Nemzetközi Művészeti Szemle, 1894 (3. évfolyam, 2-16. szám)
1894-01-28 / 3. szám
a az új iroda-igazgató választását egyenesen a színész-közgyűlésre. Válassza meg a színész közgyűlés azt az embert a színészegyesület iroda vezetőjének, kit jónak lát. Ez esetben az iroda-igazgatót sem bánthatja a lelkifurdalás, ha esetleg az általa ajánlott új ember nem felelne meg az állásnak, de még a színészek sem kárhoztatják a régi irodaigazgatót az új emberért. A színész-közgyűlés tudni fogja kit emeljen e díszes polczra és kit tegyen a színész ügyek vezetőjének, mert ma már hála istennek vannak a színészetnél művelt egyének, kik a kor haladását nem tévesztik szem elől és ennek folytán bátran nézünk a jövő elébe, mert a színész-közgyűlés olyan iroda-igazgatót fog választani, ki modern ember és ki erélyével nemcsak a színész bajokat lesz képes orvosolni, de a színész-egyesületet a megillető nívóra is tudja emelni. Fővárosi hírek. A nemzeti színházban jan 26-án nagy sikert aratott három egyfelvonásos újdonság, melynek szerzője Karczag Vilmosét, Andreánszky Jenő. „Az ideál“ czimü vígjátékban Csillag Teréz, Náday és Bercsényi, a „Szülei ház“ czimü vígjátékban Vizváriné, Újházi és Dezső kitűnő alakokat mutattak be, úgy kaczagnak e két darabja, mint Andreánszky „Katonásan“ czímű vígjátéka a rendes premier közönség nagy tetszésével találkozott. „A cziterás“ Konti-Murai nagy sikert ígérő operettéje, melynek premierje e hó 27-ére volt kitűzve, Komáromy Mariska, a gyönyörű hangú énekesnő rekedtsége miatt, ki Hegyi Arankától vette át szerepét, bizonytalan időre halasztatott. A vigszinház-részvénytársaság ehó 20-án végre szerencsésen megalakult. Ez alkats, én vágyom a megnyugtató halál után és sietek a hideg hant alá... lommal a részvénytársaság alapszabály-tervezetét egyhangúlag elfogadták és az igazgatókat nyomban meg is választották. Az igazgatók sorába olyan nevű emberek vannak, kiknek neve és tevékenysége kiváló garancziát nyújt arra nézve, hogy a vígszínház mielőbb testet ölt. Óhajtva várjuk. Népszínházi hírek. Uj darabokban az idén egy cseppet sem szűkölködik a népszínház. A „Cziterás* operette után ,Leszámolás“, azután „Alamuszi“ ifj. Bokor József új operettéje, majd ezt követi Abonyi Lajosnak egy új népszínműve, melynek czíme „ Barad Ágnes*, végül a„Clarette“ operettet Rákosy Viktor fordításában, és hihetőleg Karczag Vilmos „Kofa“ czímű népszínművét mutatják be. — Blaha Lujza, az utolérhetetlen népszínmű divat váratlan meglepetésben részesült „Falu rossza“ 134-ik előadásán, mely elévülhetetlen darabban tudvalevőleg a művésznő Finom Rózsi szerepét játszta aranyos kedélylyel és kiváló temperamentummal. Ugyanis az előadás 1-ső felvonásában tisztelői egy gyönyörű ezüst babérkoszorúval lepték meg. A koszorút, melyet Piros bugyeláris jubiláris előadásra készítettek és csak közbejött akadályok folytán Falu rossza előadásakor nyújtottak át, a művésznő meghatottan fogadta. — Küry Klára, mint értesülünk, — egy a Dugonics társaság által Szegeden rendezendő nagyszabású hangversenyen több új népdalt fog énekelni febr. elején. — Komáromy Mariska pedig a Mária Dorotya egyesület javára Kolozsváron rendezendő hangversenyre ígérte meg közreműködését. „A búbos pacsirta*-t Wadenbruch kitűnő színművét Küry Klára egészségének helyreállásával újra felvették a népszínház műsorába. „A papot Bérczik Árpád jeles író legújabb vígjátékét, a fővárosi lapok különböző véleménye daczára is, minden előadás alkalmával zsúfolt ház nézte végig, még pedig zajos tapsok mellett. A nemzeti színház igazgatósága ennek folytán „Papát“ állandóan műsoron tartja és eddig irodánktól több színigazgató rendelte meg. Nevezetesen : Ditrói Mór, Tiszai Dezső, Rakodczay Pál, Csóka Sándor, Deák Pál. Jubileumi előadás az operában. E hó 28-án szombaton ünnepelték meg a m. kir. operaházbanHunyadi László, Erkel Ferencz pompás operájának ötvenedik előadását. Bevezetésül Hymnuszt énekelte el az egész operaházi személyzet. A színpadon Erkel Ferencz, szobra állott délszaki növényekkel és virággal dúsan feldíszítve. A szobor körül, különféle costumben, Erkel dalműveinek egy-egy alakját személyesítve állottak az operaház összes magánszereplői. Hunyadi László előadása a nézőtér teljes kivilágítása és zsúfolt ház előtt lelkes ovatiók mellett folyt le. Zilahi Gyula a nemzeti Színház általánosan kedvelt komikusát nemcsak a színpadon, de azon kívül is nagyon szereti látni és hallani a fővárosi közönség. Alig van hangverseny, hol Zilahi egy-egy kedves monológgal ne szerepelne a műsorban. Közelebb febr. 1-én a kisdednevelők országos egyletének nagyszabású, tánczczal egybekötött hangversenyén, hol e bál védnöknője Röser Jánosné, szintén Gabányinak egy si IX. ...Ma a halállal szemközt, szívemre téve kezemet esküszöm, hogy Te talál első és utolsó szerelmem. Én még a hant alatt is Reád gondolok. Viszonzásul csak egy könynyet kérek szép szemedből. Nem szeretnék pihenni elsiratatlanul. Ha elsiratsz, megbocsátok mindent, amit Te ellenem vétettél. Mélye az éjnek fogj körül!... Boríts el... vezérelj!... Nem látom hová lépek... Kimegyek... Ki kell mennem a világból!... X. — Szegény barátom! rebegte könytelt szemekkel Bükköny Emil. — Szerencsétlen ember! mondta a mama szánakozást tettetve, mely alatt nagy adag gúny lappangott. — A bolond! tört ki élesen Elvira és messze dobta magától az öngyilkos ifjú kéziratát. Elő a hintát, mama menjünk a bálba. (Vége.) NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI SZEMLE 1894 január 28. körüli monológját fogja a jeles művész interpretálni. A m. kir. operaházban febr. első napjában a szinész-menház javára jótékony czélú előadást fognak rendezni, melyben nemcsak az operaszínház, de a nemzeti és népszínház tagjai is közre fognak működni. Ez alkalommal „Falu rossza“ kerül színre. Három állomásra hirdet pályázatot az orsz. színész-egyesület irodája, még pedig az ellenőri, pénztárnoki és ügynöki állásokra. A pályázók bezárólag febr. 20-ig tartoznak kellően felszerelt folyamodványukat a színész-egyesülethez benyújtani. Csepreghi Ferencz kiváló író özvegye „Piros bugyeláris“ 100-ik előadásának írói jogdíját a népszínházi nyugdíjalap javára adományozta. L. Fáy Szeréna, a bpesti nemzeti színház kiváló alakító művésznője, kiről utóbb dr. Váradi darabjában a fővárosi lapok egyhangúlag a legnagyobb dicséret hangját írták, e napokban Kecskeméten és Székesfehérvárt több estén vendégszerepelni fog. A vendégszereplést a „Nemzetközi színházi és művészeti iroda“ közvetítette. Vidéki hírek. Opera-előadások Aradon. Lapunk múltkori számában dicsérőleg emlékeztünk meg hogy Leszkay Andor, az aradi színház ez idei igazgatója opera előadások behozatalát tervezi Aradon. E hírekünkre vonatkozólag most lapunk egy aradi barátjától a következő sorokat vettük: „Ne higgye !, szerkesztő úr, hogy Leszkay úr által tervezett opera előadások Aradon újdonság számba mennek. Nem, — sőt a közönségünk sincs úgy elragadtatva, mint hírlik. Hiszen mi aradiak már tíz évvel előtt rendes opera előadásokban gyönyörködhettünk. Készakarva használom e szót gyönyörködtünk, mert az akkori opera előadásokat gyönyörűség volt végig élvezni. Az opera előadások rendezését Lukácsy Miklós hozta be Aradon és Institoris Krispin és Harkányi József követték. Minden a nemzeti színháznál akkoriban műsoron lévő, nagy operát előadott az akkori jeles opera gárda, melynek tagjai következők voltak Krieger Kornélia, Enyváry Sarolta, Bettelheim Janka, Bogyó, Dallos, Valentin, Traversz, Kunstadter és még sok jeles erő. Részemről szép dolognak tartom Leszky törekvéseit, de ezt nagy hólyaggá felfújni nem tartom helyesnek.“ Adtuk a sorokat, mert egy kiváló szinügybarát tollából eredt, de mi részünkről újra és ismételve méltányoljuk Leszkay derék törekvését és biztatva kiáltjuk feléje: csak előre! Visszaélések a vidéken. Napról-napra értesülünk, hogy a vidéki színigazgatók egy része, és köztük néhány, kit az állam subventióval segélyez, jogdíjas darabjainkat engedélyünk nélkül adatják elő, a nemzetközi színházi és művészeti irodaigazgatója e helyen is jónak látja figyelmeztetni e szarka természetű igazgatókat, hogy ne éljenek vissza jóakaratával, mert utóbb kénytelen lesz minden emberbaráti czélt mellőzve, a törvény útjára térni. Tart-