Néphadsereg, 1988. július-december (41. évfolyam, 27-53. szám)
1988-07-02 / 27. szám
JÓ HANGULATÚ MUNKAÉRTEKEZLET A Magyar Honvédelmi Szövetség június 25-én, szombaton tartotta első országos közgyűlését. A tanácskozáson az ország minden tájáról — csaknem háromszázezer klubtag képviseletében — összesereglett küldöttek, társadalmi aktivisták értékelték a szövetség munkáját, határoztak az elkövetkezendő időszak feladatairól. A közgyűlés munkájában részt vett VARGA PÉTER, az MSZMP KB osztályvezetője, KÁRPÁTI FERENC vezérezredes, honvédelmi miniszter, DR. MÓROCZ LAJOS altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, DOMONKOS LÁSZLÓ a KISZ KB titkára, CZINEGE LAJOS, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke, a tábornoki kar több tagja és a társ fegyveres erők és testületek képviselői is. eferátumában Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára szólt arról, hogy erősíteni kell az MHSZ mozgalmi jellegét, demokratizmusát, javítani szükséges a honvédelmi nevelés színvonalát, s nagyobb részt kell vállalni a párt ifjúságpolitikájának megvalósításából. A főtitkár elmondta: az ifjúság életkori sajátosságaihoz jobban igazodva, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a differenciált honvédelmi nevelésre. Az MHSZ ezentúl ajánlani fogja a fegyveres erőknek azokat a fiatalokat, akiket alkalmasnak tart rajparancsnoki feladatok ellátására. Kéri vezérőrnagy szólt arról is, hogy az ifjúsági szervekkel szorosan együttműködve segítenünk kell a fiatalokat a sorkatonai szolgálatra való felkészülésben. — Be kell bizonyítani — mondotta —, hogy a katonai szolgálat becsületes ellátása állampolgári kötelezettség. A szocializmus építésétől a szocializmus védelme elválaszthatatlan. Az MHSZ az országban az egyik legnagyobb gépkocsivezető-képző szervezet. A néphadsereg gépjármű-vezetőinek többsége az MHSZ-nél tanult, ezért a szövetségnek ebben a munkában is nagy a felelőssége. Tovább folyik a repülők tavaly bevezetett képzése. Eszerint már a középiskola első osztályaiba járók megismerkedhetnek a vitorlázórepüléssel, s két év után a motorosrepüléssel is. 1969-ben felülvizsgálják az élsport követelményrendszerét, s csak azokat a versenyzőket támogatják, akik a világ élvonalába tartoznak. Végezetül Kéri vezérőrnagy a beterjesztett új alapszabály jelentőségéről szólt. A beszámolót követő vitában az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese, dr. Aján Tamás méltatta az MHSZ-nek az élsportban, a magyar sportmozgalomban betöltött szereptét. A legnagyobb érdeklődéssel a küldöttek az ebéd utáni első hozzászólót figyelték. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter köszöntötte a résztvevőket a Központi Bizottság és a kormány nevében, majd felidézte a negyvenéves szövetség történetét, megalakulásának A megújuló körülményeit. A miniszter kiemelte, erősíteni kell a szövetség társadalmi, mozgalmi jellegét. — Egyesek felvetik — emelte ki beszéde következő részében a honvédelmi miniszter —, indokolt-e ennyit költeni a honvédelemre? A vitában pedig többen kérdezték, miért nem tud a minisztérium mindehhez elegendő anyagi támogatást nyújtani. Ami nem közvetlenül honvédelmi érdek, arra a szakosztályoknak maguknak kell pénzt keresniük. De természetesen mi a jövőben is hozzájárulunk a honvédelmi szövetség működéséhez a honvédelem költségvetéséből. A vitában összesen tizenheten szólaltak fel, majd a közgyűlés elfogadta a főtitkári beszámolót, a határozati javaslatokat, az MHSZ új alapszabályát, s megválasztotta az országos vezetőséget, a végrehajtó tanácsot és a tisztségviselőket. Főtitkárrá egyhangúlag Kéri György vezérőrnagyot választották. Az országos közgyűlés küldöttei Kondics Balázs, az MHSZ egyik celldömölki klubjának titkára indítványára jegyzőkönyvbe foglalták a tanácskozás résztvevőinek tiltakozását a romániai településrendezési tervek ellen. Amint arról előző lapszámunkban beszámoltunk, az elmúlt héten szovjet katonai küldöttség tett hivatalos, baráti látogatást hazánkban Pjotr Lusev hadseregtábornoknak, a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyettesének vezetésével. A vendégeket itt-tartózkodásuk során fogadta Fejti György, az MSZMP KB titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter is. Megragadva a magyarországi program nyújtotta alkalmat, Vass István, lapunk rovatvezető helyettese interjút kért Pjotr Lusev hadseregtábornoktól. " Milyen várakozással tekint a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta személyi állománya az SZKP XIX. országos értekezlete elé? — .A Szovjetunióban kifejezetten nagy érdeklődés előzte meg az országos pártértekezletet. Ez gondolom természetes állapot, hiszen a konferencián a szocializmus építésének alapvető kérdéseit és társadalmunk további fejlődésének aktuális feladatait tekintik át. Mint valamennyi szovjet állampolgár, úgy a fegyveres erők tagjai is nagy reményeket fűznek az országos pártértekezlethez. Ez abból fakad, hogy a hadseregnek és a népnek egy a sorsa, egy a törekvése. Végül is a Szovjetunióban most lezajló forradalmi folyamatok célja a szocializmus lenini jellegének és egy olyan társadalomnak az újjászületése, amelyben hatalmas lehetőségei vannak a kezdeményező, alkotó embereknek, akik személyesen is felelősnek érzik magukat az eseményekért. Az értekezlet alapvető feladata, hogy vizsgálja meg és elemezze a peresztrojka három évének tapasztalatait és eredményeit, tárja fel, hogy a pártmunkának és a társadalmi mozgásoknak milyen keretei alakultak ki, s hozzon konkrét határozatot az SZKP-nak, mint vezető politikai erőnek az ország forradalmi megújulása mai szakaszában betöltendő vezető szerepéről. Mi most azt várjuk az értekezlettől, hogy ezzel a munkával adjon lendületet a peresztrojkának. A katonai kollektívákban is, mint a társadalom minden szférájában, folyik a demokrácia szélesítésének a folyamata. Egy teljesen új erkölcsilélektani légkör alakul ki, amelyben a pozitív tendenciák érvényesülnek. Mindez lehetővé teszi a mélyben levő erők és tartalékok feltárását. Egyszóval a peresztrojka szelleme áthatotta a hadsereg és a flotta személyi állományát is. Az országos pártértekezlet téziseinek vitája során a fegyveres erők valamennyi haderőneme és fegyverneme kommunistáinak, komszomolistáinak képviselői aktívan támogatták a párt irányvonalát, a Központi Bizottságnak a tézisekben megfogalmazott programját, amely a peresztrojka következetes végrehajtását tűzte ki célul. A vitákban felszólalók őszintén közreadták véleményüket, síkra szálltak az ország védelmi képessége, valamint a katonai fegyelem, a szervezettség és a rend erősítése mellett. A társadalmi aktivitás a hadseregben és a flottánál a kiképzés hatékonyságáért, a harckészültség színvonalának emeléséért, a haza és a szocializmus vívmányainak védelméért kifejtett határozott cselekvésben nyilvánul meg. Katonáink megértették a párt által megfogalmazott követelményeket: a Szovjetunió védelmi képességének hatékonyságát alapvetően a minőségi mutatók javításával kell biztosítani, mind a hadsereg személyi állománya, mind a technika vonatkozásában. Véleménye szerint melyek a mai körülmények között a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok hadseregeinek feladatai? — A Varsói Szerződés már több, mint harminc évelétezik, és megbízhatóan szolgálja a tagállamok mindenoldalú együttműködésének fejlesztését. A szervezet garantálja a függetlenséget és a biztonságot, elősegíti a tagországok békés külpolitikai irányvonalának kidolgozását, egyez Békeézző törekvéseink egybeesnek Interjú PJOTR LUSEV hadseregtábornokkal, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettesével tetését és gyakorlati megvalósítását. Az új politikai gondolkodásmóddal szükségszerűen napirendre került a nemzetközi kapcsolatok gyökeres átrendezésének az igénye. Mindezt az SZKP KB a XIX. országos értekezletre kiadott téziseiben így fogalmazta meg: „A modern világ realitásának és az objektív tényezőknek a hatására módosult a háború és béke kérdésének megközelítése. Úgy tűnik, hogy az államok biztonságának garantálása a katonai erőviszony szférájából mindinkább áthelyeződik a politika, az egyetemes emberi erkölcs, a nemzetközi kötelezettség és jog szférájába !” Ebben a székemben fogalmazták meg az európai szocialista országok a Varsói Szerződés katonai doktrínáinak alapelveit tartalmazó dokumentumot is, amely szigorúan védelmi jellegű, és amely minden szempontból korunk legfontosabb politikai feladatának tekinti mind az atom, mind a hagyományos eszközökkel vívandó háború lehetőségének kizárását. A Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek tevékenysége ezeknek a védelmi doktrínáknak a tételeire épül. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai reális, konkrét lépéseket javasolnak a NATO-országoknak az európai hagyományos fegyverzetek és haderők csökkentésére, valamint az aszimmetriák megszüntetésére — a kölcsönösség alapján. Ezen tervek elfogadása és végrehajtása esetén meggyorsulna az összeurópai biztonság építésének ügye. Mi megtettük a javaslatainkat, most várjuk a Nyugat lépéseit. Tudomásul kell venni, hogy Európában ma még szemben áll egymással a legmodernebb harceszközökkel felszerelt két katonai csoportosítás, és ezzel együtt fennáll a háború veszélye is. A szocialista közösség országai ebben a kül- és katonapolitikai helyzetben kénytelenek minden szükséges lépést megtenni védelmi képességük olyan szinten tartása érdekében, amely kizárja az imperializmus katonai fölényét. A Varsói Szerződés fontos szerepet játszott és tölt be ma is az egyetemes béke és a szocialista országok biztonságának megőrzésében. — Hogyan értékeli küldöttségük magyarországi látogatását? — Mindenekelőtt szeretném kifejezni köszönetemet azért a lehetőségért, hogy a testvéri Magyarországra látogathattunk és azért a szívélyes, meleg fogadtatásért, amiben részesítettek minket. Nagyon elégedettek vagyunk a lezajlott tárgyalásokkal, az MSZMP Központi Bizottságának székházában és a Honvédelmi Minisztériumban folytatott megbeszélésekkel. Örömünkre szolgál, hogy megismerkedhettünk katona és dolgozó kollektívákkal, és az önök csodálatos országának nevezetességeivel. Mély meggyőződésem, hogy a személyes kapcsolatok és találkozások, az őszinte, nyílt véleménycserék az élet bármely területéről és kérdéséről, a kölcsönös megítélésnek és együttműködésnek fontos tényezői. Ezek a találkozások megkönnyítik egymás jobb megismerését, a cselekvés közös irányvonalának kialakítását. Jó tudni, hogy törekvéseink egybeesnek. Az önöknél töltött néhány nap sok tapasztalatot adott nekünk. Világosan megértettük, hogy a magyar népnek — az MSZMP vezetésével — határozott elképzelése van a jövőt illetően, rendelkezik az ország társadalmi és gazdasági kibontakozásának konkrét programjával. Kívánom a magyar elvtársaknak, a testvéri magyar népnek, a Magyar Néphadsereg személyi állományának, hogy minél nagyobb sikereket érjenek el az MSZMP országos értekezlete határozatainak teljesítésében, a szocializmus vívmányainak és a szocialista közösség békéjének együttes védelmében. Két gyors nyilatkozat A tanácskozás szünetében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter interjút adott lapunknak. — Miniszter elvtárs! Mai hozzászólásában szólt arról, változnia kell a honvédelmi szövetségnek is. Mint a honvédelmi tárca vezetője, hogyan képzel el egy ideális MHSZ-t? — A szövetség mozgalmi-társadalmi jellegét kell erősíteni, hiszen céljait ez a szervezet sem tudja egyedül elérni. Ezért szorosan együtt kell működnie a különféle társadalmi, állami, gazdasági szervekkel. Különösen fontos az együttműködés a KISZ- szel. Csak úgy érhet el sikereket az MHSZ, ha együtt tud dolgozni másokkal. — A honvédelem érdekei szempontjából mit tart a leglényegesebbnek az MHSZ munkájában? — Egyrészt a hazafiashonvédelmi nevelést. Azt nem várjuk, hogy a fiatalok tapsoljanak, hogy másfél évre el kell menniük katonának, hiszen mindenki tudja: a katonai szolgálat komoly kötelezettségekkel jár, terheket jelent. Akár annak a fiatalnak, aki a tanulmányait szakítja félbe, akár annak, akinek a pályakezdés, az otthonteremtés közepette érkezik a behívója. Ez mind áldozat a társadalom, az ország, a nép érdekében. Ezt kell megértetni a fiatalokkal. Ebben a szövetség sokat segít nekünk. Másrészt MHSZ- képzés nélkül nehezen tudnánk boldogulni, hiszen például a repülőgépvezető felkészítése nem akkor kezdődik, amikor behívják, hanem sokkal korábban. Elkezdi a fiatal a modellezéssel, a vitorlázórepüléssel és a hadseregben lesz helikoptervezető vagy vadászrepülő. A másik kérdés a gépjárművezetők oktatása. Azon kellene most gondolkodnunk, hogy jóval korábban tanuljanak meg a fiatalok vezetni, így gyakorlottabb vezetők kerülnek a hadseregbe... — mondotta többek között. * A választás után kértük beszélgetésre Kéri György vezérőrnagyot, a szervezet régi-új főtitkárát. — Ön mostanáig egy szervezet kinevezett első számú vezetője volt. Néhány perce pedig egy kollektív testület választott irányítója. Mi változik ettől a szervezet és az Ön életében? — Pályafutásom alatt már többször tevékenykedtem választott vezetőként, az ifjúsági mozgalomban. Tehát, hogy választott vezető lettem, nem szokatlan. Az, hogy valaki kinevezett vagy választott vezető-e, számomra nem jelent minőségi különbséget. Alanyi azonban bizonyos, hogy a munka tervezésénél, szervezésénél, a napirendek kiválasztásánál ezentúl jobban figyelembe kell venni, hogy most választott testület irányít. — A mai vitából mit emelne ki? Mit tart a legfontosabbnak? — Konstruktív és kritikus vélemények hangzottak el a jobbítás szándékával. Igazi munkaértekezlet, jó hangulatú, hasznos tanácskozás volt. DÉSI JÁNOS MTI fotó—BARICZ IMRE felvétele