Nemzeti Ujság, 1943. szeptember (25. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-26 / 218. szám

A vetőmag- és a konvenció- SZÜKSÉGLET BIZTOSÍTÁSA A GAZDÁLKODÓ SZEMÉLYÉNEK VÁLTOZÁSA ESETÉN Többször felvetődött az a kérdés, ho­gyan jut vetőmaghoz és konvencióhoz az, aki ebben a gazdasági esztendőben átvesz valamely gazdaságot és miképpen törté­nik a beszolgáltatási kötelezettség. Ezt a kérdést is szabályozta most a közellá­tási miniszter, amikor kimondja, hogy a gazdálkodó a beszolgáltatási kötelessé­gének teljesítése után megmaradó kenyér­­gabonájából akkor is köteles a gazdaság kenyérgabona-vetőmag szükségletét biz­tosítani, ha a gazdálkodást 1944. július elseje előtt a szántóterületre, vagy annak egy részére bármilyen címen másnak en­gedi át. Az átadó gazdálkodó az átvevő gazdál­kodónak, ha szerződés értelmében több vetőmag átadására nem köteles, annyi vetésre alkalmas kenyérgabonát köteles átadni, amennyi az átengedett szántóte­rület egyharmadának bevetéséhez — egy kataszteri holdra 120 kg búzát, vagy 120 kg rozsot számítva — szükséges. Ha azon­ban az előd az 1942—43 gazdasági évben szántóterületének egyharmadánál kisebb területen termelt kenyérgabonát, ehhez képest megfelelően kevesebb kenyérga­bona-vetőmagot kell átadnia. Ebben az esetben azonban köteles szabad választás szerint annyi vetésre alkalmas árpát, zabot, kukoricát vagy burgonyavetőma­got átadnia, hogy ezekkel együtt az áten­gedett szántóterület egyharmada bevet­hető legyen. Ebben az esetben egy kát, holdra 100 kg árpát vagy 80 kg zabot, vagy 25 kg kukoricát, vagy 1200 kg bur­­gonyavetőgumót kell számítani. Kimondja a rendelet, ha az átadó gaz­dálkodó kenyérgabona beszolgáltatási kötelességét nem tudná teljesíteni, vagy saját háztartási szükségletét nem tudná fedezni, akkor a felsorolt terményeken kívül utódjának bármilyen más, a gaz­daságban felhasználható vetőmaggal ele­get tehet. Ha a nyilvántartó hatóság megállapította, hogy a gazdálkodó azért nem ad vetőmagot, mert terményeit a fennálló jogszabályokba ütköző módon értékesítette, akkor az 1943—4­4. évi be­­szolgáltatási kötelességét annyiszor 100 búzaegységgel növelik, ahány kat, holdra nem ad vetőmagot. Ha a hatóság megál­lapította, hogy az átadó gazdálkodó bár­miféle oknál fogva nem tudja biztosítani utódjának vetőmagszükségletét, akkor elő­terjesztést tehet a közellátási kormány­­biztoshoz a hiányzó mennyiségű kenyér­gabonavetőmag kiutalására, amellyel a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességét megterhelik. Intézkedik a rendelet arról is, hogy az átadó gazdálkodó gondoskodni köteles az éves gazdasági cselédek konvenciójához szükséges kenyérgabonamennyiségről ab­ban az esetben, ha a szántóterületét, vagy annak egy részét gazdálkodásra másnak engedi át. A gazdálkodónak a cselédek konvenciójához szükséges ke­nyérgabonát október 15-ig kell átadnia utódjának. Ha az átadó gazdálkodó vala­milyen oknál fogva nem tudná teljesíteni kötelességét, abban az esetben az új gaz­dálkodó kérheti a konvencióhoz szüksé­ges kenyérgabonamennyiség kiutalását, mégpedig annyit, amennyit az előd gazdakönyvében feltüntetett cselédlét­számnak a gazdaság átvétele napjától, 1944 július 31-ig számított konvenció szükségletére elegendő. A kiutalt kenyér­gabonamennyiséggel az utalásban része­sített gazdálkodó kenyérgabona beszol­­gáltatási kötelességét megterhelik. A másik rendelet arról szól, hogy a gazdálkodó személyének változása esetén a beszolgáltatási kötelesség miként ala­kul. A rendelet értelmében, ha a gazdál­kodó szántóterületét, vagy annak egy ré­szét 1944 július 1-e előtt másnak engedi át, akkor az átadó és az átvevő gazdál­kodó a szántóterületet terhelő beszolgá­l­­tatási kötelesség megosztására megálla­podhatnak. A megállapodás­t legkésőbb az átadás napjától számított 30 nap alatt kell írásban megtenni az erre rendszere­sített nyomtatványokon. Az átadó és az átvevő gazdálkodó szabadon állapodhatik meg arra nézve, hogy az átadott szántó­­területet terhelő beszolgáltatási köteles­séget egymás között miként osztják meg. Ez a megállapodás azonban nem­ érinti az elődnek azt a kötelességét, hogy az utód részére a meghatározott mértékig kenyérgabona-vetőmagot vagy annak pótlására szolgáló más vetőmagot, to­vábbá az­ éves gazdasági cselédek járan­dóságához szükséges­­ kenyérgabonát hagyjon vissza. . A megállapodott termények átadására vásárlási engedély kiállítását kérni nem kell. Ha azonban megállapodás nem jött létre, akkor az átadó kívánságára az át­vevő gazdálkodó köteles vásárlási enge­délyt kérni a közellátási kormánybiztos­tól a visszahagyott takarmányokra és állatokra. NEMZETI GAZDASÁG ­ Filléres HIRDETÉSEK Apróhirdetéseket felvesz a köz­ponti kiadóhivatalon kivül a KSV fiókkiadóhivatala: „Christophoros*4 Utazási és Menetjegy Iroda. IV., Kossuth Lajos­ utca 3. szára alatt, fizetőirodák és dohánytőzsdék. Minden szó hétköznap 30 fillér. — Vasárnap 30 fillér — Első és vastagabban szedett szavak dup­lán számítanak. Legkisebb hirde­tés­­t szó. — Állást keresők 50 százalékos engedményben része­­sülnek. Keretes hirdetések milli­méter sora hétköznap 40 fillér, vasárnap 50 fillér. Filléres hirdetések folytatása a 20-ik oldalon található. FESTMÉNYEK! Kiváló művészek maradandó ér­tékű alkotásai nagy választékban, részletre is MŰVÉSZET, Rákóczi­ út 88., t. em. Betifbtenáő állások Rádióműszerészeket és rádióamatőröket , keres az ORION rádiógyár. Jelentkezés: naponta reggel 8 órakor Újpest, Váci­ út 77. sz. Bérelszámolás. Könyvek Lexikont Salgóról! Révai . • o • • 9­­ . o . . 630 Zenei . » • <r g g s » s « « 118 Technikai „ „ 5 * •. $ g 0 „ 78 Művészeti . . o 0 o 0 o . . 58 NAGYMEZŐ-U. 38. Tel.: 127—696. Lendéglők­, kávétáxl­­berendezések TELJES VENDÉGLŐI BERENDEZÉSEK: Sör- és borpult, székek, asztalok, kuglifelszerelés, billiárd stb. FRIED, VI. Király­ u. 44 Birtok mb. MIELŐTT birtokot vesz, bérel elad vagy bérbe ad, forduljon le. malommal Előd irodához, Váci­ Kr 39., I. Telefon: 292—577. 724. Háztartás PLEBANIÁRA házvezetőnőnek ajánlkozom, nyugodt otthonra vágyom. Baloghné cimén, Buda­pest vill., Nagytemplom­ utca 21., földszint 5. 7539 MAGÁNOS úrhoz ajánlkozik sze­­rényigényü jobb nő. Jól főz háztartásban, gazdaságban jártas Pest m., vidékre, szerény fizetés­sel, jobb bánásmód. Cz. J., Bu­dapest VII., Rózsa-utca 13., I. 18. EGY kétszemélyes háztartás lel­kiismeretes önálló vezetését vál­lalja munkaszerető, középkorú nő jó bizonyítványokkal. R. József­­né, Szakály, Plébánia, Tolna m. KOMOLY, megbízható, rendsze­­rető mindenes szobalány és sza­kácsnő, úri házhoz ajánlkoznak október 1-re. írásbeli ajánlatokat kérünk és telefonszámot. S. K., Margit-körut 3., I. em 3. 7542 Cakas ELCSERÉLNÉM sashalmi kétszo­bás villalakásomat budapesti két­­szobás vagy 1 nagyobb szobással. Előd K­. 292—577. 3841 Bérlet BÉRELNÉK vidéken, pusztán is 2—3 szobás lakást. Ajánlatot „Ez­redes“ jeligére a főkiadóba. Zongora KÜLFÖLDI páncélszerkezetű zon­gora 2000.—, Bechstein, Scholze rövid új koncert zongorák al­kalmi áron, Kemács, Rákóczi út 13. 7189 VENNÉK ZONGORÁT vagy pla­­ninót. Telefon: 115—9­4. Erzsébet­­körút 2. Tőzsde. VIDÉKRŐL IS 7184 Előkelő belvárosi virágüzlet keres németül beszélő, meg­bízható keresztény elánislfténőt. Jelentkezés levélben V., Nádor­utca 5., házfelügyelőhöz. Különféle Öröklakás BALATONALIGÁN, Budapest­­hez legközelebb fekvő, leg­nagyobb jövőjű, tél-nyári üzemre újjáépítés alatt balatoni fürdőhelyen minden komforttal ellátott békekivitelü öröklakások ELADOK. Iroda: Lónyay­ utca 16. 184—366. Ruháxai NUTOVITS fizet legtöbbet ruhák­ért, fehérneműkért, cipőkért, sző­nyegekért, zálogban levő, minden tárgyért. Üzlet Népszinház­ u 26­­.: 340—967. Hívásra jövök. 4243 A tigh­lutbb déli lap as UTT nemzedék Karcag határában közv. vasat és köves útnál 100 kh. I. oszt. mindent­ termő tanyás birtok sürg. 300.000 P. . Jászkosér, Mezőtúron több kisebb tanyás bírt. eladó­, cím: Várkonyi iroda, Bp. VI., Rózsa­ u. 103. _______Telefon:­­ 124—654. Lélel - Eladás Keresünk megvételre Nemezkéményt. Káposztásmegyeri téglagyár, Új­pest, Váci­ út 95. C­saládi tid. MIELŐTT családi házat vesz, el­ad forduljon Előd irodához, Váci­­út 39. Telefon: 292—577. 7244 lelek PESTSZENTLÖRINCEN 764 öl, NOGRAD VERŐCÉN 476 öl VE­­RESEGYHÁZÁN 346 öl, RÁKOS­­PALOTÁN 100­0-101 telkek al­kalmi áron kaphatók. Előd iroda Váci­ Ut 39. Tel.: 292—577. 7245 LEÁN­Y F­A L­U határában, Hév autóbusz- és hajóállomásnál, létesülő üdülőtelepen még néhány szép, magaslati villatelek előnyös fiz. felt. Griifler, Pod­­maniczky­ u. 27. (Teréz-körut sa­rok) T.: 117—274. Kácser Szent­endre, Hév-állomásnál. Szőnyeg PRIMA perzsa, nagyon finom hörcsögbunda olcsón, kér. Vörös­­marty­ u. 61., II. 1. 7537 Kérjük t. Olvasóinkat, hogy vásárlásnál hivatkozzanak mindig a Nemzeti Újságra. ! ! Kézművesipari problémák a kamarában A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara­­­kerület ipartestületeinek élénk látogatott­sága mellett tartott ülésén foglalkozott a kézművesipar időszerű kérdéseivel. Vitéz dr. Gyulay Tibor főtitkár, miniszteri biztos vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel a kézművesipari társadalomnak a rendkívüli viszonyok közepette meg kell küzdenie és kiemelte az ipartestületek nagyfontosságú teljesítményét az anyagelosztás terén. Állást foglalt az ipartestületi intézménynek anyagi megerősítése és az ipartestületi tisztviselők gazdasági helyzetének javítása mellett, mert csak az anyagilag és szellemileg felkészült ipartestület lehet képes arra, hogy az ipari társadalom érdekét a nagy idők követelmé­nyeihez alkalmazkodva szolgálja. A kamarának a kézműves kisipar anyag­­ellátása körül kifejtett tevékenységét Bangha Ferenc titkár ismertette és az idevágó to­vábbi célkitűzéseket, amelyek arra irányul­nak, hogy a kisipar mennél szélesebb rétege jusson az ipartestületek útján anyaghoz. A kérdéshez elsőnek Lugosi Vilmos szólt, aki rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a vidéki kisipart sújtják. Prokopec János a szabók, főleg a tömegtermelő szabók szű­kös cérnaellátását, nemkülönben a szétosz­tásra kerülő bélésanyag mennyiségét sérel­mezte s utalt arra a visszásságra, hogy a fe­ketepiacon bélésanyag minden mennyiség­ben beszerezhető. Az orvoslást szerinte csak a zárolás hozhatja meg. Mádl János felhívta a figyelmet arra, hogy a feketepiac felgön­gyölítése elsőrendű fontosságú. Az ipartes­tületeknek a kamarával karöltve rá kell bírni az iparosokat arra, hogy a feketepia­cot vásárlásaikkal ne erősítsék. Komoly szer­vezkedéssel és fegyelemmel le lehet törni a feketepiacot. Fontos emellett az is, hogy az áru már a termelés helyén megfogható le­gyen. Schin Endre szerint a rendelkezésre bocsátott anyag csekély és így oly kevés jut egy-egy iparosra, hogy az elosztás leküzdhe­tetlen nehézségbe ütközik. A felszólalásokra vitéz dr. Gyulay Tibor válaszolt és kifejtette, mivel a szükséglet sokkal nagyobb, mint a rendelkezésre álló anyag, a kamara arra fordít gondot, hogy a meglévő kevés anyag elsősorban a feldolgozó kisipar számára biz­tosíttassák és az az iparosok között igazsá­gosan osztassák fel. Az utóbbinak biztosí­tása erde­jében a kamara a felosztásba be­vonta az ipartestületeket. A kérdést a kamara azért tűzte napirendre, hogy ha a rendszer­ben fogyatékosságok vannak, az iparosság gyakorlati értékű tanácsainak felhasználásá­val javítsunk rajta. A feketepiac kérdésé­vel foglalkozva megállapította, hogy szerve­zett önfegyelemmel kerülni kell a fekete­piacot. Utalt a közellátásügyi miniszter mi­napi felhívására, melyben az ipartestületi székeket hívta a feketepiac elleni küzde­lemben segítségül. Valóban elsőrendű ipa­rosérdeket szolgálna az, ha az ipartestületi székek befolyásukat az iparosságra ilyen értelemben is gyakorolnák. A továbbiak során Ingola János a kerék­­szavas és az enyvezett falemez, Baldauf László a cipésziparban szükséges vasszegek, csiriz és fonál hiányát sérelmezte. Vitéz Füredy Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a magas munkabérek ellenére is a dolog­­kerülők egész tömegével találkozunk, ami­kor nagy hiány van szakmunkásokban. Ez is olyan jelenség, aminek megszüntetése első­rendű érdek. Karikó Pál a húsiparosok anyagellátását tette szóvá, majd Fuchs Al­bert ügyvezető titkár rámutatott arra, hogy a kamara a felhozott sérelmek egy részének orvoslása érdekében már korábban lépéseket tett és feladatának tekinti a panaszra okot szolgáltató körülmények megszüntetését is. Az ipartestületi tanoncotthonok felállításá­nak kérdését dr.­ Bátyka János fő­titkár adta elő. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi háborús munkaerőhiány idején, amely a kézműves­iparban az utánpótlás visszaesésében nyilvá­nul meg, különös fontossága van az ipartes­tületi körzetenként, illetőleg a fővárosban szakmánként felállítandó tanoncot ikonok­nak. A kamara szükségesnek tartja, hogy az iparügyi miniszter felhívásának megfelelően, ipartestületek körzetenként tanoncotthont létesítsenek s az utánpótlás kérdéseivel be­hatóan foglalkozzanak, mert a probléma iparáganként és területenként is más-más képet mutat. Prokopec János hozzászólásá­ban rámutatott, hogy az ipartestületek na­gyobb méretű tanoncotthonok felállításához állami támogatásra szorulnak. Farkas Fe­renc szerint a tanoncok számának fokozásá­val lehet csak a jelenlegi segédhiányon se­gíteni. Sin Endre és Borsay János felszóla­lása után Gyárfás Emil hangoztatta, hogy az ipartestületeknek a tanoncotthonokat minden áron fel kell állítaniuk. A számolólapok illetékét és az alkalmazói­ jai nyugtanyetőkfeek miként! lerét HMI Sűrű István h. titkár ismertette. Rámutatott arra, hogy az érintett szakmák megfelelő állami számolólaptömbök kiadását és az ille­ték lerovására kötelezett iparok egy részére vonatkozólag az átalányozás lehetővé tételét kérik. Egyben fontosnak tartják, hogy az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében a pénzügyi kormányzat részletes végrehaj­tási körrendeletet bocsásson ki. Ismertetése során beszámolt kamaránknak arról a javaslatáról, hogy a kisebb vállalatok a nyugtailletéket ne évenként készpénzben legyenek, kötelesek befizetni, hanem az al­kalmazotti kereseti adó kapcsán összeállított kimutatáson bélyegben róhassák le. A na­gyobb vállalatokat fel kellene jogosítani­ arra, hogy a befizetendő nyugtailletékről kincstári számlát vezessenek és mentesíteni kellene őket attól, hogy az év folyamán ki­fizetett illetményekről személyenként külön kimutatást készítsenek és nyújtsanak be. Az építőipari szakmák az alkalmazottak számára tekintet nélkül jogosultak legyenek a bélyeg­gel való lerovásra. A mestervizsga-díjak felemelésének szük­ségességére irányuló javaslatot Bangha Fe­renc titkár ismertette. Gyárfás Emil, Schin Endre, dr. Pallag István, Dékány Gyula az eddig érvényben volt vizsgadíjnak 50 pen­gőre való felemelése mellett foglaltak állást. Az értéktőzsdén a hivatalos forgalom a tőzsdetanács határozata értelmében szünetelt. Gabona és termény A terménytőzsdén a magfélék forgalma a tartózkodó kínálat miatt még mindig von­tatott, az egyéb termények piaca azonban most már napról-napra élénkül. Viktória borsóból 600 q felsőtiszai állomásról 65 és réti komócsinból 5 q tiszavidéki állomásról 280 pengős áron kelt el. A főzelékfélék pia­cán a fejeskáposzta áll az érdeklődés előte­rében. Ebből a cikkből 100 q-t szabolcs me­­gyei állomásról 40 pengős áron adtak el má­­zsánkint. Mindezeken kívül piacra került még 100 q csipkebogyó szilágy megyei állo­másról mázsánkint 78, 200 q hullott alma 52, és 500 q 53, továbbá kukoricacsutkából 100 g dunántúli állomásra 10.50 pengős áron. A MAGPIACON a Magyar Magtenyésztési Rt. Budapest-Monor heti jelentése szerint lucernamagból a harmadik kaszálás magtermése is jól sikerült és ennek megfelelő kínálat is jelentkezik. Szöszös­­bük­könyből, tavaszbükkönyből és borsóból is van áru a piacon.­­ Hivatalos termelői árak 100 kg­­ként ad feladóállomás: lóheremag nyers, arankás 300, lucernamag nyers, arankás 530, biborheremag 200, expresszborsó steril. 60, Viktóriaborsó steril. 65, mustármag 100, fehérheremag 450, angolperje 230, olaszperje 280, rétiperje 500, szöszösbükköny 160, pannonbükköny 70, tavaszibükköny 72 pengő. A cirokszakáll új ára. A közellátásügyi miniszter szabályozta az idei termésű cirok­­szakáll árát. Eszerint a laza állapotban át­adott cirokszakáll (cirokszalma) termelői ára az ország egész területén a következő: egészséges időszerűen száraz vegyes cirok­­szakáll, legalább 60 százalék I. osztályú, 40 cmnél hosszabb szakállal biró u. n. takaró­szalma és legfeljebb 40 százalék II. osztályú u. n. bélésszalma tartalommal 12—18 cm-es szárrésszel 80 pengő. I. osztályú válogatott u. n. takarószalma 40 cm-nél hosszabb sza­­kállal 12—111 cm-es szárrésszel és legfeljebb 6 százalék II. osztályú cirokszakálltartalom­­mal 104 pengő. II. osztályú válogatott u. n. bélésszalma (40 cm-nél rövidebb szakálla­, továbbá pipás sk­art vértetüs göndör és hul­lámos) 12—18 cm-es szárrésszel 64 pengő. A termelő költségén bálázott vegyes, valamint I. és II. osztályú válogatott cirokszakás ter­melői ára 100 kg-ként 3 pengővel magasabb a fenti áraknál. A fenti termelői árak­ 1943 december 1-től 1944 május 1-ig bezárólag minden hónap első napján mázsánként 1,20,­­ 60, illetve 1 pengővel emelkednek. A szok­­ványszerű minőségektől eltérő cirokszakáll áránál a Tiszántúli Ciroktermelők EgyesÜ­­lete és a Külkereskedelmi Hivatal által jó­váhagyott megállapodás az irányadó. ORSZÁGOS VÁSÁROK. Szeptember 28-án, ked­den: Alsólendva, Aranyosmegyes, Bánffyhunyad, Csíkszereda, Debrecen, Devecser, Dunapataj, Duna­­vecse, Eger, Ercsi, Hatvan, Kiskunfélegyháza, Mezőkomárom, Nagypirit, Rahó, Retteg, Sásd, Si­­montornya, Szatmárnémeti, Székelyhid, Székely­­udvarhely, Szigetvár, Verebély, Zirc.­­ Szptetober 29-én, szerdán: Biharnagybajom, Csíkszereda, Csorna, • Debrecen, Eger, , Gyönk, Gyulakeszi, Kassa, Karád, Kiskunfélegyháza, Nagycsákány, Nemesdéd, Nyiradony, Őrtilos, Simontornya, Szat­márnémeti,­ Türje, Vasvár. — Szeptember 30-án, csütörtökön: Berettyóújlak, Debrecen, Devecser, Élesd, Eger, Hahót, Kaposmérő, Kapuvár, Kotor, Nagykálló, Nagyléta, Püspökladány, Sarkad, Udl­­vard, Véménd, Verebély. — Október 1-én, pénte­­­ken: Aszód Búj, Debrecen, Földeák, Kocsola, Kötcse, Mezőberény, Pusztaszabolcs, Sarkad, Szé­­kelykál, Székelyudvarhely, Tápiószentmárton. -­ Október 2-án, szombaton: Debrecen, Földeák, Me­­zőberény, Tököl. — Október 3-án, vasárnap: Baján­­selye, Budapest, Debrecen, Mezőberény, Szeged. — Október 4-én, hétfőn: Balassagyarmat, Bántornya, Bö, Bükkösd, Bodajk, Budapest, Csögle, Debre­cen, Dombrád, Fadd, Felsővadász, Forró, Gödöllő, Gyöngyösmellék, Hajósa, Hegykő, Kiskunhalas, Kerekegyháza, Komárom, Mákács, Máramarosszi­­get, Mosonmagyaróvár, Mezőcsát, Munkács, Ózd, Pécs, Perecseny, Pusztamérges, Pilis, Sajóvárkony, Seregélyes, Sopron, Somorja, Szeged, Tárcás, Tinye, Törökszentmiklós, Tapolca, Ungvár, Vá­­sárosbéc, Vásárosmiske, Zala. (Változások előfor­dulhatnak.) Élelmiszerpiac Az élelmiszerpiacon szombaton a forga­lom közepes volt. A zöldség- és főzelékfé­lék felhozatala bőségesen fedezte a keres­letet. Az élelmiszerpiacon a következő cikkekben tör­tént Jegyzés: (A feltüntetett árak nagykereske­delmi árak.) Zöldség és főzelékfélék: Gülbaba és nyári rózsa burgonya 30.55, őszi rózsa 29.50, Ella és sárga burgonya 26 35 étkezési Woltmann 24.80, étkezési Krüger 23 75, makói vöröshagyma 31.90, másvidéki hagyma 27 23, fokhagyma minőség sze­rint 69.04—86.32 pengő métermázsánként. Elsőrendű fejeskáposzta 60—80, kelkáposzta 140—200, kalaráhó IS—10, fejessaláta 20—10, karfiol levélzettel mérve 160—270, sóska 150—200, tisztított paraj 140—200, he­gyes paprika 100—ICO, töltenivaló és húsos 60—200, paradicsom 80—120, céklarépa súlyra 60—100, zeller csomó 50—109, torma 70—500 fillér. Gyümölcs: Alma nemes 100—250, közönséges 88—150, körte nemes 150—400, közönséges 100—150, szilva 80—150, szőlő minőség szerint 160—350, őszi­barack 80—850, héjasdió 400—850 fillér.

Next