Néphadsereg, 1979. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

A­z egyik legismer­tebb kétoldalú nemzetközi gaz­dálkodó szervezet az INTRANSZMAS Magyar —Bolgár Társaság (ITM). Az ITM a hatvanas évek közepén jött létre azzal a céllal, hogy részt vegyen a KGST-n belüli anyagmozgatás szervezé­sében, gépesítésében. Fő­­vállalkozói minőségben teljes anyagmozgatási, raktározási és rakodási folyamatokhoz szükséges, vagy önállóan telepíthető gépeket, berendezéseket és komplex létesítménye­ket gyárt, szerel és he­lyez üzembe. A külkeres­kedelmi jog lehetővé te­szi, hogy a Társaság egy­részt ne csak a két ország igényeit elégítse ki, ha­nem más szocialista or­szágok számára is végez­zen hasonló munkákat. Az ITM budapesti vál­lalatának egyik legna­gyobb megrendelője a Német Demokratikus Köztársaság. 1973-ban került átadásra az oel­­snitzi irodagépgyárban az első magasraktár. A rak­tár tervezésében és kivi­telezésében részt vevő magyar vállalatok jó munkáját dicséri a már csaknem hatévi kifogás­talan működés. Az NDK szakemberek pozitív tapasztalata eredményeként jött létre — a már 1972-ben indult tárgyalások alapján — az Oelsnitzben működő raktárnál háromszor na­gyobb magasraktár meg­valósítására szóló szerző­dés. Az NDK-ban, akárcsak más szocialista országban, sokat foglalkoznak azzal, hogy a legkorszerűbb gép, jármű is keveset ér, ha nem sikerül biztosítani a minél tökéletesebb alkat­részellátást. Az alkatrész­­hiány — melynek egyéb­ként sokszor nem az az oka, hogy keveset készí­tenek belőle, hanem az, hogy nem tudják megfe­lelően, mozgathatóan tá­rolni — sok bosszúságot, s ami még lényegesebb, nem kevés fennakadást, népgazdasági veszteséget okoz mindmáig. Az NDK-ban elhatároz­ták, hogy az IFA Teher­autógyár 1980-ig ötszörö­sére növeli az alkatrész­­gyártást, s olyan központi alkatrészraktárt hoz létre, amely a legjobb tech­nikai színvonalon teljesíti e fontos szerepét. A magasraktár tervezé­sével és fővállalkozásával az INTRANSZMAS buda­­pesti“" részlegét bízták meg. A raktár építése 1974 augusztusában két­ MAGYAR-BOLGÁR TÁRSASÁG Budapest I., Márvány utca 17. 1012 Telefon: 886-360 Telex: 22-57-62 Az NDK-ban épített magasraktárt az Intranszmas dédött, egy volt katonai repülőgépgyár szétbom­bázott területén. Az IFA-gyár számára épült raktár mintegy 8500 féle alkatrész tárolására alkalmas. A raktárbázisra évente 48 000 tonna pót­­alkatrészt szállítanak, amelyből 32 000 tonna külső vállalatoktól, 16 000 tonna pedig saját gyár­tásból származik. A koo­perációban gyártott al­katrészeket közúton és vasúton, a saját gyártású alkatrészeket az üzemi belső szállításban hasz­nált járművekkel szállít­ják. A raktárakban egy időben tárolható készlet 10 000 tonna. Az alkatré­szek elhelyezése a raktá­rakban részben tárolólá­dákban (Ratamobil), rész­ben szabványos alapmé­retű, részben a szabvá­nyosnál nagyobb alapte­rületű speciális tárolóesz­közökben történik. A sa­ját gyártásból származó alkatrészek egy részét a tárolóhelyre való szállítás előtt a raktárbázishoz tar­tozó konzerváló üzemben konzerválják. Felelős kiadó: A ZRÍNYI KATONAI KIADÓ IGAZGATÓJA. A raktár tárolás szem­pontjából három részre bontható: — komissiózógépes ki­­szolgálású raktár, — felrakógép kiszolgá­­lású raktár, — felrakódarus kiszol­­gálású raktár. A raktárbázis 137 ezer négyzetméter alapterüle­téből 16 ezer négyzetmé­ter a raktárépület és mintegy hatezer négyzet­­méter a különféle kisegí­tő és szociális épületek alapterülete. A raktár­­épület magassága 13,8 méter. A komissiózógépes rak­tárban a forgalmat há­rom 0,3 tonna teherbírá­sú, 5,7 méter emelési ma­gasságú, kézivezetésű ko­­missiózó felrakógép bo­nyolítja le. A felrakógépes raktár­ban nyolc 1,1 tonna te­herbírású, 10 méter eme­lési magasságú, célvezér­lésű felrakógép üzemel. A speciális tárolóeszkö­zök mozgatását a tároló­helyeken két 1,2 tonna te­herbírású, 7,8 méter eme­lési magasságú, kézi ve­zérlésű felrakódaru végzi. Az INTRANSZMAS raktártechnológiája alap­ján a raktárban tárolt al­katrészek nyilvántartásá­ra, a ki- és beszállítás irányítására a számítógépes rendszert a Robotron cég készítette el. A raktárbázis tervezé­sében és kivitelezésében mintegy húsz vállalat, így a KÖGÉPTERV, a FÉMMUNKÁS, a VEGYÉPSZER, a Transz­­vill-VBKM, az AGRO­­COR, a MEZŐGÉP és a HAFÉM vett részt. A helyszínen dolgozó több mint ötszáz magyar szak­ember jól szervezett mun­kája és a raktár kifogás­talan próbaüzeme tette lehetővé, hogy Jeney Ist­ván, az ITM vezérigaz­gató-helyettese, 1979. ja­nuár 18-án ünnepélyes keretek között átadhatta a raktárt az IFA Lud­­wigsfelde-i autógyárának.

Next