Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-25 / 45. szám
is püspökkari Értekezlet IDŐPONTJA Esztergom, február 24 Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása által egybehívott tavaszi püspökkari értekezlet megváltozott időpontja március 14_e. ______ A BUDAPESTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEK KÖZPONTI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Egyházi és világi képviselők igen nagy látogatottsága mellett tartotta meg évi gyűlését a budapesti római katolikus Egyházközségek Központi Tanácsa. Hamvas Endre protonotárius kanonok, budapesti általános érseki helytartó megnyitóbeszédében megemlékezett arról, hogy ez az intézmény immár 25-ik működési évébe lép és a mai nehéz viszonyok közt is teljesíti kulturális hivatását. Megemlékezett Árpádházi Boldog Margit szenttéavatásáról, amelynek előkészítéséből a fővárosi egyházközségek is kivették a részüket. Ez is megmutatja, hogy bár kis nemzet vagyunk, méltón foglalunk helyet a katolikus népek közösségében. Ezzel kapcsolatban meleghangon emlékezett meg a Szentatyáról és felhívta a megjelenteket, hogy a pápakoronázás évfordulóján tartandó ünnepségen testületnek vegyenek részt. Ezután a különféle személyi változásokról emlékezett meg és az egyházközségek jelentősebb mozgalmaik kapcsán különösen kiemelte azt, hogy a diákotthon mozgalomra több mint százezer pengőt juttatott az intézmény bevételeiből. Mayer Károly m. kir. titkos tanácsos terjesztette elő ezután a zárószámadásokat, amelyekről meg volt állapítható, hogy közel egymillió pengőt juttatott a budapesti egyházközségek központi tanácsa különféle kulturális és szociális célokra. P. Kriszton Rafael O. F. M. plébános számvizsgálói jelentése után a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben is ugyanilyen keretben juttassanak az egyházközségi adókból megfelelő összeget kulturális, karitatív és szociális célokra. FEBRUÁR 27., NAGYBÖJT ELSŐ VASÁRNAPJA. A lila színben végzett misét saját szöveggel a vasárnapról mondják ■, Gloria nélkül, de Credoval. A második könyörgés „A cunctis“, a harmadik „Omni potens“. Evangélium Szent ■ Máté szerint (4, 1—11.): „Jézust a pusztába vivé a Lélek, hogy megkísértse az ördög és miután 40 nap , és 40 éjjel böjtölt, azután megéhezek...“ Frefáció a nagyböjti. — Ennek a vasárnapnak a vigíliájával kezdődik a papi imakönyv, a breviárium tavaszi része, amelyben az egész nagyböjti idő alatt a karban mondandó vesperás, vasárnapokat kivéve, délelőtt végzik. A vasárnapot követő héten kántorböjt van szerdán, pénteken és szombaton, amely azonban az újabb rendelkezés szerint nem kötelező. P. Merényi Vince intézi a magyar Minorita rendtartomány ügyeit. Mint ismeretes, a betegsége miatt lemondott dr. P. Péchy Alán rendtartományi főnök helyébe a Rómában székelő rendi tanács P. Bulynovszky Aurélt választotta meg a magyar Minorita rendtartomány főnökévé. Az újonnan megválasztott rendfőnök egészségi állapota miatt a rendfőnöki hivatalt egyelőre ellátni nem tudja, ezért az ügyek vitelére dr. P. Merényi Vince szegedi Minorita házfőnök-plébánost delegálta. Ezzel a változással a magyar Minorita rendtartomány ideiglenes székhelye Miskolcról Szegedre került. Felvétel az esztergomi szemináriumba. Magyarország bíboros hercegprímása az esztergomi főegyházmegye kötelékében a papi pályára lépni szándékozó ifjak felvétele ügyében a következőkép rendelkezett. A pályázó ifjak féléviértesítőiket vagy annak hiteles másolatát. évi április végéig küldték be keresztlevelük, bérmalevelük és szüleik egyházi házasságlevele kíséretében a Szeminárium Kormányzósága címére Esztergomba. Beküldendő még közvetlenül az illetékes plébános vagy hittanár útján ezek ajánlólevele is. Az orvosi vizsgálatra az iratok beérkezése után, később fognak a jelöltek behívatni. Felvételre csak olyan egyházilag is törvényes származású, éptestű és egészséges ifjak számíthatnak, akik a következő iskolai évben a gimnázium ötödik vagy magasabb osztályába lépnek, vagy pedig a teológia első évfolyamára kérik felvételüket. A püspöki kar határozata alapján minden papnövendék neveltetési járulékot tartozik , fizetni, melynek összege a teológián évi 110 pengő, a gimnazisták számára évi 160 pengő, mely alól felmentés nem adható. Kaszap István emlékestet rendeznek vasárnap Szombathelyen a Közművelődési Ház nagytermében. Az emlékestet a vasvármegyei Katolikus Kör rendezi. A beszédet P. Endrődy László, a Jézustársaság szegedi főiskolájának tanára, Kaszap István életrajzírója mondja. " Nagyböjti plébánia-napok a ferenceseknél Szombathelyen. A szombathelyi ferencrendi plébánia a nagyböjt négy vasárnapján ismét megrendezi a mindig nagy népszerűségnek örvendő plébánia-napokat. A vallásos kulturelőadások vezető gondolata: a szentferenci eszme örök időszerűsége. Megnyitó beszédet mond: P. Vados Pál ferences kormányfőtanácsos, plébános. Pőcze Sára kereskedelmi leányközépiskolai tanár: Evengéliumi élet; dr. Géfin Gyula pápai kamarás, szemináriumi rektor: Az egyházszeretet a ferencesek rendi öröksége; Fita Sándor igazgató, a Szent István Akadémia tagja: Szent Ferenc mosolya; dr. Saly Arnulf, a kőszegi bencés gimnázium igazgatója: Ferences bizalom a Gondviselésben; Karvas Ferenc biztosítási tisztviselő: A ferences apostolkodás útja; Fedor Gábor premontrei kanonok, gimnáziumi tanár; Szent Ferenc küldetése a ma emberéhez; dr. Anicsek István főorvos; Agostino Gemelli a ferences orvos; P. Markó Marcell ferences kormánytanácsos Budapestről. A ferenceesek és a népi eszme címen tart előadást. SZÍNHÁZ-MŰVÉSZET bemutató éleit fejejezett ~ferenc új történelmi szinmtjve a rörjink Nemcsak a Vígszínház, hanem az egész magyar színjátszás fényes eseményének ígérkezik Herczeg Ferenc „Aranyszárnyak“ című történelmi színművének péntek esti bemutatója. Az illusztris költő alkotó szellemének új ajándékát bizonyára most is azzal a feltétlen elismeréssel fogadja majd a magyar közönség s az irodalom, mint amellyel Herczeg Ferenc eddigi megnyilatkozásait mélyen a szivébe és a lelkébe zárta. Mert az „Aranyszárnyak“ minden mondata és izzó problematikája valóban a magyar szívekhez szól, minden igéje és tanítása minket figyelmeztet arra a nyűhetetlen kötelességünkre, hogy belehatoljunk sorskérdéseink örökké megújhodó mindig jelenvaló szövevényébe. Zrinyi Ilona tragikus alakján keresztül egy sok évszázados pár szenvedélyes ellenmondásai, mély titkai és rettegései vérzenek fel ismét, a költő azonban ezúttal is egyetlen hatalmas szintézisben oldja föl a múltak szerteágazó erővonalait Osztályrészünk nem a győzelem, hanem az örökös harc, amellyel a nemzet örök életét biztosítja akkor is, ha ebben a küzdelemben az egyént bukás és vereség éri. Ez az „Aranyszárnyak“ káprázatos tablósorozatának drámai jeleneteinek legvégső mondanivalója, amelynek remek kifejezést ad nemcsak Csathó Kálmán nagyvonalú rendezése, hanem az együttes játéka is... A csütörtöki főpróbán már teljes gazdagságában, minden részletében kidolgozva nyilatkozott meg a Vígszínház nagy gonddal előkészített előadása, mely nagy siker ígéretével vonzza magához a magyar közönséget A Clubamtoonikusok klasszikus operettestje A Filharmonikusok három esten működnek közre, amelyen a klasszikusnak mondható operettek kerülnek előadásra. Az első estet Ferencsik János vezényelte. A műsor kizárólag Johann Strauss műveiből volt összeállítva. A második estre március 5-én, vasárnap este kerül majd sor, amikoris a Vigadó nagytermében Fridi Frigyes áll a Filharmonikusok élén. Farkas Ilonka, Nagypál László és Jámbor László operaházi művészek vállalták az énekszólamokat. A műsoron Suppé, Boccaccio, a Szép Galathea és a Könnyű lovasság c. művei, Millöcker: Szegény Jonathán, Koldusdiák, Planquette: Rip van Winkle, a Cornevillei harangok, majd Johann Strauss: Denevér, Cigánybáró és Tavaszi hangok című számai szerepelnek. Önkéntelenül is: „Örökszép dallamok Suppétól Straussig“ címet adták ennek az estnek. A hangverseny a könnyűzenének komoly felkészültséggel és eszközökkel való művészi megvalósítása lesz és mindazoknak, akik emlékeznek a régi nagy sikerekre, valamint azoknak, akik talán csak most ismerkednek meg velük, művészi eseményt jelent a Filharmonikusok operett-estje. Jlusörváltozás az Operában Svanholm Set stockholmi elfoglaltsága miatt valamennyi bécsi és budapesti fellépését húsvét utánra halasztotta. Az Operaházban így a kitűzött két Parsifalelőadás későbbi időpontra marad és ezek helyett szombaton, 26-án a Parasztbecsület, a Debreceni história és a Bolero bérletszünetben, míg kedden, 29-én a Tristan és Isolda a III. bérletsorozatban kerül színre. ( C Cor de Groot zongoraestje Cor de Groot, a kiváló zongoraművész, akit Mengelberg, a kiváló karnagy ajánlott, márciusban mutatkozik be Budapest közönségének. Cor de Groot március 8-án a Székesfővárosi Zenekar hangversenyén Mozart: d-dúr zongoraversenyét játssza, 9-én elvállalta a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete 4-ik bérleti hangversenyének vendégszereplését, ahol is önálló zongoraestet ad, míg 10-én Schmeidel főzeneigazgató vezénylete alatt Beethoven esz-dúr zongoraversenyét játssza a székesfővárosi Vigadóban. ,— Hétfőn délután 2 órakor kezdődik A kaméliás hölgy előadása. A Nemzeti Színház igazgatósága „A kaméliás hölgy jegyei iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel 1944 február 28-án, hétfőn délután 2 órás kezdettel műsorra tűzte a darabot. Jegyeket az elővételi pénztár péntektől (25-től) kezdve árusít. A zenei események Szerdán rövid időn belül másodszor hallotta a komoly zeneértő közönség Dohnányi és Zathureczky nagyszerű dióját. A két művész a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezte második szonátaestjét, tehát jóval szerencsésebb akusztikai viszonyok között, mint legutóbb, amikor a Vigadó dobogóján léptek fel együtt. Kamarazenélni egyáltalán nem volna szabad a Vigadóban. A visszhangos nagyteremben minden finomság elvész, sőt a hangzás is megváltozik. A műsoron két klasszikus és két romantikus mű szerepelt. Bevezetőül Mozart E-moll szonátáját hallottuk, ezt a különös hangvételű, édes-mélabús vallomást, amelynek sok szubjektív mondanivalóját két mesterünk a pompás indítástól a Tempo di minuetto utolsó taktusáig őszintén rokonszenvező előadásban szólaltatta meg. Beethoven C-moll szonátájában Dohnányi bőven élt azzal a jogával, hogy a Beethovennél, előbbrevaló zongoraszólamot érvényre juttassa. Felszabadult, gátlás nélküli zongorahangja mellett Zathureczky hegedűje érezhetően mértéktartó volt, de finom, meleg hangjai voltak, főleg a gyönyörűszép Adagio cantabile-ban, amelynek bensőséges líráján nagy zongoraművészünk, — nehogy az érzelmeskedés vádja érhesse — férfias akarattal tette túl magát. A Dohnányi érzelmes hangulatvilágát tükröző Ciszmoll szonáta Zathureczky temperamentumáról is levette a féket, ettől kezdve valósággal kivirult varázsos hegedűhangja és teljes tónusszépséggel bűvölte elő a romantikus mű témavilágát. Méginkább kiteljesedett a két nagy művész Schumann hatalmas D-moll szonátájáinak előadásában. Dohnányi és Zathureczky ebben teljesített együttes muzsikálására egyetlen kifejezést tudunk találni, az élmény szeret. Ennél lobogóbb tűzzel, nagyobb színgazdagsággal, több zenei sodrással senki sem tudja egyhamar életrekelteni a végtelenül gazdag, kifogyhatatlan szenvedélyű Schumann remekművet. Koréh Endre, Operaházunk remek basszistája már több nagysikerű hangversenyével bebizonyította, hogy mint dalénekes is komoly értéket jelent. Szinte meglepő hallani, milyen hajlékonyan, könnyedén bánik hatalmas orgánumával, amikor lírai finomságú, törékeny dalocskákat vesz az ajkára. A művész nagy kultúrájáról és folytonos önellenőrzéséről beszél az a teljesítmény, amelyet a hangversenydobogón nyújt. Koréhnak van Ízlése és van tehetsége, hogy az Ízléséről meggyőzzön. A Vigadóban rendezett ezidei dalestjén Schubert, Schumann- és Wolff-sorozatokat énekelt, köztük Wolff különlegességet jelentő Michelannelo dalait; végül ugyanazzal a nerves mértéktartással, amely előadóművészetét jellemzi, Laurisin Miklós feldolgozásában magyar népdalokat adott elő. A stílusos, gondos zongorakíséretért is Laurisin professzort, kell megdicsérnünk. (sz. i.) |-------------------, A LEGELTERJEDTEBB, LEGSZEBB HETILAP A Kiadóhivatal, Budapest, MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN! ÁRA 40 FILLÉR V______________________________________________) NEMZETI UJSÁG , 1944 február 25. Péntek Színes színház Rákóczi, Kossuth, Petőfi életéből már készítettek filmet. Madách Imre is megelevenedik nemsokára a vetítővásznon: „Az ember tragédiája“ halhatatlan írójának életéből. Peéry Piri írt forgatókönyvet, ennek alapján rendezi Németh Antal igazgató a nagyszabásúnak ígérkező történelmi filmet Madách alakját Tímár József eleveníti meg, feleségét, a tragikus sorsú Erzsi asszonyt pedig Szörényi Éva. A többi szereplő Somlay Artur, Jávor Pál, Nagy István és Mihályi Ernő. Jávornak kivételesen egészen rövid epizódszerepe van, amelynek eljátszásáért nem is fogadott el tiszteletdíjat. * Hatodikos gimnazista az egri bábszínház igazgatója, amely óriás sikerrel tart előadó, sokat az érseki városban. A „János vitéz" rövidesen negyedszázados jubileumát éri el a lelkes diákok bábszínházánál, amely most hétköznapi előadásait felfüggesztette — a félévvégi fokozottabb tanulásra való tekintettel. Vasárnaponkint azonban megtartják az előadást a diákok, akik az egri szülők és gyermekek örömére új bábjátékra készülődnek. Az elaggott nyugdíjas színészeknek alig egy két pengőt tudott juttatni havonkint az elértéktelenedett alapú nyugdíjiézet. Ezért a budapesti színházak hetenkint előadásokat tartanak, amelyeknek tiszta jövedelmét az öreg művészek megsegítésére fordítják. A Nemzeti Színház, Vígszínház, Új Magyar Színház, Fővárosi Operettszínház és Vidámszínház defizetéséből újmódon 17.000 pengő gyűlt össze, amelyet átutaltak a Színészkamarához. * Súlyos veseműtéten esett át néhány nappal ezelőtt Bilicsi Tivadar, aki az egyik szanatóriumban fekszik. Értesülésünk szerint vérátömlesztést is hajtottak végre a népszerű színészen s állapota azóta javulóban van. * Hosszú tátrai „telelése“ után hazaérkezett. Mezei Mária, lebarnultan és remélhetőleg — teljesen egészségesen. Bordy Bella is elhagyta a betegszobát, ahová két hétig kötötte heves influenzája. Kiss Manyi viszont Székelyföldről jött meg, ahol idáig vendégszereplési körúton volt, de egynapi pihenés után leutazott Szegedre. Néhány nagy vállalat vitéz Náray Antalnak, a rádió elnökének kezdeményezésére elhatározta, hogy a kezdő tehetségek támogatására alapot létesít Az első adakozás alkalmával már 40.000 pengő gyűlt össze, amelyet írók, zeneszerzők, festők, szobrászok és előadóművészek között osztottak szét. Ebből a pénzbeli támogatásból valósul meg Bory Jenő szobrásztanár, a Képzőművészeti Főiskola rektorának művészi terve, a sepreskertben felállítandó Magyar Pantheon. Négy ifjú szobrász kapott me' b"ás* hatat" más szobrok elkészítésére. Zentai Tóth István Munkácsy Mihály, Gách György Benezur Gyula, Molnár László Ferenczy István, a nagy magyar szobrászművész, Jankó János pedig Izsó Miklós szobrát készíti el a művészek pantheonja számára. * Előadás közben meghalt Freddy Uferini, a világszerte ismert német bűvész, Kiss Mami hajdani férje. Uferini a bécsi Central-palota műsorábanlépett fel. Egyik estén rosszul lett, de számát hősies akarattal befejezte, a kulisszák mögött azonban összeesett és rövidesen meghalt. Aferini 53 éves volt, híres artistacsaládból származott, nálunk is jól ismerték, hiszen Budapesten kívül majdnem minden nagyobb vidéki városunkban bemutatta utolérhetetlen trükkjeit. * Következő darabjára készül a Madáchi Színház: Cronniewik orvesdarab*a* i»dták elő, amely szanatóriumban játszódik le. Sennyei Vera, Sulyok Mária, Pánai Klári, Várkonyi Zoltán, Tapolczay Gyula és Szakáls Zoltán szerepel az új színműben. • • A Hajdú Anna magyar nótadélutánja február 27.e helyett március 5-én, vasárnap délután 3 órakor lesz a Zeneakadémián. Megváltott jegyek érvényben. * 1 MEGHÍVÓ az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület Budapesten, az egyesület helyiségeiben (IV. Semmelweis u. 25. sz., II. emelet sajtó) 1944. évi március hó 9-én 12 órakor tartandó évi rendes közgyűlésre. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A választmány és a számvizsgáló bizottság 1943. évről szóló jelentésének és az egyesület, valamint az egyesület alkalmazottai báró Láng Boldizsár segélyalapja 1943. évi zárszámadásának bemutatása; a számadók részére a felmentvény megadása. 2. Az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület, valamint az egyesület alkalmazottai báró Láng Boldizsár segélyalapja 1944. évi költségelőirányzatának megállapítása. J. Felhatallmazás az egyesület elnöke részére aziránt, hogy az egyesület és annak intézményei pénztárkészleteit, megtakarított pénzeit és követeléseit az egyesületi szanatóriumok, tüdőbetegotthonok, gyógyiskolák, tüdőbeteggondozó intézetek fenntartásához, berendezéseik és felszereléseik kiegészítéséhez, épületeik tatarozásához, bővítéséhez és növeléséhez, valamint esetleg szükségesnek mutatkozó segélyek folyósításához felhasználhassa. 4. Javaslat aziránt, hogy az 1944. évi pénztárfeleslegekből az egyesület alkalmazottai báró Láng Boldizsár segélyalapja az 1944. év folyamán az Auguszta Szanatórium részéről 9000, a József szanatórium részéről pedig 8000 pengővel részesítessék. 5. Javaslat az egyesület alapszabályainak módosítására. 8. Az egyesület mátészalkai tüdőbeteggondozó intézete Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása. 7. Az egyesület nyírbátori tüdőbeteggondozó intézete Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyása. 8. 7 választmányi tagnak 3 évre és 2 választmányi póttagnak 1 évre való megválasztása. 9. Esetleges indítványok. A közgyűlésen csak olyan indítványok tárgyalhatók, melyek a közgyűlés előtt legalább nyolc nappal lettek az egyesület elnökénél írásban benyújtva. Amennyiben a fennhirdetett közgyűlés határozatképtelenség folytán megtartható nem volna, úgy a fenti tárgysorozattal a közgyűlés 1944. évi március hó 16-án 12 órakor a kezdetben megjelölt helyen lesz megtartva. Budapest, 1944. évi február hó 22-én, Dr. Tatits Árpád s. k., az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület elnöke.