Népfront, 1967 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

lárdításáért folytatott küzdelem, szem­pontjából — hangzott a kongresszuson .— Rendkívül nagy fontossága van a Ha­zafias Népfront mozgalomnak. A kom­munistáknak, a nemzeti egységért im­már három évtizede folytatott harca bi­zonyítja,­­hogy számunkra a népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része, amely nélkülözhetetlen az osz­tálynélküli társadalom megteremtéséért vívott küzdelemben. A népfrontpolitika fontos tapaszta­lata, hogy a hatalomért vívott harcban és a szocialista építésben a magyar nép mindig akkor tudott gyorsabban előre­haladni, amikor a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban tömörült erők szoros szövetségben összefogtak. Így le­hetett, mindig az egész nép javára si­kerrel megoldani a fejlődés által napi­rendre tűzött új, meg új történelmi feladatokat. Ezt tanúsítja népünk legjobbjainak, a kommunisták vezetésével a fasizmus ellen folytatott hősies harca, az ország újjáépítése, a szocialista hatalom kiví­vása, az ellenforradalom leverését kö­vető gyors konszolidáció, majd legutóbb a magyar falu nagy forradalmának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésé­nek a sikere. Nincs igény a többpártrendszerre Figyelemre méltó volt, ahogyan a kongresszus a többpártrendszer problé­máiéval foglalkozott. A szocializmus építése természetesen több párt együtt­működésével is lehetséges. A népfront elnöke körvonalazta azt a történelmi helyzetet, amelynek folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vo­nása volt az, hogy a többpártrendszer visszaállításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó népünk nagy történelmi győzelm­ét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésé­vel vívta ki. Az emberek alkotó mun­kája és a párt iránt megnyilvánuló bi­zalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle tár­sadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére. „A magyar nép — hangsúlyozta Kál­lai Gyula — a szocializmus teljes fel­építésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével fogja megvalósí­tani. Ennek alapja az, hogy pártunk ezer meg ezer szállal van összekötve a dolgozó tömegekkel, a nemzeti egység politikáját folytatja. Ennek kerete és formája pedig — a Hazafias Népfront mozgalom..” A szocializmus alapjainak lerakásá­val kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Ma a népfrontmoz­galomban a munkásosztálytól a városi 4 kispolgárságig minden osztály és réteg, a kommunistáktól az egyházi személye­kig, a különböző világnézetű és szemlé­letű, de alapjában azonos társadalmi törekvésű emberek vesznek részt. Meg­növekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének szakaszában a népfrontmozgalom még szélesebb körben, még eredményeseb­ben tegyen eleget feladatainak, város­ban és falun egyaránt, a társadalmi élet minden területén. A népfront bi­zottságai és aktivistái örömmel vál­lalják és bizonyosan sikerrel teljesítik is e megnövekedett feladatokat. A népfront közjogi funkciói A Hazafias Népfront szerepének nö­vekedését mutatja az is, hogy társadal­mi tevékenysége mellett az utóbbi idő­ben mind nagyobb fontossági közjogi funkciót is betölt. A kormány összeté­telére, nagy jelentőségű törvények megalkotására, a párt Központi Bizott­ságával és a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsával együtt tesz javaslatot az or­szággyűlésen. A népfront közjogi feladatai különö­sen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választókerületekben történnek. A népfrontbizottságoknak felelősségteljes munkát kell végezniük a jelölőgyűlések megszervezése és a választások lebo­nyolítása során. Elhatározott szándék, hogy a népfront

Next