Népfront, 1978 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1978-10-01 / 10. szám

Tokaji írótábor hetedszer 1972-ben gyűltek össze először az észak-magyarországi országrész, a Borsod- Abaúj-Zemplén „elszármazott” írói, hogy megünnepeljék a miskolci irodal­mi és kulturális folyóirat, a NAPJAINK tízesztendős jubileumát. A találkozót az éppen 700. esztendős jubileumára készülő Tokajban tar­tották. Az összejövetel megrendezésére a megyei tanács és a megyei nép­front illetékesei vállalkoztak. Tulajdonképpen úgy indult ez az írói találkozó, hogy augusztus első heté­ben milyen jó lesz egy kicsit Tokajban megpihenni, kinyújtózkodni, bará­­tilag elbeszélgetni. S így akarta a megye is, hiszen a tízéves évfordulón, „legalább ennyit” megérdemel a NAPJAINK fáradhatatlan író és kritikus, kultúrmunkás és szociográfiával foglalkozó munkatársi gárda, mivel kiala­kították a már meglevő nem-budapesti folyóiratok, a debreceni Alföld, a szegedi Tiszatáj és a pécsi Jelenkor mellé, Borsod-Abaúj-Zemplén minden­napjait, múltját és jövőjét egyaránt figyelemmel kísérő NAPJAINK-at. Mindez így is maradt mindaddig, amíg az Írószövetség akkori elnöke, az azóta elhunyt Darvas József, tudomást nem szerzett a Tokaji Irótáborról. A közéleti tevékenységű író, akit régi hagyományokkal telített érzések fűz­tek ehhez a tájhoz, kitágította, s úgy is mint a Hazafias Népfront alelnöke, a szocialista építés és kultúra szolgálatába állította a Tokaji Irótábort. Darvas József, korát meghazudtoló frisseséggel, vállalkozott arra, hogy ne csak részt vegyen az ünnepi megnyitón, de a Tokaji írótábor „megala­pítását” országos eseménnyé tegye. A népfront megyei vezetőivel együtt ar­ra a meggyőződésre jutott: a megnyitó pedig legyen Tiszaladányban! Miért éppen Tiszaladány? Azért, mert a két háború közötti kulturális nép­mozgalom egyik legeredményesebb falusi állomáshelye ez a Tokajtól nem messze eső, mindössze ezerlelkes falucska. Ott járt együtt Móricz Zsigmond, Veres Péter, Szabó Pál, később Erdei Ferenc, s nemcsak azért, hogy megis­merkedjenek a plebejus-hagyományú falu életével, de személyesen győződ­jenek meg a hasura-gazdálkodást (belterjes termelési módszert) ott bevezető Somogyi Imre tevékenységével, akinek szavára, s útmutatásai nyomán a ti­­szaladányiak átalakították évszázados gazdasági rendjüket. S nem ,utolsósor­ban ott járt, többször, a fiatal Darvas József, aki — mint pl. Móricz Zsig­mond — az országos sajtóban adta hírül a tiszaladányi példát. A hálás falu ezután, 1944 nyarán és őszén, a bujkáló baloldali írót, Darv­as Józsefet, csa­ládostól együtt olyannyira magába fogadta, s elrejtette, hogy nem akadt egyetlen áruló sem, aki hatósági kézre adta volna a Tiszaladányban elrej­­tőzőket. 31

Next