Nemzetközi Művészeti Szemle, 1894 (3. évfolyam, 2-16. szám)

1894-01-28 / 3. szám

a az új iroda-igazgató választását egyenesen a színész-közgyűlésre. Válassza meg a színész közgyűlés azt az embert a színész­­egyesület iroda vezetőjének, kit jónak lát. Ez esetben az iroda-igazgatót sem bánt­­hatja a lelki­furdalás, ha esetleg az általa ajánlott új ember nem felelne meg az állásnak, de még a színészek sem kárhoz­tatják a régi iroda­igazgatót az új em­berért. A színész-közgyűlés tudni fogja kit emeljen e díszes polczra és kit tegyen a színész ügyek vezetőjének, mert ma már hála istennek­ vannak a színészetnél mű­velt egyének, kik a kor haladását nem tévesztik szem elől és ennek folytán bátran nézünk a jövő elébe, mert a színész-köz­­gyűlés olyan iroda-igazgatót fog választani, ki modern ember és ki erélyével nemcsak a színész bajokat lesz képes orvosolni, de a színész-egyesületet a megillető nívóra is tudja emelni. Fővárosi hírek. A nemzeti színházban jan 26-án nagy sikert aratott három egyfelvonásos újdon­ság, melynek szerzője Karczag Vilmosét, Andreánszky Jenő. „Az ideál“ czimü víg­játékban Csillag Teréz, Náday és Ber­csényi, a „Szülei ház“ czimü vígjátékban Vizváriné, Újházi és Dezső kitűnő ala­kokat mutattak be, úgy kaczagnak­ e két darabja, mint Andreánszky „Katonásan“ czímű vígjátéka a rendes premier közön­ség nagy tetszésével találkozott. „A cziterás“ Konti-Murai nagy sikert ígérő operettéje, melynek premierje e hó 27-ére volt kitűzve, Komáromy Mariska, a gyönyörű hangú énekesnő rekedtsége miatt, ki Hegyi Arankától vette át szere­pét, bizonytalan időre halasztatott. A vigszinház-részvénytársaság ehó 20-án végre szerencsésen megalakult. Ez alka­ts, én vágyom a megnyugtató halál után és sietek a hideg hant alá... lommal a részvénytársaság alapszabály-ter­vezetét egyhangúlag elfogadták és az igaz­gatókat nyomban meg is választották. Az igazgatók sorába olyan nevű emberek van­nak, kiknek neve és tevékenysége kiváló garancziát nyújt arra nézve, hogy a víg­színház mielőbb testet ölt. Óhajtva várjuk. Népszínházi hírek. Uj darabokban az idén egy cseppet sem szűkölködik a nép­színház. A „Cziterás* operette után ,Le­számolás“­, azután „Alamuszi“ ifj. Bokor József új operettéje, majd ezt követi Abonyi Lajosnak egy új népszínműve, melynek czíme „ Barad Ágnes*, végül a„­Clarette“ operettet Rákosy Viktor for­dításában, és hihetőleg Karczag Vilmos „Kofa“ czímű népszínművét mutatják be. —­ Blaha Lujza, az utolérhetetlen nép­színmű divat váratlan meglepetésben ré­szesült „Falu rossza“ 134-ik előadásán, mely elévülhetetlen darabban tudvalevőleg a művésznő Finom Rózsi szerepét játszta aranyos kedélylyel és kiváló temperamen­tummal. Ugyanis az előadás 1-ső felvoná­sában tisztelői egy gyönyörű ezüst babér­koszorúval lepték meg. A koszorút, melyet Piros bugyeláris jubiláris előadásra készí­tettek és csak közbejött akadályok foly­tán Falu rossza előadásakor nyújtottak át, a művésznő meghatottan fogadta. — Küry Klára, mint értesülünk, — egy a Dugonics társaság által Szegeden rendezendő nagy­szabású hangversenyen több új népdalt fog énekelni febr. elején. — Komáromy Mariska pedig a Mária Dorotya egyesü­let javára Kolozsváron rendezendő hang­versenyre ígérte meg közreműködését.­­ „A búbos pacsirta*-t Wadenbruch kitűnő színművét Küry Klára egészségének helyre­­állásával újra felvették a népszínház mű­sorába. „A papo­t Bérczik Árpád jeles író leg­újabb vígjátékét, a fővárosi lapok külön­­böző véleménye daczára is, minden előadás alkalmával zsúfolt ház nézte végig, még pedig zajos tapsok mellett. A nemzeti szín­ház igazgatósága ennek folytán „Papát“­ állandóan műsoron tartja és eddig irodánk­tól több színigazgató rendelte meg. Neve­zetesen : Ditrói Mór, Tiszai Dezső, Ra­­kodczay Pál, Csóka Sándor, Deák Pál. Jubileumi előadás az operában. E hó 28-án szombaton ünnepelték meg a m. kir. operaházban­­Hunyadi László, Erkel Fe­­rencz pompás operájának ötvenedik elő­adását. Bevezetésül Hymnuszt énekelte el az egész operaházi személyzet. A színpadon Erkel Ferencz, szobra állott délszaki növé­nyekkel és virággal dúsan feldíszítve. A szobor körül, különféle costumben, Erkel dalműveinek egy-egy alakját személyesítve állottak az operaház összes magánszerep­­lői. Hunyadi László előadása a nézőtér teljes kivilágítása és zsúfolt ház előtt lel­kes ovatiók mellett folyt le. Zilahi Gyula a nemzeti­ Színház általá­nosan kedvelt komikusát nemcsak a szín­padon, de azon kívül is nagyon szereti látni és hallani a fővárosi közönség. Alig van hangverseny, hol Zilahi egy-egy kedves monológgal ne szerepelne a műsorban. Köze­lebb febr. 1-én a kisdednevelők­ országos egyletének nagyszabású, tánczczal egybekö­tött hangversenyén, hol e bál védnöknője Röser Jánosné, szintén Gabányinak egy si­ IX. ...Ma a halállal szemközt, szívemre téve kezemet esküszöm, hogy Te talál első és utolsó szerelmem. Én még a hant alatt is Reád gondolok. Viszonzásul csak egy köny­­nyet kérek szép­ szemedből. Nem szeretnék pihenni elsiratatlanul. Ha elsiratsz, meg­bocsátok mindent, a­mit Te ellenem vé­tettél. Mélye az­ éjnek fogj körül!... Boríts el... vezérelj!... Nem látom hová lépek... Kimegyek... Ki kell mennem a világból!... X. — Szegény barátom! rebegte könytelt szemekkel Bükköny Emil. — Szerencsétlen ember! mondta a mama szánakozást tettetve, mely alatt nagy adag gúny lappangott. — A bolond! tört ki élesen Elvira és messze dobta magától az öngyilkos ifjú kéziratát. Elő a hintát, mama menjünk a bálba. (Vége.) NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI SZEMLE 1894 január 28. körüli monológját fogja a jeles művész in­terpretálni. A m. kir. operaházban febr. első nap­jában a szinész-menház javára jótékony czélú előadást fognak rendezni, melyben nemcsak az operaszínház, de a nemzeti és népszínház tagjai is közre fognak működni. Ez alkalommal „Falu rossza“ kerül színre. Három állomásra hirdet pályázatot az orsz. színész-egyesület irodája, még pedig az ellenőri, pénztárnoki és ügynöki állá­sokra. A pályázók bezárólag febr. 20-ig tartoznak kellően felszerelt folyamodvá­nyukat a színész-egyesülethez benyújtani. Csepreghi Ferencz kiváló író özvegye „Piros bugyeláris“ 100-ik előadásának írói jogdíját a népszínházi nyugdíjalap javára adományozta. L. Fáy Szeréna, a bpesti nemzeti szín­ház kiváló alakító művésznője, kiről utóbb dr. Váradi darabjában a fővárosi lapok egy­hangúlag a legnagyobb dicséret hangját írták, e napokban Kecskeméten és Székes­­fehérvárt több estén vendégszerepelni fog. A vendégszereplést a „Nemzetközi színházi és művészeti iroda“ közvetítette. Vidéki hírek. Opera-előadások Aradon. Lapunk múlt­kori­ számában dicsérőleg emlékeztünk meg hogy Leszkay Andor, az aradi színház ez idei igazgatója opera előadások behozata­lát tervezi Aradon. E hírekünkre vonat­kozólag most lapunk egy aradi barátjától a következő sorokat vettük: „Ne higgye !, szerkesztő úr, hogy Leszkay úr által tervezett opera előadások Aradon újdon­ság számba mennek. Nem, — sőt a kö­zönségünk sincs úgy elragadtatva, mint hírlik. Hiszen mi aradiak már tíz évvel előtt rendes opera előadásokban gyönyör­ködhettünk. Készakarva használom e szót gyönyörködtünk, mert az akkori opera előadásokat gyönyörűség volt végig élvezni. Az opera előadások rendezését Lukácsy Miklós hozta be Aradon és Institoris Krispin és Harkányi József követték. Min­den a nemzeti színháznál akkoriban mű­soron lévő, nagy operát előadott az ak­kori jeles opera gárda, melynek tagjai következők voltak Krieger Kornélia, Eny­­váry Sarolta, Bettelheim Janka, Bogyó, Dallos, Valentin, Traversz, Kunstadter és még sok jeles erő. Részemről szép do­lognak tartom Leszky törekvéseit, de ezt nagy hólyaggá felfújni nem tartom he­lyesnek.“ Adtuk a sorokat, mert egy ki­váló szinügybarát tollából eredt, de mi ré­szünkről újra és ismételve méltányoljuk Leszkay derék törekvését és biztatva kiált­juk feléje: csak előre! Visszaélések a vidéken. Napról-napra értesülünk, hogy a vidéki színigazgatók egy része, és köztük néhány, kit az állam subventióval segélyez, jogdíjas darabjain­kat engedélyünk nélkül adatják elő, a nemzetközi színházi és művészeti iroda­­igazgatója e helyen is jónak látja figyel­meztetni e szarka­ természetű igazgatókat, hogy ne éljenek vissza jóakaratával, mert utóbb kénytelen lesz minden emberbaráti czélt mellőzve, a törvény útjára térni. Tart-

Next