Néphadsereg, 1984. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-06 / 40. szám
Névadó és zászlóadományozó ünnepség A Magyar Néphadsereg egri honvéd kollégiumában névadó és zászlóadományozó ünnepséget tartottak. Az eseményen megjelent Bartha Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára. Pocsék József altábornagy, miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg kiképzési főfelügyelője, Horváth István vezérőrnagy, a politikai főcsoportfőnök első helyettese, valamint Mészáros Tibor ezredes, tanintézeti csoportfőnök-helyettes. Pacsek József altábornagy ünnepi beszédében méltatta a 10 éve megalakított honvéd kollégium tevékenységét, amellyel kiérdemelte, hogy felvegye Lenkey János, Eger város szülötte, az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc tábornokának nevét. Ezt követően átadta a honvédelmi miniszter — ebből az alkalomból alapított — zászlaját Kárpáti Lajos alezredesnek, az MN Lenkey János Honvéd Kollégium igazgatójának. Az ünnepség során a kollégium főépületének előterében felavatták Lenkey János emléktábláját A fegyveres erők napján az ország valamennyi helyőrségében eskütételre sorakoztak fel azok a fiatalok, akik alig egy hónapja öltötték magukra az egyenruhát és sikeresen teljesítették az alapkiképzés követelményeit. Cegléden a zászlódíszbe öltözött Széchényi utca adott méltó keretet a katonaélete kiemelkedő eseményének. A vezénylő parancsnok, Ménesi János őrnagy pontosan 10 órakor adott jelentést Évin Sándor vezérőrnagynak, seregtestparancsnoknak. Az eskü szövegét Egyedi László honvéd mondotta társai előtt, majd az alakulatok legifjabb sorkatonáit elsőként a seregtestparancsnok köszöntötte. Szemán Lajos honvéd válaszbeszédét követően a szűkebb pátria, Cegléd város nevében Sárik Jánosné, tanácselnökhelyettes üdvözölte a katonákat. Az ünnepséget az esküt tett fiatalok díszmenete zárta. A tudósító beszámolója szerint így zajlik le egy katonai eskü. De hogy valójában mit is jelent ez a résztvevőknek, arról az ünnepség szereplői és vendégei beszélnek. ÉVIN SÁNDOR vezérőrnagy: — 1949-ben, 19 évesen vonultam be a Kiss János laktanyába, s az 1. Komáromi Huszárezred kihelyezett századába kerültem. Ennek a századnak elsősorban az volt a feladata, hogy kiszolgálja az akadémia törzstiszti tanfolyamát. Nagyon kemény őrszolgálatot adtunk, s természetesen minden nap lovagoltunk ... Az eskü nekem több évtizedes katonai pályafutásom alatt azt jelentette, amit köszöntőmben ma is megfogalmaztam. Mindenekelőtt a hazához, a dolgozó néphez való hűséget fejezi ki. A hazához való hűség őszinte, tiszta megőrzése, az esküben vállalt kötelezettségeink megtartása pedig azt jelenti, hogy hűségesek vagyunk szüleinkhez, a családhoz, a munkahelyhez, a hadsereghez, a csapatzászlóhoz, mint a katonai becsület szimbólumához. Hűségesek vagyunk a szocialista országok közösségéhez, fegyverbarátainkhoz, a világ haladó erőinek harcához. BISTYÁK DEZSŐ ezredes: — Én 1950. december 21-én tettem esküt a komáromi áttörő tüzérhadosztály aknavetős ezredének katonájaként. Ütegünkben alig voltak néhányan, akik a négy polgári osztályt is elvégezték, katonatársaim közül sokan írni, olvasni sem tudtak. Az eskü alkalmából a szöveget mindenkinek fejből és egyedül kellett elmondania. Egymásnak olvastuk a mondatokat, szavanként tanultuk a szöveget. A sok-sok ismétlés, gyakorlás ideje alatt valóban tartalommal töltődtek meg a gondolatok. Amikor felidéződnek bennem a soha el nem felejthető szavak, szinte még hajdani sorkatona társaim arcát, alakját is látom. Az esküre a laktanya udvarán, katonai környezetben került sor. A fogadalom után mindenki kapott a csajkájába egy kanál szárított krumplit, a tetejére egy darab húst, amit aztán állva, pillanatok alatt eltüntettünk . . . GYÖRE SÁNDOR, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő: — Nekem 1941-ben kellett bevonulnom egy háborúra készülő hadseregbe. A mi esketésünk nem kapott semmiféle nyilvánosságot. A laktanyában, zártan, szinte csak egymásnak mondtuk el azt az esküt, ami minden szavával az akkori népelnyomó uralkodó osztály érdekeit szolgálta. Talán ezért nem volt véletlen az, hog ezt az aktust bizalmasan, mondhatnám azt is, hogy titkosan kezelték. Nem éreztük — mert nem is engedték a közelünkbe őket — hozzátartozóink, rokonaink, barátaink közelségét, azt az egyetértő, biztató melegséget, amit a mai katonafiatalok érezhetnek az eskütételük alkalmából. BAN GUSZTÁV alezredes az orvosi pályát hagyta ott az 50-es évek elején, mikor a debreceni orvostudományi egyetem elsőéves hallgatójaként a tiszti iskolára jelentkezett. — Nem volt könnyű a katonai pálya kezdete — mondta. — Olyan szakaszba kerültem, ahol a többiek mögött már egyéves katonai szolgálat állt. Tizedesek, szakaszvezetők voltak a társaim. Rövid idő alatt be kellett hoznom a lemaradásomat a katonai ismeretekből. Viszont mivel én érettségiztem, más témakörrökben segíthettem tanulni a többieknek. Katonai eskütételem is sajátosan alakult, mivel a szakaszból csak négyen nem tettünk még esküt. Egyenként léptünk oda Czanik György hadnagyhoz, parancsnokunkhoz — ma nyugállományú alezredes —, és neki olvastuk fel a katonai eskü szövegét. Ő fogadta el az én eskütételemet is, kezet szorított velem és aláíratta azt az okmányt, ami — lám — a mai napig a hadsereghez köt. GRÓF—K. TÓTH Fotó: SZABÓ BARNABÁS KATONAI ESKÜ Elkötelezettség egy életre A katonaélet egyik legmeghatóbb, legfelemelőbb eseménye Üdvözlő távirat A Bolgár Néphadsereg napja alkalmából Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter az alábbi táviratot küldte Dobri Dzsurov hadseregtábornoknak, a Bolgár Népköztársaság honvédelmi miniszterének. ,,A Bolgár Néphadsereg napja alkalmából a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa, a Magyar Néphadsereg parancsnokai, katonái nevében elvtársi üdvözletemet és szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a Bolgár Néphadsereg teljes személyi állományának. A magyar nép katonafiai elismeréssel tekintenek a szabadságharcos és forradalmi hagyományokhoz hű, a Szovjet Hadsereggel együtt hazánk felszabadításában is részt vett Bolgár Néphadsereg történelmi útjára. Nagyra értékelik azokat a sikereket, amelyeket bolgár katonatestvéreink a haza védelme és felvirágoztatása érdekében végzett megtisztelő kötelességük teljesítése során elértek. Tisztelettel gondolunk a nagyszerű eredményekre, melyeket a Varsói Szerződés többi hadseregével szoros szövetségben, az európai béke és biztonság ügyének fegyveres szolgálatában, a szocializmus vívmányainak védelmében elérnek. A jubileumi ünnep alkalmából tiszta szívből kívánunk bolgár fegyverbarátainknak a harci és politikai kiképzésben, felkészültségük növelésében, közös védelmi szervezetünk, a Varsói Szerződés fejlődését és szilárdságát szolgáló tevékenységükben újabb és kimagasló sikereket." Katona-ejtőernyősök versenye Hét ország legjobbkatona-ejtőernyőseinek részvételével a csehszlovákiai Prostejovban rendezték meg a baráti hadseregek XVIII. ejtőernyős bajnokságát. A Magyar Néphadsereg sportolóit az Asbóth Oszkár Sportegyesület ejtőernyősei képviselték. A kedvezőtlen időjárás ellenére igen színvonalas és szoros versenyben dőltek el a dobogós helyezések. Egyéni célbaugrásban a csehszlovák Vladimir Vacek hadnagy, "Stílusugrásban és egyéni összetettben a szovjet Szergej Skuropat zászlós, csapat célbaugrásban Csehszlovákia, csapat összetett versenyben a Szovjetunió katonaejtőernyősei győztek. A bajnokságról lapunk következő számában beszámolót közlünk. B. P. KISZ-aktivisták Lengyelországban A kiemelkedő mozgalmi munkát végzett KISZ-aktivisták részvételével katonai ifjúsági delegáció járt a Lengyel Népköztársaságban. A küldöttség, melyet Argatász Kálmán alezredes, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetőhelyettese vezetett, a 10 napos látogatás során számos nagyvárosban, helyőrségben járt, ahol több alkalommal találkoztak fiatal lengyel tisztekkel, tiszthelyettesekkel és sorkatonákkal. Többek között felkeresték az egyik légideszant-imiagiasabbegységet, a gdyniai haditengerészeti bázist, találkoztak a toruni Bem József Tüzértiszti Főiskola hallgatóival. Jártak Lódzban, a Katonai Orvosi Akadémián és a Ludwig Warynski Politikai Tisztképző Központban is. A néphadsereg ifjúkommunistáinak képviselőit Varsóban fogadták a Honvédelmi Minisztérium politikai főcsoportfőnökségén, ahol összegezték a látogatás tapasztalatait. Forrai Péter A NÉPHADSEREG HALOTTJA Lászlófi István nyugállományú alezredes 1926-1984 Lászlófi István nyugállományú alezredes hosszú ideig tartó betegség után, szívinfarktus következtében elhunyt. Lászlófi elvtárs az újjászerveződő magyar légierő egyik alapító tagja volt. 1948-ban a Ganz gyár lakatosaként vonult be a Magyar Néphadseregbe, majd a légierő különböző egységeinél felelősségteljes beosztásokban teljesített szolgálatot. Kényszerű nyugdíjazása előtt hosszabb ideig volt egység törzsfőnök, majdgazdag tapasztalatait a Killián György Repülő Műszaki Főiskola általános katonai tanszékvezetőjeként a tisztképzés területén kamatoztatta. Színvonalas, példamutató szolgálatáért számos elismerésben részesült. Lászlófi István nyugállományú alezredest - egész élettevékenysége elismeréseként - a Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke a néphadsereg halottjává minősítette. Emlékét kegyelettel megőrizzük!