Nemzeti, 2013. szeptember - 2013. december (1. évfolyam, 1-4. szám)
2013-12-01 / 4. szám
tassunk: létezik egy másik dimenzió, és nem kell rakétára ülni hozzá, hogy átlépjünk egy másik világba. A János vitéz szerkezete ennek kifejezésében különben segítségünkre van: azt lehet mondani, hogy amolyan kétkörös költemény. Petőfi először addig írta meg a történetet, hogy Kukorica János ráborul Iluska sírjára. Ha figyelmesen olvassuk a művet, rájövünk, hogy ami ezután következik, a második kör a halál birodalma. Ebből a szemszögből olvasva igazi egzisztencialista alkotás. Lenyűgöző mű, talán túl hamar tanuljuk az iskolában, s hamar elfelejtjük, pedig egy gyönyörű beavatási szertartás. Meghatározó rendezései között többségben vannak a versben megformált alapanyagok. Miért dolgozik előszeretettel költői szövegekkel? - Mert szerintem ez hiányzik a leginkább a mai színházból: a költészet. Fájón ismétlem mindig, hogy világbajnok a magyar költészet, de költőink munkássága valamiért nem tudott hatni a színpadra. Prózában létezünk. Ha költői mű kerül színpadra, arra hivatkozva, hogy személyes legyen a megszólalás, hogy „őszintének hasson, még azt is prózásítjuk, „költészettelenítjük ”. Évtizedes trend, hogy ha Antigonét játszunk, vagy éppen egy Corneille-, Racine- vagy Shakespeare-darabot, mintha prózában beszélnének a szereplők. Félünk a költői nyelv megszólaltatásától. Az én rendezői törekvéseimnek ez az egyik fő iránya: hogyan tudunk hitelesen megszólalni versben úgy, hogy nem prózásítva adjuk elő. Mi mindenestre a János vitéz után, az évad végén Weöres Sándor Psychéjét mutatjuk majd be. Miért baj, ha a színház prózában beszél? - A színháznak olyan helynek kellene lennie, ahol a prózából egyszer csak átléphetünk a költészet világába, egy emelkedettebb viszonyrendszerbe, ahol a valóság talaján megkapaszkodva egy magasabb igazság felé tudunk nyúlni. Prózából az énekbe - ez a határátlépés például különösen régóta foglalkoztat. Verebes Ernő zeneszerzővel dolgozunk is egy művön, amely ezekről az izgalmas átmenetekről szól. A Johanna a Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves hallgatói: Bach Kata - udvarhölgy // Csapó Attila - francia szakács // Janka Barnabás - huszár kapitány // Mészáros Blanka - kutyafejű tatárfejedelem // Szabó Erika - szerecsen király // Tóth András - a kondérban // Tóth János - trombitás // Vecsei Miklós - kormányos // Zoltán Áron - hoppmester// Zsigmond Emőke - Iluska a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves hallgatói: Vas Judit Gigi - tündérlány // Roehnert Zsuzsanna - boszorkány // Berettyán Sándor - óriás csősz // Berettyán Nándor - rabló vezér // Stefánszky István - a dorombnál // Fülöp Tamás - udvari bolond // Mikecz Estilla - francia királylány // Katona Kinga - furulyás lány // Nagy Johanna - szomszéd kislány // Kovács András - követ // Barta Ágnes - bábok mozgatója // Bordás Roland - ostoros legény // Ács Eszter - Jancsi nevelőanyja // Kránicz Richárd - a török basa fia // Krausz Gergő - kobzos legény Koreográfus: Berecz István // Díszlet és jelmez: Olekszandr Belozub // Dramaturg: Szász Zsolt // Ügyelő: Dobos Gábor, Lovass Ági // Súgó: Kónya Gabi // Rendezőasszisztens: Herpai Rita Rendező: Vidnyánszky Attila mikor? hol? PREMIER: 2014. március 7.- 19 óra Nemzeti Színház, Nagyszínpad a máglyán előadásában is ez érdekelt: milyen viszony alakul ki prózazene-tánc-gesztus között. A színészekkel, táncosokkal, szimfonikus zenekarral, kórusokkal előadott darab ezeknek a kifejezési formáknak a határterületeire viszi el a nézőt. Ez alighanem próbára teszi a színészek képességeit is. Visszatérve a János vitéz költői szövegére: hogyan választotta ki az előadás szereplőit? - Abban már kezdettől biztos voltam, hogy a címszerepet Mátray Lászlóra, a szepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészére bízom. Az ő hőskarakterét több előadásban is láthattam: Hamletként és Bánk bánként is remekelt már. Ahogy kimondja, hogy „Szívemnek gyöngyháza, lelkem Puskája! ”, lúdbőrös lesz tőle az ember. Mellette és a felnőtt színészeken kívül gyerekek és színművészetis hallgatók is játszanak majd az előadásban. A próbák során úgy tapasztaltam, nem jelent számukra gondot a költői szöveg. Petőfi ütemhangsúlyos verselése képes magával ragadni az embert. Petőfi Sándor: János vitéz MÁTRAY LÁSZLÓ I SZŰCS NELLI I VARGA JÓZSEF Közreműködnek: Szabó Erika e. h. és Varga József