Nemzeti Ujság, 1943. április (25. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-16 / 86. szám
Mi az a „jeep“? Az angolok a dieppei partraszállási kísérlet alkalmával egészen különleges fajtájú gépkocsikat hagytak hátra a parton, amelyeket a német csapatok zsákmányoltak. Ennek a különleges alakú és rendeltetésű gépkocsifajtának a leírását közlik most a német lapok. A leírásokból megtudjuk, hogy egy amerikai gyártmányú, elől és hátul egyforma katonai gépkocsiról van szó, amelyet gyártói után Jeepnek neveztek el. Az amerikai hadsereg még az első világháború után tervbe vett a küldöncszolgálat lebonyolítására különleges típusú katonai autók gyártását. Először motorkerékpárra gondoltak, ezt a tervet azonban később elvetették. Az egyik autógyár szakértője ekkor felhívta a figyelmet egy könnyű kis autóra, amely egyesíti magában a motorkerékpár és a gépkocsi minden előnyét. Az új katonai kocsi páncélozottan, nyitott oldalfalakkal rendelkezik és szükség esetén hat személy szállítására is alkalmas. Az újfajta kocsi hatvan lóerős és száz kilométeres sebességgel haladhat. Szükség esetén egy kisebb ágyú, vagy egyéb katonai jármű vontatására is alkalmas. Ezeket a Jeepeket gépfegyverrel, másokat pedig rádióval szerelnek fel. A járművek súlya mindössze alig ezer kilogram, tehát repülőgépen és gyorsnaszádokon is könnyen szállítható. Hatalmas abroncsaikkal nemcsak a laza talajon, hanem a meredek kapaszkodókon is mozogni tudnak. Természetesen ezt csak az amerikai szakértők állítják, mert amint a dieppei partraszálláskor kiderült, ezeknek a partratett autóknak legnagyobb része a partmenti iszapos homokban és a tengerparti lejtőkön elakadtak s majdnem kivétel nélkül német kézbe kerültek. Az új amerikai „csodakocsi“ állítólag fél ■méter magas vizen is keresztülgázolhat. Ezt a feltevést is megcáfolta azonban a gyakorlat, mert amint a dieppei eredmény mutatta, ezek a kocsik alig bokáig érő vízben akadtak el. Az amerikai hadfelszerelési ipar a ko-,csik tömeges gyártására rendezkedik be, ennek ellenére is azonban egyes kocsi előállítása több mint ezer dollárba kerül, tehát még „népautónak" is drága, ha tekintetbe vesszük az amerikai viszonyokat. (A főméltős AgupAr és a KIRÁLYI PALOTA LAKÓI HAT HADIÁRVA NEVELÉSÉT VÁLLALTÁK.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó úr hitvesének kezdeményezésére a főméltóságu ur és családja, valamint a királyi palotának és tartozékainak lakói az „Adjunk apát a hadiárváknak“mozgalom keretében hat hadiárváról való gondoskodást vállalták. (Gróf Széchenyi Andor Pál felsőházi tag temetése.) Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Andor Pál titkos tanácsos, az iváni hitbizomány ura, felsőházi tag, Marcaliban 78 éves korában hosszas betegeskedés után elhunyt. Unokája volt gróf Széchenyi István bátyjának. Atyja, gróf Széchenyi Gyula az Aranygyapjas Rend lovagja, Ferenc József főlovászmestere és bizalmasa volt. Az elhunyt egyike volt azoknak a birtoksoknak, akik szociális irányban elsőnek vállaltak önként magukra kötelezettségeket. Gróf Széchenyi Andor Pál holttestét Nagycenken a családi sirboltban helyezik nyugalomra. (A Magy. Tudományos Akadémia) április 19-én, hétfőn délután 5 órakor összes ülést tart. Tárgy:a báró Wodianer Albert, Berzeviczy Albert, báró Wlassies Gyula és gróf Klebelsberg Kunó tanítói jutalmak átadása. Utána az Akadémia II. osztálya felolvasó ülést tart, amelyen Kuncz Ödön „Többségi elv a gazdasági jogban“ címmel tart előadást. (Kitüntetett tábori lelkész.) A Kormányzó Ur Főméltósága 1943. évi március hó 18. napján Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával, a szovjet elleni hadműveletek alkalmából adományozni méltóztatott. Dicsérő Elismerését a hadiszalag egyidejű adományozása mellett vitéz Galambos János Budapest-belvárosi I. lelkésznek az ellenség előtt teljesített kitűnő magatartásáért. Halálosási özv. Toponárszky Urosné 78 éves korában április 14-én meghalt. Az elhunyt egyik alapítója volt a Szociális Testvérek Társaságának. Temetése április 15-én volt a Kerepesiúti temetőben. Ielkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat április 16-án, pénteken reggel 9 órakor lesz a Szociális Testvérek Thököly-úti kápolnájában. Egyesületi hírek . A Magyar Psyihologiai Társaságban Nagy Mária: „A problémanélküli gondolkodás menete", Ortutay Gyula: „Népbabonáink lelki realitásai" címmel április l11 én, hétfőn este fél 7 órakor az Elme- és Idegkórtani Klinika (VHI., Balassa u. 6.) előadótermében előadást tartanak. Belépődíj nincsen. Vendégeket szívesen látnak. Magyar Filozófiai Társaság április 16-án kedden fél 7 órakor a Tudományos Akadémia üléstermében felolvasó ülést tart. Előad Somogyi József „A közjó" címmel. A Szent István Akadémia II osztálya április 16-án, pénteken délután 5 órakor rendez felolvasó élést, amelyen Atzél Elemér és dr Burka Kelemen tartanak előadást. .A Magyar Külügyi Társaság április 16-án, pénteken délután 6 órakor a Magyar Nemzeti Szövetség előadótermében (V., Géza utca 4.) felolvasóélést rendez, amelyen dr. Pukánszky Béla egyetemi tanár: „Magyarok, szászok, románok" cím- Hogyan keletkezik a virágok színe A mezők és virágoskertek színpompája évről-évre mindig újból gyönyörködtetik szemeinket és mindig új élményt jelent a természetbarátok számára. Emellett azok az eszközök, amelyeket a természet a virágok színeinek előállításához használ s amelyekkel a káprázatos színgazdagságot eléri, elképesztően egyszerűek. Csak egész kevés számú festékanyag határozza meg a virágok színét. Ezek a klorofil vagy levélzöld, a virágkék anthozián és három sárga festékanyag: a karotin, anthophyll, anthochlor. Noha igen gyakran látunk fehér virágokat, mégis fehér virágfestőanyag nincsen. A fehér virágok annak jelei inkább, hogy azokban semmiféle festékanyag nincsen. Fehér színezésük pedig olyan módon jön létre, mint a hó fehérsége. A virág anyagának egyes részecskéi között levegő helyezkedik el, amely a fénysugarakat visszaveri és ezáltal az önmagukban színtelen hókristályok, vagy virágszirom sejtecskék fehér színezetet nyernek. Úgyszólván valamennyi növény anyagcseréjében döntő jelentőséggel bír a klorofill, a zöld festékanyag. Virágok festésénél csak ritkán játszik szerepet. S ha néhanapján tartalmazza is valamelyik virág ezt a festékanyagot, az rendszerint apró, jelentéktelen Ids növényke. Már jóval elterjedtebb a sárga virágfesték, amely a napraforgó, a vajvirágok, a különböző kosárvirágok egész sorát, gyermekláncfűt stb. stb. színezi. A legelterjedtebb a kék virágfesték, az anthozián. Nem csak a kék virágok, hanem vörösek, lilák, sőt a fekete virágok is egyedül ennek a festékanyagnak köszönhetik színüket. Hogy milyen színezetet kap a virág, ugyanis az kizárólag a sejtnedv minőségétől és állapotától függ. Ebben a nedvben helyezkedik el oldott állapotban az anthozián. Aszerint, hogy ez a sejtnedv savanyúan, semlegesen, vagy alkalikusan reagál, keletkeznek vörös, lila, vagy kék virágok. Vannak esetek, amikor egy és ugyanaz a virág egymásután különböző színű virágokat terem, így például több nefelejcs-fajta, a kigyószisz és így tovább. Ezeknél az eleinte savanyú sejtnek minőségét az idők folyamán alkalikus irányban változtatja, aminek következménye, hogy ezeknek a növényeknek bimbója veres, kinyitás után viola szint vesz fel és a teljes kinyílás után végül is kék színűvé válnak. A fekete rózsa színe végül oly módon jön létre, hogy több anthozián tartalmú sejtréteg, amelyek sötétviola színűek egymás felett fekszik. De még más ilyen színváltozásokat is tapasztalhatunk a virágoknál. Említésreméltó itt, hogy néhány virágnak a szirma kifehéredik a nyílás folyamán. Ennek oka, hogy a sziromlevélben elhelyezkedő anthozián vegyileg szétbomlik és egy szín nélküli anyaggá változik át. Érdekes azután, hogy eredetileg fehér virágok néha rózsaszínt, vagy vörös színezetet kapnak. Ilyen esetekben fiziológiai növényfajtákról beszélünk, amelyek egymástól a különböző festékanyagtartalom által csak fiziológiailag különböznek és nem morfológiailag. A valószínű oka ennek a színváltozásnak, hogy a virágokhoz fokozottabb mértékben kerül az anyagcserének a produktuma, mert közismert például, hogy egy anthozián keletkezését a cukor hozzáadása jelentékenyen elősegíti. (KKK) rült A XVIII. század közepén azután egy Grönlandba hajózó norvég hajó ismét felfedezte, a kulturvilág azonban nem vett róla tudomást 1888-ban Baltazár Lipót, a Monarcha közös hadseregének kapitánya megint felfedezte a Baltazár Északgrönlandba vezetett sarki expedíciót és Izlandtól 343 angol mérföldnyire északra kikötött az elfelejtett sziget mellett és azt Ferenc József császár és király nevében birtokba vette A császári udvar azonban nem méltányolta a bátor sarkkutató vállalkozását, aki sértődötten visszavonult, és Brünnben halt meg. Nevét csupán a történettudósok őrizték meg. Újabb évtizedekig érintetlen maradt azután Jan Mayen szigete, míg 1921-ben Birger Jakobsen, a most elhunyt norvég sarkkutató saját személyes tulajdonába vette. A norvég állam természetesen nem ment minden további nélkül bele ebbe az egyéni okkupációba és expedíciót küldött a szigetre, hogy a tulajdonjogi viszonyokat tisztázza. Jakobsen kapitány erre pert indított a norvég állam ellen tulajdonjogának elismeréséért és 300.000 norvég korona kártérítésért A per majd egy évtizedig tartott még végül is 1933 májusában a norvég birodalmi bíróság elismerte Jakobsen tulajdonjogát Jan Mayen szigetéhez. A per azonban 1939-ben ismét fellángolt, a bekövetezett háború következtében azonban már nem tudták többé eldönteni. Misszionáriusok harca az ópium ellen Kínában A Fides missziós sajtóügynökség számol be az ópiumkereskedelem elleni eredményes küzdelemről, amelyet a kínai központi kormány uralma alá tartozó területen folytatnak s amelyben igen nagy része van a katolikus misszionáriusok közreműködésének is. A misszionáriusok már kezdettől fogva hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a szörnyű szokást kiirtsák — írja a Fides. — Már 1924-ben a Sanghaiban megtartott kínai általános zsinat egyházi büntetéseket helyezett kilátásba azokkal szemben, akik ópiumot ültetnek, azzal kereskednek, vagy azt maguk használják. A zsinat kimondotta, hogy az ilyen keresztényeket nem lehet a szentségekhez engedni, kivéve azokat az eseteket, ha katonai hatalommal, vagy egyéb erőszakos módon kényszerítik őket az ópium ültetésére. 1931-ben az apostoli delegátus ismételten kijelentette a kínai külügyminiszternek, hogy a Szentatya a legnyomatékosabban óhajtja, hogy a kormány ópiumellenes fáradozásai teljes sikerrel járjanak. Most pedig, amikor a központi kormány az ópiumszívás szenvedélye ellen szocilális építő munkával és felvilágosító munkával végez rendkívüli fáradozásokat, a miszszionáriusok is remélik, hogy szüntelen fáradozásaik nemcsak a keresztényeknél, hanem a nép nagy tömegénél is eredményesek lesznek. A kínai központi kormány központi hivatalt állított fel az ópium kiirtására és még az elmúlt év végén hivatalosan bezárták az összes ópiumkereskedéseket. Ugyanakkor repülőgépekről tömegesen szórják le a felvilágosító iratokat, és 1941 március 1. óta a máknak ópiumkészítés céljaira való termelése hivatalosan törvényellenesnek van nyilvánítva. Azokat a kereskedőket és csempészeket, akik a tilalom ellenére is a méreg termelését, vagy terjesztését elősegítik, súlyos büntetéssel, vagy esetleg halálbüntetéssel sújtják. Kínában a Sehwan tartomány a fő ópiumközpont, ahol még néhány évvel ezelőtt is kétmillió ópiumszivó volt. Számuk 1941-ben már hétszázezerre csökkent. A kétszáz ópiumszivó helyen minden hónapban kereken 24.000 méregelvonókúrát végeznek, amelyek 14 napig tartanak. Akik az elvonókúrán átestek, azokat továbbra is ellenőrzik. A parasztokat, birtokosokat pedig büntetés terhe mellett kötelezték, hogy mák helyett gabonát termeljenek. A nyolcszor felfedezett sziget Nemrégiben halt meg Oslóban Birger Jacobsen norvég kapitány és sarkkutató, akit a népszáj csak mint Jan Mayen királyát emlegetett. A hatvanhárom éves korában elhunyt felfedező halála ismét emlékezetbe idézte Jan Mayen szigetét, amelyet nyolc ízben fedeztek fel az emberiség számára. Jan Mayen szigete az északsarki tengerben fekszik és vulkanikus eredetű. Területe 372 négyzetkilométer és a hossza 54 kilométer. A sziget legmagasabb hegye 2274 méter. Földrajzi tekintetben a sziget Grönland és Északnorvégia között fekszik, pontosabban Grönlandtól északkeletre, az úgynevezett grönlandi tengerben körülbelül ugyanabban a magasságban, mint Hammerfest, a világ legészakabbra fekvő városa. A sziget nevét egy hollandi kapitánytól kapta, aki 1614-ben hagyta el hazáját, hogy az északi társaság nevű holland kereskedelmi társaság megbízásából a Spitzbergáknál bálnára vadásszon. A kapitány ezen az útján fedezte fel az addig ismeretlen és névtelen szigetet. Vannak viszont történészek, akik ezt az elbeszélést legendának tartják. Ezek a norvégiai Bergen múzeumi levéltárára hivatkoznak, ahol egy 1610-ből származó tengeri térképet találtak, amelyen Jan Mayen szigete könnyen felismerhető, noha név nem szerepel mellette. Más történészek pedig azt állítják, hogy nincs kizárva, hogy a szóbanforgó tengeri térkép későbbi időpontból, tehát 1610 utáni időből származik, illetve bizonyos célból később kijavították. Ismét mások azon a véleményen vannak, hogy a szigetet Henry Hudson angol tengerész fedezte fel 1607-ben. Hudson az északi sarkon át akart Kínába és Japánba utazni és e kalandos útján találta meg a gazdátlan szigetet Egy további elmélet szerint 1611-ben vagy 1612-ben angol bálnavadászok és akik Hull városából származtak, kapitányuknak, Marmadukenak vezetésével kötöttek ki a mai Jan Mayenen. Egy francia forrás a sziget felfedezését francia bálnavadászoknak tulajdonítja és arra hivatkozik, hogy a grönlandi tenger abban az időben valamennyi tengerésznép cettvadászainak találkozóhelye volt Angol és francia részről bizonyítékul felhozzák a sziget különböző elnevezéseit is, így például régi angol térképeken Jan Mayen szigete „Trinty“ néven szerepel, míg a francia térképeken „Isle de Richelieu“ névvel jelölik, így folyik a vita anélkül, hogy világosság derülne a sziget felfedezésének igazi körülményeire. Az első ismert és teljes értékű okmány Jan Mayen szigetére vonatkozóan 1837-ből származik és a hollandi állami levéltárban őrzik. Az okmány adatai szerint két holland hajó, a „De goude Cath“ és az „De Orangenboom“ 1614. év júniusában értek el a nevezett szigethez. Az egyik hajó parancsnoka Jan Jacobutz May volt, míg kormányosát Joris Carolusnak hívták. May kapitány, vagy Mayen az ismeretlen szigetet Hollandia nevében birtokába vette. A szigetet valamivel később az északi társaság nevű bálnavadász társulat vette át és rövid idő alatt gazdaságilag felvirágoztatta. Mikor azonban a cetthalat a kimélete nélküli rabló hadjáratok, amelyekben valamennyi tengerésznén halászai részt vettek, a Spitzbergák és Grönland körül teljesen kipusztították. Jan Mayen is elvesztette jelentőségét mint bálnavadász támaszpont és lassan feledésbe meg NEMZETI ÚJSÁG , 1943 április 10. Péntek . (Húsvéti vásár a csonkolt harcosok munkáiból.) A margitszigeti honvéd ortopéd sebészeti kórházban ápolt csonkolt harcosok április 17-től 18-án este 7 óráig a Baross Szövetség Múzeum utcai székházában húsvéti kiállítást, illetve vásárt rendeznek vitéz nagybányai Horthy Istvánná és Kállay Miklósné fővédnöksége mellett az általuk készített diszmó, kerámia és háziipari tárgyakból A kiállítás április 17-én, szombaton délben 12 órakor nyílik meg. A magyar közönség bizonyára nagy érdeklődéssel fogadja a kiállítást és itt szerzi be majd húsvéti szükségletét, hogy ezzel is támogassa a harctéren megrokkant honvédeket. (SZABADNAPOS TŰZOLTÓ OLTOTTA EL A KIGYULLADT GÉPKOCSI LÁNGJÁT.) Csütörtökön délben néhány perced két óra után a Mussolini-téren a Zsigmond- kávéház előtt kigyulladt egy gépkocsi. A főváros gázműveinek egyik szolgálati autója kapott itt lángra és a tűz eloltásával hiába, kísérletezett a gépkocsi soffőrje. Rövidesen nagy tömeg verődött össze a nagy lánggalfüsttel égő gépkocsi körül és már-már úgy látszott, nem sikerül megfékezni a lángok erejét Egyszerre azonban egy füstszürke egyenruhás, piroshajtókás székesfővárosi, tűzoltó ugrott elő a tömegből, az ott álldogáló köztisztasági alkalmazottól vizet és vödöret kért, majd néhány ügyes fogással úgyszólván pillanatok alatt megfékezte a tüzet. A derék tűzoltó, az óbudai tüzőrség kötelékébe tartozó Szendrei Lajos tűzmester olyan ügyesen forgatta a vizesvödröt, olyan gyakorlott mozdulattal „dobta“ a vizet a lángokra, hogy nem akadt tovább dolga bajtársainak, akik a tűz eloltására gyorsan felrobogtak. A gépkocsi fel sem robbant, a motornak semmi baja nem történt, csupán a tető hamvadt el, nagyobb kár tehát nem érte a gázműveket. Szendrei Lajost a tűz eloltása után megtapsolta a közönség. — („A psychodiagnostika az iskolában”) címmel tart érdekes előadást Tarcsay Izabella a Magyar Pedagógiai Társaság előadássorozatában április 17-én, szombaton délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. (Hivatásszervezet Értelmiségi Tagozata) a húszmillió magyar kérdésének különösen, a gazdasági megalapozása tárgyában a családi pótlék intézményének kibővítése érdekében április 16-án este 7 órakor értekezletet tart VI., Munkácsy Mihály utca 25. I. emeleti helyiségében. Érdeklődőket szívesen lát a szervezet A hegedű kiváló szakemberei és óriási választék Sternberg hangszergyárban,, Rákóczi-út 60. •— (Jótékonycélú díszelőadás a vadászok segélyalapja javára.) Az egykori cs és kir. magyar tábori vadászzászlóaljak bajtársai a világháborúban megrokkant szegénysoron tábori vadászok megsegítésére létesített segélyalap javára április 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor az Omnia filmszínházban jótékonycélú díszelőadást rendeznek. A díszelőadáson filmbemutatókon kívül zeneszámok szerepelnek. Jegyek 1—3 pengőig a rendezőség központi irodájában (IX., Ernőutca 5.) és az Omnia filmszínház pénztáránál kaphatók. (Megalakult Udvarhely vármegye vitézeinek társadalmi szerve) Székelyudvarhelyen megalakították Udvarhely vármegye vitézeinek társadalmi szervét Az alakuló ülésen vitéz Biró István felsőházi tag átadta a Kormányzó szeretetteljes üzenetét a székelységnek, majd hangoztatta a székelyek rendíthetetlen hazaszeretetét, munkakészségét és katonai erényeit. (Halálos gépkocsibaleset) Kecskeméten Jobbágy Andor szanatóriumi főorvos gépkocsija összeütközött egy másik gépkocsival, amelyet Völgyesi Antal vezetett. Völgyesi oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben meghalt.— (Egy hírneves olasz vé-és halálé.) Vittorio Spinazzola, a hírneves olasz régész szerdán imában meghalt. Egyike vett Pomnei legjobb ismerőinek és az ő vezetése alatt ásták ki a Via della Abbondanza 500 méteres útszakaszát. Ez volt a régi Pompei egyik főútja.