Nemzeti, 2016. szeptember - 2017. június (4. évfolyam, 1-9. szám)
2016-11-01 / 3. szám
lexikon Raksányi Gellért (Szigetvár, 1925 - Budapest, 2008) A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1947- ben végezte el, a Nemzeti Színház tagja haláláig. A robosztus alkatú művész kiváló orgánummal, apró gesztusokból építkező, kidolgozott játékkal elsősorban karakterszerepeket formált meg. Több mint ötven filmben és tévéfilmben szerepelt. Tehetségét 1966-ban Jászai Mari-díjjal, 1978- ban érdemes művész, 1989-ben kiváló művész kitüntetéssel ismerik el. 1992-ben a Kossuth-díjat is megkapja. 2000-től a Nemzet Színésze. fotó: Wellesz Ella (OSZMI) Gellért Endre (Budapest, 1914 - Budapest, 1960) 1932-ben iratkozott be a Színművészeti Akadémiára, 1935-től előbb a Magyar, majd a Vígszínház tagja, színész. Először a Független Színpadon rendez. A háború után a Nemzeti Színházban rendezőként dogozik, később a színház főrendezője lett. Közben tanított a Színművészeti Főiskolán, 1948-tól a főiskola színtanszakvezetője. Olyan jelentős rendezések fűződnek a nevéhez, mint az Úri muri, az Ármány és szerelem, a Ványa bácsi, a Pygmalion és a Peer Gynt. A forradalom után is játszott Galileit és a Fáklyalángot is ő állította színre. 1956. október 31-én Major Tamás igazgató a főrendezők - így Gellért Endre és Marton Endre - nevében is lemondott, amit Gellért sérelmezett. Súlyos depresszióval küzdött, harmadik öngyilkossági kísérletébe halt bele. fotó: OSZMI-archívum Illyés Gyula (Felsőrácegrespuszta, 1902 - Budapest, 1983) Paraszti családban született. 1918-1919-ben rész vett a diák- és ifjúmunkás mozgalomban. Magyar-francia szakra járt Budapesten, de letartóztatást elkerülendő Franciaországba emigrált. Az 1926-os amnesztia nyomán hazatért. Első verseskötete a Nehéz föld (1928), legjelentősebb prózai műve, a Puszták népe (1936). 1937-től a Nyugat társszerkesztője volt. A Márciusi Front egyik alapítója. 1941-től a Magyar Csillag szerkesztője. 1945-ben az Nemzeti Parasztpárt nemzetgyűlési képviselője. 1956. november 2-án jelent meg az Egy mondat a zsarnokságról című költeménye. A forradalom leverése után évekig hallgatott. A konszolidált Kádár-rendszer egyik legmegbecsültebb írója, majd a formálódó népi-nemzeti ellenzék támogatója. Három alkalommal kapott Kossuth-díjat (1948, 1953,1970). MTI Fotó: Zinner Erzsébet az összeállítást készítette: GAJDÓ TAMÁS (OSZMI) '56 A Nemesmv Ez történt az országban 1956. november 11. A fegyveres ellenállás vége. 1956. november 12. Az Elnöki Tanács felmenti a Nagy-kormányt, és megválasztja a Kádár-kormányt. 1956. november 14. Megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács. 1956. november 21. Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa. 1956. november 22. Nagy Imre és társai elrablása. 1956. december 25. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése ellenforradalomnak bélyegzi az októberi felkelést. 1956. december 4. Az asszonyok tüntetése a budapesti Hősök terén. 1956. december 11. A rögtönbíráskodás bevezetése. 1956. december 13-14. Az internálás bevezetése és a gyülekezési tilalom elrendelése. 1956. december 16. Az első felkelő kivégzése „fegyverrejtegetés” miatt. FORRÁS: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.604.