Népfront, 1978 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
Tokaji írótábor hetedszer 1972-ben gyűltek össze először az észak-magyarországi országrész, a Borsod- Abaúj-Zemplén „elszármazott” írói, hogy megünnepeljék a miskolci irodalmi és kulturális folyóirat, a NAPJAINK tízesztendős jubileumát. A találkozót az éppen 700. esztendős jubileumára készülő Tokajban tartották. Az összejövetel megrendezésére a megyei tanács és a megyei népfront illetékesei vállalkoztak. Tulajdonképpen úgy indult ez az írói találkozó, hogy augusztus első hetében milyen jó lesz egy kicsit Tokajban megpihenni, kinyújtózkodni, barátilag elbeszélgetni. S így akarta a megye is, hiszen a tízéves évfordulón, „legalább ennyit” megérdemel a NAPJAINK fáradhatatlan író és kritikus, kultúrmunkás és szociográfiával foglalkozó munkatársi gárda, mivel kialakították a már meglevő nem-budapesti folyóiratok, a debreceni Alföld, a szegedi Tiszatáj és a pécsi Jelenkor mellé, Borsod-Abaúj-Zemplén mindennapjait, múltját és jövőjét egyaránt figyelemmel kísérő NAPJAINK-at. Mindez így is maradt mindaddig, amíg az Írószövetség akkori elnöke, az azóta elhunyt Darvas József, tudomást nem szerzett a Tokaji Irótáborról. A közéleti tevékenységű író, akit régi hagyományokkal telített érzések fűztek ehhez a tájhoz, kitágította, s úgy is mint a Hazafias Népfront alelnöke, a szocialista építés és kultúra szolgálatába állította a Tokaji Irótábort. Darvas József, korát meghazudtoló frisseséggel, vállalkozott arra, hogy ne csak részt vegyen az ünnepi megnyitón, de a Tokaji írótábor „megalapítását” országos eseménnyé tegye. A népfront megyei vezetőivel együtt arra a meggyőződésre jutott: a megnyitó pedig legyen Tiszaladányban! Miért éppen Tiszaladány? Azért, mert a két háború közötti kulturális népmozgalom egyik legeredményesebb falusi állomáshelye ez a Tokajtól nem messze eső, mindössze ezerlelkes falucska. Ott járt együtt Móricz Zsigmond, Veres Péter, Szabó Pál, később Erdei Ferenc, s nemcsak azért, hogy megismerkedjenek a plebejus-hagyományú falu életével, de személyesen győződjenek meg a hasura-gazdálkodást (belterjes termelési módszert) ott bevezető Somogyi Imre tevékenységével, akinek szavára, s útmutatásai nyomán a tiszaladányiak átalakították évszázados gazdasági rendjüket. S nem ,utolsósorban ott járt, többször, a fiatal Darvas József, aki — mint pl. Móricz Zsigmond — az országos sajtóban adta hírül a tiszaladányi példát. A hálás falu ezután, 1944 nyarán és őszén, a bujkáló baloldali írót, Darvas Józsefet, családostól együtt olyannyira magába fogadta, s elrejtette, hogy nem akadt egyetlen áruló sem, aki hatósági kézre adta volna a Tiszaladányban elrejtőzőket. 31