Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-25 / 45. szám

is püspökkari Értekezlet IDŐPONTJA Esztergom, február 24 Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása által egybehívott tavaszi püspökkari értekezlet megváltozott időpontja március 14_e. ______ A BUDAPESTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEK KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Egyházi és világi képviselők igen nagy látogatottsága mellett tartotta meg évi gyű­lését a budapesti római katolikus Egyház­községek Központi Tanácsa. Hamvas Endre protonotárius kanonok, budapesti általános érseki helytartó megnyitóbeszédében meg­emlékezett arról, hogy ez az intézmény im­már 25-ik működési évébe lép és a mai ne­héz viszonyok közt is teljesíti kulturális hi­vatását. Megemlékezett Árpádházi Boldog Margit szenttéavatásáról, amelynek előké­szítéséből a fővárosi egyházközségek is ki­vették a részüket. Ez is megmutatja, hogy bár kis nemzet vagyunk, méltón foglalunk helyet a katolikus népek közösségében. Ezzel kapcsolatban meleghangon emlékezett meg a Szentatyáról és felhívta a megjelenteket, hogy a pápakoronázás évfordulóján tartandó ünnepségen testületnek vegyenek részt. Ez­után a különféle személyi változásokról em­lékezett meg és az egyházközségek jelentő­sebb mozgalmaik kapcsán különösen ki­emelte azt, hogy a diákotthon mozgalomra több mint százezer pengőt juttatott az intéz­mény bevételeiből. Mayer Károly m. kir. titkos tanácsos terjesztette elő ezután a záró­­számadásokat, amelyekről meg volt állapít­ható, hogy közel egymillió pengőt juttatott a budapesti egyházközségek központi tanácsa különféle kulturális és szociális célokra. P. Kriszton Rafael O. F. M. plébános számvizs­gálói jelentése után a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben is ugyanilyen keret­ben juttassanak az egyházközségi adókból megfelelő összeget kulturális, karitatív és szociális célokra. FEBRUÁR 27., NAGYBÖJT ELSŐ VA­SÁRNAPJA. A lila színben végzett misét­­ saját szöveggel a vasárnapról mondják ■, Gloria nélkül, de Credoval. A második kö­nyörgés „A cunctis“, a harmadik „Omni­­­ potens“. Evangélium Szent ■ Máté szerint (4, 1—11.): „Jézust a pusztába vivé a Lélek,­­ hogy megkísértse az ördög és miután 40 nap , és 40 éjjel böjtölt, azután megéhezek...“ Frefáció a nagyböjti. — Ennek a vasárnap­nak a vigíliájával kezdődik a papi ima­könyv, a breviárium tavaszi része, amelyben az egész nagyböjti idő alatt a karban mon­­­­dandó vesperás, vasárnapokat kivéve, dél­előtt végzik.­­ A vasárnapot követő héten kántorböjt van szerdán, pénteken és szom­baton, amely azonban az újabb rendelkezés szerint nem kötelező. P. Merényi Vince intézi a magyar Mino­rita rendtartomány ügyeit. Mint ismeretes, a betegsége miatt lemondott dr. P. Péchy Alán rendtartományi főnök helyébe a Rómában szék­elő rendi tanács P. Bulynovszky Aurélt választotta meg a magyar Minorita rendtar­tomány főnökévé. Az újonnan megválasztott rendfőnök egészségi állapota miatt a rend­főnöki hivatalt egyelőre ellátni nem tudja, ezért az ügyek vitelére dr. P. Merényi Vince szegedi Minorita házfőnök-plébánost dele­gálta. Ezzel a változással a magyar Minorita rendtartomány ideiglenes székhelye Miskolc­ról Szegedre került. Felvétel az esztergomi szemináriumba. Magyarország bíboros hercegprímása az esz­tergomi főegyházmegye kötelékében a papi pályára lépni szándékozó ifjak felvétele ügyében a következőkép rendelkezett. A pá­lyázó ifjak félévi­­értesítőiket vagy annak hiteles másolatát­­. évi április végéig küld­ték be keresztlevelük, bérmalevelük és szü­leik egyházi házasságlevele kíséretében a Szeminárium Kormányzósága címére Esz­tergomba. Beküldendő még közvetlenül az illetékes plébános vagy hittanár útján ezek ajánlólevele is. Az orvosi vizsgálatra az ira­tok beérkezése után, később fognak a jelöl­tek behívatni. Felvételre csak olyan egy­­házilag is törvényes származású, éptestű és egészséges ifjak számíthatnak, akik a követ­kező iskolai évben a gimnázium ötödik vagy magasabb osztályába lépnek, vagy pedig a teológia első évfolyamára kérik felvételüket. A püspöki kar határozata alapján minden papnövendék neveltetési járulékot tartozik , fizetni, melynek összege a teológián évi 110 pengő, a gimnazisták számára évi 160 pengő, mely alól felmentés nem adható. Kaszap István emlékestet rendeznek va­sárnap Szombathelyen a Közművelődési Ház­­ nagytermében. Az emlékestet a vasvárme­gyei Katolikus Kör rendezi. A beszédet P. Endrődy László, a Jézustársaság szegedi fő­iskolájának tanára, Kaszap István életrajz­írója mondja. " Nagyböjti plébánia-napok a ferenceseknél Szombathelyen. A szombathelyi ferencrendi plébánia a nagyböjt négy vasárnapján ismét megrendezi a mindig nagy népszerűségnek örvendő plébánia-napokat. A vallásos kul­­turelőadások vezető gondolata: a szentferenci eszme örök időszerűsége. Megnyitó beszédet mond: P. Vados Pál ferences kormányfőta­­nácsos, plébános. Pőcze Sára kereskedelmi leányközépiskolai tanár: Evengéliumi élet; dr. Géfin Gyula pápai kamarás, szeminá­riumi rektor: Az egyházszeretet a ferencesek rendi öröksége; F­ita Sándor igazgató, a Szent István Akadémia tagja: Szent Ferenc mosolya; dr. Saly Arnulf, a kőszegi bencés gimnázium igazgatója: Ferences bizalom a Gondviselésben; Karvas Ferenc biztosítási tisztviselő: A ferences apostolkodás útja; Fedor Gábor premontrei kanonok, gimná­ziumi tanár; Szent Ferenc küldetése a ma emberéhez; dr. Anicsek István főorvos; Agostino Gemelli a ferences orvos; P. Markó Marcell ferences kormánytanácsos Buda­pestről. A ferenceesek és a népi eszme cí­­m­en tart előadást. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZET bemutató éleit fejejezett ~f­erenc új történelmi szinm­tjve a rör­ji­nk Nemcsak a Vígszínház, hanem az egész magyar színjátszás fényes eseményének ígérkezik Herczeg Ferenc „Aranyszár­nyak“ című történelmi színművének pén­tek esti bemutatója. Az illusztris költő alkotó szellemének új ajándékát bizo­nyára most is azzal a feltétlen elismerés­­sel fogadja majd a magyar közönség s az irodalom, mint amellyel Herczeg Ferenc eddigi megnyilatkozásait mélyen a szivébe és a lelkébe zárta. Mert az „Aranyszár­nyak“ minden mondata és izzó problema­tikája valóban a magyar szívekhez szól, minden igéje és tanítása minket figyel­meztet arra a nyűhetetlen kötelessé­günkre, hogy belehatoljunk sorskérdé­seink örökké megújhodó mindig jelenvaló szövevényébe. Zrinyi Ilona tragikus alak­ján keresztül egy sok évszázados pár szenvedélyes ellenmondásai, mély titkai és rettegései vérzenek fel ismét, a költő azonban ezúttal is egyetlen hatalmas szin­tézisben oldja föl a múltak szerteágazó erővonalait Osztályrészünk nem a győze­lem, hanem az örökös harc, amellyel a nemzet örök életét biztosítja akkor is, ha ebben a küzdelemben az egyént bukás és vereség éri. Ez az „Aranyszárnyak“ káp­rázatos tablósorozatának drámai jelenetei­nek legvégső mondanivalója, amelynek remek kifejezést ad nemcsak Csathó Kál­mán nagyvonalú rendezése, hanem az együttes játéka is... A csütörtöki főpróbán már teljes gazdag­ságában, minden részletében kidolgozva nyilatkozott meg a Vígszínház nagy gond­dal előkészített előadása, mely nagy siker ígéretével vonzza magához a magyar kö­zönséget ­A Club­am­toonikusok klasszikus operettestje A Filharmonikusok három esten mű­ködnek közre, amelyen a klasszikusnak mondható operettek kerülnek előadásra. Az első estet Ferencsik János vezényelte. A műsor kizárólag Johann Strauss mű­veiből volt összeállítva. A második estre március 5-én, vasárnap este kerül majd sor, amikoris a Vigadó nagytermében Fridi Frigyes áll a Filharmonikusok élén. Farkas Ilonka, Nagypál László és Jámbor László operaházi művészek vállalták az énekszólamokat. A műsoron Suppé, Boc­caccio, a Szép Galathea és a Könnyű lo­vasság c. művei, Millöcker: Szegény Jo­nathán, Koldusdiák, Planquette: Rip van Winkle, a Cornevillei harangok, majd Johann Strauss: Denevér, Cigánybáró és Tavaszi hangok című számai szerepelnek. Önkéntelenül is: „Örökszép dallamok Suppétól Straussig“ címet adták ennek az estnek. A hangverseny a könnyű­zené­nek komoly felkészültséggel és eszközök­kel való művészi megvalósítása lesz és mindazoknak, akik emlékeznek a régi nagy sikerekre, valamint azoknak, akik talán csak most ismerkednek meg velük, művészi eseményt jelent a Filharmoniku­sok operett-estje. Jl­usörváltozás az Operában Svanholm Set stockholmi elfoglaltsága miatt valamennyi bécsi és budapesti fel­lépését húsvét utánra halasztotta. Az Operaházban így a kitűzött két Parsifal­­előadás későbbi időpontra marad és ezek helyett szombaton, 26-án a Parasztbecsü­let, a Debreceni história és a Bolero bér­letszünetben, míg kedden, 29-én a Tris­tan és Isolda a III. bérletsorozatban kerül színre. ( C Cor de Groot zongoraestje Cor de Groot, a kiváló zongoraművész, akit Mengelberg, a kiváló karnagy aján­lott, márciusban mutatkozik be Budapest közönségének. Cor de Groot március 8-án a Székesfővárosi Zenekar hangversenyén Mozart: d-dúr zongoraversenyét játssza, 9-én elvállalta a Székesfehérvári Zene­kedvelők Egyesülete 4-ik bérleti hang­versenyének vendégszereplését, ahol­ is önálló zongoraestet ad, míg 10-én Schmei­­del főzeneigazgató vezénylete alatt Beethoven­ esz-dúr zongoraversenyét játssza a székesfővárosi Vigadóban. ,— Hétfőn délután 2 órakor kezdődik A kaméliás hölgy előadása. A Nemzeti Színház igazgatósága „A kaméliás hölgy jegyei iránt megnyilvánuló nagy érdek­lődésre való tekintettel 1944 február 28-án, hétfőn délután 2 órás kezdettel műsorra tűzte a darabot. Jegyeket az elő­vételi pénztár péntektől (25-től) kezdve árusít. A zenei esemé­nyek Szerdán rövid időn belül másodszor hallotta a komoly zeneértő közönség Doh­­nányi és Zathureczky nagyszerű dióját. A két művész a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezte második szonáta­estjét, tehát jóval szerencsésebb akuszti­kai viszonyok között, mint legutóbb, ami­kor a Vigadó dobogóján léptek fel együtt. Kamarazenélni egyáltalán nem volna szabad a Vigadóban. A visszhangos nagy­teremben minden finomság elvész, sőt a hangzás is megváltozik. A műsoron két klasszikus és két ro­mantikus mű szerepelt. Bevezetőül Mozart E-moll szonátáját hallottuk, ezt a külö­nös hangvételű, édes-mélabús vallomást, amelynek sok szubjektív mondanivalóját két mesterünk a pompás indítástól a Tempo di minuetto utolsó taktusáig őszintén rokonszenvező előadásban szó­laltatta meg. Beethoven C-moll szonátá­jában Dohnányi bőven élt azzal a jogá­val, hogy a Beethovennél, előbbrevaló zongoraszólamot érvényre juttassa. Fel­szabadult, gátlás nélküli zongorahangj­a mellett Zathureczky hegedűje érezhetően mértéktartó volt, de finom, meleg hang­jai voltak, főleg a gyönyörűszép Adagio cantabile-ban, amelynek bensőséges lírá­ján nagy zongoraművészünk, — nehogy az érzelmeskedés vádja érhesse — férfias akarattal tette túl magát. A Dohnányi érzelmes hangulatvilágát tükröző Cisz­­moll szonáta Zathureczky temperamen­tumáról is levette a féket, ettől kezdve valósággal kivirult varázsos hegedű­hangja és teljes tónusszépséggel bűvölte elő a romantikus mű témavilágát. Mégin­­kább kiteljesedett a két nagy művész Schumann hatalmas D-moll szonátáj­áinak előadásában. Dohnányi és Zathureczky ebben teljesített együttes muzsikálására egyetlen kifejezést tudunk találni, az élmény szeret. Ennél lobogóbb tűzzel, na­gyobb színgazdagsággal, több zenei sod­rással senki sem tudja egyhamar életre­­kelteni a végtelenül gazdag, kifogyhatat­lan szenvedélyű Schumann­ remekművet. Koréh Endre, Operaházunk remek basszistája már több nagysikerű hang­versenyével bebizonyította, hogy mint dalénekes is komoly értéket jelent. Szinte meglepő hallani, milyen hajlékonyan, könnyedén bánik hatalmas orgánumával, amikor lírai finomságú, törékeny dalocs­kákat vesz az ajkára. A művész nagy kultúrájáról és folytonos önellenőrzéséről beszél az a telj­esí­tmény, amelyet a hang­versenydobogón nyújt. Koréhnak van Íz­lése és van tehetsége, hogy az Ízléséről meggyőzzön. A Vigadóban rendezett ez­­idei dalestjén Schubert, Schumann- és Wolff-sorozatokat énekelt, köztük Wolff különlegességet jelentő Michelannelo da­lait; végül ugyanazzal a nerves mérték­­tartással, amely előadóművészetét jel­lemzi, Laurisin Miklós feldolgozásában magyar népdalokat adott elő. A stílusos, gondos zongorakíséretért is Laurisin pro­fesszort, kell megdicsérnünk. (sz. i.) |-------------------,­­ A LEGELTERJEDTEBB, LEGSZEBB HETILAP A Kiadóhivatal, Budapest, MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN! ÁRA 40 FILLÉR V______________________________________________) NEMZETI UJSÁG , 1944 február 25. Péntek Színes szính­áz Rákóczi, Kossuth, Petőfi életéből már ké­szítettek filmet. Madách Imre is megeleve­nedik nemsokára a vetítővásznon: „Az ember tragédiája“ halhatatlan írójának életéből. Peéry Piri írt forgatók­önyvet, ennek alapján rendezi Németh Antal igazgató a nagyszabá­súnak ígérkező történelmi filmet Madách alakját Tímár József eleveníti meg, felesé­gét, a tragikus sorsú Erzsi asszonyt pedig Szörényi Éva. A többi szereplő Somlay Ar­tur, Jávor Pál, Nagy István és Mihályi Ernő. Jávornak kivételesen egészen rövid epizód­­szerepe van, amelynek eljátszásáért nem is fogadott el tiszteletdíjat. * Hatodikos gimnazista az egri bábszínház igazgatója, amely óriás sikerrel tart előadó, sokat az érseki városban. A „János vitéz" rövidesen negyedszázados jubileumát éri el a lelkes diákok bábszínházánál, amely most hétköznapi előadásait felfüggesztette — a félévvégi fokozottabb tanulásra való tekin­tettel. Vasárnaponkint azonban megtartják az előadást a diákok, akik az egri szülők és gyermekek örömére új bábjátékra készü­­lődnek. Az elaggott nyugdíjas színészeknek alig egy két pengőt tudott juttatni havonkint az elértéktelenedett alapú nyugdíji­ézet. Ezért a­ budapesti színházak hetenkint előadásokat tartanak, amelyeknek tiszta jövedelmét az öreg művészek megsegítésére fordítják. A Nemzeti Színház, Vígszínház, Új Magyar Szín­ház, Fővárosi Operettszínház és Vidámszínház d­efizetéséből újmódon 17.000 pengő gyűlt össze, amelyet átutaltak a Színészkamarához. * Súlyos veseműtéten esett át néhány nappal ezelőtt Bilicsi Tivadar, aki az egyik szana­­tóriumban fekszik. Értesülésünk szerint vér­­átömlesztést is hajtottak végre a népszerű színészen s állapota azóta javulóban van. * Hosszú tátrai „telelése“ után hazaérkezett. Mezei Mária, lebarnultan és remélhetőleg — teljesen egészségesen. Bordy Bella is elhagyta a betegszobát, ahová két hétig kötötte heves influenzája. Kiss Manyi viszont Székelyföld­­ről jött meg, ahol idáig vendégszereplési kör­úton volt, de egynapi pihenés után leutazott Szegedre. Néhány nagy vállalat vitéz Náray Antal­nak, a rádió elnökének kezdeményezésére elhatározta, hogy a kezdő tehetségek támo­­gatására alapot létesít Az első adakozás alkalmával már 40.000 pengő gyűlt össze, amelyet írók, zeneszerzők, festők, szobrászok és előadóművészek között osztottak szét. Ebből a pénzb­eli támogatásból valósul meg Bory Jenő szobrásztanár, a Képzőművészeti Főiskola rektorának művészi terve, a s­epreskertben felállítandó Magyar Pantheon. Négy ifjú szobrász kapott me' b"ás* hatat" más szobrok elkészítésére. Zentai Tóth Ist­ván Munkácsy Mihály, Gách György Ben­­ezur Gyula, Molnár László Ferenczy István, a nagy magyar szobrászművész, Jankó János pedig Izsó Miklós szobrát készíti el a mű­­vészek pantheonja számára. * Előadás közben meghalt Freddy Uferini, a világszerte ismert német bűvész, Kiss Mami­ hajdani férje. Uferini a bécsi Central-palota műsorában­­lépett fel. Egyik estén rosszul lett, de számát hősies akarattal befejezte, a­ kulisszák mögött azonban összeesett és rövi­desen meghalt. Aferini 53 éves volt, híres artistacsaládból származott, nálunk is jól ismerték, hiszen Budapesten kívül majdnem minden nagyobb vidéki városunkban bemu­tatta utolérhetetlen trükkjeit. * Következő darabjára készül a Madáchi Színház: Cronni­ewik orvesdarab*a* i»dták elő, amely szanatóriumban játszódik le. Sennyei Vera, Sulyok Mária, Pánai Klári, Várkonyi Zoltán, Tapolczay Gyula és Szakáls Zoltán szerepel az új színműben. • • A Hajdú Anna magyar nótadélutánja feb­ruár 27.e helyett március 5-én, vasárnap délután 3 órakor lesz a Zeneakadémián. Megváltott jegyek érvényben. * 1 MEGHÍVÓ az Országos Tüdőbeteg Szanató­­rium Egyesület Budapesten, az egyesület helyisé­geiben (IV. Semmelweis­ u. 25. sz., II. emelet s­­ajtó) 1944. évi március hó 9-én 12 órakor tartandó­ évi rendes közgyűlésre. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A választmány és a számvizsgáló bizottság 1943. évről szóló jelentésének és az egye­sület, valamint az egyesület alkalmazottai báró Láng Boldizsár segélyalapja 1943. évi zárszámadá­sának bemutatása; a számadók részére a felment­­vény megadása. 2. Az Országos Tüdőbeteg Szana­tórium Egyesület, valamint az egyesület alkalma­zottai báró Láng Boldizsár segélyalapja 1944. évi költségelőirányzatának megállapítása. J. Felhatal­l­mazás az egyesület elnöke részére aziránt, hogy az egyesület és annak intézményei pénztárkészle­teit, megtakarított pénzeit és követeléseit az egye­sületi szanatóriumok, tüdőbetegotthonok, gyógy­­iskolák, tüdőbeteggondozó intézetek fenntartásá­hoz, berendezéseik és felszereléseik kiegészítésé­hez, épületeik tatarozásához, bővítéséhez és növe­léséhez, valamint esetleg szükségesnek mutatkozó segélyek folyósításához felhasználhassa. 4. Javas­lat aziránt, hogy az 1944. évi pénztárfeleslegekből az egyesület alkalmazottai báró Láng Boldizsár segélyalapja az 1944. év folyamán az Auguszta Szanatórium részéről 9000, a József szanatórium részéről pedig 8000 pengővel rész­esí­tessék. 5. Javas­lat az egyesület alapszabályainak módosítására. 8. Az egyesület mátészalkai tüdőbeteggondozó inté­zete Szervezeti és Működési Szabályzatának jóvá­hagyása. 7. Az egyesület nyírbátori tüdőbeteggon­dozó intézete Szervezeti és Működési Szabályzatá­nak jóváhagyása. 8. 7 választmányi tagnak 3 évre és 2 választmányi póttagnak 1 évre való megvá­lasztása. 9. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csak olyan indítványok tárgyalhatók, melyek a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal lettek az egyesület elnökénél írásban benyújtva. Amennyi­ben a fennhirdetett közgyűlés határozatképtelen­ség folytán megtartható nem volna, úgy a fenti tárgysorozattal a közgyűlés 1944. évi március hó 16-án 12 órakor a kezdetben megjelölt helyen lesz megtartva. Budapest, 1944. évi február hó 22-én, Dr. Tatits Árpád s. k., az Országos Tüdőbeteg­ Szanatórium Egyesület elnöke.

Next