Nép és Családvédelem, 1942 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1942-09-01 / 9. szám
el nem árulom, s el nem hagyagolom még a legkisebbekben sem. Fogadom, hogy földem, üzletem, műhelyem és gyáram, mindig magyar lesz. Azt a nemzet és dolgozó testvéreim érdekeiben legkorszerűbben művelem és gyarapítom, ha meg kell tőle válnom, csakis magyar embernek adom át. Az egész gazdasági életben, vásáron és üzletben elsősorban magyar testvéreimet pártolom, más fajú és nemzetiségű embert nem engedek gazdasági hatalomhoz magam és magyar testvéreim felett. Fogadom, hogy három magyar ház lesz mindig. Azt okosan, egészségesen és magyar módra úgy építem és rendezem be, hogy családom és a magam testének, lelkének pihentetője, erősítője és nevelője legyen. Fogadom, hogy gyermekeimet keresztény és magyar szellemben nevelem, hogy az országhoz, a nemzethez és magyar nyelvhez mindenkor hűek maradjanak. Harcolok gyermekeim számára iskoláért, könyvért és újságért és mindennemű művelődési alkalomért. Gyermekeimet ha csak lehet, elküldöm országot és világot látni. Fogadom, hogy soha egy pillanatra sem csüggedek el, magyar testvéreimet sem hagyom elcsüggedni, senki előtt meg nem alázkodom és senkit meg nem alázok. Családomban, községemben és az egész országban harcolok a gőg, a meghunyászkodás, a széthúzás és önzés, a rosszértelmű protekció és áskálódás és minden hiba ellen, amely a magyar nemzetet gyöngíti. Fogadom, hogy küzdök, hogy magyar testvéreim egészségesek és erősek legyenek, küzdők az egyke ellen, s küzdők minden betegség ellen, amely a nemzetet pusztítja. Más vallását, nemzeti meggyőződését, felfogását mindaddig tiszteletben tartom, míg nem ellensége a magyarnak. Fogadom, hogy egy pillanatra nem szűnök meg tanulni. Házam művelt magyar ház lesz, ahol meg lehet találni azokat a könyveket, amelyek feltétlenül szükségesek minden magyarnak. Fogadom, hogy semmiféle javításnak, újításnak, építésnek és berendezésnek, amely a nemzet egysége, ereje és egészsége érdekében szükséges, ellenzője vagy megakadályozója nem leszek, hanem az ilyet tőlem telhető legnagyobb erővel támogatom. Ugyanakkor fogadom, hogy őseim hagyományához amennyiben azok nem károsak a nemzet fejlődésére, hű maradok, azokat ápolom, őrzöm és gyermekeimnek átadom. Fogadom, hogy addig nem nyugszom, míg községemben nem lesz megfelelő templom, iskola, kultúrház, egészségház és szövetkezet. S végül fogadom, hogy nem nyugszom addig, amíg a magyar hatalma újból ki nem terjed az ezeréves határokig.« Azt hiszem nem leszek időszerűtlen, hogy végezetül felsorolom a népfőiskola tananyagát. Rómaikatolikus hittan. Isten fogalma. Katolikus lélek történelmi megnyilatkozása A házasság. A káromkodásról. Katolikus ifjú az életben. Ateizmus. Református hittan. A vallás lényege. Racionális és hitbeli ismeret. Világvallások. Az örök evangélium. Az egyház mint az evangélium szervezete. Az egyház munkája az egyén, a család és a nemzet életében. Kötelességeink önmagunk, családunk, egyházunk, községünk iránt. Egyházi szervezetünk. Egyéniség, jellem, kötelesség és jutalom az evangélium fényénél. Magyar irodalom. Irodalom, irodalomtörténet. A pogánykor irodalma. A kolostori irodalom kora. Balassa Bálint. Tinódi Lantos Sebestyén. A szép históriák. Pázmány Péter. Zrínyi Miklós. Gyöngyösi, Mikes, Faludi, Amadé, Bessenyey, Dugonics, Gvadányi, Fazekas, Csokonai és kortársai. A romanticizmus. Széchenyi István. Kisfaludyak, Garay, Czuczor. Vörösmarthy Mihály. Jósika, Eötvös és Kemény. Kossuth Lajos: Népi és népies irodalom. Népdal, népballada, népköltészet. Petőfi Sándor. Arany János. Tompa Mihály. Madách Imre. Jókai Mór. Deák Ferenc. Arany és Petőfi követői. Móricz Zsigmond és kora. Babits Mihály. Ady Endre. Szabó Dezső. Kodolányi János és a mai regény. Falukutatók. Veres Péter. Erdélyi, Sinka, Sértő. Huszadik század irodalma. Történelem. A magyar nemzet történelme a legrégibb időktől napjainkig. A parasztság történelme. Mi a parasztság? Ki a paraszt? Egyiptomi, babyloni, görög és római paraszttársadalom. A magyarság társadalmi berendezkedése a honfoglalás korában. A letelepülés alatt kialakult társadalmi rend. A székesfehérvári országgyűlés. I. Béla és I. Géza intézkedései. A parasztság története a vegyesházi királyoktól 1514-ig. Dózsa György: A »Vadtörvények ismertetése«. Báró Burgió pápai legátus jelentései 1526-ig. A parasztság története 1526-tól 1642-ig, a pozsonyi országgyűléséig. A parasztság története 1542-től 1546-ig a szabadköltözködés visszaállításáig. A jobbágyság sorsa a török hódoltság alatt. A pozsonyi, nagyszombati és soproni országgyűlések szociális törvényei. A reformáció kora. Mária Terézia és II. József intézkedései. A parasztság története 1832- ig. Az 1832—1836-os országgyűlés radikális intézkedései és az új világot kialakító társadalmi szemlélet. Az 1848-as törvények. Széchenyi és Kossuth. A jobbágyság helyzete a szabadságharc alatt. A parasztság helyzete a kiegyezéskor. A kivándorlás. Parasztságunk helyzete a világháborúban és Trianon után. Parasztságunk mai helyzete. Tájismeret. Léva története. Léva mint a magyar kultúra bástyája. A barshonti-i tájak. Kisalföld tájegysége. Kisalföld népe. Kisalföld a cseh megszállás alatt. Népismeret. Néphagyomány. A magyar nyelv. Néprajz. Népszokások. Népjog. Népművészet. Népzene. Népi táncok. Népviselet. Magyaros építkezés. Magyaros konyha. Népi földművelés. Népi állattartás. Népi tudás. Falu- és társadalomismeret. A honvédelem jelentősége. A leventeintézmény és jelentősége. Légoltalmi ismeretek. A kultúráról általában. A falu és a kultúra. A