Nép és Családvédelem, 1942 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1942-09-01 / 9. szám

el nem árulom, s el nem hagyago­­lom még a legkisebbekben sem. Fogadom, hogy földem, üzle­tem, műhelyem és gyáram, min­dig magyar lesz. Azt a nemzet és dolgozó testvéreim érdekeiben leg­korszerűbben művelem és gyara­pítom, ha meg kell tőle válnom, csakis magyar embernek adom át. Az egész gazdasági életben, vásá­ron és üzletben elsősorban magyar testvéreimet pártolom, más fajú és nemzetiségű embert nem enge­dek gazdasági hatalomhoz ma­gam és magyar testvéreim felett. Fogadom, hogy három magyar ház lesz mindig. Azt okosan, egészségesen és magyar módra úgy építem és rendezem be, hogy családom és a magam testének, lelkének pihentetője, erősítője és nevelője legyen. Fogadom, hogy gyermekeimet keresztény és magyar szellemben nevelem, hogy az országhoz, a nemzethez és magyar nyelvhez mindenkor hűek maradjanak. Har­colok gyermekeim számára isko­láért, könyvért és újságért és mindennemű művelődési alkalom­ért. Gyermekeimet ha csak lehet, elküldöm országot és világot látni. Fogadom, hogy soha egy pilla­natra sem csüggedek el, magyar testvéreimet sem hagyom elcsüg­gedni, senki előtt meg nem aláz­­kodom és senkit meg nem alázok. Családomban, községemben és az egész országban harcolok a gőg, a meghunyászkodás, a széthúzás és önzés, a rosszértelmű protekció és áskálódás és minden hiba ellen, amely a magyar nemzetet gyön­gíti. Fogadom, hogy küzdök, hogy magyar testvéreim egészségesek és erősek legyenek, küzdők az egyke ellen, s küzdők minden be­tegség ellen, amely a nemzetet pusztítja. Más vallását, nemzeti meggyőződését, felfogását mind­addig tiszteletben tartom, míg nem ellensége a magyarnak. Fogadom, hogy egy pillanatra nem szűnök meg tanulni. Házam művelt magyar ház lesz, ahol meg lehet találni azokat a könyveket, amelyek feltétlenül szükségesek minden magyarnak. Fogadom, hogy semmiféle javításnak, újí­tásnak, építésnek és berendezés­nek, amely a nemzet egysége, ereje és egészsége érdekében szük­séges, ellenzője vagy megakadá­lyozója nem leszek, hanem az ilyet tőlem telhető legnagyobb erővel támogatom. Ugyanakkor foga­dom, hogy őseim hagyományához amennyiben azok nem károsak a nemzet fejlődésére, hű maradok, azokat ápolom, őrzöm és gyerme­keimnek átadom. Fogadom, hogy addig nem nyugszom, míg községemben nem lesz megfelelő templom, iskola, kultúrház, egészségház és szövet­kezet. S végül fogadom, hogy nem nyugszom addig, amíg a magyar hatalma újból ki nem terjed az ezeréves határokig.« Azt hiszem nem leszek idősze­rűtlen, hogy végezetül felsorolom a népfőiskola tananyagát. Római­­katolikus hittan. Isten fogalma. Katolikus lélek történelmi megnyilatkozása A há­zasság. A káromkodásról. Katoli­kus ifjú az életben. Ateizmus. Református hittan. A vallás lényege. Racionális és hitbeli ismeret. Világvallások. Az örök evangélium. Az egyház mint az evangélium szervezete. Az egy­ház munkája az egyén, a család és a nemzet életében. Kötelessé­geink önmagunk, családunk, egy­házunk, községünk iránt. Egyházi szervezetünk. Egyéniség, jellem, kötelesség és jutalom az evangé­lium fényénél. Magyar irodalom. Irodalom, irodalomtörténet. A pogánykor irodalma. A kolostori irodalom kora. Balassa Bálint. Tinódi Lantos Sebestyén. A szép históriák. Pázmány Péter. Zrínyi Miklós. Gyöngyösi, Mikes, Faludi, Amadé, Bessenyey, Dugonics, Gvadányi, Fazekas, Csokonai és kortársai. A romanticizmus. Szé­chenyi István. Kisfaludyak, Ga­ray, Czuczor. Vörösmarthy Mi­hály. Jósika, Eötvös és Kemény. Kossuth Lajos: Népi és népies iro­dalom. Népdal, népballada, nép­­költészet. Petőfi Sándor. Arany János. Tompa Mihály. Madách Imre. Jókai Mór. Deák Ferenc. Arany és Petőfi követői. Móricz Zsigmond és kora. Babits Mihály. Ady Endre. Szabó Dezső. Kodolá­­nyi János és a mai regény. Falu­kutatók. Veres Péter. Erdélyi, Sinka, Sértő. Huszadik század iro­dalma. Történelem. A magyar nemzet történelme a legrégibb időktől napjainkig. A parasztság történelme. Mi a pa­rasztság? Ki a paraszt? Egyip­tomi, babyloni, görög és római pa­raszttársadalom. A magyarság társadalmi berendezkedése a hon­foglalás korában. A letelepülés alatt kialakult társadalmi rend. A székesfehérvári országgyűlés. I. Béla és I. Géza intézkedései. A parasztság története a vegyesházi királyoktól 1514-ig. Dózsa György: A »Vadtörvények ismertetése«. Báró Burgió pápai legátus jelen­tései 1526-ig. A parasztság törté­nete 1526-tól 1642-ig, a pozsonyi országgyűléséig. A parasztság tör­ténete 1542-től 1546-ig a szabad­­költözködés visszaállításáig. A job­bágyság sorsa a török hódoltság alatt. A pozsonyi, nagyszombati és soproni országgyűlések szociális törvényei. A reformáció kora. Má­ria Terézia és II. József intézkedé­sei. A parasztság története 1832- ig. Az 1832—1836-os országgyű­lés radikális intézkedései és az új világot kialakító társadalmi szem­lélet. Az 1848-as törvények. Szé­chenyi és Kossuth. A jobbágyság helyzete a szabadságharc alatt. A parasztság helyzete a kiegyezés­kor. A kivándorlás. Parasztsá­gunk helyzete a világháborúban és Trianon után. Parasztságunk mai helyzete. Tájismeret. Léva története. Léva mint a magyar kultúra bástyája. A bars­­honti-i tájak. Kisalföld tájegy­sége. Kisalföld népe. Kisalföld a cseh megszállás alatt. Népismeret. Néphagyomány. A magyar nyelv. Néprajz. Népszokások. Nép­jog. Népművészet. Népzene. Népi táncok. Népviselet. Magyaros épít­kezés. Magyaros konyha. Népi földművelés. Népi állattartás. Népi tudás. Falu- és társadalomismeret. A honvédelem jelentősége. A leventeintézmény és jelentősége. Légoltalmi ismeretek. A kultúráról általában. A falu és a kultúra. A

Next