Nemzeti Ujság, 1944. január (26. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
+ AUTOKRAT*: amerikai rendszerű rugónélküli sérvkötő Éjjel, nappal viselhető, könnyű, kellemes JAUTNER, Új Báthory utca 15. 10-es villamosvégállomás. — Telefon: 317—943 ' Kérjen 3 sz díjtalan prospektust. Törv. véd. 1 Eljegyzést Szimper Magda Lili és Rutterschmidt Edre jegyesei Csiszár Klára tanárjelölt (Szeged) Török Tibor főhadnagy, hadapródiskolai tanár Nagyvárad) jegyesek. (Minden külön értetés helyett.) Szárnyas Katalin ok, tanítónőt eljegyezte Jabó Ferenc m. kir. hadnagy. Palugyai Győző Viktor szűcs, IV., Vác utca 15. Telefon: 380—121. Házasság : Török Mária, dr. Török Ferenc és Verzár Izsébet leánya Domoegyház-puszta ésikoss Pál, Miloss Aladár és Ottrubayanietta fia,. Budapest, 1. hó 7-én házasságot ütöttek. Tanuk voltak gróf Zichy H. Kedély és Jankó Gyula. (Minden külön éráités helyett.) Parasznyai Rácz Jenő és felesége Alexics arka leánya Éva oki. középisk énektanár petróczi Petróczy József és felesége keszrenyi Egyenessy Etel fia, Dezső szolgabiró már 11-én este fél 6-kor tartják esküvő,két a Regnum Maranum kápolnában TI., Damjanich utca 50.). Cselényi Mária oki. tanítónő és Schreibertier rt. igazgató házasságot kötöttek. Ács Annuska és ifj. Szaniszló Kálmán myár 9-én, vasárnap délután három órakor írja esküvőjét a tarcali református naplómban. Halálozást özv. Kohály Ferencné Kovács Erzsébet 65 ■cs korában, a szentségekkel megerősítve, Iskolcán január 5-én elhunyt. 8-án temetk a mindszenti temető kápolnájából. Dr. Obaly Ferenc püspöki tanácsos, makói gör. p.t. lelkész édesanyját gyászolja elhunyva. Dimsits Miklósné született Radoss Erzséit január 6-án 3—4 éves korában váratlan elhunyt Temetése január 8-án, déli egykor lesz a farkasréti temető halottasháza, é Dr. Hitel Dévesné szül. Katona Ilona janár 7-én hajnali fél 1 órakor, boldog hátságának 23-ik évében, rövid szenvedésen, a szentségek felvételével megerősítve Úrban csendesen elhunyt. Temetése várnap 9-én dálután, fél 3 órakor a kerepesi mező halottasházából lesz a róm. kat. ■yaszentegyhaz szertartása szerint. Az engisztelő szentmiseáldozatot 13-án, csütörtökön gg?l 8 órakor fogják a Ferencrendi atyakivárosi templomában a Mindenhatónak mutatni. Halálát férje, Hitel Dénes, aemzeti Takarékpénztár vezérigazgatója, anya Mariar és fia Dénes gyászolják. dillárt íír,,i** 1 lulllul legyen VOGEL esliUr szemné vili,, Mária Terézia tér Károly-körut 28 szám Városháza épület e (Orvosi hir.) Dr. Völgyesi Ferenc szalóságáról megérkezett. Dorottya, lyujtjt a dámák diadala a banancson Csokonai Vitéz Mihály „furcsa vitézi érsezet“ét, ezt a pajzán époszt, százegyvennégy esztendővel megszületésen káprázatos köntösben adja kenikbe — mint finom újévi ajándékot a „Hungária-könyvek“ kiadója, a Huligária-nyomda. Nemes és előkelő, ilusos és kort visszaidéző, elegáns és üvészi ruhába öltöztették e költői délskodást. Illúziót ad, beleringat a múlt okba. Olyan szuggesztív módon viszi be az olvasót a mű hangulatába, mint a színpadkép egy drámai alkotás, vagy Lohengrin-nyitány az opera mesevigába. A könyv artisztikus külsejének jelenségét nem szabad kicsinyelnünk. A asszikus közmondás szerint: „mens na in corpore sano“ Ép testben ép lélek kik. A jó könyv ép teste — a szép iliíí! Csokonai Vitéz Mihály játékos képtelenek és incselkedő kedvének ezt az elés alkotását bordás antiknyomó papidon adták ki, ékes kötésben és Divékyózsef eredeti metszeteivel. Lapozzuk :gig, nézzünk bele itt-ott a mosolygó kiskönyvbe és máris ama régi, másféláz év előtti farsang muzsikája zsong a flünkbe, amely Csokonai Vitéz Mihályt divaskodás megírására ihlette. A szóig is hibátlan: gondosan ellenőrizte azt : tökéletes hitelességgel adja át nekünk anna János. A jubileumi, tizedik „Hungária-könyv“ ép ajándéka minden könyvbarátnak é bizonysága annak az erőteljes magyarulturának, ízlésnek, stílusérzéknek, trásnak, amellyel nem bír a világháborúpami gondja és viszontagsága. Furcsa járvány írta: Késai Béla! A Könyv érkezését kedvező hírek előzték meg. — „Zseniális!“ — mondta a kiadó. — „Szenzációs!“ — lódított a kiadóvállalat reklámfőnöke. A Könyv tehát ezzel a kettős jelzővel felékesítve indult el sokat igérő pályáján, akár csak egy jeles diák vagy egy kitűnő minősítésű közhivatalnok. Bárhol megjelent, háta mögött összesúgtak az emberek s a könyv megérezte, hogy róla beszélnek mostanában nemcsak az utcán, hanem a társaságokban is. Tündöklésének legszebb napjaiban nem cserélt volna a legnépszerűbb filmsztárral sem. Tisztelőinek száma napról-napra szaporodott. Karácsony körül a hírlapok is megemlékeztek róla. Híre járt, hogy az egyik legelőkelőbb fővárosi folyóirat kritikusa, aki már hosszabb idő óta olvasási csömörben szenvedett, a könyv kedvéért felhagyott az elvonó kúrával és újra nekigyürkőzött az olvasásnak. Dr. Mázlay e hősies példaadását sokan követték. Még azok az írók is, akik eddig csak a saját írásaikban gyönyörködtek. A könyv rendkívüli tekintélye csodálatos átalakulásoknak lett a forrása, így pl. a „Fővárosi és Vidéki Gráfomániások Egyesülete“ önként kimondotta feloszlását és szerény olvasókörré alakult át. Hasonló elhatározásra jutott az „Ur Ir“ című exkluzív irodalmi társaság is. Népiesek és urbánusok egymást túlkiabálva egyesültek a könyv dicséretében. Általában megállapítható volt, hogy beköszöntött az Aranykor, és megszelídültek az erkölcsök. A sétatereken, a villamosokon, a kávéházakban, ahol eddig csak lármás, tolakodó és duhaj embereket lehetett látni, most csak olyanok gyülekeztek, akik az olvasásban találták meg életük igazi gyönyörűségét. Az olvasási düh pedig járványszerűen terjedt, mint az influenza. Egy napon megszűnt a feketepiac és az áruhalmozás anyagias szenvedélye is, mert mindenki a szellemi javak gyűjtésével foglalatoskodott. Ellenben a kormányok, mindenütt, az egész földkerekségen, életbe léptették a könyvjegyet, hogy a könyvkereskedések előtti veszélyes torlódást és sorbanállást csökkentsék s a szellemi javak arányosabb szétosztását biztosítsák. Ennek a járványnak tulajdonították azt is, hogy egy idő múlva veszedelmesen megcsappant az írók száma. A könyvkiadók egyesületei ugyan mindent elkövettek, hogy állami támogatással fenntartott mintatelepeiken életben tartsák e különös emberfajta egy-egy példányát, idővel azonban ezek is megszöktek e paradicsomból és nyíltan felcsaptak igazhitű olvasónak. Egy-egy ilyen nevezetes diszszidens pálfordulása még inkább fokozta a járvány erejét, miért is a kormány sürgősen bezáratta a mintatelepeket, a kiadók legnagyobb örömére. Az utolsó szerzői honorárium kifizetéséről szóló nyugtát s az utolsó irói babárkoszorút ünnepélyes keretek között elhelyezték a Nemzeti Múzeum régiségtárában, azután már csak a kalendáriumok számolatlan újranyomtatásával foglalkoztak a könyvkiadóik. A közönségnek mindegy volt, csak olvasnivaló legyen. Ez a gyanús és dühös szenvedély majdnem válságba döntötte a sajtót is. A lassú romlás azzal kezdődött, hogy a világ máról-holnapra eseménytelenné változott. Az emberek olvastak, így tehát elfeledkeztek minden egyébről, ami az életet oly veszedelmessé és izgalmassá teszi. Úgy belemerültek olvasmányaik álomvilágába, hogy cserében a valóságot könnyű szívvel elhanyagolták. Az imént még oly becsvágyó bankrabló például visszavonult szülőföldjére és belemélyedt a detektívregények olvasásába. Az öngyilkosjelölt lemondott végzetes elhatározásáról, mert ez utolsó percben eszébe jutott, hogy a „Comneville-i repedt harangok“ c. regény tizedik kötetét még mindig nem olvashatta el a könyvkölcsönző hanyagsága miatt. A gyilkos pedig, aki belopakodott szendergő áldozata hálószobájába, elfelejtette végrehajtani gyalázatos tettét, mert az éjjeliszekrényen hagyott könyv őt is megbabonázta és megkapta a különös járványt. Letelepedett tehát az olvasólámpa alá és hajnalig, míg a fáradság le nem törte, elragadtatott lélekkel olvasott. Végül így igazolta mulasztását: „— Álmosan nem lehet egy ilyen precíz dolgot végrehajtani“ — mondta bűnbánóan és eltette a revolvert, aztán illedelmesen eltávozott. Magával vitte a könyvet is, de — amint a névjegyén jelezte — „csak kölcsönképpen“, ami egy gyilkostól nem is olyan nagy bűn, ha meggondoljuk, hány rendes ember enged annak a csábításnak, hogy ne adja vissza a kölcsönkért könyvet... Az újságok egykor oly izgalmas, fülledt és vérgőzös rovata lassanként megszűnt. Ám hasonló veszedelem fenyegette a külpolitikai rovatot is. A harmincas évek végén kezdődött világmérkőzés ugyan már emberemlékezet óta tartott, de miután évtizedek múltak el jelentősebb események nélkül, a háborút be is lehetett volna fejezni. A furcsa járvány miatt azonban tökéletesen megfeledkeztek az emberek erről a csekélységről, így azután tovább folyt a maga megszokott útján. A járvány kezdetén még feltűnést keltett a hír, hogy a Cendes-óceánon aknára futott egy csatahajó, mert a kormányos túlságosan belefeledkezett Nelson és Lady Hamilton szerelmi történetének olvasásába s ezzel sokszáz bajtársa vesztét okozta Később viszontmár a hadviselés új kódexéhez illőnek találták azt, ha két ellenséges tengeralattjáró találkozik a tengeren, a legénység kölcsönösen kicseréli az olvasnivalókat s aztán „Hurrá“-t kiáltva egymásnak, folytatják útjukat a mélységekben. Ütközetre rendszerint csak akkor került sor, ha kiderült, hogy a támadó legénység már olvasta a másik hajó könyveit. A harci kedvet ilyenkor főként a bosszúság szította a nyilvánvaló csalódás miatt. Tíz évvel ezelőtt diplomáciai körökben jellemzőnek találták azt a pletykát, hogy a timbuktui előzetes békekonferencia sikertelenségét is ez a különös járvány okozta. Úgy hírlett, hogy a hadviselő felek delegátusai már együtt ütek a kerekasztalnál, de a tárgyalásokatmégsem kezdhették meg, mert az arizonai delegátusok Clipper-e másfél órát késett. A várakozás első kínos negyedórája után az egyik delegátus könyvet húzott elő a frakkja zsebéből, mire a többiek is hasonlóképpen cselekedtek s csakhamar az egész társaság buzgó olvasásba merült. Hiába érkeztek meg közben az arizonai megbízottak, ők sem cselekedhettek máskép. Amikor aztán a nebraskai követ könyvet cserélt az afganisztáni követtel, a világlapok tudósítói hazamenekültek, mert könnyen kiszámíthatták, hogy amíg minden könyv gazdát nem cserél, szó sem lehet a tárgyalások megkezdéséről. Ilyenformán a lapok politikai rovatai is elvesztették varázsukat, miért is a kiadók, nehogy üres kolumnákat legyenek kénytelenek olvasóik kezébe adni, előszedték lapjaik régi évfolyamait s újra lenyomatták régi számaikat. A vállalkozás rendkívüli haszonnal járt, a valóságtól elidegenedett közönség pedig rajongva habzsolta az új olvasnivalót, és abban a boldog hiszemben volt, hogy a negyvenötven év előtti békevilágot éli át újra. Végül is e járványból mindenkinek haszna lett. Csodálatosképpen, még az Írónak is. Mert nem kellett többé írnia se éjjel, se nappal. Álma nyugodt von és tiszta, akárcsak a többi rendes emberé ... — (Adományok.) A Vöröskereszt javára Mayer József Bp. Vill., Baross u. 103. 20 pengőt, Annus István m. kir. áll. pénzt, tiszt egy templomépitési akció javára 5.50 fillért, Nagy Károly Zalaegerszeg a katolikus diákotthon javára 20 pengőt küldött be kiadóhivatalunkba. — (A Katolikus Szemle) januári számában Martinkó András azzal a ténnyel foglalkozik, hogy új felvilágosodásnak, racionalizmusnak jelei mutatkoznak: a közérdeklődés az individualizmusból, a lírából, a tiszta irodalomtól a természet és a technika új világához fordul. Nádasy Alfonz X. Pius pápa egyházzenei törvénykönyvét méltatja. Sinor Dénes megkapó képet fest a mai Franciaország hősies küzdelméről az általános nyomor ellen. Mojzes Péter háborús életszemléletünket boncolgatja. Reményik költészetéről ír Horváth Miklós, Kaffka Margitról szól Ágoston Julián. A Katolikus Szemlét dr. Radó Polikárp bencés főiskolai tanár szerkeszti, a Szent István Társulat adja ki, tagdíj és előfizetési díj évi 10 pengő. A legjobb hetilap a Képes K V (Nemzetvédelmi Kereszt.) A Kormányzó vitéz ruhmworti Rapaics Dezső ny. vezérőrnagy, a Levente Gazdasági Szövetkezések országos elnöke feleségének, vitéz Rapaics Dezsőnének, valamint dr. Pivárcsi Istvánnak, a budapesti gyakorló gimnázium hittanárának a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. Ale felejtse el Osztály sorsjegyét befizetni. A 4. osztály húzása már január 12-én kezdődik NEMZETI ÚJSÁG 13 1944 január 9. Vasárnap Hangszert, zongorát kölcsönözünk imin ajánlunk hangszergyár, Rákóczi-utca. — (Hétfőn összeül Újvidéken a rögtönitélő bíróság.) Az újvidéki rendőrség kedden átadta az ügyészségnek Kantardzsics Vazult és öt társát, akik az elmúlt hónapokban az elsötétítés alatt többmént 29 betörést követtek el. Ügyük a rögtönitélő bíróság elé kerül. — (özv. Kozma Ferencné temetése.) Leveldi Kozma Ferenc tábornok, a Bárd Miklós néven ismert költő özvegyének holttestét szombaton délelőtt 11 órakor szentelték be a Kerepesi-út mellett levő temető halottasházában. A gyászszertartáson nagyszámú előkelő közönség jelent meg. A beszentelés és emelkedett hangú búcsúztató után a korrorsót gyászkocsira tették és elvitték a fehérmegyei Baracska temetőjébe, ahol Kozma Ferencné halt tetemeit a családi sírhelyen ura, valamint fia, levelei Kozma Miklós hamvai mellett helyezték nyugalomra. Az elhunyt lelki üdvéért a gyászmisét — végleges megállamodás szerint — kedden, január 11-én délelőtt fél 9 órakor a belvárosi plébániatemplomban mondják. Zeneműkiadó, Bp. VI., Vörösmarty u. WL Kórusművek, imakönyvek, orgonaművek. (SET SVANHOLM HANGVERSENYÉT IS KÖZVETI A RÁDIÓ.) Set Svanholm, a világhírű svéd kamaraénekes most rendezi meg Budapesten a decemberben elmaradt és nagy érdeklődéssel várt ária- és dalestjét. Set Svanholm január 10-i, hétfői hangversenyét, amelyen Ferencsik János kisér, a magyar rádió is közvetíteni fogja, mégpedig a hangverseny első részét 19 órától 19 óra 50 percig Budapest I. műsorán, a hangverseny második részét 20 óra 10 perctől 21 óráig Budapest 11. műsorán. (Balatonfüreden emléket állítanak Cséplő Ernőnek.) Dr. Gesztelyi Nagy László egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Duna—Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója a „Balaton“ című folyóirat legutóbbi számában vezércikket írt Cséplő Ernőről. Cséplő Ernő, mint a Balatoni Szövetség igazgatója, évtizedeken át eszményi lelkesedéssel és határtalan önzetlenséggel dolgozott a Balatonpart kultúrájának megteremtésén. Nevéhez a Balaton környékének felvirágzása és számos alkotása fűződik. Gesztelyi Nagy László felhívására a Balaton Szövetség gyűjtést indított Cséplő Ernő emlékének megörökítésére. A Balatoni Szövetség, amely 1944-ben ünnepli fennállásának 40 éves jubileumát, emlékbizottságot szervezett, s országos gyűjtést indít Cséplő Ernő emlékének megörökítésére. — (Dr. Almássy Károly) pénzügyi főtanácsossá történt kinevezésével az adó- és illeték szakirodalom kitűnő művelője nyert elismerést. Húsz éve szerkeszti az „Illetékügyi Közlönyt“, valamint az „Adó és illetékek“ című kiadványt is. Ő adta ki „A bűnvádi eljárás illetékei“ című munkát is.MEGHOSSZABBÍTOTTAK A TOJÁSSZELVÉNYEK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJÉT.) A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy úgy Budapesten, mint a hozzája csatolt vizokban és községekben eredetileg 1943 december 16-tól, illetve 24—-31-ig terjedő időben a tojás kijelölt 21. és 22.ev számú 1943. évi (sárga színű), valamint 1844. évi (rózsaminti) 1. számú vizellátási szelvények érvényességi idejét január 15-ig meghosszabbították és igy a maltév 21 és 22.es számú szelvényekre szelvényenkint két darab, az ezévi 1. számú szelvényekre pedig 1 darab tojás vásárolható, illetve szolgáltatható ki január 15-ig. Mindhárom közellátási szelvény január 23-áig további tojásmennyiségre váltható be, ill.tVe a szokásbeváltásra a nagykereskedők tartoznak elfogdni. — (Schreiber: Automobili ti’; Zsebkönyve) most megjelent tizennagyedi kiadója érdekes cikket hoz az új motorhajtó anyagokról, az autók e célra való átalakításáról és az idevonatkozó vizsgaanyagról. A legújabb rendeletek, a teljes autótörvény, az egész világ km. távolságjelzése, a jobbrahajlás szabályai, melyik autó mikor vizsgázott, budapesti útmutató a legújabb utcajegyzékkel stb. 500 oldal. Minden könyvkereskedés árusítja. * — (Tavaszias időjárás Svédországban.) Stockholmból jelentik: Svédországban rendellenes időjárás uralkodik. Stockholmban január 6-án olvadni kezdett és hét fokos melegben az utcákon elolvadtak a hótömegek. (Szerelmi tragédia.) Az Irányi utca 15. számú házban Kreisz Ferenc 29 éves vecsési ácssegéd revolverrel lelőtte Magyar Juliska seregélyesi születésű 23 éves mindenesi leányt, majd saját magát lőtte fejbe.