Nemzeti Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-16 / 86. szám

Mi az a „jeep“? Az angolok a dieppei partraszállási kí­sérlet alkalmával egészen különleges faj­tájú gépkocsikat hagytak hátra a parton, amelyeket a német csapatok zsákmányol­tak. Ennek a különleges alakú és rendel­tetésű gépkocsifajtának a leírását közlik most a német lapok. A leírásokból meg­tudjuk, hogy egy amerikai gyártmányú, elől és hátul egyforma katonai gépkocsi­ról van szó, amelyet gyártói után Jeepnek neveztek el. Az amerikai hadsereg még az első világ­háború után tervbe vett a küldöncszolgá­lat lebonyolítására különleges típusú ka­tonai autók gyártását. Először motorke­rékpárra gondoltak, ezt a tervet azonban később elvetették. Az egyik autógyár szakértője ekkor felhívta a figyelmet egy könnyű kis autóra, amely egyesíti magá­ban a motorkerékpár és a gépkocsi min­den előnyét. Az új katonai kocsi páncélo­zottan, nyitott oldalfalakkal rendelkezik és szükség esetén hat személy szállítására is alkalmas. Az újfajta kocsi hatvan lóerős és száz kilométeres sebességgel haladhat. Szükség esetén egy kisebb ágyú, vagy egyéb katonai jármű vontatására is alkal­mas. Ezeket a Jeepeket gépfegyverrel, má­sokat pedig rádióval szerelnek fel. A jár­művek súlya mindössze alig ezer kilo­gram, tehát repülőgépen és gyorsnaszádo­kon is könnyen szállítható. Hatalmas ab­roncsaikkal nemcsak a laza talajon, ha­nem a meredek kapaszkodókon is mozogni tudnak. Természetesen ezt csak az ameri­kai szakértők állítják, mert amint a diep­pei partraszálláskor kiderült, ezeknek a partratett autóknak legnagyobb része a partmenti iszapos homokban és a tenger­parti lejtőkön elakadtak s majdnem kivé­tel nélkül német kézbe kerültek. Az új amerikai „csodakocsi“ állítólag fél ■méter magas vizen is keresztülgázolhat. Ezt a feltevést is megcáfolta azonban a gyakorlat, mert amint a dieppei eredmény mutatta, ezek a kocsik alig bokáig érő vízben akadtak el. Az amerikai hadfelszerelési ipar a ko-,­csik tömeges gyártására rendezkedik be, ennek ellenére is azonban egyes kocsi elő­állítása több mint ezer dollárba kerül, tehát még „népautónak" is drága, ha te­kintetbe vesszük az amerikai viszonyokat.­­ (A főméltős Agu­pAr és a KIRÁLYI PALOTA LAKÓI HAT HADI­­ÁRVA NEVELÉSÉT VÁLLALTÁK.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kor­mányzó úr hitvesének kezdeményezésére a főméltóságu ur és családja, valamint a királyi palotának és tartozékainak lakói az „Adjunk apát a hadiárváknak“­moz­­galom keretében hat hadiárváról való gondoskodást vállalták.­­ (Gróf Széchenyi Andor Pál felsőházi tag temetése.) Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Andor Pál titkos tanácsos, az iváni hitbizomány ura, felsőházi tag, Marcaliban 78 éves korában hosszas b­e­­tegeskedés után elhunyt. Unokája volt gróf Széchenyi István bátyjának. Atyja, gróf Széchenyi Gyula az Aranygyapjas Rend lovagja, Ferenc József főlovászmes­­tere és bizalmasa volt. Az elhunyt egyike volt azoknak a birtoksoknak, akik szo­ciális irányban elsőnek vállaltak önként magukra kötelezettségeket. Gróf Szé­chenyi Andor Pál holttestét Nagycenken a családi sirboltban helyezik nyugalomra.­­ (A Magy. Tudományos Akadémia) április 19-én, hétfőn délután 5 órakor összes ülést tart. Tárgy:­a báró Wodianer Albert, Berzeviczy Albert, báró Wl­assies Gyula és gróf Klebelsberg Kunó tanítói jutalmak átadása. Utána az Akadémia II. osztálya felolvasó ülést tart, amelyen Kuncz Ödön „Többségi elv a gazdasági jogban“ címmel tart előadást.­­­ (Kitüntetett tábori lelkész.) A Kor­mányzó Ur­­ Főméltósága 1943. évi március hó 18. napján Budapesten kelt legfelsőbb el­határozásával, a szovjet elleni hadműveletek alkalmából adományozni méltóztatott. Di­csérő Elismerését a hadiszalag egyidejű ado­mányozása mellett vitéz Galambos János Budapest-belvárosi I. lelkésznek az ellenség előtt teljesített kitűnő magatartásáért. Halálosási özv. Toponárszky Urosné 78 éves korában április 14-én meghalt. Az elhunyt egyik ala­pítója volt a Szociális Testvérek Társaságá­nak. Temetése április 15-én volt a Kerepesi­­úti temetőben. I­elkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat április 16-án, pénteken reg­gel 9 órakor lesz a Szociális Testvérek Thököly-úti kápolnájában. Egyesületi hírek . A Magyar Psyihologiai Társaságban Nagy Mária: „A problémanélkü­li gondolkodás menete", Ortutay Gyula: „Népbabonáink lelki realitásai" címmel április l11­ én, hétfőn este fél 7 órakor az Elme- és Idegkórtani Klinika (VHI., Balassa­ u. 6.) előadó­termében előadást tartanak. Belépődíj nincsen. Vendégeket szívesen látnak. Magyar Filozófiai Társaság április 16-án kedden fél 7 órakor a Tudományos Akadémia üléstermé­ben felolvasó­ ülést tart. Előad Somogyi József „A közjó" címmel. A Szent István Akadémia II osztálya április 16-án, pénteken délután 5 órakor rendez felolvasó élést, amelyen Atzél Elemér és dr Burka Kele­men tartanak előadást. .A Magyar Külügyi Társaság április 16-án, pén­teken délután 6 órakor a Magyar Nemzeti Szö­­vetség előadótermében (V., Géza­ utca 4.) felolvasó­­élést rendez, amelyen dr. Pukánszky Béla egye­temi tanár: „Magyarok, szászok, románok" cím- Hogyan keletkezik a virágok színe A mezők és virágoskertek színpompája évről-évre mindig újból gyönyörködtetik szemeinket és mindig új élményt jelent a természetbarátok számára. Emellett azok az eszközök, amelyeket a természet a virágok színeinek előállításához használ s amelyek­kel a káprázatos színgazdagságot eléri, el­képesztően egyszerűek. Csak egész kevés számú festékanyag határozza meg a virágok színét. Ezek a klorofil vagy levélzöld, a virágkék anthozián és három sárga festék­anyag: a karotin, anthophyll, anthochlor. Noha igen gyakran látunk fehér virágokat, mégis fehér virágfestőanyag nincsen. A fehér virágok annak jelei inkább, hogy azok­ban semmiféle festékanyag nincsen. Fehér színezésük pedig olyan módon jön létre, mint a hó fehérsége. A virág anyagának egyes részecskéi között levegő helyezkedik el, amely a fénysugarakat visszaveri és ez­által az önmagukban színtelen hókristályok, vagy virágszirom sejtecskék fehér színezetet nyernek. Úgyszólván valamennyi növény anyag­cseréjében döntő jelentőséggel bír a kloro­fill, a zöld festékanyag. Virágok festésénél csak ritkán játszik szerepet. S ha néhanap­ján tartalmazza is valamelyik virág ezt a festékanyagot, az rendszerint apró, jelenték­telen Ids növényke. Már jóval elterjedtebb a sárga virágfesték, amely a napraforgó, a vajvirágok, a különböző kosárvirágok egész sorát, gyermekláncfűt stb. stb. színezi. A legelterjedtebb a kék virágfesték, az anthozián. Nem csak a kék virágok, hanem vörösek, lilák, sőt a fekete virágok is egye­dül ennek a festékanyagnak köszönhetik szí­nüket. Hogy milyen színezetet kap a virág, ugyanis az kizárólag a sejtnedv minőségétől és állapotától függ. Ebben a nedvben he­lyezkedik el oldott állapotban az anthozián. Aszerint, hogy ez a sejtnedv savanyúan, sem­legesen, vagy alkalikusan reagál, keletkez­nek vörös, lila, vagy kék virágok. Vannak esetek, amikor egy és ugyanaz a virág egy­másután különböző színű virágokat terem, így például több nefelejcs-fajta, a kigyószisz és így tovább. Ezeknél az eleinte savanyú sejtnek minőségét az idők folyamán alka­­likus irányban változtatja, aminek következ­ménye, hogy ezeknek a növényeknek bim­bója veres, kinyitás után viola szint vesz fel és a teljes kinyílás után végül is kék színűvé válnak. A fekete rózsa színe végül oly módon jön létre, hogy több anthozián tartalmú sejtréteg, amelyek sötétviola szí­nűek egymás felett fekszik. De még más ilyen színváltozásokat is ta­pasztalhatunk a virágoknál. Említésreméltó itt, hogy néhány virágnak a szirma kifehé­­redik­ a nyílás folyamán. Ennek oka, hogy a sziromlevélben elhelyezkedő anthozián ve­gyileg szétbomlik és egy szín nélküli anyaggá változik át. Érdekes azután, hogy eredetileg fehér virágok néha rózsaszínt, vagy vörös színezetet kapnak. Ilyen esetekben fiziológiai növényfajtákról beszélünk, amelyek egymás­tól a különböző festékanyagtartalom által csak fiziológiailag különböznek és nem mor­fológiailag. A valószínű oka ennek a színvál­tozásnak, hogy a virágokhoz fokozottabb mértékben kerül az anyagcserének a produk­tuma, mert közismert például, hogy egy anthozián keletkezését a cukor hozzáadása jelentékenyen elősegíti. (KKK) rült A XVIII. század közepén azután egy Grönlandba hajózó norvég hajó ismét fel­fedezte, a kulturvilág azonban nem vett róla tudomást 1888-ban Baltazár Lipót, a Monarcha közös hadseregének kapitánya megint felfedezte a Baltazár Északgrönlandba vezetett sarki ex­pedíciót és Izlandtól 343 angol mérföldnyire északra kikötött az elfelejtett sziget mellett és azt Ferenc József császár és király nevé­ben birtokba vette A császári udvar azon­ban nem méltányolta a bátor sarkkutató vállalkozását, aki sértődötten visszavonult, és Brünnben halt meg. Nevét csupán a törté­nettudósok őrizték meg. Újabb évtizedekig érintetlen maradt azután Jan Mayen szigete, míg 1921-ben Birger Jakobsen, a most el­hunyt norvég sarkkutató saját személyes tulajdonába vette. A norvég állam természe­tesen nem ment minden további nélkül bele ebbe az egyéni okkupációba és expedíciót küldött a szigetre, hogy a tulajdonjogi vi­szonyokat tisztázza. Jakobsen kapitány erre pert indított a norvég állam ellen tulajdon­jogának elismeréséért és 300.000 norvég ko­rona kártérítésért A per majd egy évtizedig tartott még végül is 1933 májusában a norvég birodalmi bíróság elismerte Jakob­sen tulajdonjogát Jan Mayen szigetéhez. A per azonban 1939-ben ismét fellángolt, a be­­köve­tezett háború következtében azonban már nem tudták többé eldönteni. Misszionáriusok harca az ópium ellen Kínában A Fides missziós sajtóügynökség szá­mol be az ópiumkereskedelem elleni eredményes küzdelemről, amelyet a kínai központi kormány uralma alá tartozó te­rületen folytatnak s amelyben igen nagy része van a katolikus misszionáriusok közreműködésének is. A misszionáriusok már kezdettől fogva hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a szörnyű szokást kiirtsák — írja a Fides. — Már 1924-ben a Sanghaiban megtartott kínai általános zsinat egyházi büntetéseket he­lyezett kilátásba azokkal szemben, akik ópiumot ültetnek, azzal kereskednek, vagy azt maguk használják. A zsinat ki­mondotta, hogy az ilyen keresztényeket nem lehet a szentségekhez engedni, ki­véve azokat az eseteket, ha katonai ha­talommal, vagy egyéb erőszakos módon kényszerítik őket az ópium ültetésére. 1931-ben az apostoli delegátus ismételten kijelentette a kínai külügyminiszternek, hogy a Szentatya a legnyomatékosabban óhajtja, hogy a kormány ópiumellenes fáradozásai teljes sikerrel járjanak. Most pedig, amikor a központi kormány az ópiumszívás szenvedélye ellen szocilális építő munkával és felvilágosító munkával végez rendkívüli fáradozásokat, a misz­­szionáriusok is remélik, hogy szüntelen fáradozásaik nemcsak a keresztényeknél, hanem a nép nagy tömegénél is eredmé­nyesek lesznek. A kínai központi kormány központi hivatalt állított fel az ópium kiirtására és még az elmúlt év végén hivatalosan bezárták az összes ópiumkereskedéseket. Ugyanakkor repülőgépekről tömegesen szórják le a felvilágosító iratokat, és 1941 március 1. óta a máknak ópiumké­­szítés céljaira való termelése hivatalosan törvényellenesnek van nyilvánítva. Azo­kat a kereskedőket és csempészeket, akik a tilalom ellenére is a méreg termelését, vagy terjesztését elősegítik, súlyos bün­tetéssel, vagy esetleg halálbüntetéssel sújtják. Kínában a Sehwan tartomány a fő ópiumközpont, ahol még néhány évvel ezelőtt is kétmillió ópiumszivó volt. Szá­muk 1941-ben már hétszázezerre csök­kent. A kétszáz ópiumszivó helyen min­den hónapban kereken 24.000 méreg­­elvonókúrát végeznek, amelyek 14 napig tartanak. Akik az elvonókúrán átestek, azokat továbbra is ellenőrzik. A paraszto­kat, birtokosokat pedig büntetés terhe mellett kötelezték, hogy mák helyett ga­bonát termeljenek. A nyolcszor felfedezett sziget Nemrégiben halt meg Oslóban Birger Jacobsen norvég kapitány és sarkkutató, akit a népszáj csak mint Jan Mayen kirá­lyát emlegetett. A hatvanhárom éves korá­ban elhunyt felfedező halála ismét emléke­zetbe idézte Jan Mayen szigetét, amelyet nyolc ízben fedeztek fel az emberiség szá­mára. Jan Mayen szigete az északsarki tenger­ben fekszik és vulkanikus eredetű. Területe 372 négyzetkilométer és a hossza 54 kilo­méter. A sziget legmagasabb hegye 2274 méter. Földrajzi tekintetben a sziget Grön­land és Északnorvégia között fekszik, ponto­sabban Grönlandtól északkeletre, az úgy­nevezett grönlandi tengerben körülbelül ugyanabban a magasságban, mint Hammer­fest, a világ legészakabbra fekvő városa. A sziget nevét egy hollandi kapitánytól kapta, aki 1614-ben hagyta el hazáját, hogy az északi társaság nevű holland kereske­delmi társaság megbízásából a Spitzbergák­­nál bálnára vadásszon. A kapitány ezen az útján fedezte fel az addig ismeretlen és név­telen szigetet. Vannak viszont történészek, akik ezt az elbeszélést legendának tartják. Ezek a nor­­végiai Bergen múzeumi levéltárára hivatkoz­nak, ahol egy 1610-ből származó tengeri tér­képet találtak, amelyen Jan Mayen szigete könnyen felismerhető, noha név nem szere­pel mellette. Más történészek pedig azt állít­ják, hogy nincs kizárva, hogy a szóbanforgó tengeri térkép későbbi időpontból, tehát 1610 utáni időből származik, illetve bizonyos cél­ból később kijavították. Ismét mások azon a véleményen vannak, hogy a szigetet Henry Hudson angol tengerész fedezte fel 1607-ben. Hudson az északi sarkon át akart Kínába és Japánba utazni és e kalandos útján találta meg a gazdátlan szigetet Egy további elmé­let szerint 1611-ben vagy 1612-ben angol bálnavadászok és akik Hull városából szár­maztak, kapitányuknak, Marmadukenak ve­zetésével kötöttek ki a mai Jan Mayenen. Egy francia forrás a sziget felfedezését francia bálnavadászoknak tulajdonítja és arra hivatkozik, hogy a grönlandi tenger abban az időben valamennyi tengerésznép cettvadászainak találkozóhelye volt Angol és francia részről bizonyítékul felhozzák a sziget különböző elnevezéseit is, így például régi angol térképeken Jan Mayen szigete „Trinty“ néven szerepel, míg a francia tér­képeken „Isle de Richelieu“ névvel jelölik, így folyik a vita anélkül, hogy világosság derülne a sziget felfedezésének igazi körül­ményeire. Az első ismert és teljes értékű okmány Jan Mayen szigetére vonatkozóan 1837-ből származik és a hollandi állami levéltárban őrzik. Az okmány adatai szerint két holland hajó, a „De goude Cath“ és az „De Orangen­boom“ 1614. év júniusában értek el a neve­zett szigethez. Az egyik hajó parancsnoka Jan Jacobutz May volt, míg kormányosát Joris Carolusnak hívták. May kapitány, vagy Mayen az ismeretlen szigetet Hollandia nevében birtokába vette. A szigetet valami­vel később az északi társaság nevű bálna­vadász társulat vette át és rövid idő alatt gazdaságilag felvirágoztatta. Mikor azonban a cetthalat a kimélete nélküli rabló hadjára­tok, amelyekben valamennyi tengerésznén halászai részt vettek, a Spitzbergák és Grön­land körül teljesen k­ipusztították. Jan Mayen is elvesztette jelentőségét mint bálna­vadász támaszpont és lassan feledésbe meg NEMZETI ÚJSÁG , 1943 április 10. Péntek . (Húsvéti vásár a csonkolt harcosok munkáiból.) A margitszigeti honvéd ortopéd sebészeti kórházban ápolt csonkolt harcosok április 17-től 18-án este 7 óráig a Baross Szö­vetség Múzeum­ utcai székházában húsvéti kiállítást, illetve vásárt rendeznek vitéz nagybányai Horthy Istvánná és Kállay Mik­­lósné fővédnöksége mellett az általuk készí­­tett diszmó, kerámia és háziipari tárgyakból A kiállítás április 17-én, szombaton délben 12 órakor nyílik meg. A magyar közönség bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja a kiál­lítást és itt szerzi be majd húsvéti szükség­letét, hogy ezzel is támogassa a harctéren megrokkant honvédeket.­­ (SZABADNAPOS TŰZOLTÓ OLTOTTA EL A KIGYULLADT GÉPKOCSI LÁNG­­JÁT.) Csütörtökön délben néhány perced két óra után a Mussolini-téren a Zsigmond- kávéház előtt kigyulladt egy gépkocsi. A fő­­város gázműveinek egyik szolgálati autója kapott itt lángra és a tűz eloltásával hiába, kísérletezett a gépkocsi soffőrje. Rövidesen­ nagy tömeg verődött össze a nagy lánggal­­füsttel égő gépkocsi körül és már-már úgy látszott, nem sikerül megfékezni a lángok erejét Egyszerre azonban egy füstszürke egyenruhás, piroshajtókás székesfővárosi, tűzoltó ugrott elő a tömegből, az ott álldo­gáló köztisztasági alkalmazottól vizet és vödö­­­ret kért, majd néhány ügyes fogással úgy­szólván pillanatok alatt megfékezte a tüzet. A derék tűzoltó, az óbudai tüzőrség kötelé­kébe tartozó Szendrei Lajos tűzmester olyan ügyesen forgatta a vizesvödröt, olyan gya­korlott mozdulattal „dobta“ a vizet a lán­gokra, hogy­­ nem akadt tovább dolga baj­társainak, akik a tűz eloltására gyorsan fel­­robogtak. A gépkocsi fel sem robbant, a­ motornak semmi baja nem történt, csupán a tető hamvadt el, nagyobb kár tehát nem­ érte a gázműveket. Szendrei Lajost a tűz el­oltása után megtapsolta a közönség. — („A psychodiagnostika az iskolában”) címmel tart érdekes előadást Tarcsay Iza­bella a Magyar Pedagógiai Társaság előadás­sorozatában április 17-én, szombaton délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében.­­ (Hivatásszervezet Értelmiségi Tagozata) a húszmillió magyar kérdésének különösen, a gazdasági megalapozása tárgyában a csa­ládi pótlék intézményének kibővítése érde­kében április 16-án este 7 órakor értekezle­tet tart VI., Munkácsy Mihály­ utca 25. I. emeleti helyiségében. Érdeklődőket szívesen lát a szervezet A hegedű kiváló szakemberei és óriási választék Sternberg hangszergyárban,, Rákóczi-út 60. •— (Jótékonycélú díszelőadás a vadászok segélyalapja javára.) Az egykori cs és kir. magyar tábori vadászzászlóaljak bajtársai a világháborúban megrokkant szegénysoron tábori vadászok megsegítésére létesített se­gélyalap javára április 18-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor az Omnia filmszínházban jótékonycélú díszelőadást rendeznek. A dísz­előadáson filmbemutatókon kívül zeneszá­mok szerepelnek. Jegyek 1—3 pengőig a rendezőség központi irodájában (IX., Ernő­­utca 5.) és az Omnia filmszínház pénztárá­nál kaphatók.­­ (Megalakult Udvarhely vármegye vité­zeinek társadalmi szerve) Székelyudvar­helyen megalakították Udvarhely vármegye vitézeinek társadalmi szervét Az alakuló ülésen vitéz Biró István felsőházi tag átadta a Kormányzó szeretetteljes üzenetét a szé­­kelységnek, majd hangoztatta a székelyek rendíthetetlen hazaszeretetét, munkakészsé­gét és katonai erényeit.­­ (Halálos gépkocsibaleset) Kecskeméten Jobbágy Andor szanatóriumi főorvos gép­kocsija összeütközött egy másik gépkocsival, amelyet V­ölgyesi Antal vezetett. Völgy­esi oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben meghalt.­­— (Egy hírneves olasz vé-és­ halálé.) Vittorio Spinazzola, a hírneves olasz régész szerdán imában meghalt. Egyike vett Pomnei leg­jobb ismerőinek és az ő vezetése alatt ásták ki a Via della Abbondanza 500 méteres út­szakaszát. Ez volt a régi Pompei egyik főútja.

Next