Néphadsereg, 1980. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-19 / 29. szám
A könyvterjesztő Botos János főhadnagy évente átlag húszezer forint értékű könyvet ad el. Nem tekinti magát a könyvterjesztés rekorderének, de a könyvterjesztést kezdettől fogva a közművelődési munka szerves részének tartja és mindig arra törekszik, hogy alakulatánál kedvet ébresszen a Zrínyi Katonai Kiadó könyveinek elolvasásához. A fiatal kultúrmunka instruktor mindössze két éve lett a kiadó bizományosa, de ötletes és módszereiben is követésre méltó könyvterjesztői tevékenységéért már jutalomban részesült. Mint könyvterjesztő, szakított azzal a hagyománnyal, amelynek hívei azt vallják: „Tégy a tiszti étkezde előterébe egy asztalt és szellemi ínycsiklandozásul terítsd ki ott a katonai kiadó újdonságait.” Nagyobb szabású könyvkirakodó vásárokat csak az ünnepi könyvhét és a katonai könyvkönyvnapok alkalmával rendez. Az ifjúsági klubokban viszont gyakran szervez könyvdélutánokat, ahol egy-két jó hangú katonafiatal közreműködésével ízelítőt adnak a Zrínyi Katonai Kiadó könyveiről, és azután írásvetítő, valamint magnetofon felhasználásával szellemi vetélkedőt rendeznek. A legutóbbi „Könyvet könyvért” vetélkedőn Csakovszkij: „A blokád” és Bertolt Brecht: „Háborús kiskáté”, valamint Szabó József: „Űrrepülés” című művét rejtvényesítették, és a legtöbb feladvány megfejtői értékes könyveket nyertek. Nemrégiben író-olvasó találkozóra hívták meg Zalka Miklós alezredest, és a jó hangulatú eszmecserén a fiatalok közelebbről is megismerkedtek a katonaíróval. Nem véletlen, hogy ezek után Zalka Miklós: „Ostrom” című új könyvéből jó néhány gazdára talált az alakulatnál. Az élő szónak nagy varázsa van a könyvpropagandában, azonban Botos János fontosnak tartja a zártláncú tévét és a csapatrádiót is. Ehhez jó segítséget ad a Zrínyi Katonai Kiadó új műsoros magnó kazettája, amely nemrégiben hozzájuk is eljutott. A zártláncú tévé műsorában hétről hétre bemutatnak egy katonai könyvújdonságot. A csapattévé műsorában a könyvpropaganda céljaira átvették a Magyar Televízió „Lehet egy kérdéssel több?” című műsorötletét, és rendszerint nagy sikere van az új Zrínyi-könyveket népszerűsítő tévéprogramnak is. A tisztek és a tiszthelyettesek körében rangja van a könyvnek, többségük a katonai műveltség szerves részének tekinti a katonai témájú könyvek alapos ismeretét. A katonafiatalok körében a kiadó haditechnikai könyvei keresettek. Nemcsak a „Haditechnika fiataloknak” című kiadványsorozatban megjelent művek népszerűek, hanem igazi könyv csemegeként vásárolták Olaf Groehlernek, „A légiháborúk története” című repüléstörténeti könyvét is. Már most sokan előjegyezték a rövidesen megjelenő harckocsi típusokról szóló könyvet. Botos János maga is fiatal kora óta szenvedélyes könyvolvasó és házi könyvtárában a katonai könyvek egész kis regimentje sorakozik. Nemrégiben a főiskolai vizsgáján arról adott számot, hogy ismeri a könyvtári munka elméletét, a gyakorlatban pedig máris jelesre vizsgázott könyvterjesztésből. KACSÓ LAJOS Fényt az eszmének, tüzet a szívnek Harmincéves az Erich Weinert együttes öt évvel ezelőtt, amikor a nagysikerű magyarországi turnéját befejezte az NDK Nemzeti Néphadseregének Erich Weinert művészegyüttese, a német katonaművészek parádés műsorairól szinte egybehangzóan azt írták a magyar lapok: „A 25 éves Erich Weinert együttes kétrészes, színesváltozatos műsora a fegyverbarátság jegyében fogant: a dalok, a táncok a szocialista országok testvéri kapcsolatait idézték és a művészet eszközeivel tükrözték a mai katonaélet szépségét a testvéri hadseregek katonáinak fegyverbarátságát.” A magyar katonanézők sokat tapsoltak a kitűnően előadott orosz katonadaloknak, a magyar tiszaháti csárdásnak és különösen nagy sikere volt a Kettős Quartett vidám, a mai katonaélet helyzetkomikumait bemutató produkciójának. Újszerű volt a német testvéregyüttesünk katonarevüje és a magyar nézőket magával ragadta a műsor kitűnő rendezése, a katonaművészek példás fegyelmezettsége. A magyarországi turné műsorszámait azért említjük, hogy olvasóink emlékezetébe idézzük az immár 30 esztendős Erich Weinert együttest. A német katonaegyüttes névadója a nagy tehetségű antifasiszta költő, Erich Weinert volt, akinek emlékét különös kegyelettel őrzik a művészegyüttes székházában. A névadó költő művészi hitvallása ez volt: „Fényt az eszmének, tüzet a szívnek, erőt az ökölnek." Ez a szép gondolat ma is jelmondata az együttes évről évre megújuló műsorainak. A művészegyüttes emlékszobájában kegyelettel őrzik a névadó özvegyének elismerő sorait: „Ha Erich Weinert ma élne, büszke lenne arra, hogy ennek a kitűnő együttesnek a névadója lett. Hisz az együttes az ő eszméit képviseli és a szocialista szellemű műsorainak nagy nevelőereje van a katonafiatalok körében. Mindezért köszönetet mondok az együttes vezetőjének, Erhardt Clemens ezredesnek, és a művészegyüttes valamennyi tagjának". Az emlékszoba üvegvitrineiben helyezték el a névadóval kapcsolatos relikviákat és a próbatermekben az együttes tagjai a 30 éves évfordulóra készített ünnepi műsor bemutatására készülnek. Az új jubileumi műsorban néhány közös produkció is lesz az NDK-ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok Központi Együttesével. A két művészegyüttesnek kezdettől fogva tartalmas baráti kapcsolatai vannak, és az elmúlt évek során nagyon sok közös fellépésük volt. Erről az alkotó együttműködésről nemrégiben emlékezett meg Vaszilij Serbin vezérőrnagy, a szovjet katonaegyüttes parancsnoka: „Ma már nemcsak az együtteseink vezetői ismerik egymást, hanem igaz barátság jött létre az énekesek, a zenészek, a táncosok között. A közös repertoárunk évről évre nő, és jellemző, hogy a mi együttesünk műsoraiban számos német katonadal is szerepel. Számomra különösen tanulságosak voltak az Erich Weinert együttesnek azok a műsorai, amelyek látványosságaikkal, ötletességükkel, korszerű rendezésükkel a szovjet katonanézők körében is oly nagy sikert arattak." Az Erich Weinert Művészegyüttes 30 éves évfordulója alkalmából mi is további sikereket kívánunk az NDK nemzeti néphadserege katonaművészeinek. _______ __ _____________ J K. L. Zárójelenet az együttes jubileumi műsorából Gyakoriak a szovjet és a német katonaművészek közös fellépései A MODELLEK MESTEREI A hasznos szabadidős tevékenység és az emberi alkotókedv emlékezetes példáit láthattuk azon a haditechnikai modellkiállításon, amely a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában nemrégiben az ifjú és felnőtt látogatók ezreinek váltotta ki az érdeklődését. Az elöltöltős ágyútól a legkorszerűbb rakétahordozó szuperszonikus harci gépekig a haditechnikai eszközök valóságos kis mini arzenálja vonult fel ezen a rendhagyó kiállításon. Kik az alkotók és milyen elhatározás vezérli őket a munkájuk során? Vadász László alezredes 12 éve szenvedélyes művelője a modellezésnek. Kitűnő ismerője a korszerű haditechnikai eszközök valóságos kis mini arzenálja vonult fel ezen a rendhagyó kiállításon. — Hogyan kezdődött? Ha jól emlékszem, egyszer kezembe került egy akkoriban kapható „zacskós” repülőgépmodell sem V__________________________________ fékezett Vadász alezredes. — Otthon öszszeraktam a műanyag modellt, s közben megfogott ennek a nagy türelmet igénylő tevékenységnek a varázsa. Az első modell elkészítését követő öröm és sikerélmény volt a végleges ösztönzés ahhoz, hogy közelebbről is megismerjem a modellezés titkait. Vadász László alezredes házi „fegyvertárában” nemcsak minirepülők és rakéták vannak, hanem a fia számára már összeállított egy Forma–1-es versenyautót is. — A modellezés ma már nemcsak egyéni szenvedély, hanem egyre inkább társas hobbi — hangsúlyozta Vadász László alezredes. — A kész művet, az új modellt be kell mutatni, el kell vele nyerni mások tetszését, és figyelembe kell venni a megvalósítható ötleteket, javaslatokat is. A modellezőnek szinte lételeme a tapasztalatgyűjtés, és ezért lenne jó, ha a helyőrségi művelődési intézményeinkben meghonosodnának a modellező körök. A modellezés rajongója Borsos József hadnagy is, aki immár 16 éve mestere a modellek készítésének. Haditechnikai modelljei már több testvéri országban is tetszést arattak. A Fővárosi Művelődési Ház egyik kiállításán tetszettek meg a haditechnikai modellek — idézte a múltat a hadnagy —, azóta folyamatosan készítem ezeket a mini harceszköz másolatokat. Engem elsősorban az érdekel: hogyan és milyen anyagból lehet készíteni repülőgépmodelleket. A Szovjetunióban is divatba jött a haditechnikai eszközök modellezése, és néhány féltett harci repülőgépem már szovjet anyagból készült. Borsos hadnagy repülőgépmodelljei élethűek és esztétikailag is szépek. Nagyon büszke például az új gyártmányú mini MiG—23-as harci repülőjére. Alkotásaival eddig már több hazai és nemzetközi kiállításon bemutatkozott. A haditechnikai modellezés ma már országhatárokon kívül is képes bizonyítani készítője türelmes, pontos munkáját. S mégis hazai modellezőink társtalanul, magányosan dolgoznak. Pedig modelljeiket kitűnően lehetne hasznosítani az iskolai honvédelmi nevelésben. A fiatal tisztek, tiszthelyettesek körében bizonyára szép számmal akadnának olyanok, akik szívesen vennének részt a modellező szakkörök munkájában. K. 1. Közös filimben helyeztek el a kiállításon Vadász László alezredes és Borsos József hadnagy modelljeit Különösen a gyermekek körében volt nagy sikere a haditechnikai modellkiállításnak Fotó: NAGYNÉ MÁRKUS