Népfront, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-09-01 / 9. szám

A diploma után négy évet töltött a Heves megyei Felsőtárkányban, de visszahúzta a szülőmegye. 1962-ben Ácsra került, majd 1965-ben Dunaalmásra. Itt telepedett le, itt talált magára, itt alapított családot (két felnőtt fia van). . A biográfiához tartozik, hogy 1978-1984 között Debrecenben elvégezte a Reformá­tus Kollégiumot (levelező tagozatú lelkészképzés). Igen nagy hatással volt rá a Kollégi­um, s mindaz, amit a kálvinizmus hazai fellegvára sugallt. Ugyanakkor a debreceni tanulmányi esztendők jó alkalmat nyújtottak a Csokonai-kutatásokhoz is. A falu mai történetéhez hozzátartozik, hogy 1985-ben elkészült - 70 millió forint értékű állami és külföldi támogatással - a Kálvineum Református Egészségügyi Gyermek­­otthon, ahol 150 testi és szellemi fogyatékos beteget ápolnak, gondoznak. Annak idején az igazgatói teendők ellátására dr. Ferenczy Miklós kapott megbízást (körzeti orvosi munkája mellett), ezt azonban másfél év után visszavonták, bár hivatalosan elismerték „áldozatos és lelkiismeretes munkáját”. Ez a konfliktus komoly csalódást okozott Fe­renczy dr.-ban egyháza vezetőivel szemben. Szomorú, hogy azóta a Zsinat és a falu kapcsolata is megszakadt, az adományok leálltak. Pedig Dunaalmáson komoly hitélet van. Idén pl. kb. ötmillió forint értékű társadalmi munkában állították helyre a hívek a református templom tornyát. Hogyan is kezdődött a Lilla-rajongás, s mit jelent ez Ferenczy dr. életében? Mint már említettük, 1965-ben került a doktor Dunaalmásra. Mindjárt az első percben megérintette őt a község irodalmi aurája. Állítja, hogy ennek hatása ma is él a faluban. Döntő élmény volt számára, amikor a református egyház matrikulájában (anya­könyv) megpillantotta Vajda Julianna és Végh Mihály esperes házassági bejegyzését így: „néhai Vitéz Csokonai Mihály Lillája...” Üdvözlőkártya, hagyományos stílusban, Almásneszmélyről

Next