Nemzetközi Szemle, 1962 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1962-01-01 / 1. szám

V. МЕЖДУНАРОДНАЯ ЖИЗНЬГ А Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet külpolitikai folyóirat 1961. 12. számából. .. S. SZANAKOJEV: Nemzetköziség és szocialista hazafiság Az SZKP XXII. kongresszusa számos elméleti tétellel gazdagította a marxista-leninista tudományt. Ezek között fontos helyet foglal el a nemzetköziség és a szocialista hazafiság problémájának további alkotó szellemű kidolgozása. A kongresszus meghatározta a Szovjet­unió Kommunista Pártjának a kommunista társadalom felépítését célzó fő irányvonalát, s a párt programjában külön hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy „a dolgozókat az internacionalizmus és a szo­cialista hazafiság szellemében, a nacionalizmus és a sovinizmus minden ■megnyilvánulásával szembeni kérlelhetetlenségre neveljék”.­ A prog­ramban és Hruscsov elvtárs beszámolóiban megtaláljuk a marxista elemzését annak, hogyan fejlődik e fogalmak tartalma a jelenkorban. A proletár nemzetköziség a különböző országokban társadalmi felszabadulásukért, a proletárforradalom győzelméért, a szocializ­musért harcoló munkások nemzetközi szolidaritása. Lenin „A prole­tárforradalom és a renegát Kautsky” című művében rámutatott arra, h­ogy aki igazi internacionalistának vallja magát, annak nem szabad kizárólag saját országa szemszögéből nézve ítélkeznie, mert „ez a kor­látolt fajankó okoskodása, a nacionalista kispolgáré, aki nem érti meg, hogy ő csak játékszer az imperialista burzsoázia kezében”. Az igazi internacionalista a világproletariátus közös feladatainak teljesítésében való részvétele szempontjából kell hogy nézze a dolgokat. „Ez az in­ternacionalizmus, ez az internacionalista, a forradalmi munkás, az igazi szocialista feladata.”1 2 A szocialista világrendszer megalakulása után tovább tágult a proletár nemzetköziség fogalmának tartalma. A szocialista világközös­ 1 A kommunizmus építőinek kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó 1961. 374. old. 2 Lenin Művei, 28. köt. 293—294. old.­ ­ 1 -

Next