Népfront, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-09-01 / 9. szám

Lilla és a sztetoszkóp vonzásában A Gerecse Duna menti peremén ősidők óta lakott hely Dunaalmás és Neszmély, „a két szomszédvár”. E két község a gyakran erőltetett területi összevonások hullámában, 1977-ben egyesült Almásneszmély néven (4000 lakos). Ha azonban a múltnak kútjába nézünk, nem feledhetjük a két település hajdani önállóságát. Dunaalmás langyos vizű forrásait évszázadok óta ismerik. 1754-ben Mária Terézia is meglátogatja a községet és megtekinti a gyógyforrást. A falu határában lévő mocsaras területeket Mikovinyi Sámuel tervei alapján csapol­ták le 1747-ben. Nevezetessége még a községnek, hogy a hajdani bencés kolostorban írták alá 1606- ban a zsitvatoroki békét, mely véget vetett a 15 éves török háborúnak. Nem kevésbé fontos tudni - s erről még bőven lesz szó hogy sokáig itt élt Csokonai Vitéz Mihály Lillája, s itt is van eltemetve.­­ Neszmély kitűnő szőlőjéről híres. Műemléki védelem alatt álló református templo­mát középkori eredetű fal veszi körül. Középkori eredetű a négyszögletes, árokrendszer­rel erődített várrom maradványa, egy torony és a XV. századi Király-kút is. Dunaalmás soha nem feledkezett meg a magyar költészet halhatatlan alakjának, Csokonai Vitéz Mihály és szerelmese, Lilla emlékének ápolásáról. 1933-ban Csokonai Kaszinó alakul Almás és Neszmély társadalmi életének fellendítésére. Ugyanezen évben építik újjá Lilla valamikori lakóházát, ahol most a Csokonai és Lilla-emlékszoba van, s ez az épület szolgálja a helyi közművelődést is. A Lilla-kultusz újabbkori föllendülését azonban igazából egyetlen személyhez lehet kötni., Dr. Ferenczy Miklós körzeti orvos, szak­főorvos, 24 éve a Hazafias Népfront községi elnöke. Almásra kerülése óta megszállottan ápolja a Csokonai- és Lilla-hagyo­­mányokat. Kutatómunkájával, gyűjtéseivel nagyban hozzájárult annak kiteljesedéséhez. Ferenczy Miklós jó kiállású, dinamikus, mégis derűt és nyugalmat sugárzó egyéniség, akit tisztelnek és szeretnek a községben. (Személyes élmény, amint a temető felé vezető­­úton a szembejövő gyerekek arca felragyog, mikor megismerik és köszöntik a doktor urat.) Tokodon született 1931-ben. Édesapja tisztviselő volt a Dorogi Szénbányáknál, maga is olvasó ember, saját könyvtárral; öccse szintén orvos. A könyv, a betű szeretetét otthonról hozta. Esztergomban érettségizett, hajdani osztályfőnöke bontakoztatta ki benne az irodalom szeretetét. Érdekes, hogy különösen a költők, írók biográfiája, életút­juk, sorsuk ragadta meg az ifjú diákot. A Petőfi, Csokonai rajongás a gimnáziumban kezdődött, de irodalomszeretete igazán Dunaalmáson teljesedett ki. Ferenczy Miklós 1956-ban szerezte meg orvosi diplomáját, azóta is körzeti orvos­ként dolgozik. Szereti a falusi embereket, ebben a közegben érzi jól magát, nem is vágyik más beosztásra. Mint mondja: „Engem mindig az egész ember érdekelt”.

Next