Nemzeti, 2013. szeptember - 2013. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

2013-10-01 / 2. szám

PREMIER • JOHANNA A MÁGLYÁN Paul Claudel Villeneuve-sur-Fère, 1868 - Párizs, 1955 Le Havre, 1892-Párizs, 1955 Francia költő, drámaíró, diplomata, a katolikus megújulási mozgalom egyik vezető egyénisége. Külügyi szolgálatban dolgozott az USA- ban, Kínában, több európai országban, Brazíliában és Japánban. Gazdag életművéből magyarul is olvashatók versei, színpadi művei: A csere, Az angyali üdvözlet, A selyemcipő, Columbus Kristóf könyve, Jeanne d'Arc a máglyán. Arthur Honegger A svájci származású francia zeneszerző, a modern muzsika nagyvonalú, újító szellemű alkotója. A világhírt a Dávid király című oratórium hozta meg számára, alig harminc esztendős korában. Az 1935-ben írt Jeanne d'Arc au Bucher című oratóriumhoz hasonlóan történelmi ihletésű a második világháború borzalmait megjelenítő II. szimfóniája is. Gazdag életművet hagyott hátra: írt 14 táncjátékot, 24 színpadi kísérőzenét és mintegy 40 filmzenét. Paul Claudel és Arthur Honegger | forrás: A Bayerische Staatsoper programfüzete, 1984 HARMONIKUS SZINTÉZIS Ida Rubinstein orosz táncosnőtől és mecénástól ered a Johanna a mág­lyán oratórium ötlete, aki a zeneszerző Honeggernek Claudelt javasol­ta a szövegkönyv megírására. A költő először nemet mondott, azon­ban közvetlenül találkozásuk után, a vonaton különös látomást látott: „Hirtelen ellenállhatatlan löketként jelent meg előttem a darab kon­cepciója. Két, kötéllel összekötött kezet láttam, amely felemelkedik és keresztet vet. A darab ezzel megvolt, már csak meg kellett írnom, ami néhány nap kérdése volt csupán. Claudel így vall műve szerkezetéről: „Egy élet megértéséhez éppúgy, ahogyan egy táj megértéséhez, ki kell választanunk egy nézőpontot, és mi lehetne erre megfelelőbb a csúcs­nál. Johanna életének csúcsa a halála, a Rouen-i máglya.’ Arthur Honegger úgy tudott együtt alkotni Paul Claudellel, aho­gyan arra mindig is vágyott. Még jóval találkozásuk előtt egy levelében ezt írta: „olyan teljességig jutó együttműködésről álmodom, amelynek során a költő zenészként gondolkodik, a zenész pedig költőként. Ily módon az egyesülésből születő mű nem egy sor hozzávetőleges ötlet és konszenzus véletlenszerű eredménye lesz, hanem egyetlen gondolat kétféle megközelítésének harmonikus szintézise. Amikor a mű 1935-ben elnyerte végleges formáját, Ida Rubinstein rögtön próbálni kezdett Claudel irányításával, aki a rendezés egy részét magára vállalta, ám ez az előadás nem jött létre. Végül 1938 -ban mutat­ták be a mű első zenekari változatát Svájcban, majd 1939-ben került sor a francia ősbemutatóra Orléans-ban. A sikert beárnyékolta, hogy a kö­zönség egy része ellenséges indulatainak adott hangot a főszereplővel, Ida Rubinsteinnel szemben, mondván, hogy zsidó származású művész nem alakíthatja Franciaország keresztény hősnőjét. Az első igazi színpadi változat bemutatására 1942-ben került sor Zürichben. A közönség és a kritika is lelkesen fogadta ezt a különös oratóriumot, amely összeköti a színpadi játékot az énekkel (az antik drámákból, illetve a középkori misztériumjátékokból merítve), míg a zenében a gregorián, a népi ének hatása és a modern jazz ritmikus ele­mei is felismerhetőek. Filmen 1954-ben mutatták be Ingrid Bergman főszereplésével. A legutóbbi idők francia színrevitelei közül Claude Régy 1992-es rendezése emelkedik ki Isabelle Huppert-rel, a párizsi Bastille Operában. Magyarországon 1958-ban adták először a Johan­nát, az Erkel Színházban szcenírozott oratóriumként került színpadra Németh Antal rendezésében. Rideg Zsófia NEMZETI • I. évfolyam 2. szám • 2013/2014-es évad • 7

Next