Nemzeti Ujság, 1944. április (26. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-16 / 85. szám

Kormányrendelet a zsidók vagyonának! “KTM * bejelentéséről és zár alá vételéről A hivatalos lap vasárnap kormányren­deletet közöl a zsidók vagyonának beje­­le­n­tése és zár alá vétele tárgyában. A rendelet érdem­ében a zsidó egész va­gyonát az illetékes­­ pénzügy igazgatóság­nál hivatalos nyomtatványon bejelenteni köteles, kivéve a személyes használatra szolgáló lakberendezési, ruházati és ház­tartási tárgyakat, ha ezek együttes ér­téke 10.O0O pengőt meg nem halad, ezek a vagyontárgyak a bejelentésre kö­telezett zsidóval közös háztartásban élő hozzátartozók szükségleteinek kielégíté­sére is szolgálnak, a mentességi értékha­tár minden egyes hozzátartozó után 3— 3000 pengővel emelkedik. Amennyiben azonban az említett vagyontárgyak ösz­­szege a­­ mentességi értékhatárt megha­ladja, az egész vagyont be kell jelenteni. A bejelentési kötelesség minden esetben kiterjed a műtárgyakra, szőnyegekre, ezüstnemükre és más fényűzési tár­gyakra. Bejelentési kötelesség terheli mindazo­kat az akár zsidó, akár nem zsidó szemé­lyeket is, akik zsidó tulajdonban levő va­gyontárgyat bármilyen ellen őrizetük­ben tartanak. A bejelentési nyomtatványokat a köz­ségi elöljáróságnál (városban a polgár­mesternél, Budapesten a kerületi elöljá­róságoknál) lehet beszerezni. A bejelentés alá eső vagyontárgyakat a rendelet hatálybalépésétől kezdve jog­ügylettel sem elidegeníteni sem elzálogo­sítani nem lehet. A rendelet érvénytelen­nek nyilvánít az 1944. évi március 22. napja után kötött minden olyan jogügy­letet, amellyel a zsidó a bejelentés alá eső vagyontárgyait másra átruházta, ki­véve ha az átruházás a zsidó üzlete köré­ben a rendes kereskedelmi forgalmat meg nem haladó mértékben történt. Ezeket a vagyontárgyakat tehát szintén be kell jelenteni. ■ '­ Az ingatlanok bejelentésével egyidejű­leg, a zsidó a telekkönyvi hatósághoz is különbejelentést köteles tenni arra vonat­­kozólag, hogy az ingatlan tulajdonosa jesidó. Ezt a telekkönyvi hatóság a vonat­kozó telekkönyv B. lapján feljegyzi. A be­jelentett zsidó ingatlant jogügylettel el­idegeníteni, vagy megterhelni nem lehet. A kiadásra kerülő rendelet értelmében a rendelet hatálybalépésétől kezdve zsidó fix kamatozású értékpapírt, részvényt, szövetkezeti üzletrészről kiállított okiratot, bányarészjegyet és az ezekhez tartozó szelvényiveket birtokában nem tarthat. Ezeket még a vagyonára vonatkozó beje­lentés megtétele előtt a Pénzintézeti Köz­pont tagjai sorába tartozó valamelyik pénzintézetnél letétbe kell helyeznie s amennyiben a birtokában lévő értékpapír­nak nem tulajdonosa, megjelölni azt is, hogy az értékpapírnak ki a tulajdonosa, valamint hogy az értékpapírt milyen jog­címen tartotta birtokában. Az értékpapí­rok tekintetében bejelentési és letétbehe­­lyezési kötelesség terhel minden más sze­mélyt is, aki zsidó tulajdonában lévő ér­tékpapírt bármilyen jogcímen birtokában tart A zsidó a rendelet hatálybalépése után esetleg birtokába jutó értékpapírt is bejelenteni és letétbe helyezni köteles. A bejelentéssel egyidejűleg a zsidó a tulajdonában lévő részvények darabszá­­má-, és névértékét a részvénytársaság ügy­vezetőségének bejelenteni köteles és az ügyvezetőség ezeket a bejelentéseket nyil­vántartásba veszi. A rendelet az értékpapírokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon bejelen­tési és letétbehelyezési kötelességet álla­pít meg a zsidó tulajdonban lévő platina és arany, platinából, aranyból vagy ezek ötvözetéből készült értéktárgyak, érmék, ékszerek, drágakövek és igazgyöngyök te­kintetében is. A zsidók safejal zárva maradnak, azok tartalmát a zsidó bejelenteni köteles. A kormányrendelet ugyancsak bejelen­tési kötelességet állapít meg és zárlatot rendel el a zsidónak betéti könyvön, folyószámlán vagy postatakarékpénztári csekkszámlán alapuló követeléseire is. Ezekből a zárolt követelésekből a zsidó részére havonkint — azonban csak egy követelésből —, 1000 pengőt szabad ki­fizetni. Ezen az összegen felül kifizetést csak akkor szabad a zsidó részére telje­síteni, ha az összegre a rendeletben taxa­tíve felsorolt célokra, így pl. alkalma­zottak fizetésére, vagy munkabérre, bí­­róilag megítélt követelésnek, átvett áruk vételárának, adóknak és köztartozások­nak, stbc. kifizetésére van szük­* ■* A rendelet értelmében a zsidó általá­ban 3000 pengőt, ha pedig kereskede­mi vagy ipari vállalatot tart üzemben, az előző üzleti évben elért forga­lm 5°/o át megladadó készpénzét köteles a Pénzénté­­zeti Központ tagjai sorsba tar­ozó vala­melyik pénzintézetnél betéti könyvre, számlára vagy postatakarékpénztárt szám­lára befizetni. Az így befizetett összegeket at rendelet ugyancsak zár alá helyezi. Külön szabályozza a rendelet a zsidó , kereskedelmi vagy spaic vállalatokra vo­natkozó bejelentési kötelességet és felha­­talmazza a kereskedelemügyi és közleke­­d­és­ügyi, iietőleg iparügyi minisztert arra, hogy a zsidó kereskedelmi vagy ipari vál­lalat nyersanyag- és árukészletét, vala­mint üzleti berendezését zár­b­á vehessék, illetőleg amennyiben az üzlet vagy üzem folytatására közérdekből szükség van, a vállalat élére a tulajdonos költségére vál­lalati vezetőt rendelhessenek ki A továbbiakban kimondja a rendelet, hogy a zsidókra megállapított rendelke­zést alkalmazni kell minden olyan köz­kereseti, betéti és korlátolt, felelősségű társaságra, amelynek legalább egy tagja zsidó. Az ilyen társaságokat vagyonuk A hivatalos lap vasárnapi száma olyan rendeletet közöl, amelynek a magyar gaz­dasági élet szempontjából rendkívüli je­lentősége van. A kormány, amely a zsidó­kérdés rendezése terén már eddig is több nagyfontosságú intézkedést hozott, ezút­tal pénzügyi és gazdasági vonalon vonja le politikájának konzekvenciáit. A leg­újabb törvényes intézkedés a személyes használatra szolgáló legszükségesebb va­gyontárgyakon kívül felöleli a zsidók kéz­­ben lévő teljes vagyoni komplexumot és ezáltal válik alapvetően fontosságúvá. A kiadott nagy horderejű intézkedéssel a kormány intenciója kettős. Elsősorban is lehetővé akarják tenni, hogy számbave­­hető legyen az a vásárlóerő, amelynek tekintetében ugyanolyan bejelentési kötel­­­esség terheli, mint a zsidó magánszemé­lyeket. A továbbiakban a rendelet részletesen szabályozza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából kit kell zsidónak tekin­teni A rendelet végül büntető rendelkezé­seket tartalmaz a rendelet megszegői vagy kijátszói ellen. Amennyiben a rende­lt ellen elkövetett cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a ren­delet megszegése kihágás és háború ide­jén hat hónapig terjedhető elzárással bün­tetendő. A büntetőjogi felelősségre voná­son felül a rendelet megszegői ellen in­ternálásnak is helye van, azt a vagyon­tárgyat pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni jelentékeny szerepe volt abban, hogy az összes közszükségleti cikkek vonalán, de az értékbiztosító vagyontárgyak tekinte­tében is olyan nagy mértékben elhatal­masodott a zugforgalom. Meg akarják aka­dályozni, hogy ez­ a vásárlóerő továbbra is zavarólag hasson a gazdasági élet rend­jére. Másodsorban a kormány intenciója a rendelettel az, hogy a kereskedelmi és iparvállalatok, amennyiben a közgazda­ság érdekei ezt megkívánják, a kormány által kiválasztott és kirendelt vállalati ve­zetők kezébe kerüljenek. Kétségtelen, hogy az ezen a téren eddig hozott intézkedések között ez a rendelet a legjelentősebb és mélyreható kihatással van a zsidóság hely­zetére. Kolosváry-Korcsa Mihály maga a sajtóügy­ meglázatása és államtitkári kinevezése A Nemzeti Újság szombati száma megírta már, hogy a kormány ár­ vitéz Kolosváry- Borcsa Mihályt a sajtóügyeit, a rádió és a könyvkiadás kormánybiztosává nevezte ki, a Kormányzó Úr pedig az államtitkári címet adományozta neki. Vitéz Kolosváry-Borcsa személyében a leghatározottabb és legélesebb szellemi arc­­élű s leggyakorlottabb és leggyakorlatibb újságírók egyike kerül a nyomtatott betűvel, a hizartyagközléssel, a rádióban kimondott emberi hanggal való közvéleményalakítás minden formájának, valamint a könyvki­adásnak élére. Pályafutásának kezdetétől fogva újságíró volt s az e téren való gyakor­lati működésén kívül a magyar sajtó egész területének minden mögöttes társadalmi összefüggése érdekelte. A magyar sajtó 1939- ben történt revízióját már a miniszterelnök­ség sajtóosztályának áléról hajtotta végre, onnét való távozása után újra főszerkesztő lett, a Sajtókamara egyik előkészítője, majd annak elnöke. Az újságíró-rend továbbra is a magáénak tudja elnökét­, azon az új posz­ton és méltóságban is, ahova őt az államfő és a kormány bizalma állította. « Vitéz dr. Kolosváry-Borcsa Mihály 1896-ban született Kolozsvárt, országgyűlési kép­viselő,­ a miniszteri tanácsos, a „Független­ség“ főszerkesztője, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke. Középiskoláit a kolozs­vári református főgimnáziumban végezte, majd a Ferenc József-tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. A há­ború kitörésekor, 1914 októberében önként vonult be s az olasz és orosz fronton harcolt, Mackensen parancsnoksága alatt pedig Ro­mániában és Dobrudzsában. Kétszer meg­sebesült s harctéri magatartása­­ért több ki­tüntetésben részesült. Többi között tulajdo­nosa az I. oszt. Ezüst Vitézség t Éremnek és a bulgár Vitézségi Keresztnek is. A háborút, mint tüzérfőhadnagy fejezte be. Az össze­omlás után belépett a nemzeti hadseregbe, amelynek keretében több bizalmas beosztás­ban működött. A Kormányzó Úr 1926-ban vitézzé avatta, később emléklapos tüzér­századossá nevezte ki. A háború után, mint a „Szózat“ ciml fa­­­védő napilap belső munkatársa kezdte meg pályáját s egy főben a Magyar Távirati Iroda vidéki osztásának helyettes vezetője is volt 1927-ben a­­ Debre­r­i Újság „ Hajduföld“ című lap élére került, mint fele­lős szerkesztő s annak idején egyedül kö­vette lapjával a fajvédő ellenzékbe Gombos Gyulát, akinek legközvetlenebb híveihez és környezetéhez tartozott. Debrecenben­­igen jelentős szerepet vitt a politikai életben, a városnak ma is választott törvényhatósági bizottsági tagja. Nagy szerepe volt a Nem­zeti Egység Pártja debreceni szervezete ki­építésében és a pártnak törvényhatóság­i titkára is volt. 1935-ben miniszteri osztály­tanácsosi címmel a miniszterelnökség sajtó­­osztályára került s innen hívta meg 1937 májusában a „Függetlenség“ főszerkesztő­jéül. 1938 szeptemberében vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, mint a keresztény jobboldali újságírás elismert és neves képviselőjét a miniszterlnökség sajtóosztályának vezetésére kérte fel. A kormányzó ugyanekkor a mi­niszteri tanácsosi címet adományozta neki Mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke kor­szakalkotó munkát végzett a hetilapok re­víziója során a zugsajtó kiirtásával és a sajtókamara előkészítésével. Mint a minisz­terelnök bizalmas munkatársának jelentős szerepe volt a belpolitikai életben is. 1938 őszén mint a magyar delegáció tagja részt vett az emlékezetes komáromi magyar­szlovák tárgyalásokon s nagy odaadással és körültekintéssel oldotta meg a külföldi sajtó informálásának nehéz feladatát. 1939 január­jában országgyűlési képviselővé választották­ és 1939 februárja óta ismét a „Függetlenség" felelős és főszerkesztője. A sajtókamara létesítésének előkészítő munkálatait mint miniszteri biztos indította el Az Országos Magyar Sajtókamara 1939 júniusában egy­hangú lelkesedéssel választotta meg elnö­kévé s működésében azóta is egyre nagyobb sikerrel biztosítja a magyar újságírás társa­dalmi és szociális szempontjainak hathatós érvényesülését 1941 végén megválasztották a Nemzeti Ujságírótestületek Uniójának al­el­nö­k­évé és ebben a minőségében ismételten részt vett külföldi sajtókonfesszusokon. Kamarai elnöksége alatt a Magyar Sajtó Háza központjává vált a külföldi újságírók budapesti látogatásainak. Élénken részt vett a keresztény nemzeti ifjúság ellenforradalmi mozgalmainak veze­tésében. Tulajdonosa a Magyar Érdemrend középkeresztjének, az olasz Koronarend nagy tisztikeresztjének, a német Sasrend I. osztá­lyának és a bu­lgár Érdemrend középkereszt­jének s több más bel- és külföldi kitünte­és­­nek. Alapvető könyve: „A zsidókérdés ma­gyarországi irodalma“ 1943-ban jelent meg. Bellírva filoszai*­ lapok Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály állam­titkár, a­ sajtóval kapcsolatos ügyek m. kir. kormánybiztosa, a miniszterelnökség rendeletére az alábbi időszaki lapok meg­jelenését tiltotta meg: a Budapesten dr. Buday László felelős­ szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Budapesti Tudósító" című hírlaptudó­­sító újság, a Budapesten dr. Berecz Sándor fele­lős szerkesztésében és kiadásában meg­jelenő „Magyar Tudósító" című hírlap­tudósító újság, a Budapesten Tildy Zoltán felelős szer­kesztésében és kiadásában megjelenő­­,Független Magyar Újság" című politikai hetilap, a Budapesten Nagy Ferenc felelős szer­kesztésében és kiadásában megjelenő „Kisgazdaság" című időszaki lap, a Budapesten Droszdy Győző felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Gazda“ című politikai hetilap, a Budapesten Serényi Gusztáv felelős szerkesztésében és az Előőrs lapkiadó rt. kiadásában (kiadásért felelős Serényi Gusztáv) megjelenő „Szabadság“ című politikai hetilap, a Budapesten Szabó Pál felelős szer­kesztésében és a Szabad Szó lapkiadó k.­f­­t. kiadásában (kia­dásért felelős Varga Jenő) megjelenő „Szabad Szó" című politikai hetilap, a Budapesten Katona Jenő felelős szer­kesztésében és kiadásában megjelenő „Jelenkor" című politikai lap, a Budapesten dr. Rátz Kálmán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „A Holnap“ című időszaki lap,­­ a Budapesten Illyés Gyul­a felelős szer­kesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Csillag" című időszaki lap. sugárzik az örömtől, egészségtől és boldog­­ságtól. Az egészséget megóvni, magát és gyer­­mekét betegségektől távoltartani könnyen, mint a kifejlődött bajt meggyógyítani Ezért minden ar­ya ügyeljen arra, hogy saját 40 gyermeke egészségi állapota mindig jó legyen. Ehhez hozzásegít az Ovomaltine természetet erősítő tápszer, amely töményen tartalmazza az élet és egészség fenntartásához nélkülöz­hetetlen tápanyagokat. Az anya a terhesség és szoptatás alatt­­t rendszeresen éljen Ovomaltine-val, mert, az Ovomaltine tápereje átmegy a vérbe és tejbe és a magzat, illetve csecsemő javára szolgál. A reggelihez és uzsonnához elfogyasztott 1—2 csésze Ovomaltine, amely bőségesen tar­talmazza a friss tej, tojás, kakaó és maláta nemes tápanyagait, úgy az anyának, mint a gyermeknek erőt, egészséget ad. OVOMALTINE HATAfi csurCIVOHALTifiS­ rrt jo fcwnri» a Budapesten dr. Temple Rezső felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Magyar Törvényhozók Lapja“ című idő­szaki lap, a Budapesten gróf Dessewffy Gyula felelős szerkesztésében és kiadásában " ’ —­6 „Az Ország Útja" című idő­szaki lap, s a Budapesten dr. Moharos Lajos felelős szerkesztésében és a Film, Színház, Iro­dalom kiadóvállalat k­­f­­t. kiadásában (kiadásért felelős dr. Moharos Lajos) megjelenő „Film, Színház, Irodalom“ című időszaki lap. a Budapesten dr. Rácz Vilmos felelős szerkesztésében és a­­Família kiadó rt. kiadásában (kiadásért felelős dr. Rácz Vilmos) megjelenő „Színházi Magazin"* című időszaki lap, a Budapesten Horváth Zoltán felelős szerkesztésében és Az Ünnep lapkiadó k. f. t. kiadásában (kiadásért felelős gróf Bethlen Istvánná) megjelenő „Ünnep“ című időszaki lap, a Budapesten Fröhlich Károly felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő ,.Die WeM" című idős­aki lap. Nagy ipari érdekképviselet kért a több évi gyakorlattal bíró őskeresztény magyar német gyors- és gépirónőt és női vagy férfi írattárkezelőt. Ajánlatok „EGYESÜLET 745“ jeligére Bleckner J. hirdetőjébe, Városháza u. 10. a Budapesten Slachta Margit felelős szerkesztésében és a Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége kiadásában (kiadásért felelős Slachta Margit) megje­­lenő „A Dolgozó Nő" című időszaki lap, a Budapesten dr. Simon Zoltán felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Rakéta“ című időszaki lap, a Budapesten dr. Patai József felelős szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Múlt és Jövő" című időszaki lap, a Budapesten dr. Vilner Ferenc felelős szerkesztésében és az Országos Izraelita Tanító Egyesület kiadásában (kiadásért felelős: dr. Vilner Ferenc) megjelenő „Izraelita Tanügyi Értesítő" című zsidó lap, a Budapesten dr. Vidor Pál felelős szer­kesztésében és a Magyar Izraelita Hit­községi, Kántorok, Tisztviselők, Templomi Énekesek és Egyéb Alkalmazottak" Or­szágos Egyesülete kiadásában (kiadásért felelős: dr. Vidor Páll megjelenő „Magyar Izraelita Hitközségi Tisztviselők Lapja“ című zsidó lap. IWW/* -■ WVVWIS%»- a i é­s üzemi k­.titud­iában jártas keresünk Ajánlatok fizetési igény, eddigi működás és életkor megjelölésével ..G-ázválla.lat" jeligére N­AASENFU­TN FS VOGI.CR R.-T. hirdető irodába V.. Dmofty­i-utca 8

Next