Néphadsereg, 1985. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 1. szám

Vezetőség­választás előtt A pártalapszervezetek beszámoló­s taggyűlésein a párttagság nagy felelős­ségérzettel, politikai érettséggel foglal­ta össze az elmúlt évek munkájának tapasztalatait, gondosan mérlegre téve a pártmunkában elért eredményeket és a gondokat. Itt választották meg a párt­vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések tisztségviselőit is. Az alapszervezetek kommunistái a jelölő bizottságokba tapasztalt, a moz­galmi munkában jártas párttagokat választottak. A jelölő bizottság tagjai­nak korábbi ismeretei viszont nem eredményezhetik azt, hogy tevékenysé­gük rutinszerű, mechanikus legyen. Felkészítésükre mindenütt az új köve­telmények szellemében került sor. En­nek során felhívták a figyelmüket, hogy folytassanak érdemi beszélgetése­ket a párttagokkal. Ismerniük kell pél­dául a tervezett kádermozgásokat, de gondolniuk kell arra is, hogy egészsé­gileg milyen az adott jelölt állapota, képes lesz-e a pártmunka feladataival megbirkózni az újabb ötéves időszak­ban. Mindezek olyan sajátos körülmé­nyek, melyek néha döntően befolyásol­hatják az érdemi jelöléseket. Felelős munkájuk során a jelölő bi­zottságok helyesen járnak el akkor, ha figyelembe veszik az alapszervezet tag­ságának állománycsoport, kor vagy mozgalmi tapasztalat szerinti összetéte­lét is. Furcsán hatna például, hogy amikor egy alapszervezet tagjainak többsége polgári alkalmazott vagy nő­dolgozó, és a vezetőségbe a körükből mégsem hangzana el javaslat a taggyű­lésen. Az is előfordulhat, hogy a ráter­mettség, az alkalmasság megítélésekor — éppen a célszerű összetétel miatt — a képviselet javára kell billenteni a mérleg nyelvét és a javaslattétel nor­máit ennek érdekében kell alakítani. Nem szükséges mindenáron arra tö­rekedni, hogy minél több új javaslat hangozzon el akkor, ha az eddigi párt­vezetőség tagjai élvezik a tagság bizal­mát és tartalmas, lelkiismeretes mun­kájuk továbbra is garanciája az alap­szervezet hatékony működéséhez. Nagy politikai érzékenységgel és tapintattal kell beszélgetni azokkal a kommunis­tákkal, akik valamilyen oknál fogva megválnak a pártalapszervezetben ed­dig betöltött vezető funkciójuktól, le­hetőség szerint kitérve arra is, hogy a jövőben milyen területen végezzenek pártmunkát. A jelölő bizottság munkájában fon­tos szerepe van az ésszerű munkameg­osztásnak. Alapkövetelmény, hogy az alapszervezet egyetlen kommunistája sem maradhat ki a beszélgetésekből. Még megalapozottabb lehet a jelölő bi­zottság munkája, ha működésének idő­szakában figyelmet fordít a pártalap­­szervezetet körülvevő tágabb közösség, a pártonkívüliek, a KISZ- és szakszer­vezeti tagok véleményére is. A bizottság munkájának felelős moz­zanata a beszélgetések lefolytatását kö­vetően az összegyűjtött vélemények, ta­pasztalatok összegzése. Arra kell töre­kedni, hogy a jelölő bizottság által ki­alakított személyi javaslatok — mind a párttitkárra, mind a vezetőségi ta­gokra, küldöttekre — a lehető legna­gyobb objektivitással tükrözzék az alapszervezet tagságának véleményét. A jelölő bizottság munkájában részt venni fontos pártmegbízatás. Tevé­kenységük a párt­lét demokratizmusá­nak lényeges eleme. Munkájukkal nagymértékben hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy az elkövetkező öt esztendő során a pártmunka követelményeinek és a párttagság elvárásainak legjobban megfelelő pártvezetőségek tevékeny­kedjenek. G. F. Kegyelettel őrizzük Usztyinov marsall emlékét N­éphadseregünk személyi állományát mé­lyen megrendítette a hír, hogy Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, a Szovjetunió marsall­­ja, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere — aki 1984. október 30-án töltötte be 76. élet­évét — eltávozott az élők sorából. A kiemelkedő államférfi életútja elválaszt­hatatlanul egybefonódott a testvéri szovjet nép és forradalmi pártjának küzdelmeivel, a világ első szocialista országának építésével, hősi oltalmazásával a világtörténelem leg­ádázabb vérzivatarában. Személye elválaszt­hatatlan a Szovjet Hadsereg és Haditengeré­szeti Flotta korábbi és legújabb kori építésé­től, fejlesztésétől. Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvtárs 1908- ban Szamara — a mostani Kujbisev — váro­sában munkáscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. A forradalmi eszmék már kora ifjúsága idején magukkal ragadták. 19 esz­tendős volt, amikor 1927-ben belépett a kom­munista pártba. Ugyanebben az évben végezt­­e el a műszaki szakiskolát, s ettől kezdve igazi kommunistaként állt helyt minden reá bízott poszton. A­­Leningrádi Katonai Műsza­ki Főiskolán szerzett diplomával 1934-től mérnökként a Hajótüzérségi Tudományos Ku­tatóintézetben dolgozott. Később főtervező-helyettes, majd a jelentős nagyüzem, a „Bol­sevik” gyár igazgatója lett. A Nagy Honvédő Háború emberpróbáló éveiben, amikor a szovjet nép élethalálharcát vívta a fasiszta hitleri hordákkal, a fegyver­zeti népbiztos rendkívül felelős posztját töl­tötte be. 1944-ben hadmérnök vezérezredessé nevezték ki. A háború utáni években fegyver­zeti, majd honvédelmi ipari miniszter volt 1957-ig. Közel 10 évig tevékenykedett a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese­ként, majd első elnökhelyettes lett. Dmitrij Usztyinov elvtársat 1952-ben vá­lasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává. 1965-ben az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára lett. 1976-ban beválasztották az SZKP KB Politikai Bizott­ságába. Még ebben az év­ben a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé és hadseregtábor­nokká, majd a Szovjetunió marcalijává ne­vezték ki. Á­llamférfiként és katonai vezetőként siker , koronázta odaadó munkáját, mellyel azon fáradozott, hogy a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta harcosai szilárdan oltalmazzák hazájukat, a szocialista vívmá­nyokat, szocialista közösségünk népeinek bé­kés alkotó munkáját. Elévülhetetlen érdeme­ket szerzett a szovjet fegyveres erők és a Varsói Szerződés tagországainak testvérhad­seregei közötti fegyverbarátság elmélyítésé­ben. (Kitüntetései között van a Magyar Nép­köztársaság rubinokkal ékesített két Zászló rendje, melyeket az Elnöki Tanács 70-ik , 75-ik születésnapjára adományozott. Dmitrij Usztyinov elvtárs mindig szíveset látott vendég volt hazánkban is. Párt-, állam és katonai vezetőink, néphadseregünk tagja üzemi dolgozók, termelőszövetkezeti parasz­tok egyaránt találkozhattak vele. Hamar meg­találta a közös hangot a magas rangú katona­­parancsnokokkal, gyárigazgatóval, honvéddel, munkással éppúgy, mint az egykor a forrada­lom oldalán harcoló magyar internacionalis­tával, vagy az őt köszöntő úttörővel. Ezeket a röpke órákat, perceket nem tartja számon a történetírás, de az emberek szívében kitö­rölhetetlen emlékként élnek tovább ... A fájdalom, a bánat nehéz óráiban néphad­seregünk személyi állománya is osztozott a szovjet nép, szovjet fegyverbarátaink gyá­szában. Táviratok, levelek, a fegyverbarátok­nál tett részvétlátogatások sora erősítette meg, hogy Dmitrij Fjodorovics Usztyinov marsall, a kiemelkedő államférfi, az interna­cionalista katonai vezető emlékét kegyelettel megőrizzük. Végső búcsú Usztyinov elvtárstól. A ravatalnál Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter Részvétlátogatás a szovjet nagykövetségen Oláh István vezérezredessel, honvédelmi miniszterrel az élen néphadseregünk katonai vezetői részvétlátogatást tettek a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Dmitrij Usztyinov elvtárs elhunyta alkalmából együttérzésüket fejezték ki a szovjet néppel és fegyveres erőinek katonáival. A látogatóknak Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete köszönte meg a kegyeletes meg­emlékezést. Kan méltatja Usztyinov elvtársnak a Nagy Honvédő Háborúban szerzett kimagasló érde­meit, majd kiemeli: úgy őrizzük meg őt em­lékezetünkben, mint az internacionalizmus eszméitől áthatott vezetőt, a szocialista test­vérországok összehangolt védelmi erőfeszíté­seinek fáradhatatlan harcosát. „Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvtársban olyan igaz barátot veszítettünk el, aki min­denkor önzetlenül, baráti, testvéri érzésekkel segítette hazánk, a Magyar Népköztársaság honvédelmét, fegyveres erői, a Magyar Nép­hadsereg erősítését, fejlesztését” — emeli ki a távirat. A honvédelmi miniszter részvéttávirata Oláh István vezérezredes, a Magyar Nép­­köztársaság honvédelmi minisztere Dmitrij Usztyinov elvtárs elhunyta alkalmából — néphadseregünk egész személyi állománya és a maga nevében — táviratban fejezte ki rész­vétét Szergej Leonyidovics Szokolovnak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének. A távirat egyebek között hangsúlyozza: „Usztyinov elvtárs személyében a testvéri szovjet nép olyan kiemelkedő politikai szemé­lyiségét gyászoljuk, aki egész életét a szocia­lizmus, a kommunizmus ügyének, a szovjet hatalom, a szocialista vívmányok védelmének, a népek szabadságának, az elnyomott nemze­tek függetlenségéért folytatott rendíthetetlen osztályküzdelemnek szentelte.” A továbbiak­ Küldöttségünk a temetésen Dmitrij Usztyinovnak, a Szovjetunió marcalijának, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek temetésén — Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével — magyar küldöttség is részt vett. A delegáció tagja volt Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi állam­titkár és Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoportfőnök, mi­niszterhelyettes. A gyászszertartáson és a temetésen jelen volt a kül­döttséghez csatlakozó Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete.

Next