Nemzeti Ujság, 1943. július (25. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
r 1543 JUUAS J. JIZ1ILE ÍJ MI IYT O L, Y AH.' NEMZETI ÓSÁG A kiesért felelés Csütörtök, 145. Szállt BARANYAY LAJOS IfiaHlin a KnTnnnli CaifAvállalat v O TÓTH LÁSZLÓ vezéritazsató. Kiadja a Központi sajtóvaillatat Az egri érsek fényes beiktatási ünnepsége. Római jelentés szerint Angliában vonták össze a legnagyobb Inváziós hadsereg. A Köln elleni légi támadás során megrongálódott a kölni dóm Wallace amerikai alelnök támadása a kereskedelmi miniszter ellen . Roosevelt közvetít a lengyel-szovjet viszályban Pavolini öt helyen vár partraszállási kísérletet A háború „legkülönösebb szakaszának“ nevezik a jelenlegi feszültséggel teljes, de katonai eseményekben szegény helyzetet. Csak a légi támadások öltenek egyre nagyobb méreteket és az idegháború folyik teljes erővel. A légi bombák soha nem látott sorozatokban hullanak a katonai célpontokra, a polgári lakosság otthonaira és a felbecsülhetetlen kulturértékekre. A Köln elleni bombatámadás során megrongálódott a kölni dóm is, a gótikának ez a csodálatos remeke. Az európai légi háború emésztő tüzében egész városrészek omlanak össze néhány óra alatt üszkös épületcsonkokká és formátlan törmelékké, ipartelepek zakatoló gépei merevednek meg és a lakosság tízezrei pusztulnak el, vagy válnak hajléktalanná. . Ez a háború képe 1943 július elsején. Tavaly ilyenkor már javában folytak a nagyarányú hadműveletek a keleti fronton. A Szovjet elleni első offenzíva — mint emlékszünk — június 22-én kezdődött el, a másodikra június 28-án került a sor. Idén azonban tovább tart a makacs harci szünet a keleti fronton és nem tudjuk, hogy idén sor kerül-e egyáltalában szélestervű katonai akcióra. Nem tudjuk biztosan, hogy a németek támadni fognak-e és az sem világos, hogy az oroszok szintén harci szünetre rendezkednek-e be, vagy pedig csupán azt az időpontot lesik, amikor az angolszász inváziós tervek végrehajtásával egyidőben intéznek támadást a keleti arcvonalon. Valószínű, hogy a németek egyebek mellett azért nem indítottak idén nagy offenzívát a keleti fronton, hogy ily módon is koncentrálják erőiket az Európaerőd védelmére. A teljes német haderőnek, a többszáz főnyi hadosztálynak ez a készenlétben tartása emlékeztet az angoloknak a történelemben sokszor alkalmazott fleet in being elvére, amikoris a tengeri haderők nem avatkoztak be a küzdelembe, hanem puszta jelenlétükkel biztosították a tengerek és a fontos partvidéki szakaszok feletti uralmat. A német erőknek ezt a tárolását és tartalékolását az angolszász hatalmaknak is természetesen számításba kell venniök, mert hiszen inváziós terveiket sokkal nagyobb erők felhasználásával kell végrehajtatok, mint hogyha Németország keleten hatalmas offenzívába bonyolódott volna. Az inváziós előkészületeket az angolszászok valóban ennek a ténynek szemmeltartásával végzik. Hiszen a tuniszi csata befejezése, május 13-a óta már másfél hónap telt el. Ez alatt az idő alatt csupán a légitámadások és az idegháború foly teljes erővel, de a nyilvánosság figyelmét nem kerülték el azok a messzemenő csapat- és flottakoncentrációk, amelyek Északafrikában, a Közelkeleten, az Északeurópához legközelebb esy angolszász támaszpontokon és a Földközi-tengeren végbementek. Elmer Davis, az északamerikai tájékoztató miniszter egyik beszédében fel is hívta a közvélemény figyelmét a most következő hadműveletek hatalmas arányaira és súlyos voltára. „A háború legkeményebb része még előttünk áll — mondotta Davies — Veszteségeink még súlyosabbak lesznek.“ Érdekes mindenesetre, hogy a Szovjet ebben az időpontban türelmetlenül sürgeti a második arcvonal megnyitását. Sztálin üzeneteket intézett Roosevelthez, Giraudhoz, De Gaullehez és Csangkaisekhez, amelyekben egyidejű támadásokat követel Németország ellen Nyugat és Kelet felől; a mexikói szovjet nagykövet is a nyilvánosság elé lépett azzal a nyilatkozatával, hogy a Szovjetunió „kitartóan várja“ a második arcvonalat; vasárnap Londonban szovjet katonai küldöttség nyújtotta át a második frontot követelő újabb felhívást, a szovjet lapok pedig főcímeikben emelik ki az Egyesült Államokban és Angliában a második front érdekében rendezett tüntetéseket. Ki tudná megjósolni hogyan lép ki majd a háború a jelenlegi „félhomályból“, ahogy Göbbels jellemezte minapi cikkében a helyzetet. Berlinben és Rómában szinte naponként ismételve hangsúlyozzák, hogy Németország és Olaszország számol az angol amerikai inváziós kísérlettel és arra fel is készül. Különösen az olasz sajtóban találunk be és részletes kombinációkat és információkat. Már vasárnap jelezték az olasz lapok, hogy számítani kell az angolszászok közeli támadására. A Messaggero szerda reggeli számában részletesen felsorolja a különböző angolszász csapat-összevonásokat. A lap értesülése szerint a legerősebb amerikai és angol haderő Angliában állomásozik, ami egy franciaországi, vagy norvégiai akcióra enged következtetni. Közelkeleten a 2. hadsereg tartózkodik, az 1. hadsereg Francia-Északafrikában, míg a 8. hadsereg Egyiptomban van. A partraszállásra alkalmas egységek Gibraltárban, valamint az algíri és tuniszi kikötőkben gyülekeznek. Afrikába ezalatt szakadatlanul újabb csapatok érkeznek és különösen sok a magasrangú parancsnok. A római lapok ozonkívül egyönteten megállamítják, hogy Németország nem kezd vmbk offerivól a Szovjetunió ellen. A Popolo di Roma meg is okolta ezt a nézetét. A tenneivrom ugyanis — amt mond a cikk — egyáltalán nem áll érdekében az oroszok ellen újiab, erőket harcbavetni. A cél az pllonaAcr rn«'•emmisí tése, ez pe^'g sokkal könnyebben nV,r-Vieto, ha az elvi nc&n tárnád — álla■nítia pm» a Povolo di Roma. Részletesebben ismetetjük Pavolini volt olasz nemzetnevelésügyi miniszter cikkét a Messaggeróban. Pavolini öt szakaszt sorol fel, ahol meg lehet kísérelni az Európa elleni támadást. Ezek: Olaszország és az olasz szigetek, valamint a francia tengerpart, a Balkán-félsziget és a körülötte fekvő szigetcsoport, a bulgárromán feketetengeri partvidék, továbbá az Atlanti-part és Norvégia. Pavolini ezután így folytatta cikkét: „Az ellenséges közvélemény türelmetlenül követeli az európai támadás megindítását. Eddig sikerült az angoloknak és amerikaiaknak szövetségeseikre hárítani a legnagyobb áldozatokat, most azonban rájuk vár a legnagyobb feladat, amelyet nem lehet tovább halogatni, hanem bele kell vetniök magukat az ismeretlenbe. Minden arra vall, hogy ezt a partraszállási kísérletet megpróbálják, mégpedig a közeljövőben. Egy azonban biztos: a tengelyt meglepetés sehol sem érheti.“ Pavolini a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ellenség támadása minden szakaszon várható, de Olaszország felé különösképpen irányul a támadási szándéka. Mi nem esünk abba a tévedésbe — állapítja meg Pavolini —, hogy aláértékeljük az ellenség erőit, de figyelembe vesszük azokat a rendkívül nagy akadályokat, amikbe a támadás ütközne. Pavolini éles megkülönböztetést tesz az ellenséges támadás három fajtája: a partraszállás, az egyes területekre való behatolás (penetráció) és az elözönlés (invázió) között. Dieppénél is volt partraszállás, de az ellenség nem tudott behatolni a partvidék mögött fekvő területekre. Az elözönlés, az invázió pedig sokkal súlyosabb és más természetű kérdés, mint az ellenséges területre való penetráció. Elözönlést nagy hadseregeknek kell végrehajtaniuk, rendkívül erős tengeri és légiegységek támogatásával, súlyos csaták során. Tévedés volna azt hinni — írja Pavolini cikkében —, hogy a tengely haderői csak a védelemre vannak berendezkedve. Természetes, hogy az ellenségnek kell az első lépést megtenni, de alighogy egy hajókíséret megindul Európa felé, a tengely tengeri és légierői számára is a leghevesebb támadó feladat következik be. Alighogy egy ellenséges osztag partra teszi lábát, nemcsak puszta védekezéssel találkozik, hanem a partvédelmi erők hatásos ellentámadása is éri. Valamenyi olasz katonát és valamennyi olasz polgárt egy akarat hevít. Az ellenség eljöhet Olaszországba, de nem fog ittmaradni, ha csak nem mint halott — fejezi be Pavolini fejtegetéseit. Érdekes megállapítást tesz a Popolo di Roma is, amennyiben, valószínűnek tartja, hogy az angolszászok elsősorban a nagy földközitengeri olasz szigetek, Szardínia, Szicília és Korzika ellen fognak támadni. Az északabbra fekvő tengerpart megtámadásának valószínűsége a Popolo di Roma szerint már csak azért is csekély, mivel az invázió szintere nem lehet 300 kilométernél távolabb a kiindulási bázisoktól. Nagyobb távolság esetén ugyanis a vadászvédelem kérdésessé válik és az inváziós flottának túlságos veszélyekkel kellene számolnia. H. D. A harcterek eseményei Német hivatalos Jelentési Berlin, június 30. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon semmi jelentős harcesemény nem történt A Feketetengeren német tengeralattjárók elsüllyesztettek két, összesen 2000 tonnás hajót, könnyű tengerészeti haderők pedig rövid éjszakai ütközet során egy szovjet ágyúnaszádot. A légierő a Novorosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsemmisített egy ellenséges őrjárművet Nehéz német harci repülőgépek nagy köteléke a szerdára virradó éjszakán jó eredménnyel bombázta a bonni kikötő berendezéseit és az ott lévő hajókat A földközitengeri térségben kedden 1 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Ké vadászrepülőgépünk nem tért vissza. Német tengeralattjárók az Atlanti óceánon és a Földközi-tengeren hajókaravánok és egyedül haladó hajók ellen vívott kemény harcok során 8, összesen 49.000 tonnányi hajót süllyesztettek eköztük egy rombolót és három csapatszállító hajót. Egy másik gőzöst megtorpedóztak. E harcok folyamán hajóink 6 ellenséges bombázó repülőgépet lőttek ! (MTI) Olasz hivatalos jelentést Roma,unius sp. védelem talált el. Ezek a gépek Sicalla. Az olasz főhadiszállás 1131. számú köz- Pozallo, Tremestieri, Comiso és Castellemenye: vetrano ellen irányult támadás alkalma-Német légi kötelékek eredményesen val még két ellenséges négymotoros lébombázták Bone kikötőjét. pet talált el a légvédelmi ütegek tüzei. Messina és környéke, valamint a ca- Ezek a gépek Gorgona szigete mellett labriai part ellen új támadást intéztek, zuhantak a tengerbe. Néhány bombát Porto Empedocle kiköt A mai hivatalos hadijelentésben említőjére is dobtak. Az ellenség tíz repülőtett ellenséges légi támadás alkalmával gépet vesztett. Ezek közül ötöt a tengely- Porto Empedocle területén a polgári lahatalmak vadászai légi harcokban lokosság vesztesége két halott és tiz sebesmise fölött lőttek le, további ötöt a légsült volt. (MTI) Lapunk mai száma 16 fillér