Nemzetközi Szemle, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1976-03-01 / 3. szám

ipari forradalom kezdetétől a napó­leoni háborúk végéig egy ilyen hosz­­szú „lejáratú” periódus zajlott le. Ezt az 1840-es évek közepéig vagy végéig tartó, nehézségekkel teli, jóllehet gyors gazdasági növekedést felmutató időszak követte, majd a XIX. század aranykora köszöntött be, a kapitalista, liberális közgazdaságtan csúcspontja. 1873-tól csaknem a század végéig újabb nehéz periódus állt be, melyet a kortárs üzleti megfigyelők s néhány gazdaságtörténész a „nagy válság” ko­rának nevezett, noha természetesen csak nagyon kevés hasonlatossága volt az általunk így ismert 1929—1933-as nagy válsággal. Ezt egy másik hosszú fellendülési periódus követte, mely véleményem szerint az I. világháború végéig tartott, majd a hanyatlás két világháború közötti évei következtek, s ez csak a II. világháború után feje­ződött be valójában; végül beállt a legnagyobb méretű globális fellendü­lés periódusa az 1950-es, 60-as és a korai 70-es években; ez csúcspontját — amennyire ma megítélhető — 1973-ban érte el. Úgy tetszik, most egy általános gaz­dasági nehézségekkel terhes periódus­hoz érkeztünk. Nem akarom különö­sebben hangsúlyozni ezeknek az inga­dozásoknak a periodikus jellegét, noha nagy vonalakban, durván valamiféle jóslatot vagy előrejelzést lehetővé tesznek. Arra szeretnék rámutatni, hogy minden egyes nehézséggel teli periódus a múltban bizonyos értelem­ben a megelőző periódus sikereinek következménye volt. Minden egyes felvirágzási periódus megteremtette azokat a feltételeket, amelyek — ahogy most látjuk — elkerülhetetle­nül elvezettek az utánuk következő problémákhoz. De rá szeretnék mu­tatni arra is, hogy mind a mai napig e zavarperiódusok a kapitalizmus rendszerén belül olyan változásokhoz vezettek, amelyek lehetővé tették az előző korszak problémáinak megoldá­sát, s megteremtették az elkövetkező tartós felívelés­ feltételeit. Mondanivalóm lényege tehát az, hogy azok az időszakok, amikor az egész kapitalista rendszer életképessé­gét megkérdőjelezhették, e viszonylag hosszú ideig tartó nehéz periódusok­ban fordultak elő: 1815 és 1848 kö­zött, 1873 és 1896 között, valamint 1917 és 1948 között. Ezen periódusok­ban beszélhetünk a kapitalizmus vál­ságáról. A társadalmi és politikai konfliktusok típusai Mindeddig — úgy tűnhet — pusztán gazdasági kategóriákkal éltem, noha természetesen még világméretekben sem beszélhetünk a gazdaság mecha­nizmusáról elszigetelten; társadalmak­ról beszélünk, melyek osztályokra és egyéb társadalmi csoportokra oszla­nak, s egy rendszerbe szerveződtek, s ugyanakkor beszélünk a politikai in­tézmények speciális formáival rendel­kező államok hierarchiájáról. Sőt nem­csak a nemzetközi rendszer belső köl­csönkapcsolataira vagyunk kíváncsiak, hanem mindezeket a történelem egy bizonyos szakaszában vizsgáljuk. Mert ha az ipari forradalomtól kezdve be­szélhetünk is a kapitalizmus megha­tározó szerepéről a világban, még nem beszélhetünk — valójában soha nem beszélhetünk — egy egyöntetűen és homogénen kapitalista világról. A ka­pitalizmus vagy a burzsoá társadalom folyamatosan ragadta magához a vi­lágot, átalakítva különböző pontjait, amelyek a különböző időpontokban önálló fejlődésük egymástól nagyon különböző szakaszában voltak, sőt mi több, egyenlőtlen mértékben fejlődött és fejlődik ma is. Ez igaz az ún. sze­gény kapitalista országokat tekintve, de áll a fejlett vagy ipari nyugati or­szágokra, s később Japánra is. Mindez ismert. 1848 előtt az ipari forradalom valójában csak Angliában, Belgium­ban, s néhány vonásában Nyugat-Eu­­rópában s az európai tengermelléken éreztette hatását. Németországban s az USA nagyobb részén az ipari for­radalom 1848 után jelenik meg, Skan­dináviában még később, Oroszország­ban az 1890-es évektől stb. Így szembekerülünk egy globális történelmi folyamattal, mely a társa­dalmi, politikai konfliktusoknak leg­kevesebb három típusát hozta létre a kapitalista fejlődés gazdasági ellent­mondásain túl vagy inkább azokkal együtt, s amelyet tovább bonyolít az átalakulás és az „időzítés” egyene.­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék