Nemzeti Ujság, 1943. november (25. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-13 / 257. szám
• nemzeti újság Székesfehérvár 1943 november 13. Szombati központi fűtéses város lesz Székesfehérvár, november 12. Kevés városról Írtak és beszéltek anynyit az elmúlt évtized során, mint Székesfehérvárról s annak hallatlan iramú fejlődéséről. Dr Csitáry Emil, a nagyvonalú, alkotó polgármester és dr. Kóman Bálint képviselő mint miniszter-patronus lerakták a modern Székesfehérvár alapjait. Rengeteg új intézmény létesült Székesfehérvárott, ahol megteremtették a városiasság minden feltételét. Az utódom számára a további fejlesztő munka és a részletproblémák megoldása maradt. Dr. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter, amikor legutóbb Székesfehérvárott járt, kijelentette: " A mindenkori magyar kultuszminiszternek e várossal szemben más kötelessége nem lehet, mint folytatni a munkát a nagy elődök példája nyomán s ahol lehet, a városnak nemes törekvéseiben segítségére lenni. Vájjon milyen városfejlesztő kérdések megoldásán fáradozik Székesfehérvár most, a háborús anyagbeszerzés és megannyi hátráltató nehézség közepette? Érdekel ez a kérdés mindenkit, hiszen a magyar városok sokszor tekintenek várakozóan Szent István ősi székhelye, a legelső magyar város felé. A város egyik vezető tényezője ezeket mondotta: " Az utóbbi évek során Székesfehérvár gyárvárossá fejlődött. Gazdasági szempontból fontos ez, azonban még fontosabb, hogy a Balaton és a főváros közelségét kihasználva, a nyugdíjasok városává legyen Székesfehérvár. A nyugdíjas ember számára, aki munkáséveit a fővárosban élte le, alig lehet ideálisabb hely, mint Székesfehérvár, mert aki itt telepedik le, egészen nem szakad el Budapesttől, hiszen gyorsvonattal egy órára, autón még annyira sincs tőle s mégis nyugodt, zajmentes s amellett a városi élet minden kényelmét nyújtó városban él. Pár évvel ezelőtt súlyos pénzáldozattal mélyfúrással is kísérletezett a város, hogy esetleg ilymódon természetes melegvízhez jut. A mélyfúrás csak félig sikerült. Erős szénsavas víz tört fel, amilyen az Árpád-gyógyfürdő két forrásának is a vize. Most, hogy a város megszerezte, korszerűsítette az Árpád-gyógyfürdőt, az a terv, hogy a fürdővel szemben, amely bent van a város szívében, amint vége lesz a háborúnak, azonnal egy négyemeletes, modern gyógyszállót építenek a legkorszerűbb vízgyógyintézettel. Nem a háború után, de valószínűleg már jövőre megnyílik ugyancsak az Árpád-fürdő és ez lesz a magyar vidéken az első télennyáron használható versenyuszoda. Erről a fehérvári sportélet egyik vezetője így nyilatkozott: " Az úszósport tekintetében a vidék természetszerűleg hátrányban van a fővárossal szemben, mert téli uszodák hijján az állandó, téli-nyári edzésnek nem volt meg a lehetősége. Az Árpád-fürdő fedett uszodája 33 méter hosszú s eléggé széles is (azt hiszem 18 vagy 20 méter széles), ahhoz, hogy télen is sportoktatás színhelye lehessen. Nyáron át évenkint egész sereg tehetséges, fiatal úszót foglalkoztatunk a város nagyszerű versenyuszodájában, amelynek ugyan kicsit hideg a vize, azonban mindez a munka kárbavész, mert a hűvösebb idők beálltával, amikor a szabadban való fürdőzés megszűnik, a folytatólagos edzésre nincsen lehetőség. Székesfehérvár sportélete tehát nagyon örül a melegvizes téli fedett uszodának. A villanygyár eléggé távol esik az Árpád-fürdőtől s ezért felmerült a gondolat, hogy arra a vezetékre, amely a gyártól a fürdőig hozza a melegvizet, rákapcsolják a közbeeső középületeket, amelyeket ily módon az országban első és egyetlen helyen Székesfehérvárott ,távgőzfűtéssel fűtenek. Páva Jenő, Székesfehérvár közüzemeinek igazgatója tervet dolgozott ki a hálózat kiépítésére. A nagyteljesítményű fehérvári villanygyár, amelynek távvezetékei a szomszédos megyébe is kinyúlnak, az előállított gőznek csak 15%-át használja fel, tehát 850/selhasználatlanul elveszelődik. Az elgondolás tehát az, hogy Magyarországon első ízben Székesfehérvárott ezt a 85% fáradt gőzt felhasználják egyes városi épületek fűtésére. A vezetékre rákapcsolják azokat az iskolákat, középületeket, amelyek az útvonal közelében vannak. Egyelőre megfelelő mennyiségű csövet beszerezni lehetetlen, ezért tehát majd a jobb időkben ágaztatják el a csőhálózatot a fehérvári belváros más utcáiba is. Szó van ugyanis arról, hogy a vezetéket kiépítenék egészen a városi strandfürdőig, amelynek vízvezeték-vize túlságosan hideg s ezzel langyosítanák ezt is. Végeredményben az ellő számvetés már megtörtént s eszerint a város nagy része a vilanytelepi melegvízzel és fáradt gőzzel rendszeresen fűthető. A háború és az idő kérdése tehát, hogy központi fűtéses várossá váljék Székesfehérvár. SKORKA KÁROLY a házfelügyelők és a segéd házfelügyelők anyagi helyzetével, s bízza meg az illetékes ügyosztályt a lakásrendelet vonatkozó paragrafusainak megfelelő átdolgozássára. A közgyűlés végül a nagyüzemek költségvetésének tárgyalására tért át Bechtler Péter alpolgármester félbeszakította a közgyűlés felszólalása után az elnöklő Bódy László tárgyalását A hercegprímás rádiószózata fő. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a Katolikus Körök országos napján hétfőn, november 15-én délután 18 óra 25 perckor szózatot intéz valamenynnyi katolikus férfiúhoz. A hercegprímás szózatát megelőzően gróf Zichy János mond rövid bevezetőt. Kivégezték az uzsokiutcai rablókat A statáriális bróság néhány héttelelőtt halálra ítélte Hermai Márton 23 éves napszámost és Megyeri László 21 éves lakatossegédet, akik revolveres rablótámadást hajtottak végre Urbányi Gusztáv Uzsoki utca 42. számú villájában. A bűnügynek rajtuk kívül még három vádlottja volt, akiket bűnsegéd bűnrészesség miatt súlyos fegyházbüntetésre ítélt a statáriális bíróság. Pénteken délben hirdette ki a büntető törvényszéken Krauzell Miklós tanácselnök a két halálraítélt rabló előtt, hogy kegyelmi kérvényüket elutasították. Hermáit és Megyerit ezután kiszállították a gyűjtőfogházba, ahol délután fél 4-kor végrehajtották rajtuk a halálos ítéletet. Aránylag minden évben kevesebb az orvos A Magyar Statisztikai Évkönyv új kötete kimutatja, hogy 1939-ben az ország akkori területén összesen 11.647 orvos működött, 1941-ben pedig már 13.274, de 1939-ben még minden orvosnak 870 lélek egészségügyi gondozását kellett ellátnia, két év múlva, 1941. év végén pedig már 1110 lélekét. Úgy tűnik fel, mintha ennyi lélek orvosi kezelése nem haladná meg egy orvos tevékenységi lehetőségét, de két év alatt ez több, mint egynegyedrészes romlást jelent A hazai egészségügy semmiesetre sem bír el ilyen rohamos változást. Az egészségügyi szervezet másik fontos tényezője, a gyógyszerészek száma természetesen kisebb az orvosokénál, ezen a téren a változás aránylag még nagyobb. 1939-ben még minden gyógyszertárnak átlagosan 6500 lélek volt a körzete, két év múlva már 9500 lélek. A gyógyszertárak sűrűsége tehát a lélekszámhoz viszonyítva átlag a felével csökkent e két év folyamán, természetesen annak következtében, hogy a hazatért részeknek orvosokkal és gyógyszertárakkal való ellátottsága jóval kisebb, mint a volt trianoni területé. Egyébként a gyógyszertárak száma nemcsak viszonylag csőként, hanem abszolute véve is, mert 1939-ben még 1568 gyógyszertár működött az országban, két év múlva pedig az időközben ismételten növekedett területen ennél 26 gyógyszertárral kevesebb. A bábák száma ezalatt 5867 főről 6571 főre nőtt, de 1939-ben még minden 1730 léleknek volt egy bábám, - v-"'és minden átlagos, de nagyobb községnek egy, két év múlva 2240 léleknek. Ez is jelentékeny romlás, mert hiszen szintén azt a nagy különbséget mutatja, ami a trianon terület és a hazatért területek átlagos egészségügyi szintje között van. Mert hiszen a báb£k száma nem apadt az ország középső részein, és a hazatért területeken is voltak bábák, de jóval kevesebben aránylag, mint a régi részeken Egyébként a születések száma ezek alatt az évek alatt úgy alakult, hogy 1939-ben 15 újszülött esett egy év alatt egy-egy bábára, 1941-ben pedig 36. Ebből a számból pedig az következik, hogy a bábáknak nem az abszolút száma kicsiny, mert még hetenkint sem esik egyre egy szülési eset, hanem az elosztása, mert nincs mindenütt bába, ahol fekétéről kellene egyébként ezek alatt az évek alatt is örvendetesen folyt a bábáknak az a kicserélődése, hogy a régi, tiszta gyakorlati alapon működő bábák számát az oklevelesek veszik át. 1941 végén az országban Vikor csak 274 tanulatlan bába működött, miután ezeknek a száma két év alatt 2540 traum. im, a szépség és a vér szigete A keleti arcvonalról érkező hadijelentések hírt adnak arról, hogy a német csapatok a Krím félszigetre vezető földszoroson foglalták el új állásaikat, hogy szembeszálljanak a szovjet elkeseredett ostromával. A krími félszigetet Oroszországgal csak a keskeny, helyenként csupán nyolc kilométer széles és körülbelül harminc kilométer hoszszú pjerekopi földnyelv köti össze. Itt élt a sokszor emlegetett Pjerekop városka, melynek szomszédságában húzódik el az arcvonal. Erődítményrendszere egy hatalmas árokkal szegélyezett földtöltésre támaszkodik Ez a „Tatár árok“-nak nevezett erődítmény még a régmúlt időkben, a különböző törzsek betöréseinek megállítására készült. Krím nagyon sok vért látott története messze, Krisztus előtti húsz évszázadra nyúlik vissza. Ma romokban heverő ősrégi várainak, templomainak, kövezett útjainak és más építményeinek kövei már akkor be voltak fedve az öregség patinájával, amikor Rómának történelme csak éppen elkezdődött. Az itt élt és maga után magas kultúra nyomait hagyott népek közül nem mindegyiknek tudjuk a nevét A legendák világa elválaszthatatlanul összefonódik a valósggal. Mesebeli óriáskirályok uralkodásának földi nyomai ma is láthatók a félsziget egyes helyein, a sziklás hegyoldalban kifaragott hatalmas trónusokon pihentek meg az uralkodók szemleútjaik során. Egyikük, Mitridates nevét a Keres mellett emelkedő hegy őrzi, amely nem más, mint a szellemekkel vívott harcban elesett óriás király megkövesedett és földdel behányt teste. Számos hatalmas sírdombban végzett ásatások során igen sok rendkívül érdekes és régészettörténeti szempontból értékes tárgyat hoztak napvilágra. Legismertebb ilyen ókori telep az úgynevezett „Cári kurgán“ a keresi félszigeten. Ógörög történelmi feljegyzések szerint — Krisztus előtt a VI. században — Krímben szarmaták éltek, akik viszont meghódítoták a korábban ott letelepült szkiteket a szlávok őseit. A görögök magas kultúrát fejlettettek ki. Fennmaradt emlékeik Hellas legszebb idejéről beszélnek. A népvándorlás nomád népei, a góthok, a hunok, majd a római légiók teljesen elpusztították ezt a területet, amely végül is a tatárok kezébe került Az oroszok akkor vették birtokukba a félszigetet, amikor a meggyengült tatár kánság már a hatalmas Ozmán-birodalomhoz tartozott. Dolgorukij herceg parancsnoksága Karai hadsereg tizennégy nap alatt hódította meg Krímet és 1783-ban II. Katalin cárnő kiadott rendelkezése értelmében a félsziget Oroszország szerves részévé vált Potemkin herceg, a Délvidék kormányzója nyomban belátta, milyen nagy előnyöket nyújt Orosországnak a tengerszorosok megszerzésére irányuló törekvéseiben Krim birtoklása, és nagy gondot fordított felvirágoztatására, főleg pedig a déli csúcsánál találhat kitűnő természeti öbölnek erős támaszponttá való kiépítésére. Az itt megalkítot Sebasztopol város azóta is ennek az orosz törekvésnek megtestesítője. Ez utóbbi szerep okozta a krími háború idején (1854—1855) a pusztulást, amikor is 11 havi ostrom után a teljesen romba dőlt város az angol-franciaolasz szövetségesek kezébe került. Krim közigazgatási közponja a félsziget belsejében fekvő Szimferopol, amely egyúttal a híres krimi gyümölcs gyűjtő és feldolgozó helye. Maga a város is végeláthatatan gyümölcsösök között fekszik. Ilyenkor ősszel utcái tele vannak a kitűnő krimi alma aromájával. Minden házból, pincéből, almaillat száll a járókelők felé. Szimferopoltól északra több németlakta község volt található. Legnagyobb köztük Szali és Neustadt. Lakosságuk Nagy Katalin és I. Miklós cár idején telepedett le a félszigeten és bár több mint egy évszázad óta laktak itt, a többség csak törve beszél oroszul. A háború közeledtével a bolsevisták a németeket kitelepítették. Krím nehézipari központja a félsziget legkeletibb városa, Keres ahol nagy teljesítményű ércfeldolgozó telepek és olajfinomítók vannak. Fejlett még a halkonzerv-ipar is. A keresi hering igen népszerű cikk volt egész Oroszországban. A tengeri kereskedelem szálai főleg Feodéziában futottak össze. Ez a város Kaffa név alatt az ókorban nagy rabszolgavásárairól volt híres. A többi városok közül említésre méltó még Dzsankoj, a sziget közlekedésének csomó-pontja, Jevpatorija, amely több kilométer hosszú nagyszerű természetes strandiról híres és Bakcsiszardi, a tatár kánok régi fővárosa, melynek nevezetssége a kimondottan tatár jellegű város közepén álló, a szivárvány minden színével pompázó kráni palota. Legnagyobb jelentősége Krímnek mint nyaralóhelynek van. A félsziget déli, hegyekkel védett partja mentén egy egész sor nyaraló városka és üdülőtet nőtt ki, melyek mindegyike vadregényes fekvésű és kitűnő klímája, ami Krimet a világ egyik legszebbte legegészségesebb nyaralójává intja Pátinkas Pesla KÖZI-HORVÁTI JÓZSEF kereszténypárt és Mikó Imre erdélyi párti képviselők vezetésével szombaton délelőtt 11 órakor a Hivatásszervezet küldöttsége megjelenik Bornemisza Géza iparügyi miniszternél. Bornemisza miniszternek a küldöttség memorandumot nyújt át, amely a munkásságnak a mai helyzettel kapcsolatos kéréseit tartalmazza. KERESZTÉNYSZOCIALISTA MUNKA A múlt évi könyvpiacnak egyik kimagasló és hézagpótló könyve volt a sajtó által is szimpatikusan fogadott „Keresztényszocialista munka". E beszámoló és tájékoztató szociális szemlének 1944. évi kiadmánya most áll kibocsátás előtt. Szerkesztője Tobler János v. képviselő, országos elnök, írói között szerepelnek: gróf Zichy János, vitéz dr. Makray Lajos és Közi- Horváth József képviselők, dr. Latz Antal és Lillin József székesfővárosi bizottsági tagok, ’■ dr. Zibolen Endre, dr. Kussbach Ferenc, dr. Előd Marcel, dr. Scherer P. Pál, dr. Dsida Elemér, Rákóczi István plébános, Leszkay Iréné, Lőcsey Miklós, Fekete Tibor, Szalay Lajos, Inokay László, Balázs Flóra, Székely Imre, Novák Imre, Hársházi István stb. A könyv oldalszáma ICO. Ára 6 pengő, népies kiadása 320 pengő. Megrendelhető: Budapest XIV., Nürnberg utca 30. Magyar hősiik Esküjükhöz való rendíthetetlen hűségükről és hősies magatartásukról tettek tanúbizonyságot a bolsevisták elleni súlyos téli harcok során: Bajcsi Andor szakaszvezető, Varga Vince szakaszvezető, Nagy Ernő tizedéé, Nagy Gyula őrvezető, Kecskés István őrvezető, Balogh János és Kardos Aladár honvédek, egyik tüzérezredünk derék katonái. Bajcsi Andor szakaszvezető 1943 január 19-én Kovács Ferenc őrmester parancsnoksága alatt felderítő járőrbe volt beosztva. A járőr ellen Prokudinskij község közelében egy tíz főnyi ellenséges csoport meglepetésszerű oldaltámadást intézett. Bajcsi Andor szakaszvezető nem veszítette el lélekjelenlétét és vakmerő bátorsággal, géppisztolyával állandóan tüzelve, rárohant az ellenségre. Erélyes fellépésére az ellenség több halott hátrahagyásával astigru támadott. Ugyancsak bátor közbelépésével tüntette ki magát Varga Vince szakaszvezető, aki Prokudinskij község közvédelmében mint géppuskás rajparancsnok küzdött. 1943 január 26-án erős tüzérségi előkészítés után az ellenséges gyalogság már-már betört a községbe. Varga Vince szakaszvezető ekkor saját elhatározásából életét kockára vetve, nyílt tüzelőállásba vitte géppuskáját s öldöklő tüzével igen súlyos veszteséget okozott a bolsevistáknak. Bátor fellépésével döntően hozzájárult a támadás visszaveréséhez. Nagy Ernő tizedes ugyancsak Prokudinskij védelmében, mint puskás csatár azt a parancsot kapta, hogy az ellenség által elhagyott egyik géppuskát szállítsa be állásaikba. A megújuló ellenséges támadás és erős ellenséges tűz ellenére Nagy tizedes feladatát oly sikeresen hajtotta végre, hogy nemcsak a gazdátlan orosz géppuskát, hanem egy sebesült bajtársát is hátraszállította. Nagy Gyula őrvezető, mint géppuskás rajparancsnok Prokudinskij község védelmében 1943 január 19-én egy számbeileg túlerőben lévő ellenséges puskásrajt és egy géppuskás rajt semmisített meg és ezzel a küzdelem sikeréhez döntően járult hozzá. Kecskés István őrvezető ugyanott, mint golyószórós csatár, kiválóan vezetett tüzével oly sikeresen fogott le egy ellenséges gépmiskásfészket, hogy ezzel lehetővé tette szakaszának előremozgását és az oron-Anos génpuska zsákmányul ejtését. Kiváló célzásának eredményét bizonyította a géppuskafészekben heverő öt szovjet katona holtteste. Kardos Aladár honvéd 1943 január 23-án a Prokudinskij községet ért ellenséges támadás közben, mint rajparancsnokhelyettes észrevette, hogy századának balszárnyát nagy erővel rohanja meg egy váratlanul felbukkant erős bolsevista harccsoport. Baiával saját elhatározásá ,ból a megtámadott balszárny segítségére sietett és ott a támadás győzelmes visszaverése közben kézitusában hősi halált halt. Balogh János honvéd Prokudinskij közvédelmében mint puskás csatár vett részt. 1943 január 24-én, amikor az ellenséges harckocsik heves tüze felgyújtotta a szakasz lőszerraktárát, Balogh János honvéd habozás nélkül a lobogó lánggal és 5 lőszerraktárba rohant és életét kockáztatva kimentette a szakasz egész 15. szerkészletét. Vakmerő hősi cselekedetével lehetővé tette szakasza további sikeres ellenállását. A fenti hőstetteket tüzérek hajtották végre. Tüzérek, akik bebizonyították, hogy nemcsak a 15véseik mellett, hanem mint miskás catárok golyószőrös és géppuskás irányzók is mindenütt elődeikhez méltó dicsőséggel állják meg helyüket hazánk védelmében. JMTI