Nemzeti Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
H. ÁPRILIS T. ‘TXZ B X X, EUMI ETF O X X A M T NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 73. szám BAR . Madia a Központi Sajtóvállalat 0 TOTMJ,Í Ó Hemmel csapatai Dél-Tuniszban kiürítették Gabest és El Hammát. Magának a két helységnek földrajzi elhelyezkedése rávilágít arra a tényre, hogy a német és olasz csapatok a Gabes és El Hamma közötti kapun át északra vonultak vissza és ezzel kiürítették azt az egész vidéket, amely innen keletre és délkeletre terült el és magában foglalta a Mareth-vonalat és a Matmata-, valamint a Tebega-hegység lábainál lévő állásokat. De a tuniszi csata legújabb fejleményeiről kiadott berlini magyarázat is így kommentálja a helyzetet Eszerint: Rommel vezértábornagy és Amim vezérezredes csapatai egyaránt bizonyos elszakadási hadmozdulatokat hajtanak végre. Rommelnek ismét sikerült az úgynevezett Mareth-vonal igazi jelentőségéről az ellenséget megtévesztenie; a német-olasz afrikai hadsereg ezt a védelmi övezetet most kiürítette és attól északra új védelmi állásokat foglalt el, miután a német és olasz csapatok a támadó angol és amerikai kötelékeknek az első védelmi övezetekben súlyos veszteségeket okoztak, ezzel be is töltötték feladatukat; a Marethvonal teljesítette rendeltetését és a jelenlegi hadműveletek értelmét Berlinben mindenekelőtt abban látják, hogy „a tengely tuniszi arcvonala Közép- és Észak- Tuniszban összpontosul“. Ami a további katonai fejleményeket illeti, azokról egyelőre nem lehet kombinációkba bocsátkozni, a tény csupán az, hogy a brit és amerikai csapatok Közép-Tuniszban Maknassynál, Észak-Tuniszban pedig különösen Medjez el Babnál és egyéb helyeken fejtenek ki erős nyomást. Egész Olaszországban fokozott figyelem összpontosul Tuniszra és a heves harcokban az egész földközitengeri térség katonai eseményeinek megélénkülését ismerik fel. A lapok közlik a március 30-iki törvényt, amely már a legújabb fejleményekre és eshetőségekre való tekintettel szabályozza Olaszország mozgósítását. Bőven ismertetik a lapok Vidussoninak, a fasiszta párt főtitkárának szicíliai útját és hangsúlyozzák, hogy Szicília lakossága a nap-nap utáni megpróbáltatások ellenére rendületlenül néz elébe az események további fejlődésének és eltökélt szándéka szembenézni minden eshetőséggel.A Messaggero szerdai vezércikkében Pavolini volt olasz népnevelésügyi miniszter szintén a szicíliai kérdéssel foglalkozik és megállapítja, hogy Szicília a hadiesemények következtében a háborús fejlemények középpontjába került. A szövetséges hatalmak Európa ellen Afrika felől kezdték meg a támadást. Afrikában Olaszország először egyedül, majd pedig a tengelyhatalmak csapataival együttesen fontos feltartóztató harcot vívott. Amióta az ellenség megérkezett Tuniszba, Szicília arcvonallá és lövészárokká változott A jelenlegi csatában, Pavolini szerint az ellenség nyilvánvalóan kettős célt tűzött ki maga elé. Az első az, hogy biztosítsa az afrikai partot az Európa elleni támadás céljaira. A másik, hogy kinyissa a Földközi-tengert a Szicíliai-csatornán át az angolszász hajózás számára. Az olasz és német csapatok bámulatraméltó vitézségről tesznek tanúságot de amíg a mostani csata folyamatban van — írja Pavolini —, nem volna helyénvaló stratégiai jóslásokba és találgatásokba bocsátkozni. Annyit azonban meg lehet jegyezni, hogy a Szicíliai-csatorna elzárása sohasem volt lehetséges az afrikai partokról, hanem mindig csakis az olaszországi partokról. Éppen ezért Pavolini szerint merésznek látszik az az angol-amerikai állítás, hogy a tuniszi csata eredményeképpen biztosítani fogják a Szicíliai-csatorna kinyitását. Bárhogy álljon is a dolog, Szicília most mindenképpen Olaszországnak és az európai kontinensnek előretolt bástyájává vált és mindenki tudja, hogy milyen fontos szerep jut nekünk a háború további során. Az egész szovjetkomplexumban, amely körül már hetek óta élénk nemzetközi vita folyik, szerdán jelentős új mozzanatok állottak be. Az egyik Roosevelt nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet között a közeljövőben közvetlen tárgyalások indulnak meg és lehetségesnek tart egy Sztálinnal való személyes találkozót is. Rooseveltnek ez a nyilatkozata most már kétségtelenné teszi, hogy Eden washingtoni tárgyalásai során nem jött létre semmiféle megegyezés amerikai-szovjet viszonylatban, az Egyesült Államok nem változtatta meg eddigi magatartását a Szovjettel szemben sem a keleteurópai határkérdésekben, sem az általános világgazdasági problémákban és mindezeket az ügyeket közvetlen amerikai-szovjet értekezleten akarja tisztázni. Ismeretes az az amerikai álláspont, amely ragaszkodik az Atlanti Charta elveinek betartásához és ilyen körülmények között érthető érdeklődés kíséri a kilátásba helyezett megbeszéléseket Moszkva és Washington között. Sztálin eddig minden alkalommal elzárkózott, hogy az angolszász szövetségesekkel kötelező erejű megbeszélésekbe kezdjen a háború utáni kérdésekről, Sztálin — tudjuk — sem Casablancában, sem Chartumba nem volt hajlandó elmenni. A másik, hogy Sikorszki, a londoni lengyel emigráns kormány elnöke újra — hosszabb szünet után — határozottabb hangot ütött meg és nyilatkozatában nyomatékosan hangoztatta, hogy „a lengyelek mind, az utolsó emberig, ellenszegülnek minden olyan követelésnek, amely nemzetük szuverenitása és integritása ellen irányul, tekintet nélkül arra, hogy hol támasztják ezeket a követeléseket“. Sikorszki nyilatkozatának szovjetellenes éle szembeszökő. De ugyanekkor a londoni lengyelek lapja, a Wladokosi Polski is szembefordul a Times március 10-i nevezetes cikkével és azt írja, hogy ennek a felfogásnak az alapján nem lehet csodálkozni azon, ha a kisállamok mindinkább Nagybritannia helyett az Egyesült Államok felé fordulnak figyelmükkel. Érdekes, hogy néhány nappal ezelőtt a Londonban élő Péter jugoszláv király is kijelentette egyik nyilatkozatában, hogy „Szerbia és Horvátország nem folytathat előzetes beleegyezése (Péteré) nélkül guerilla-háborút“. Világos, hogy ez a nyilatkozat szintén a Szovjet ellen irányult, amely magának igényelte a szerbiai és boszniai partizánok támogatását, helyesebben a fölöttük való irányítást. A Times március 10-iki cikkét tudvalévően követte ugyanennek a lapnak március 23-iki fejtegetése, amely jelentős mértékben korrigálta a március 10-én tett szovjetbarát kijelentéseket és csupán a Szovjet „érthető biztonsági igényeiről“ szólott. Mindkét cikk igen kedvezőtlen hatást keltett azokban az államokban, amelyeket közvetlenül érintenek a Szovjet területi követelései. Nyilván ez a hangulat késztethette a londoni külügyminisztériumot, hogy nyilatkozzék a Times cikkeiről. A Basler Nachrichten — jelenti a MTI — beszámol róla, hogy amikor a külföldi sajtó számára rendezett múlt heti londoni sajtóértekezleten megkérdezték az illetékes minisztert, váljon a Times cikke ■ hivatalosan sugalmazottnak tekinthető-e, erre szó szerinti következő volt a válasz: „Önök valamennyien elég régen tartózkodnak Angliában ahhoz, hogy tudják, hogy a Times mindig saját nézeteit szellőzteti és semmiesetre sem tekinthető a kormány szócsövének. Arról is biztosíthatom Önöket, hogy azok, akik Anglia hivatalos politikáját irányítják, nem kérnek előbb tanácsot a Timestől. Eden maga is hangsúlyozta, hogy távol áll a Times kijelentéseitől és az amerikai Newyork Times is jelentette néhány nappal ezelőtt, hogy washingtoni hivatalos angol körök szerint a Times Európa biztonságáról szóló cikke inkább a szovjet, mint a brit álláspontot képviseli.H . H. D. Április 1-től bérpótlékot fizetnek a lakók a légi támadások kártalanítási alapjára A március 30-iki törvény intézkedik az olasz katonai és polgári mozgósításról Sikorszki éles nyilatkozatában szembeszáll a lengyel Integritást érintő szovjet követelésekkel Roosevelt bejelentette, hogy közvetlen amerikai-szovjet megbeszélésekre kerül sor . A tengelycsapatok tervszerűen kiürítették Gabest és El Hammát London szerint a Times legutóbbi két cikke nem fedi a hivatalos angol álláspontot A harcterek eseményei Német különjelentést ► Berlin, március 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Tengeralattjáróink a különböző utánpótlási útvonalakon ismét súlyos csapást mértek az ellenségre. Az Atlanti-óceán északi részén — sokszor viharos időjárás közepette — az Atlanti-óceán középső részén és a Földközi-tengeren, legnagyobbrészt hajókaravánokból tizenhét súlyosan megterhelt összesen 103.500 tonna űrtartalmú ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztettek el A Biscaya-öbölben ellenséges bombázók támadást intéztek német tengeralattjárók ellen A tengeralattjárók légvédelmi fegyvereikkel öt bombázót lőttek le. Német hivatalos jelentést Berlin, március 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal déli és középső szakaszán a nap általában nyugodtan telt el. A kubáni hídfőnél és Vjazmától délnyugatra indított ellenséges előrenyomulásokat tüzérségünk hatásos tüze és zuhanó harci repülőgépkötelékeink lendületes támadásai meghiúsították. Az Ilmen-tótól délre az arcvonal megrövidítésére irányuló támadó vállalkozásunk a nagy terepnehézségek ellenére is elérte kitűzött céljait. A Ladoga-tótól délre elterülő harci területen a kemény, de védekező eredményes harcok tovább tartanak. Két ellenséges zászlóaljat bekerítettünk és megsemmisítettünk, sok páncélost kilőttünk. A tunéziai elhárító csata tart. Néhány szakaszon az ellenséges támadó tevékenység a német-olasz csapatok eredményes ellenállásának hatása alatt alábbhagyott. Más arcvonalszakaszon az ellenség folytatta súlyos támadásait. Csapataink szilárd elhárításán kedden is összeomlottak az összes támadások. A légierő éjjel nappal újból és újból beavatkozott repülőkötelékeivel a földi harcokba. A Földközi-tengeren egy német harci repülőgép elsüllyesztett egy angol tengeralattjárót. A légierő a keddi napon meglepő támadást intézett Anglia déli partvidékén katonai célok ellen. A támadás eredményes volt. (MTI) lapunk mai száma 16 fillér