Nemzetközi Szemle, 1981 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
elnökválasztási kampány egyik igazolása talán az lehet, hogy tisztázza ezt a világméretű gazdasági és katonai erőegyensúlyt, és segítségére lesz a pártoknak és a népnek, hogy alkalmazkodjék a gazdasági anarchia, illetve a nukleáris veszély fenyegetéséhez. Reagan győzelme ellenére, a választási hadjárat semmit sem tisztázott ebben a tekintetben. Általában jelszavakkal, személyeskedő támadásokkal vívták a harcot, illetve a jobb- és baloldali különleges érdekcsoportokra, a feketékre, a spanyol ajkúakra, a zsidókra, a nagy szakszervezetekre, a nagytőkére stb. apelláltak. Roosevelt ötven esztendővel ezelőtt panaszkodott az „elfelejtett ember” miatt. Most az „elfelejtett ország” a panaszok oka. Idő kell hozzá, hogy egyáltalában elgondolkodjunk ezen. Reagant kétségkívül kimerítette és megdöbbentette ez a küzdelem és győzelmének nagyságrendje, ezért pihenésre van szüksége, valamint arra, hogy elgondolkodjék a rá leadott szavazatok következményein, valamint ígéreteinek jelentőségén. Addig is sok olyan lezáratlan ügy van, amellyel Reagan megválasztott elnöknek január 20-i beiktatása előtt szembe kell néznie. A kongresszusnak foglalkoznia kell azokkal a költségvetési törvényjavaslatokkal, amelyekről a választás előtt — politikai megfontolásokból — nem döntött. Carternek, mint vereséget szenvedett jelöltnek kell foglalkoznia a teheráni túszok szabadon bocsátásának ügyével, és azzal, hogy miként kell ebben döntenie az iraki—iráni háború közben anélkül, hogy károkat okozna az ország érdekeinek az arab világban és Izraelben. Egyvalami eléggé világos mindezekkel kapcsolatban, ezt pedig Reagan győzelme dramatizálta. A felsorolt problémák egyikét sem lehet megoldani világnézeti, személyes vagy pártalapon. És bizonyosan nem azoknak az érveknek az alapján, amelyeket Reagan hangoztatott a kampány során. Most, hogy vége van a választási csatározásnak, a pártoknak egyesülniük kell avégett, hogy megbirkózzanak az ország előtt álló feladatokkal. Maga Reagan fejezte ki ezt igazán nyersen a kampány végén: azt állította, hogy az országnak sokkal súlyosabb nehézségei vannak mind otthon, mind külföldön, mint négy esztendővel ezelőtt, az amerikai nép pedig elveszítette bizalmát az ország vezetésében. Amit viszont Reagan nem vett figyelembe — és ez döntő különbség —, az az, hogy ennek a nemzetek életét érintő, politikai pártokat és szövetségeket befolyásoló forradalomnak a problémáit nem lehet igazán megoldani egyetlen terhek alatt... hódító utakon (A 7/me-ból)