Nemzeti Ujság, 1943. július (25. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

4 NEMZETI ÚJSÁG 1943 július Csütörtök FERENCJÓZSEF KESERŰ VII kérik, amikor először látja meg gyermekét. Az én szivem is ilyen szeretettel dobban meg most, mikor először siklik rajtatok végig szemem és ajkaimra e szavakat adja: szeretettel vallak enyéimnek valamennyiteket! — Köszöntöm az egri Dómot, székesegyházamat, nagynevű elődeink templomát. Számomra hirdetője lesz a gondolatnak, él fölöttem az Isten és gondol reám. Nehéz órákban, különösen most, amikor ágyak dörögnek és a gyűlölet vihara tépi az emberiség fáját, szinte rossz erre a földre nézni. Ilyenkor erőt ad az égretekintés, ahová e dóm tereli a figyelmet. Üdvözöllek hát Eger dómja, mely nehéz időkben a megerősíts Istenhez vezeted majd telkemet. . — Üdvözlöm Eger földjét, melyet még Szent István király taposott, üdvözlöm Eger történelmi emlékeit, melyek dicső és tanulságos részei a hol fényes, hol borús magyar múltnak. Üdvözlöm Eger rögeit, melyek ősi részei Szent István egykor dicső és annyiszor letiport birodalmának. Történelmi múlt, ősöktől reánk maradt ország, Isten alkotta nemzet, ez a három a tárgya a magyar hazafias érzésünknek. Ezt a hazafias érzést szívtam magamba azülőföldemen, a sz.magyar Szegeden, ezt élesztette Dunántúl hagyományos lelke és ezt emeli vallásos erényeim sorába katolikus hitem, mely Isten előtt is beszámoltat hazám és nemzetem szeretetéről. — Köszöntöm Eger várát, Dobi István és társai küzdőhelyét, a magyar kötelességteljesítés kemény akarat szentségei szimbólumát. Lelkesedésük az enyém, mert Krisztus szíve szerinti, hiszen ő jelentette ki, hogy „tüzet jöttem bocsátani a földre és mit akarok most, minthogy égjen!“ Keménységük és elszántságuk az enyém is, mert Krisztus kedvére való, hiszen ő szólta le az ide-oda hajladozó törékeny nádszálat és ítélte meg keresztelő Szent János erős lelkét. Kedves egri híveim! Ma fájó szívvel álltam Budapesten egy sírdomb előtt. A földi életben számomra a két legkedvesebb, a nem is olyan régen meghalt édesanyám és édesapám nyugszik alatta. Amióta őket eltakarta előlem a koporsóra zuhanó göröngyök velőt rázó dübörgése, e földön magamra maradtam. Krisztus lelkülete szerint a papnak a családja a hívei, a főpásztornak pedig egyházmegyéje és elsősorban székvárosa. Legyetek hát ebben az értelemben az én családom, az engem megértő enyéim és én Krisztus nevében tiétek leszek! — fejezte be nagyhatású főpásztori beszédét Eger új érseke. Utána a nagy tömeg sokáig ünnepelte a főpásztort, aki jóságos atyai tekintettel örvendezett egri híveiben. Majd az Egri Dalkör, ifjúsági énekkarok Bárdos Lajos: „Istené az áldás" című művét énekelték el Huszthy Zoltán karnagy vezényletével. Végül a Doboi István 14. gyalogezred zenekara adott szerenádot az érsekfőpásztor tiszteletére. A beiktatás fényes ünnnepsége Már a második napja, hogy a Szent István alapította egri főegyházmegye központja, a magyar hősök legendás városa boldog ünnepet ül. Új főpásztorát, érsekét fogadta nagy, bensőséges szeretettel. Június 30-án délelőtt 10 órakor mondotta el Czapik Gyula első érseki szentmiséjét a Dómban fényes nagy asszisztenciával a magyar egyházi és világi közélet kiválóságainak és az egri hívek jelenlétében. A főpásztori szentmise keretében történt meg a beiktatás fényes ünnepsége, amelyről a magyar rádió is beszámolt. Az érseki beiktatásra érkező előkelőségeket a főszékesegyház kapujában Esty Miklós pápai kamarás, az Actio Catholica országos szervezési szakosztályának elnöke, a szakosztály tanácsosai, valamint az udvari papok fogadták és vezették el a részükre kijelölt helyre. A megjelentek soraiban ott voltak: Kállay Miklós miniszterelnök, Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Filöp Jasias Koburg herceg, Scheffler János szatmári püspök, Kriston Endre felszentelt püspök, gróf Esterházy Móric, Mayer János, Ivády Béla, Putnoky Móric, Fáy István titkos tanácsosok, Endrédy Vendel zirci apát, Gerinczy Pál jászói prépost, Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnöke, Gergelyffy András államtitkár, gróf Széchenyi Endre, gróf Szapáry Gyula, Keglevich Gyula. Külön sorban foglaltak helyet a főispánok, alispánok, Veszprém, Szeged, Kaposvár város kiküldöttei, az Actio Catholica elnöksége élén Mihalovics Zsigmond prelátussal, a papság és a hívek nagy tömege. Pontosan tíz órát ütött az óra, amikor Száxia János titkártól kisérve négylovas díszhintán a székesegyház bejáratához érkezett az érsek. A főbejárat előtt díszes asszisztencia, a főkáptalan tagjai, a világi, valamint a szerzetes papság hosszú sora fogadta. Az Ecce Sacerdos Magnus dallamai mellett, amelyet a székesegyház vegyeskara adott elő, áldást osztva vonult végig díszes kíséretével a templom főoltárához, ahol magára öltötte az egyházi ruhákat, majd a Veni Sanctet intorálta. Utána megkezdődött a pontifikális nagymise, amelyben az érseknek Wenczell Ede, Kemenes József, Meyer Béla, Subik Károly, Vizy Miklós, Szentgyörgyi József prelátus-kanonokok asszisztáltak. Az ünnepélyes nagymise után körülbelül tizenegy órakor kezdődött meg a beiktatási ünnepség. Az oltártól az érseki trónhoz vonult az érsek és ekkor a főkáptalan jegyzője, Friendl Jenő apátkanonok a szószékre lépett és először latinul, majd magyarul olvasta fel az apostoli Szentszék kinevezési iratát. Ezután Kriston Endre püspök, nagyprépost, káptalani helynök az érseki trón elé lépett s a papság nevében üdvözölte Czapik Gyula érseket. — A Szent István király alapította ősi egyházmegyénk — mondatta a püspök — valamennyi papjának és milliónyi hívének lelkes örömben együttérző tiszteletével, hódolatával üdvözlöm Nagyméltóságodat nagynevű elődjeinek 900 esztendő óta a 76-ik főpásztor utódját, készséggel újítván meg azt a köteles reverentiát és obedientiát, amelyet egykor, pappá szentelésünk napján, időszerinti főpásztorainknak ünnepélyesen megígértünk. Hódolatnyilatkozatunkból — folytatta a püspök — érezze ki Excellenciát ami nemes büszkeségünket is a felett, hogy uj érsek- urunk minden magyar katolikus és minden igazságosan érző magyar különös tiszteletével és hálájával övezve lép elődeinek nyomdokába, azért az őszinte, páratlan érdemű életmunkájáért, amelyet katolikus közérdekeink javára mindeddigi lelkes odaadással teljesített. Országszerte mindenki bölcsnek, jónak, egyházunk és hazánk javáért szorgosan tevékenynek, és szinte közmondásosan igazságosnak ismeri Excellenciádat, a szívvel és lélekkel Jézus Szive szerinti főpapot. Kriston püspök beszédét azzal fejezte be, hogy mint Atyát köszönti és kéri, hogy atyai szeretetébe fogadja papjait és híveit. Czapik érsek beszéde papjaihoz A káptalani helynök üdvözlő beszéde után érseki trónjáról Czapik érsek beszédet intézett papjaihoz. — „Krisztusban Testvéreim! Most, mikor legelőször szólok hozzátok — mondotta — lelkem mélyéig átérzem e szó jelentését és egész fogalmát vallva használom e címzést: „Testvéreim!“ A testvéri kötelék — folytatta — nem a testvérek akaratából fűződik; más rendelkező erő, magasságbeli akarat fonatja szálait. Én nem csak önakaratomból jöttem közétek, hanem a fölöttünk rendelkező krisztusi hatalom állított ide. Testvéri együttes köt össze bennünket, hivatásunk szent feladatában, a katolikus anyaszentegyházunknak szolgálatában, gondjaiban és jogaiban főegyházmegyénk kötelékében, és testvéri kapocs köt össze bennünket magyar hazánk közösségében is. Igen — mondotta emelkedett hangon az érsek — ennek a megtipon, de nelünk olyaraga országnak odaadó szolgálata, igaz szeretete és áldozatos védelme sokszoros kötelessége minden magyar papnak, de nekünk egrieknek különösképpen, hiszen minket Szent István öröksége és a dicső múlt köteleznek. Ágyuk dörögnek határainkon túl és országok vívnak élet-halál harcot. Eszmék vezényelnek letipró, múlttal szakító viaskodást. E szörnyű világban a kicsiny, de számunkra a föld legdrágább területét jelentő magyar haza fenntartása felsőbbségeinknek minden gondja. E munkában országunk vezetőivel való egyetértő gondban, nemcsak munkatársatok, de a munka élén haladó társatok leszek. Kérlek titeket, Testvéreim, hogy legyetek az én örömöm és büszkeségem és ezzel szemben és azt ígérem, hogy szeretni foglak benneteket, hogy veletek együtt — fejezte be beszédét az érsek — hű sáfárja legyek Krisztusnak.“ — Az érsek beszéde után a nagyprépost vezetésével a papság hódolása következett, amelynek befejeztével Czapik érsek felment a szószékre és a főegyházmegye hivőseregéhez szentbeszédet intézett. Vegye meg a TR^pest&nSBQ. _____Jenajabb számát! Czapik érsek: — wemsel és érén!« Szentbeszédében az uj érsek címerét magyarázta, amelyben Jézus Szentséges Szive van, amelyből lángok törnek elő, amely a hitet jelenti. Jézus Szive felett kereszt áll a címerben, amely a törvénytisztelet jelképe. Azt az engedelmes törvénytiszteletet hirdetem főkép ma — mondotta — amikor az egyéni szabadosság nem akar utat és korlátokat ismerni, hanem széthúzó destrukciójával pusztulást hoz, családot, államot, társadalmat fenyeget A törvénytiszteletben azonban nem a vak alávetést nem is a félelemdiktált meghunyászkodást hirdetem, hanem a krisztusi engedelmességet, amely azonban látó és okos, amelynek indítója a szeretet s amelynek igája nem tör, hanem édes és könnyű. Jézus Szivét töviskoszorú veszi körül címeremben, jelképe az Isten jóságát sértő bűnnek és az engesztelés után vágyó isteni fájdalomnak. Címeremben — folytatta — az író toll is látható, amely jelképem eddigi munkásságomnak, de jelképe jövő törekvésemnek, amely a korszerű pasztorális tevékenységre irányul. Címeremben ott látható az olajág is, amely a béke közismert szimbóluma és címerem alján ott van az evangéliumos könyv, mint összes törekvésem indítójának, alapjának színamboluma, mert katolikus Anyaszentegyházunknak akarok életem végéig hű apostolutódja lenni és a pápaságnak akarok én hűséges alattvalója lenni. De az evangélium — mondotta — a hazaszeretetet is jelenti, azt a hazaszeretetet, amely az egyéni érdeket háttérbe szorítja, amely lemondással, munkafeszítéssel és összefogással dolgozik Magyarországért. Krisztusban kedves Testvéreim! Amikor a nemzeti újjászületésünkkor Magyarország Kormányzójának a magyar asszonyok hímzett címeres zászlót nyújtottak át, a régi királyt idézve e szavakkal vette kezébe: „Vagy ezzel, vagy ezen!“ Vagy diadalra viszem e zászlót, vagy a küzdelemben elesett holttestemet hozzák vissza rajta Most, amikor mint egri érsek először lobogtatom meg előttetek főpásztori cmeres zászlómat, hasonló szavakkal telem. Ezt kiáltom felétek: „Ezzel és ezn!“ címerem a hitet, a törvénytisztelett, az erkölcsi élet szolgálatát, a béke, az evangéliumi szereteted pápahűséget, az egyházias lelkületet, a magyar házi és nemzet izzó, tevékeny szeretetét leintik. Ezzel múljon életem ! — fejezte be szentbeszédét az érsek — és ebben éljen találom! Amen. Küldöttségek fogadása az értekpalotában A szentbeszéd elhangzása után az érsek a szószékről trónjához vonult, ott levette az egyházi ruhákat, majd felhangzott a pártai és a magyar Himnusz, melynek elhangzása után áldást osztva vonult ki papjaitól kisérve a főszékesegyházból és négyes fogatán az érseki palotába hajtatott.. Délelőtt 12 órakor a palota vörösszalonjában a küldöttségek tisztelgését fogadta. Elsőnek a m. kir. honvéd tisztiküldöttség, utána Hedry Lőrinc titkos tanácsos, főispán vezetésével a főispánok, alispánok és polgármesterek küldöttsége jelent meg és Hedry főispán beszédében az egri érsek többek között a következőket válaszolta: — Munkatársi készséggel nyújtom jobbomat, — modotta az érsek — vallva a felfogást, amy Szent István kora óta a mai napig tujdona a magyar közéletnek. Immár ajdnem évezerede ugyanis egyház és álm, egyház és közületek sohasem állóik ellenségként egymással szemben a Inban. Hanem vállat váll mellé vetve egoztak a magyar haza javára. Ez az éelvem is! Tehát munkát és áldozatot vállok egyházam, hazám és nemzetem java. — Utána az Actio Catholica ország elnöksége, a Rádió, a Film, a Közúti Katolikus Kör, az Országos Katong Szövetség, a Sajtókamara, az Orszos Pázmány Egyesület és még sok szám intézmény és egyesület küldöttségét tudta kihallgatáson az egri érsek. Ünnepi diszebéd a Koromszállóban Az új egri érsek a hivatalos beiktatási ünnepség után ünnepi diszebédet adott a megjelent világi és egyházi előkelőségek tiszteletére. Az ebéden az üdvözlésekre válaszolva a következő pohárköszöntőt mondta Czapik Gyula egri érsek: — Érsekségem előtt csak egyszer voltam Egerben. Kedves részemül jutott, hogy megjelenhettem érdek elődöm, a már akkor is galambősz, krisztusi értelemben vett sziklahitű és a magyar úr finomságával ékes főpásztor előtt. Lelkem itta a félórás beszélgetésben elém tárt bölcsességét, a szívem feldobbant, amikor arról szólott, hogy a magyar katolikus papnak mint kell dolgoznia egyházáért és hazájáért. Mint e történelmi vágású főpásztor utódja, kegyeletes tisztelettel emelem fel a kezéből kihullott zászlót, vállalva ugyanazt, amit ő életével irt reá: a munkát egyházért és hazáért. Egyházamat nemcsak mint főpásztor veszem körül a tartozó hűséggel, a szolgálat részével, hanem a meggyőződéses hit bőségével vallom Krisztus küldetését,talmát. Ugyancsak a Hitemmel látom Ivözitem helytartóját: a kősziklát, a port, a kormányost, a római pápát. Efordulok feléje, hűségemet, törhétes ragaszkodásomat nyilvánitva hódo előtte. Poharamat emelve, mély ,attal hódolok a mai időkben töviski,rut tiarát viselő Xii Pius pápa előtt azámról, Szent István integer Magyarságáról megilletődött, ragaszkodással fékezem. Végül eme a Poharama a magyar honpolgár alattvalóságának árverésével, a főpap hűségének igével, hódolva tisztelgek vitéz nagybányairthy Miklós, Magyarország Főmértői Kormányzója előtt! A beszéd elhalsa után a megjelent vendégsereg leleljenzéssel, rendkívül melegen még sem ünnepelte Eger uj ! érsek főpásztorát. Góly pete FERENC Két új személypályudvar építi Budapest• A kereskedelmi minisztérium és a xvma hosszú ideje foglalkoznak a budapesti pályaudvarok új elrendezésének tervével. A világvárossá növekedett Budapestnek sem városrendezési, sem városfejlesztési, még kevésbé forgalmi szempontból nem felelnek meg a jelenlegi pályaudvarok. Ezek sok vonatkozásban akadályozzák a város fejlődését, de maguk a pályaudvarok sem bővülhetnek a forgalmi igényeknek megfelelően, mert köröskörül vannak építve és a beépített területek nem adnak lehetőséget a fejlődésre. A háború után kétségtelenül rohamosan fog megindulni a nemzetközi forgalom is és már ebből a szempontból sem lehet sokáig halogatni Budapest pályaudvar-problémáinak megoldását. A szakértők alapos munkájával elkészült most az elrendezés véglegesnek látszó terve, amelyet a kereskedelmi minisztérium sorozatosan heteken tárgyalt meg az érdekeltekkel. A tervezetet megküldötték részletes hozzászólás végett az illetékes fórumoknak, így többek között a Közmunkatanácsnak is, amely városrendezési szempontból szól hozzá a nagyjelentőségű kérdéshez. A Közmunkatanács eheti ülésén vetített képek kíséretében ismertették és szemléltették az érdekes terveket, amelyeknek főbb pontjai a következők: A jelenlegi személypályaudvarok változatlanul helyükön maradnak, de ennek ellenére a vasúti személyforgalmat megosztják. Külön pályaudvarok szolgálnak majd a gyorsforgalom, az átmenő személyforgalom és a helyi személyforgalom lebonyolítására. Úgy a budai, mint a pesti részen egy-egy új mo-i dem személypályaudvar épül az átmenő forgalom céljaira. A budai új pályaudvar a Lágymányos környékén épül fel, ez lesz a Szent Imre pályaudv pesti oldalon egy nagyobbszabású közpályaudvar épül az Andrássy-út folytán a Hungáriakörút mentén és ez az Andrássy-pályaudvar. Pesten a hellioé forgalom lebonyolítására is létesülj hatalmas pályaudvar, még pedig a Mos-téren Nagyszabású utasaik történnek a teherpályaudvaroknál. a rendező és külön teherpályaudvarot ésülnek. A rendezőpályaudvarokat vos határán kívül építik meg, míg a tályaudvarok Budapest határain belülnek. Négy nagy rendezőpályudvart kialakítani. A nyugati rendezőpálya Diósd község közelében, a déli főpályaudvar Vecsés alatt, a keleti rendező,udvar a jelenlegi Rákosi-pályaudvar fájában, míg az északi rendezőpályau jelenlegi Északi pályaudvar folytatásául A teherpályaudvarok részben meglévő pályaudvarok átrendezésért átépítésével fognak megvalósulni. Igyim a Kelenföldi pályaudvar személyfől teljesen megszűnik és ezt a pályait kizárólag teheráruforgalom lebonyok építik át Új hatalmas teherpályan épül Óbudán a Filatorigátnál. A Nypályaudvaron3 gyorsáru felvételre lőtk nagyszabású teherpályaudvart. Egyi Új teherpályaudvar épül a Magdolában. Átalakul teherpályaudvarrá a Rendező pályaudvar, a Józsefvárosi udvar, ahonnan eltávolítják a tüzelőanyagraktárakat és csuzdákat. Ugyanesárólagosan teherpályaudvarrá alakítja Ferencvárosi pályaudvart. Megszűnik a tervek alapján a Lipótvárosi, vala dunaparti teherpályaudvar. A Köztanács a bemutott terveket teljes ége elfogadta.