Nemzeti Ujság, 1943. május (25. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
A képviselőház megkezdte a tanyai törvényjavaslat tárgyalását A földmivelésügyi miniszter javaslatot terjesztett be a növényegészségügyről . A többség nem szavazta meg Daross Andor napirendi kiegészítő indítványát . Tasnádi Nagy András elnök délelőtt 10 óra tátán néhány perccel nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését, amelyen a törvényhozás megkezdte a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Hunyadi Búzás Endre ismertette a javaslatot és rámutatott arra, hogy a közigazgatási kérdések megoldása, legyenek azok akárrégi problémák, vagy új feladatok, mindig elsőrangú erőgyűjtéssel egyenlők. A tanyai törvényjavaslat, bár terjedelme kicsi, hatásaiban annál jelentősebb s ezt a kérdést nem csupán a realitás kézzelfogható módszereivel kell lemérni, hanem lélektani előfeltételekkel is számolni kell. Ezeknek a lélektani momentumoknak a jelentősége annál nagyobb, minél távolabb áll a tanyai lakosság a közélettől, annak közösségi, társadalmi,szociális és kulturális vonatkozásaitól. Aanyakérdés körülbelül egymillió magyar lelket érint. A kérdés rendezésénél a törvényhozási szabályozás adja meg a kötelező Irányelveket. Számos városunk van, amelynek határában közigazgatási kirendeltségekműködnek. A tanyai problémát teljesen megoldani csak kerettörvénnyel lehet. Biztosítani kell azt is, hogy a tanyák ne esseneklei a nemzetgazdaság életéből. Piukovich József (Magyar Megújulás Pártja) kifejtette, hogy itt nem lehet szorítkozni kizárólag a tanyavilág problémáira, mert a határban élő lakosságról való gondoskodásnak ki kell terjednie az összes, külterületen élő lakosságra. A magyarság legszegényebb rétege a város és a falu szélére hazódott elem. Aggodalommal néz a javaslat sorsa elé, mert nem látja biztosítottnak azt, hogy a szabályrendeletalkotás megtudja ■valósítani a kitűzött célokat. Kívánja, hogyne csak az alföldi tanyavilágról történjék gondoskodás, hanem az összes külterületi, gondozásban nem részesülő lakosságról is. Helyesli, hogy a községi elöljáróság hatáskörébe tartozó egyes ügyeknél önálló intézkedési jogkörrel ruházhatják fel a tanyai kirendeltség vezetőjét. Nem szabad engedni, hogy a határban élő embereket a szociáldemokrata pártba beszervezzék. A kültelki lakosságot akkor tudjuk lelkileg felemelni, anyagilag megerősíteni, ha e missziós munkába bevezetjük a papot és tanítót is. , Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Természetesen. Piukovich József nem fogadja el a javaslatot- Temesváry Imre, a MÉP vezérszónoka hangsúlyozza, hogy az Alföld tanyavilágában negyven kilométer távolságra is vannak azanyaközséghez tartozó területek. Reméli, a törvényjavaslattól, hogy az a sok, még kiaknázatlan gazdasági őserő, amely a tanyavilágban rejlik, a szellemi és gazdasági kultúra felemelése révén a nemzet szolgálatába fog majd állni. A tanyai települési rendszer kialakulásának vázolása után szólt azokról a kiváló szakférfiakról, akik a tanyakérdés megoldásán dolgoztak. Elismeréssel emlékezek meg Gesztelyi Nagy László működéséről, akinek nagy elaborátuma alapján rendelet is jelent meg. A törvényjavaslat is ezen az úton halad és a tanyai közigazgatás tökéletes megoldását segíti elő. A megoldást leghelyesebben a helyi önkormányzati rendszer hozza. A legfontosabb az úthálózat kiépítése. Elfogadja a javaslatot. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter beterjesztette a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot és a direkt termő szőlőkből szűrt borkészlet zár alá vételéről készített jelentését. Ifj. Tatár Imre (nyilas) szükségesnek tartja olyan tanyaközpontok felállítását, ahol a lakosság kulturális és közlekedési igényeit kielégíti. Kifogásolta, hogy Tatabánya és Felsőgalla egyesítését nem engedték meg. Bírálta a javaslat egyes intézkedéseit, majd kívánta, hogy a tanyai központokon a rendeletek közlésére és a lakosság tájékoztatására hangszórós rádiókat állítsanak fel. Nem szavazza meg a javaslatot. Gesztelyi Nagy László, a MÉP vezérszónoka megállapítja, hogy a javaslat a magyarság egyik legfontosabb nemzetpolitikai kérdését érinti, amelynek komoly figyelmet kell szentelni, mert a tanyákon tiszta magyarok laknak. Nem lehet egybevenni a tanyaiakat a kültelkeken lakókkal. A tanyák kizárólag az Alföldnek mintegy 8000 katasztrális hold területén vannak. Köszönetet mondott a kormánynak, elsősorban a belügyminiszternek, hogy ezt a kérdést a Ház elé hozta. Megemlékezett Scitovszky Béla és Kozma Miklós volt belügyminiszterekről, akik jelentős lépéseket tettek a tanyai helyzet megoldására. Maga tizenöt éve járja a tanyavilágot s munkáját a legnehezebb körülmények között kezdte meg. Gróf Klebelsberg Kuno állt oda elsőnek a tanyai magyarok mellé iskolák építésével. Meleg elismeréssel méltatta a Dunatiszaközi Mezőgazdasági Kamara munkásságát a tanyakérdés felkarolásával. Tiz vármegyére terjed ki a tanyavilág körülbelül 1.900.000 lakossal s ebből egymillió lakik a városok, községek szélén. Lelkes szavakkal mondott köszönetet a tanyai tanítóknak, lelkészeknek és a tanyákkal foglalkozó jegyzőknek működésükért. Ma már eltűnt az analfabéták tömege a tanyákról, mert van iskolájuk és működik a vámsortanítás. A tanyaprobléma nagyrésze közigazgatási, közlekedési és közegészségügyi. Javítani kell a tanyavilág hitéletét. Itt elől jár Kecskemét városa, amely hét római katolikus és három református kintlakó lelkész eltartására 30—30 hold földet adott. A tanyai lakosság gyönyörű szőlőig gyümölcskultúrát teremtett. Nagyon helyes volna, ha a tanyavilágban alakuló községeket, kirendeltségeket azokról a községekről neveznék el, amelyek ugyanezeken a helyeken a török hódoltság ideje alatt teljesen elpusztultak. Nem lehet út nélkül gazdálkodni és értékesíteni. A közmunkaváltság összegéből a tanyai utak megépítésére juttassanak vissza tételeket a községeknek. Helyesli, hogy a közigazgatási kirendeltségnek önálló intézkedési joga is van. A javaslat inkább ilyen kirendeltségeket létesít s kevésbé segíti elő községek alakulását. Kívánatos, hogy a tanyavilágban választókerületek és állategészségügyi körzetek létesüljenek. Az is kívánatos, hogy csak megfelelő és egészséges típusházakat építhessenek a tanyákon. Sürgős az útkérdés megoldása és a telefon. A háború után az autó óriási módon elterjedt vidéken, így a tanyavilágban is. Kecskeméten 1100 olyan tanyán lakó anya van, akinek hat, vagy ennél több a gyermeke. Szülőotthonokat, orvosokat és védőnőket sürgetett a tanyavilág számára. Kéri, hogy a belügyminiszter a helyi szabályrendeletek számára készíttessen egy mintát. A tanyaközpontokban lakásokat kell építeni a mezőgazdasági munkások számára. Túl sok illetéket fizetnek a gazdakörök. Itt említést tett a fővárosi ötórai teákról. Gesztelyi Nagy László a javaslatot, mint a magyar faj segítésének fontos tényezőjét, örömmel elfogadja. Vitéz Tors Tibor alelnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését jövő kedden délelőtt tíz órakor tartsa és azon folytassák a tanyai törvényjavaslat vitáját. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt terjesztett be, hogy a Ház a tanyai javaslat, letárgyalása után tűzze ki napirendre Kállay Miklós miniszterelnöknek ABBAN A VITÁBAN, amely baloldali, nemzeti, liberális és szociáldemokrata körökben sürgetett politikai összefogás körül indult, a nyilasok reggeli mozgalmi lapjában Hubay Kálmán is megszólalt. Ebben az ügyben mi már elmondtuk határozott véleményünket s a hűségházi excárevics cikkével nem foglalkoznánk, ha bizonyos különös körülmény erre nem kényszerítene. Hubay Kálmán ugyanis kétoldalas írásában többször is foglalkozott Almássy Józsefnek a Magyar Nemzetben megjelent erre vonatkozó és a szociáldemokrata párttal való politikai összefogást helyeslő és sürgető írásával és Almássy Józsefet állandóan a Központi Papnövelde igazgatójaként szerepeltette, ezenfelül pedig állásfoglalását a katolikus közvéleménnyel hozta kapcsolatba. Igen ismert katolikus papról és jeles közíróról lévén szó, nem tartottuk volna ildomosnak, hogy a vitába beleszóljunk addig, amíg maga az érdekelt nem tesz az ügyben nyilatkozatot. Almássy József a Magyar Nemzet csütörtöki számában most maga megállapítja, hogy nem igazgatója a Központi Papnöveldének és nem is volt az, hanem ennek az intézetnek csak ökonomusa, gazdasági vezetője volt 1939 augusztus 1-től 1942 március 1-ig. E minőségében azonban nem tartozott feladatai közé a papnövendékek nevelésének irányítása, hanem kizárólag gazdasági ügyeket intézett. A nyilatkozat további részével, amely politikai vita Hubay Kálmán cikkével, nem kívánunk foglalkozni. De éppen Almássy József fent említett nyílt és határozott kijelentései kapcsán meg kell állapítanunk, hogy az ő politikai állásfoglalását semmiképpen sem lehet akár a Központi Papnövelde szellemi vezetésével, akár a katolikus közvélemény felfogásával azonosítani. Almássy József jelenleg nincs is egyházi állásban, mert — saját kérelmére — átmenetiszabadságot kapott és minden egyházi alkalmaztatástól ideiglenesen felmentetett. Almássy Józsefnek ebben az ügyben vallott felfogása magánvélemény, amely bizonyára sohasem kívánta, hogy ennél többnek tekintsék. A magyar katolicizmusnak, amely Prohászka szavai szerint ma is a kor nagy aposztáziájának tartja a marxizmust és a szociáldemokráciát, régóta meg van ebben a kérdésben a kialakult véleménye, amelyet az arra illetékesek már igen sokszor kifejtettek s amelyet mi csak megismételtünk akkor, amikor megállapítottuk, hogy a magyar katolicizmus soha, semmiféle, még alkalmi szövetséget sem tud elképzelni sem, a marxiza Mérnök- és Építész Egyletben mondott beszéde egyes részeit. Indítványát szóval is megindokolta. Kállay Miklós miniszterelnök kérte a napirendi indítványhoz benyújtott kiegészítő javaslat elutasítását. A napirendi kérdéshez Rajniss Ferenc szólt még hozzá és csatlakozott Jaross Andor indítványához Vitéz Tori Tibor alelnök szavazásra tette fel a kérdést. A többség elfogadta az elnök napirendi indítványát, Jaross Andor javaslatát pedig elvetette. Ezzel az ülés fél három előtt néhány perccel befejeződött, mással, sem a magyarországi szociáldemokratákkal. Hubay Kálmánnak ez az átlátszó próbálkozása, hogy a magyar katolicizmusnak a szociáldemokráciával való szövetkezés ódiumát akarja a nyakába varrni, teljesen hiábavaló erőlködés, de egyben jellemző tünet arra a szellemre, amely a katolicizmussal szemben a legkisebb lehetőséget is megragadja a támadásra. * A KERESZTÉNYPÁRT csütörtökön pártértekezletet tartott, amelyen megállapították, hogy azok a nagy áldozatok, amelyeket a magyar nép ősi hazafiassággal visel, csak abban az esetben hozhatják meg gyümölcsüket, ha a keresztény, nemzeti és szociális politika alapelvei és a nagy pápai megnyilatkozások irányvonalai maradéktalanul érvényesülnek a magyar politikában és majd a békekötés asztalán. Miért is a Kereszténypárt elhatározta, hogy az új ülésszakban ezirányú fokozott tevékenységet fog kifejteni. Tarányi Ferenc felsőházi tag indítványára elhatározta a párt, hogy a hadiárvák sorsának intézményes biztosítását a zsidó birtokok most folyó megfelelő értékesítésével is kapcsolatba kívánja hozni. A eseményekre és igen élénk politikai életre számítanak a törvényhozás most megindult ülésszaka folyamán. A kormány a tanyai törvényjavaslat letárgyalása után tárgyaltatni kívánja a törvényhozás két Házában mindazokat a fontos törvényjavaslatokat, amelyek a magyar élet egyes ágazatában a szükségnek és a helyzetnek megfelelően megoldják a függő kérdéseket. A kormány tagjai a csütörtöki ülésen több javaslatot nyújtottak be, amelyeket az egész közvélemény örömmel fogadott. A pénteki ülésen a földművelésügyi miniszter újabb javaslatát terjesztette elő, amely a növényegészségügy problémáit rendezi. * A KÉPVISELŐHÁZ állandó összeférhetetlenségi bizottsága május 6-án, csütörtökön déli 12 órakor ülést tart. Tárgy: 1. Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás országgyűlési képviselőknek az 1901: XXIX. t.-c. 9. §-a alapján önmaguk ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügye előadójának megválasztása és tárgyalási határnap kitűzése 2. vitéz Édes Andrásné kunszentmiklósi lakosnak Baky László országgyűlési képviselő ellen az 1901: XXIV. t.-c. 11. és 13. §§. alapján bejelentett összeférhetetlenségi ügye előadójának megválasztása és tárgyalási határnap kitűzése. A MAGYAR ÉLET PÁRTJA csütörtökön este Akadémia utcai székházában élénk érdeklődéssel kísért klubnapot tartott, amelyen a kormány több tagja is megjelent. Az egybegyűlt képviselők és felsőházi tagok előtt NEMZETI ÚJSÁG 1943 május 1. Szombat Volitikai ÉRDEKES * hegije, II Ezért siklik a Kaweco oly könnyen a jó papíron • Modern Kaweco-tollak , írónők, szaküzletekben kaphatók- Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter: „A propaganda szerepe és jelentősége az államok életében“ címmel nagysikerű előadást tartott. Beszélt az élőszó, az írás, a kép propagandisztikus felhasználásáról, a művészetek szerepéről és a hírközlés rendkívül nagy befolyásoló erejéről. Vázolta Napóleon rendkívül kiterjedt propagandaműködésén keresztül egész napjainkig a propaganda minden egyes korszakát. Behatóan foglalkozott a magyar propaganda sajátos színezetével. A magyarság mindig csak akkor nyúlt a propaganda eszközeihez, amikor azt egyetemes, nagy nemzeti célok kívánták. Utalt II. Rákóczi Ferenc egy elfelejtett propagandaművére, amelyben a magyar igazság megvilágosítására az egész akkori magyar, világ közjogi, történelmi és politikai rajzát adja. Széchenyi István nemes propagandájával új világ eljövetelét készítette elő. Kossuth Lajos a világ figyelmét és közvéleményét egymaga a magyar ügy mellé tudta állítani akkor, amikor ennek az ügynek katonai küzdelme már tragikusan lezárult. A magyarság nagy nemzeti propagandistái mindig a nemzeti küzdelmek vezetői voltak. A propaganda olyan, mint a gyógyszer: nem lehet felügyelet nélkül, ellenőrzés nélkül használni, mert nemcsak gyógyít, hanem mérgez is, szétrombolja az élő szervezetet. A propaganda törekvése a békében az lesz, hogy a népeket felvilágosítja és neveli. A párt nevében Kölcsey István alelnök mondott, köszönetet Antal Istvánnak előadásáért. A klubnap résztvevői a késő esti órákig maradtak együtt és élénken megvitatták az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket. * LINKOMIES EDVIN "*,.i miniszter-« elnök — mint ismeretes — budapesti tartózkodása alatt, mint a finn parlament elnöke, január 16-án előadást tartott, amelyet most Budapesten kiadtak. Finn példaadás címmel Kállay Miklós, miniszterelnök előszót írt a beszédhez s ebben, kiemeli, hogy a benne foglaltak példaadás erejével fognak hatni minden magyar olvasóra. Minden nép, amely a kereszténység és nemzeti világszemlélet európai, szabad láthatáráért küzd, bámulattal adózik rokonainknak. Nemcsak a testvéri szeretet megindult rokonszenve tölt el minden magyar embert, amikor finn testvéreiről szól, hanem az elismerés és a megbecsülés érzései is. Ketten élünk testvérnének Európában és mindaz, ami másoktól megkülönböztet, hasonlóvá tesz bennünket. A finnek faj rokonaink. Faji vérmérsékletünk ugyanolyan nehézségek között termelte a maga kultúráját Európa szélein folyó harcok közben, mint ahogyan egymáshoz hasonlóan adott szívós katonákat és a földhöz talán, még szívósabban ragaszkodó hűséges földmíveseket, akik mindkét nemzetnél fundamentuma voltak minden nemzeti erőfeszítésnek, a munkának és a vitézségnek. A szláv érdekek hatalmas hullámverésének is egyformán volt pártja Finnország és Magyarország. Mindkét nemzet kultúrája egyformán ősi és egyformán európai. A finn példa nemcsak azért kapcsol össze, mert testvérek vagyunk, hanem azért is, mert sorstársak vagyunk. Ez a két kis nép történelmi hivatásának teljesítése közben az európai nagy nemzetek sorába emelkedett. * A MINISZTERELNÖK a Linkomies-beszédhez írt előszavában még ezt mondja: „A finn példa tanulsága a mi életünk számára mutat követendő parancsokat A két nép küzdelme azonos, mindkét nép a maga önállóságát, szabadságát, sajátos életformáját védi, egyformán helyezkedett el a bolsevizmussal szemben és ebben a küzdelemben jó tudni, hogy a rokon mit tesz. Jó érzés tudni, hogy sorstársunk milyen hősi erőfeszítésre képes, jó látni, hogy a nemzeti becsületérzés ugyanolyan erősítő, eggyé forrasztó szent hevület a finn nép társadalmában, mint a mi társadalmunkban.“.