még érdekesebb a Wilhelmstrasse ille­tékes szóvivőjének nyilatkozata a római­­ tárgyalásokról. „A biztosított európai ha­tárok helyreállítása a nagy európai tér­ségben — mondotta a Wilhelmstrasse szóvivője — olyan cél, amely reális és­ elérhető s amelyért a háromhatalmi szö­vetség államai mindvégig készek harcolni. F Ezzel szemben állanak a bolsevizmus im­perialista tervei és azok a heves különb­ségek, amelyek éppen ezek miatt a tervek miatt merültek fel a nyugati szövetsége­sek között.“ Arra a kérdésre, hogy a nagy európai térségre való utalásból szabad-e arra következtetni, hogy a tengelyhatal­makat nem érdeklik az európai térségen kívül fekvő kérdések, a Wilhelmstrasse szóvivője tagadó választ adott. Minden­esetre a tengelyhatalmak nem szándé­koznak beleavatkozni idegen kontinensek ügyeibe, mint azt más államok teszik. Ami azonban Japánt illeti, a kommüniké elégségesen utal a­­japán szövetségessel való együttműködésre, megemlítve, hogy­ Japán a keletázsiai térséget szervezi meg, illetőleg részben már meg is szer­vezné. Még érdekesebb a Transkontinent Press, kommentárja, amely így szól: „Az, amit a közlemény a megbeszélések tár­gyáról mond, nevezetesen annak közlése, hogy mindkét részen megvan a hajtha­tatlan akarat a bolsevizmusnak Európá­ban­­való megsemmisítésére és egy új rend megteremtésére, amely minden európai népnek biztos megélhetést és igazságos légkört nyújt, a jelen pilla­natban minden bizonnyal megnyugtató hatást vált ki Németország és Olaszország határain túl is. Ugyanis éppen az utóbbi hetekben és hónapokban tűnt ki, hogy máris ,milyen óriási erőkifejtésre volt képes­­a bolsevizmus és hogy milyen messzire tűzte ki halálos terveit, ame­lyeket Európában akar megvalósítani. A tengelyhatalmak — erre bizonyság a találkozó és az arról kiadott közlemény­­— egyesült elszántsággal és még szilár­dabb védelmi akarattal válaszolnak erre a veszélyre. Március 9-ére egyébként, mint hivata­losan közlik, egybehívták az olasz mi­nisztertanácsot. Ez lesz az első miniszter­­tanács a kormánynak február 6-án bekö­vetkezett átalakítása óta. Nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk azt sem,­­ hogy Olaszország Madridba és Ankarába, a Földközi-tenger nyugati és keleti pólu­sába éppen ezekben a napokban új nagy­követet küldött. Mindkét nagykövet, Quariglia és Calboli, az olasz diplomá­ciai karnak legkiválóbb tagjai. Spanyol­­ország különben maga is új nagykövetet küldött a Quirinálba. Raimondo Ferenan­­des Cues­to, az új spanyol nagykövet, a Tribuna munkatársa előtt nyilatkozott diplomáciai küldetéséről. Ebben a nyi­latkozatában a bolsevistaellenes platt­­formot emelte ki. Tény, hogy Spanyol­­ország nem avatkozott be a tengelyhatal­mak és az angolszászok háborújába, s amíg Németországgal és Olaszországgal szemben fenntartotta a baráti kapcsola­tokat, Anglia és az Egyesült Államok felé is megőrizte a jó viszonyt, de a bolseviz­­mussal mindig élesen szembehelyezke­dett. A Tribunának adott nyilatkozatában Cuesta nagykövet hangsúlyozta, hogy diplomáciai küldetésének az a célja, hogy azokat a kötelékeket, amelyeket a spa­nyol háború megpecsételt, megszilárdítsa és olyan együttműködést építsen ki, amely fontos tényezője lesz a földközi­tengeri ,európai és interkontinentális szo­lidaritásnak. Arra a kérdésre, hogy ez idő­­szerint mi az álláspontja Spanyolország­nak Európa kommunistaellenes harcá­ban, a nagykövet azt válaszolta, hogy Spanyolország állásfoglalása a kommu­nizmus európai előnyomulásának és ki­terjedésének­ veszélyével szemben hol­nap éppúgy, mint ma és tegnap határo­zott, erélyes és fenntartás nélküli lesz. Ez az álláspont összhangban van a múlt­ban tanúsított magatartással: változatlan és nem csökkenő harci álláspont a leg­nagyobb áldozatok árán is. Arra a kér­désre pedig, hogy mi Spanyolország ál­láspontja Európa és a világ újjáépítése kérdésében, a nagykövet kijelentette, hogy Európa és a világ jövendő rendjén­­ek azoknak a tényezőknek felszámolás­­án kell nyugodnia, amelyek a francoa forradalomból kialakult politikai rendszer­­eket irányítják, — fejezte be nyilatko­­zatát Cuesta nagykövet. — Spanyolors­­zág egyébként föleleveníti nagy leírás­­yainak és a monarchiának hősi korsza­­kát. Ennek a törekvésnek jellemző tül­­nete, Franco törvényerejű rendelete, amelynek értelmében február 20-át, XIII. Alfonz, az utolsó spanyol király elhalá­lozásának napját minden esztendőben hi­vatalosan­ megünneplik, mint a spanyol királyok emlékének való hódolást. Az NST madridi távirata szerint a spanyol főváros politikai köreiben Franco rende­letének nagy jelentőséget tulajdonítanak. h. n. A Harcterek eseményei Német hivatalos jelentési Berlin, március 1. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli (va­sárnap): Az ellenség szombaton hiába kísérelte meg, hogy benyomja a kubáni hídfő északi arcvonalát. Az Izlum térségében indított német el­lentámadás jól halad. Kramatorszkaját és Lozavaját rohammal elfoglalták. Az ellenség kétségbeesett ellenállást fejtett ki és különösen nagy veszteségeket szen­vedett emberben és anyagban. A hiába­való átkarolási kísérletre bevetett és vé­gül körülzárt ellenséges hadseregek ma­radványai a német arcvonal mögött ki­vezető utat keresnek és fokozatosan meg­semmisítik őket. Február 20-tól 26-áig az eddig beérke­zett és még nem teljes jelentések szerint többezer foglyot ejtettünk, 464 páncélost és páncélos felderítőkocsit, 606 löveget, 189 gránátvetőt és sok m­ás könnyű és nehéz fegyvert, valamint 739 gépjármű­vet megsemmisítettünk vagy zsákmányul ejtettünk. A csatatéren több min 1 4.000 holttestet számoltunk össze. A véderő főparancsnoksága közli (hét­főn): Azok a támadások, amelyeket az ellen­ség vasárnap is a kubáni hídfő arcvonalai ellen intézett, a bolsevisták súlyos és vé­­res veszteségei mellett összeomlottak. Novorosszijszk előtt a hadsereg tüzérsége találatokkal felgyújtott egy páncélosok­kal megrakott hajót. A nílusi arcvonalon az ellenség heves tüzérségi előkészítés után széles arcvona­lon támadásra indult. A szovjet csapato­kat már a főharcvonalak előtt elhárító­­tűzzel szétvertük. Saját támadásunk Izjum térségében a vasárnapi nap folyamán továbbra is tért nyert. A támadó hadosztályok a Donecig, majd a Donecon túlra vetették vissza a szívósan védekező ellenséget. Szétugrasz­­tott és elvágott szovjet erőket felmorzsol­tunk, 23 páncélost szétlőttünk és sok fogo­­lyot, valamint zsákmányt ejtettünk. Harci és közelharci repülőgépek nagy kötelékei támadásaikkal súlyos csapásokat mértek a visszavonuló ellenséges hadosz­lopokra és zsúfolt szovjet erőket támad­tak. Charkov, Kurszk és Orel harci térségé­ben, valamint az Ilmen-tótól délre súlyos harcokban meghiúsult az ellenség sok tá­madása. Egy helyütt a szovjet gépesített csapatait bekerítettük és megsemmisí­tettük. A Ladoga-tótól délre az ellenség vasár­nap egy keskeny előretolt könyök­állás ellen egymásután tíz támadást intézett. Valamennyit visszavertük, súlyos veszte­ségeket okozva az ellenségnek. Február 21. és 20-ika között a hadsereg kötelékei 1060 szovjet páncélost elpusztí­tottak, zsákmányoltak, vagy találatokkal mozdulatképtelenné tettek. Német tengeri haderők ismételt harcba­­vetés során Novorosszijszk előtt elpusztí­tottak egy torpedónaszádot, összesen 6500 tonnányi négy kereskedelmi hajót, vala­mint két parti hajót. A légi haderő el­pusztította az ellenség két további szállító hajóját. Az északtuniszi arcvonalon a német és olasz csapatok támadása további előreha­ladást ért el. A hétfőre virradó éjszakán az eddigi jelentések szerint az algréi par­tok előtt légi torpedóval eltalál nagy ellenséges szállítóhajót. . A PL 7000 tonnás hajó megsemmisül«« ^Biz­tosra vehető.­­ A Földközi-tengeren a­ haditengerészet búvárnaszád repülőgépei elsüllyesztettek egy ellenséges tengeralattjjárót. Angol repülőgépek katonailag hatásta­lan támadásaiig ieyfsztek a megszállt nyugati­­ területi n néhány helysége és az Atlanti-óceáni partján fekvő egyik tá­maszpont­­ellen. E támadásoknál, vala­mint a hétfőre virradó éjszakán Nyugat- Németországban szórványosan ledobott bombák következtében a lakosság köré- Lapunk mai száma 16 fillér

Next