Néphadsereg, 1979. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
a fővárosban egy évtizeddel ezelőtt a pályamunkások fölszerelését a csákány, a hévér és a sínfogó alkotta. Ebből a három szerszámból állott a „mindenesládájuk”. Ismeretlen volt a vágányszabályozó, a vágányépítő gépsor és az árokásó gép. A sínek és a kábelek húzásánál semmiféle gép nem segédkezett, és a kitérőket is kézzel rögzítették. Mindez már a múlté A munkakörülmények az elmúlt esztendőkben jelentősen javultak. A Budapesti Közlekedési Vállalat fejlesztési tervében külön helyet kap a pályamunkák gépesítése. A fővárosban több mint 700 kilométer villamos- és elővárosi vasúti pálya fenntartásáról, folyamatos karbantartásáról, felújításáról kell gondoskodni. Az egyik legnehezebb fizikai munkát a nyitott vágányok szabályozása jelentette. Jelentette, mert csaknem öt éve ezt a munkát a korszerű Plasser vágánykarbantartó géppel végzik. A burkolt vágányépítést a komplex paneles-tömbsínes felépítményi rendszer könnyíti, amelynek alkalmazásával csökkent a sínfelújítások átfutási ideje. Ezeken kívül számos kisgép szolgálja a pályaépítők és -karbantartók munkáját. A nyitott vágányok fektetésénél szintén gépsort használnak, és a dolgozók feladata többnyire az autódaruk, a darus tehergépkocsik, az árok- és a lyukfúró gépek, kábelhúzó berendezések kezelése, irányítása. A gépesítéssel és a paneles technológia széles körű alkalmazásával, valamint a nehéz fizikai munka kiiktatásával az idei esztendő az első, amikor összesen negyven kilométernyi villamos vasúti pályát újítanak fel a fővárosban. Mivel a következő években a villamosvonalak gyorsvasútivá lépnek elő és így a szerelvények átlagsebessége növekszik, elengedhetetlen a pályák üzembiztonságának növelése. A felújítások során — ahol csak lehet — nagy teherbírású panelekből készítik a vágánymezőket. A sima betonba ágyazott sínszál erősen rögzített, élettartama hosszabb, karbantartása egyszerűbb. A megkopott sínek kicserélésével természetesen csökken a sebességkorlátozó táblák száma is. Jelenleg Budapesten mindössze 16 kilométer hosszon közlekednek öt-tíz kilométeres sebességgel a villamosok. A BKV tervei szerint a vasúti hálózat korszerűsítésével egyidejűleg — 1980 végéig — a vonalak mentén mindenütt megszüntetik a sebességkorlátozó táblákat. A pályamunkásokkal Pesten és Budán egyaránt találkozhatunk. Dolgoznak a Petőfi-hídon, a 4-es és a 6-os jelzésű villamosok budai útvonalán, továbbá a csomópontokban. Cserélik a síneket a külső Váci úton, a kispesti Ady Endre úton, a Gróza Péter rakparton, Óbudán a Bécsi úton. Folytatják a vágányépítést az újpesti és a kőbányai városközpontban is. Dolgoznak az elővárosi vasúti vonalakon. A legjelentősebb a békásmegyeri új szakasz megépítése, valamint a ráckevei vonalon a Kör utca és a milleniumi telep közötti rész felújítása. A gödöllői és a szentendrei munkálatokat ugyancsak folytatják. A szabadban dolgozók helyzetének javítására a BKV lakókocsikat, lakókonténereket helyez el, s gondoskodik a meleg étellel való ellátásról. Az ebédet étkezőbusz viszi a munkahelyekre. A szerszámokat és a kisgépeket mikrobuszok szállítják. A vidékről bejáró és a munkásszállókon élő pályaépítők különélési pótlékot kapnak. Havi jövedelmük átlagosan 5000 —6000 forint. A lakásépítési támogatásnál a pályamunkások előnyben részesülnek, és a vállalatnál a közelmúltban javasolták: a pályaépítők 50 000 forint kamatmentes kölcsönt kapjanak. A BKV úgy is segít a lakásgondok enyhítésén, hogy közreműködik a Budapesten vagy a Pest környéki helységekben készülő telepszerű több szintes lakóházak építésében. A szakma nélküli dolgozóknak lehetőséget ad a szakma tanulására a házon belül. Így például a jelentkezőket lakatosnak, ív- és lánghegesztőnek, tehergépkocsi-vezetőnek képezi. A szakma elsajátítása után lehetőség van továbbképzésre is. A pályamunkás brigádok tagjainak háromévenként egyszer kéthetes üdülést biztosít a vállalat saját üdülőjében, Hajdúszoboszlón és Balatonvilágoson.