Nemzeti Ujság, 1943. május (25. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

­ A képviselőház megkezdte a tanyai­­ törvényjavaslat tárgyalását A földmivelésügyi miniszter javaslatot terjesztett be a növényegészségügyről . A többség nem szavazta meg Daross Andor napirendi kiegészítő indítványát . Tasnád­i Nagy András elnök délelőtt 10 óra tá­tán néhány perccel nyitotta meg a kép­­viselőház pénteki ülését, amelyen a törvény­­hozás megkezdte a tanyai igazgatás rendezé­séről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Hunyadi Búzás Endre ismertette a javas­latot és rámutatott arra, hogy a közigazga­tási kérdések megoldása, legyenek azok akár­­régi problémák, vagy új feladatok, mindig elsőrangú erőgyűjtéssel egyenlők. A tanyai törvényjavaslat, bár terjedelme kicsi, hatá­saiban annál jelentősebb s ezt a kérdést nem csupán a realitás kézzelfogható mód­szereivel kell lemérni, hanem lélektani elő­feltételekkel is számolni kell. Ezeknek a lé­lektani momentumoknak a jelentősége annál nagyobb, minél távolabb áll a tanyai lakos­ság a közélettől, annak közösségi, társadalmi,­­szociális és kulturális vonatkozásaitól. A­­­anyakérdés körülbelül egymillió magyar lelket érint. A kérdés rendezésénél a tör­vényhozási szabályozás adja meg a kötelező Irányelveket. Számos városunk van, amely­nek határában közigazgatási kirendeltségek­­működnek. A tanyai problémát teljesen megoldani csak kerettörvénnyel lehet. Biz­tosítani kell azt is, hogy a tanyák ne essenek­­lei a nemzetgazdaság életéből. Piukovich József (Magyar Megújulás Pártja) kifejtette, hogy itt nem lehet szorít­kozni kizárólag a tanyavilág problémáira, mert a határban élő lakosságról való gon­doskodásnak ki kell terjednie az összes, kül­területen élő lakosságra. A magyarság leg­szegényebb rétege a város és a falu szélére hazódott elem. Aggodalommal néz a javaslat sorsa elé, mert nem látja biztosítottnak azt, hogy a szabályrendeletalkotás meg­tudja ■valósítani a­ kitűzött célokat. Kívánja, hogy­­ne csak az alföldi tanyavilágról történjék gondoskodás, hanem az összes külterületi, gondozásban nem részesülő lakosságról is. Helyesli, hogy a községi elöljáróság hatás­körébe tartozó egyes ügyeknél önálló intéz­kedési jogkörrel ruházhatják fel a tanyai kirendeltség vezetőjét. Nem szabad engedni, hogy a határban élő embereket a szociál­demokrata pártba beszervezzék. A kültelki lakosságot akkor tudjuk lelkileg felemelni, anyagilag megerősíteni, ha e missziós mun­kába bevezetjük a papot és tanítót is. , Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Természetesen. Piukovich József nem fogadja el a javas­latot- Temesváry Imre, a MÉP vezérszónoka hangsúlyozza, hogy az Alföld tanyavilágában negyven kilométer távolságra is vannak az­­anyaközséghez tartozó területek. Reméli, a törvényjavaslattól, hogy az a sok, még kiaknázatlan gazdasági őserő, amely a tanya­­­világban rejlik, a szellemi és gazdasági kul­túra felemelése révén a nemzet szolgálatába fog majd állni. A tanyai települési rendszer kialakulásának vázolása után szólt azokról a kiváló szakférfiakról, akik a tanyakérdés megoldásán dolgoztak. Elismeréssel emlékez­­­ek meg Gesztelyi Nagy László működéséről, akinek nagy elaborátuma alapján rendelet is jelent meg. A törvényjavaslat is ezen az úton halad és a tanyai közigazgatás tökéle­tes megoldását segíti elő. A megoldást leg­helyesebben a helyi önkormányzati rendszer hozza. A legfontosabb az úthálózat kiépítése. Elfogadja a javaslatot. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi mi­niszter beterjesztette a növényegészségügy­ről szóló törvényjavaslatot és a direkt termő szőlőkből szűrt borkészlet zár alá vételéről készített jelentését. Ifj. Tatár Imre (nyilas) szükségesnek tartja olyan tanyaközpontok felállítását, ahol a lakosság kulturális és közlekedési igényeit kielégíti. Kifogásolta, hogy Tatabánya és Felsőgalla egyesítését nem engedték meg. Bírálta a javaslat egyes intézkedéseit, majd kívánta, hogy a tanyai központokon a ren­deletek közlésére és a lakosság tájékoztatá­sára hangszórós rádiókat állítsanak fel. Nem szavazza meg a javaslatot. Gesztelyi Nagy László, a MÉP vezérszó­noka megállapítja, hogy a javaslat a ma­gyarság egyik legfontosabb nemzetpolitikai kérdését érinti, amelynek komoly figyelmet kell szentelni, mert a tanyákon tiszta ma­gyarok laknak. Nem lehet egybevenni a ta­nyaiakat a kültelkeken lakókkal. A tanyák kizárólag az Alföldnek mintegy 8000 katasz­­trális hold területén vannak. Köszönetet mondott a kormánynak, elsősorban a belügy­miniszternek, hogy ezt a kérdést a Ház elé hozta. Megemlékezett Scitovszky Béla és Kozma Miklós volt belügyminiszterekről, akik jelentős lépéseket tettek a tanyai hely­zet megoldására. Maga tizenöt éve járja a tanyavilágot s munkáját a legnehezebb kö­rülmények között kezdte meg. Gróf Klebels­­berg Kuno állt oda elsőnek a tanyai ma­gyarok mellé iskolák építésével. Meleg el­ismeréssel méltatta a Dunatiszaközi Mező­­gazdasági Kamara munkásságát a tanyakér­dés felkarolásával. Tiz vármegyére terjed ki a tanyavilág körülbelül 1.900.000 lakossal s ebből egymillió lakik a városok, községek szélén. Lelkes szavakkal mondott köszönetet a tanyai tanítóknak, lelkészeknek és a ta­nyákkal foglalkozó jegyzőknek működésük­ért. Ma már eltűnt az analfabéták tömege a tanyákról, mert van iskolájuk és működik a vámsortanítás. A tanya­probléma nagy­része közigazgatási, közlekedési és köz­egészségügyi. Javítani kell a tanyavilág hit­életét. Itt elől jár Kecskemét városa, amely hét római katolikus és három református kintlakó lelkész eltartására 30—30 hold föl­det adott. A tanyai lakosság gyönyörű szőlő­ig gyümölcskultúrát teremtett. Nagyon he­lyes volna, ha a tanyavilágban alakuló köz­ségeket, kirendeltségeket azokról a közsé­gekről neveznék el, amelyek ugyanezeken a helyeken a török hódoltság ideje alatt telje­sen elpusztultak. Nem lehet út nélkül gazdál­kodni és értékesíteni. A közmunkaváltság összegéből a tanyai utak megépítésére jut­tassanak vissza tételeket a községeknek. Helyesli, hogy a közigazgatási kirendeltség­nek önálló intézkedési joga is van. A javas­lat inkább ilyen kirendeltségeket létesít s kevésbé segíti elő községek alakulását. Kí­vánatos, hogy a tanyavilágban választókerü­letek és állategészségügyi körzetek létesül­jenek. Az is kívánatos, hogy csak megfelelő és egészséges típus­házakat építhessenek a tanyákon. Sürgős az útkérdés megoldása és a telefon. A háború után az autó óriási módon elterjedt vidéken, így a tanyavilág­ban is. Kecskeméten 1100 olyan tanyán lakó anya van, akinek hat, vagy ennél több a gyermeke. Szülőotthonokat, orvosokat és védőnőket sürgetett a tanyavilág számára. Kéri, hogy a belügyminiszter a helyi sza­bályrendeletek számára készíttessen egy mintát. A tanyaközpontokban lakásokat kell építeni a mezőgazdasági munkások számára. Túl sok illetéket fizetnek a gazdakörök. Itt említést tett a fővárosi ötórai teákról. Gesztelyi Nagy László a javaslatot, mint a magyar faj segítésének fontos tényezőjét, örömmel elfogadja. Vitéz Tors Tibor alelnök napirendi indít­ványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését jövő kedden délelőtt tíz órakor tartsa és azon folytassák a tanyai törvényjavaslat vitáját. Vitéz Jaross Andor kiegészítő napirendi indítványt terjesztett be, hogy a Ház a tanyai javaslat, letárgyalása után tűzze ki napirendre Kállay Miklós miniszterelnöknek ABBAN A VITÁBAN, amely baloldali, nemzeti, liberális és szociáldemokrata kö­rökben sürgetett politikai összefogás kö­rül indult, a nyilasok reggeli mozgalmi lapjában H­u­b­a­y Kálmán is megszólalt. Ebben az ügyben mi már elmondtuk ha­tározott véleményünket s a hűségházi excárevics cikkével nem foglalkoznánk, ha bizonyos különös körülmény erre nem kényszerítene. Hubay Kálmán ugyanis kétoldalas írásában többször is foglalko­zott A­l­m­á­s­s­y Józsefnek a Magyar Nemzetben megjelent erre vonatkozó és a szociáldemokrata párttal való politi­kai összefogást helyeslő és sürgető írásá­val és Almássy Józsefet állandóan a Köz­ponti Papnövelde igazgatójaként szerepel­tette, ezenfelül pedig állásfoglalását a katolikus közvéleménnyel hozta kapcso­latba. Igen ismert katolikus papról és je­les közíróról lévén szó, nem tartottuk volna ildomosnak, hogy a vitába beleszól­junk addig, amíg maga az érdekelt nem tesz az­ ügyben nyilatkozatot. Almássy József a Magyar Nemzet csütörtöki számában most maga megálla­pítja, hogy nem igazgatója a Központi Papnöveldének és nem is volt az, hanem ennek az inté­zetnek csak ökonomusa, gazdasági veze­tője volt 1939 augusztus 1-től 1942 már­cius 1-ig. E minőségében azonban nem tartozott feladatai közé a pap­növendékek nevelésének irá­nyítása, hanem kizárólag gazda­sági ügyeket intézett. A nyilatkozat további részével, amely politikai vita Hu­bay Kálmán cikkével, nem kívánunk fog­lalkozni. De éppen Almássy József fent említett nyílt és határozott kijelenté­sei kapcsán meg kell állapítanunk, hogy az ő politikai állásfoglalását semmiképpen sem lehet akár a Központi Papnövelde szel­lemi vezetésével, akár a kato­likus közvélemény felfogásá­val azonosítani. Almássy József jelenleg nincs is egyházi állás­ban, mert — saját kérelmére — át­meneti­­szabadságot kapott és min­den egyházi alkalmaztatástól ideiglenesen felmentetett. Al­mássy Józsefnek ebben az ügyben vallott felfogása magánvélemény, amely bizonyára sohasem kívánta, hogy ennél többnek tekintsék. A magyar katoliciz­­musnak, amely Prohászka szavai szerint ma is a kor nagy aposztáziájának tartja a marxizmust és a szociáldemokráciát, régóta meg van ebben a kérdés­ben a kialakult véleménye, amelyet az arra illetékesek már igen sokszor kifejtettek s amelyet mi csak megismételtünk akkor, amikor megállapítottuk, hogy a magyar katolicizmus soha, semmiféle, még alkalmi szövetséget sem tud elképzelni sem, a marxiz­a Mérnök- és Építész Egyletben mondott beszéde egyes részeit. Indítványát szóval is megindokolta. Kállay Miklós miniszterelnök kérte a napirendi indítványhoz benyújtott kiegészítő javaslat elutasítását. A napirendi kérdéshez Rajniss Ferenc szólt még hozzá és csatlakozott Jaross Andor indítványához Vitéz Tori Tibor alelnök szavazásra tette fel a kérdést. A többség elfogadta az elnök napirendi indítványát, Jaross Andor javas­latát pedig elvetette. Ezzel az ülés fél három előtt néhány perccel befejeződött, mással, sem a magyarországi szociáldemokratákkal. Hubay Kálmánnak ez az átlátszó próbálkozása, hogy a magyar katolicizmusnak a szociál­demokráciával való szövetkezés ódiumát akarja a nyakába varrni, teljesen hiába­való erőlködés, de egyben jellemző tünet arra a szellemre, amely a katolicizmussal szemben a legkisebb lehetőséget is meg­ragadja a támadásra. * A KERESZTÉNYPÁRT csütörtökön párt­értekezletet tartott, amelyen megállapí­tották, hogy azok a nagy áldozatok, ame­lyeket a magyar nép ősi hazafiassággal visel, csak abban az esetben hozhatják meg gyümölcsüket, ha a keresztény, nem­zeti és szociális politika alapelvei és a nagy pápai megnyilatkozások irányvo­nalai maradéktalanul érvényesülnek a magyar politikában és majd a békekötés asztalán. Miért is a Kereszténypárt elha­tározta, hogy az új ülésszakban ezirányú fokozott tevékenységet fog kifejteni. Ta­­rányi Ferenc felsőházi tag indítványára elhatározta a párt, hogy a hadiárvák sor­sának intézményes biztosítását a zsidó birtokok most folyó megfelelő értékesíté­sével is kapcsolatba kívánja hozni. A eseményekre és igen élénk politikai életre számítanak a törvényhozás most megindult ülésszaka folyamán. A kor­mány a tanyai törvényjavaslat letárgyalása után tárgyaltatni kívánja a törvényhozás két Házában mindazokat a fontos törvény­­javaslatokat, amelyek a magyar élet egyes ágazatában a szükségnek é­s a helyzetnek megfelelően megoldják a függő kérdéseket. A kormány tagjai a csütörtöki ülésen több javaslatot nyújtottak be, amelyeket az egész közvélemény örömmel fogadott. A pénteki ülésen a földművelésügyi miniszter újabb ja­vaslatát terjesztette elő, amely a növény­­egészségügy problémáit rendezi. * A KÉPVISELŐHÁZ állandó összeférhe­tetlenségi bizottsága május 6-án, csü­törtökön déli 12 órakor ülést tart. Tárgy: 1. Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás országgyűlési képviselőknek az 1901: XXIX. t.-c. 9. §-a alapján önmaguk ellen bejelentett összeférhetetlenségi ügye elő­adójának megválasztása és tárgyalási ha­tárnap kitűzése­ 2. vitéz Édes Andrásné kunszentmiklósi lakosnak Baky László országgyűlési képviselő ellen az 1901: XXIV. t.-c. 11. és 13. §§. alapján bejelen­tett összeférhetetlenségi ügye előadójá­nak megválasztása és tárgyalási határnap kitűzése. A MAGYAR ÉLET PÁRTJA csütörtökön este Akadémia­ utcai székházában élénk ér­deklődéssel kísért klubnapot tartott, amelyen a kormány több tagja is megjelent. Az egy­­begyűlt képviselők és felsőházi tagok előtt NEMZETI ÚJSÁG 1943 május 1. Szombat Volitikai ÉRDEKES * h­­egije, I­I Ezért siklik a Kaweco oly könnyen a jó papíron • Modern Kaweco-tollak , írónők, szaküzletekben kaphatók- Antal István nemzetvédelmi propaganda­­miniszter: „A propaganda szerepe és jelentő­sége az államok életében“ címmel nagysikerű előadást tartott. Beszélt az élő­­szó, az írás, a kép propagandisztikus felhasználásáról,­ a­ művészetek szerepéről és a hírközlés rend­kívül nagy befolyásoló erejéről. Vázolta Na­póleon rendkívül kiterjedt propagandamű­­ködésén keresztül egész napjainkig a propa­ganda minden egyes korszakát. Behatóan foglalkozott a magyar propaganda sajátos színezetével. A magyarság mindig csak akkor nyúlt a propaganda eszközeihez, amikor azt egyetemes, nagy nemzeti célok kívánták. Utalt II. Rákóczi Ferenc egy elfelejtett pro­pagandaművére, amelyben a magyar igazság megvilágosítására az egész akkori magyar, világ közjogi, történelmi és politikai rajzát­ adja. Széchenyi István nemes propagandájá­val új világ eljövetelét készítette elő. Kossuth Lajos a világ figyelmét és közvéle­ményét egymaga a magyar ügy mellé tudta állítani akkor, amikor ennek az ügynek ka­tonai küzdelme már tragikusan lezárult. A magyarság nagy nemzeti propagandistái min­dig a nemzeti küzdelmek vezetői voltak. A propaganda olyan, mint a gyógyszer: nem lehet felügyelet nélkül, ellenőrzés nélkül használni, mert nemcsak gyógyít, hanem mérgez is, szétrombolja az élő szervezetet. A propaganda törekvése a békében az lesz, hogy a népeket felvilágosítja és neveli. A párt nevében Kölcsey István alelnök mondott, köszönetet Antal Istvánnak előadásáért. A klubnap résztvevői a késő esti órákig ma­radtak együtt és élénken megvitatták­­ az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket. * LINKOMIES EDVIN "*,.i miniszter-« elnök — mint ismeretes — budapesti tar­tózkodása­ alatt, mint a finn parlament elnöke, január 16-án előadást tartott, amelyet most Budapesten kiadtak. Finn példaadás címmel Kállay Miklós, minisz­terelnök előszót írt a beszédhez s ebben, kiemeli, hogy a benne foglaltak példa­adás erejével fognak hatni minden ma­gyar olvasóra. Minden nép, amely a ke­reszténység és nemzeti világszemlélet európai, szabad láthatáráért küzd, bá­mulattal adózik rokonainknak. Nemcsak a testvéri szeretet megindult rokonszenve tölt el minden magyar embert, amikor finn testvéreiről szól, hanem az elismerés és a megbecsülés érzései is. Ketten élünk testvérnének Európában és mindaz, ami másoktól megkülönböztet, hasonlóvá tesz bennünket. A finnek faj rokonaink. Faji vérmérsékletünk ugyanolyan nehézségek között termelte a maga kultúráját Európa szélein folyó harcok közben, mint aho­gyan egymáshoz hasonlóan adott szívós katonákat és a földhöz talán, még szívó­­sabban ragaszkodó hűséges földmívese­­ket, akik mindkét nemzetnél fundamen­tuma voltak minden nemzeti erőfeszítés­nek, a munkának és a vitézségnek. A­ szláv érdekek hatalmas hullámverésének is egyformán volt pártja Finnország és Magyarország. Mindkét nemzet kultúrája egyformán ősi és egyformán európai. A finn példa nemcsak azért kapcsol össze, mert testvérek vagyunk, hanem azért is, mert sorstársak vagyunk. Ez a két kis nép történelmi hivatásának teljesítése közben az európai nagy nemzetek sorába emel­kedett. * A MINISZTERELNÖK a Linkomies-beszéd­­hez írt előszavában még ezt mondja: „A finn példa tanulsága a mi életünk számára mutat követendő parancsokat A két nép küzdelme azonos, mindkét nép a maga önállóságát, szabadságát, sajátos életformáját védi, egy­formán helyezkedett el a bolsevizmussal szemben és ebben a küzdelemben jó tudni, hogy a rokon mit tesz. Jó érzés tudni, hogy sorstársunk milyen hősi erőfeszítésre képes, jó látni, hogy a nemzeti becsületérzés ugyan­olyan erősítő, eggyé forrasztó szent hevület a finn nép társadalmában, mint a mi tár­sadalmunkban.“­­.

Next