Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)

1989-07-07 / 27. szám

Ülésezett a Néphadseregi Pártbizottság A honvédelem ügyének is szüksége Az MSZMP Néphadseregi Bizott­ságának június 30-i ülésén öt té­mából álló gazdag napirendet ter­jesztett elő az elnöklő Bracsok Ist­ván vezérőrnagy, a pártbizottság titkára. A témák időszerűsége és fontossága nemcsak az előterjeszté­sek, tájékoztatók, határozati javas­latok tartalmasságában nyilvánult meg, hanem a kérdések, vélemé­nyek, hozzászólások, javaslatok nagy számában, esetenként szenve­délyességében is kifejeződött. A testület tagjai elsőként tájé­koztatót hallgattak meg a Központi Bizottság június 23—24-i üléséről. Krasznai Lajos vezérőrnagy, politi­kai főcsoportfőnök, a­­KB tagja a „szemtanú” hitelességével adta köz­re a történteket, az elhangzottakat. S ahogy a KB-ülésen jellemző volt, hogy az előadók, felszólalók a testületi állásfoglalás mellett saját véleményüket is kifejtették, Krasz­nai vezérőrnagy is gyakran hasz­nálta az „úgy vélem”, az „úgy ér­telmezem” mondatkezdést. A min­den lényeges témára kitérő tájé­koztató után a kérdésekre is kime­rítő választ adott. A hozzászólók sorában Sipos Géza ezredes, azokat a gondolatait szedte csokorba és adta közre, hogy neki mint párttagnak és mint agitációs és propaganda-csoportfőnöknek „mit üzent” a párt vezetése, s ab­ból milyen személyes és közös párt- és propagandafeladatok szár­maznak ... Szabó Gábor hadnagy arról szólt, hogy az MSZMP alap­szervezeteinek, tagjainak aktívak­nak kell lenniük a politikai küzdő­téren, s jó példaként a kecskeméti reformkörök aktivitását említette, de elmondta azokat az eseteket is, amikor az MSZMP hibáit kihasz­nálva az alternatív szervezetek „győztek” .. . Papp Dezső vezérőr­nagy javasolta, hogy a pártbizott­ság juttasson el állásfoglalást a párt vezetéséhez. A pártkongresszus előkészítésé­ből, a néphadseregi pártértekezlet összehívásából adódó feladatok ha­tározattervezetéhez Györgyi Béla altábornagy, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli előterjesztést. Elmondta, hogy a néphadsereg párttagságának egyetértésével is ta­lálkozott a Központi Bizottság azon döntése, amely 1989. október 7-ére összehívta az MSZMP kong­resszusát. A helyeslés, az igenlés több forrásból táplálkozik. A nép­hadsereg kommunistái is érzékelik, mindennapi tevékenységükben ta­pasztalják, átélik a jelenlegi poli­tikai és gazdasági folyamatok — a válság és a kiútkeresés — egyidejű jelentkezését. A kérdések, kételyek együtt bukkannak fel a bizonytalan­sággal, a bizalmatlansággal, eseten­ként az elvi alapot nélkülöző kriti­kákkal, a passzivitással. A párt széles tömegeiben zavar, megha­­sonlottság van. Jelentős az önbiza­lomvesztés. A múlt kritikai átte­kintése, a helyesnek tartott és tu­dott elvek, gyakorlati lépések újra­értékelése gyakran megingat, eddig vallott saját nézeteink feladására késztet, melynek egyenes következ­ménye, hogy napjaink vitáiban eléggé elbizonytalanodva, magabiz­tosság nélkül veszünk részt. Ettől nem mentes az egyes párttag és a párt egésze sem. Ugyanakkor köz­vetlenül előttünk áll a választás — egy szabad, demokratikus, a plu­ralizmus körülményeit tükröző, több párt részvételével lezajló vá­lasztás. — Ez a társadalmi-politikai hely­zet komoly kihívás elé állított ben­nünket — hangsúlyozta Györgyi altábornagy. — A társadalmi fejlő­dés irányát hosszabb időre megha­tározó lesz, hogy a sorra kerülő vá­lasztásokon sikerül-e megnyerni a párt tagságát és az ország felelő­sen gondolkodó állampolgárait egy új felfogású , a jogállamiságot, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaságot, a többpártrendszerre épülő parlamen­táris demokráciát is magába fogla­ló­­ szocializmus számára. Az MSZMP célja csak az lehet, hogy a legerősebb, a legnagyobb tömegtámogatást élvező pártként ke­rüljön ki a politikai küzdelmekből, és ennek alapján egy szilárd parla­menti többséggel rendelkező koalí­ciós kormány gerincét és fő erejét képezze. Tekintve, hogy jelenleg az MSZMP-n kívül más, valóban kor­mányzóképes politikai párt, erő nincs, a választások megnyerése nem pusztán pártpolitikai érdek, hanem a politikai, társadalmi stabi­litás fenntartásának nélkülözhetet­len előfeltétele is. Nyilvánvaló, hogy a sikeres vá­lasztási küzdelem érdekében elő­ször a párton belül kell az alap­kérdésekben egyetértésre jutni. Ez a folyamat a Központi Bizottság június 23—24-i ülésén­­lendületet vett, de kiérlelt állapotra — a párt egésze véleményének megjelenítése után — a kongresszuson számítha­tunk. Ezért is indokolt a párt prog­ramnyilatkozatának és, ha szüksé­ges, a konkrét választási program­nak a megalkotása közös munká­val, ezért támogatható új szerve­zeti szabályzat, a teljesen megúju­ló, baloldali szocialista reformpárt alaptörvényének elfogadása. Nyil­vánvaló szükséglet a változó poli­tikát hitelesen alakító és megvaló­sító, ugyanakkor a párt bázisa által elfogadottabb és ellenőrzöttebb ve­zetők megválasztása, delegálása is. Ebben a munkafolyamatban ki kell használnunk a pártélet helyi eseményeit is, megalapozva a párt akcióképességének megújulását és erősödését. Ezeknek a feladatoknak nagy fe­lelősséggel és higgadtsággal, elvsze­rűséggel történő elvégzése adhat hiteles választ a párt tagságát, a választópolgárokat foglalkoztató kérdésekre, ez bizonyíthatja azt, hogy az MSZMP-nek van mind hosszú távú, mind rövid távú el­gondolása, össznemzeti programja a társadalmi-gazdasági válság keze­lésére, hazánk fejlődésének kulcs­kérdéseire. A küldöttek felelőssége Az összehívott kongresszus valódi munkaértekezlet kíván lenni — ezt több fórumon és formában kifeje­zésre jutatták. Ebből következően növekszik a küldöttek szerepe és felelőssége. A demokratizálódási folyamat elválaszthatatlan attól a követelménytől, amely szerint olyan küldöttekre van szükség, akik egy­aránt készek és képesek a párt egé­sze és az őket megválasztó pártta­gok véleményét, érdekeit megfele­lően kifejezésre juttatni, akik hoz­zá tudnak járulni a kongresszus alkotó tevékenységéhez. A kong­resszusi dokumentumok — az előző tanácskozásokon megszabottaktól eltérően — nem véglegesen kimun­kált okmányok lesznek. Ez a tény a küldöttek számára kettős felada­tot jelent majd. Egyrészt tisztában kell lenniük az ő­ket küldő párt­tagság elképzeléseivel, várakozásá­val és igényével, s ezt méltókép­pen képviselniük is kell. Másrészt jól tájékozottan el kell igazodniuk a lehetőségek és a szükségletek, a reális és irreális várakozások, a politikailag helyes és helytelen irányba mutató lépések között. A néphadseregből is olyan kül­döttekre van szükség, akik készek és képesek politikai elképzelésüket meghirdetni, azzal nyíltan kiállni, annak érdekében aktívan vitázni, érvelni. Küldötteinknek érdemben kell véleményt formálniuk az or­szág jelene és jövője kérdéseiben, a párt fejlesztése, választási program­ja elképzeléseiben, ugyanakkor ér­demben kell kifejezésre juttatniuk a fegyveres erők­ párttagjainak vé­leményét, valamint elképzeléseiket a jövőről. A pártbizottság első titkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kongresszusi fel­készülés során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Magyar Néphad­sereg tagjai vagyunk, nem feled­hetjük az ebből fakadó követelmé­nyeket. Néphadseregünk, a hivatá­sos katonák az MSZMP vezetésé­vel, gondoskodásával váltak a szo­cializmus elkötelezettjeivé. A társa­dalmi-politikai modellváltás, a re­form békés megvalósítása feltéte­lezi a hadsereg és — súlya miatt külön kiemelkedően — a párttag­ság politikai egységét, a szélsőséges nézetektől való elzárkózást, elha­tárolódást, valamint annak mara­déktalan érvényesítését, hogy poli­tikai problémákat csak politikai eszközökkel szabad megoldani. A hadseregnek, a honvédelem ügyének is szüksége van reformra. Csak ez teremthet olyan közálla­potot, amelyben felértékelődik a hon védelme iránti társadalmi és egyéni felelősség, amikor újra népi, nemzeti célja, értelme és megbe­csültsége van a szolgálatnak. Szük­ségleteinket csak a társadalom be­határolt lehetőségeinek elfogadásá­val és belső reformjaink követke­zetes megvalósításával tudjuk érvé­nyesíteni. — Mi az MSZMP-t tart­juk olyan politikai erőnek, amely feladatainkhoz a megalapozott biz­tonságpolitikai koncepciót és a sok­oldalú támogatást biztosítani tudja és akarja is — hangsúlyozta a pártbizottság első titkára. A továbbiakban arról szólt, hogy a pártbizottság a kongresszusi fel­készülés folyamatába illesztve ösz­­szehívja a néphadseregi pártérte­kezletet 1989. szeptember 16-ára. A Központi Bizottságnak a kongresz­­szus összehívásáról és előkészítésé­nek rendjéről nyilvánosságra hozott határozata tág lehetőségeket és szinte teljes önállóságot biztosít az alkalmazandó módszerek megvá­lasztásában. A néphadseregi párt­­bizottság is csak azt a követel­ményt hangsúlyozza, hogy a párt­bizottságok bármely módszert vá­lasztják is, az biztosítsa a követke­ző alapelvek érvényesülését: min­den párttag a küldöttjére javaslatot tehessen, illetve jelölhető legyen; minden egyes kommunista közvet­lenül vagy küldötte útján részt ve­hessen kongresszusi küldöttje meg­választásában; a párttagság előze­tesen megismerhesse a küldöttjelöl­teket és azok nézeteit, hogy jól választhasson, a párton belüli nyilvánosan működő platformok támogatásuknak megfelelő képvise­lethez jussanak. Györgyi altábor­nagy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a küldöttválasztás helyi mód­szerei kiválasztásánál nem lehet eltekinteni a hadseregbeli sajátos­ságoktól, a párt szervezeti szétta­goltságától. A néphadseregi pártbi­zottság nevében közreadott néhány — a területi pártszerveknél kiala­kított — módszert, amit adaptálás­ra érdemesnek tartanak. Ezek sorá­ban megemlítette a küldöttválasz­tást pártszavazással; pártértekezle­ten — küldöttgyűlésen, összevont taggyűlésen —; többlépcsős pártér­­tekezleti rendszerben; alapszervezeti jelöltállítással. — Felelősségteljes munkát kez­dünk meg az MSZMP kongresszu­sára való felkészüléssel — mondta befejezésül Györgyi altábornagy. — A társadalom és a párttagság elvá­rásainak akkor tudunk megfelelni, ha a kongresszusra való felkészülés során küldötteink előremutató, hi­teles válaszokat találnak jelenünk és jövőnk fő kérdéseire, ha — amennyiben szükséges — értelmes kompromisszumokkal is megszilár­dul pártunk egysége, növekszik ak­cióképessége, és így a demokrati­kus szocializmus érvényesítésének szilárd reményében vehetünk majd részt a további politikai küzdel­mekben. A következő napirendi téma is a hadsereg jelenéhez igazodott. A néphadseregi pártbizottság arról terjesztett elő állásfoglalást, hogy a pártszerveknek és -szervezetek­nek milyen feladataik vannak a néphadseregben működő ifjúsági szervezettel való együttműködés­ben. A szóbeli előterjesztést ezúttal Bracsok István vezérőrnagy, a pártbizottság titkára tette meg. — A társadalomban és a hadse­regben egyaránt a dinamikus vál­tozások időszakát éljük. Nap mint nap olyan új összefüggések, érde­kek és igények kerülnek felszínre, amelyek rövid ideje még meg sem fordultak a gondolatainkban. Mai napirendünk tartalma is többször változott, formálódott a jelenlegi előterjesztésig. A tervezés idősza­kában az országos pártértekezlet állásfoglalása szellemében az volt az elképzelés, hogy a KISZ párt­irányítását igazítjuk a megválto­zott körülményekhez. Ez annál is inkább időszerűnek látszott, mert ez a kérdés 1979-ben szerepelt utoljára napirenden — mondta be­vezetőül Bracsok vezérőrnagy. A KISZ néphadseregben működő szervei és szervezetei — mint a katonaifjúságot átfogó egyetlen po­litikai tömegszervezet — nagy erő­feszítések árán, de megfelelően vé­gezte munkáját, alapvetően meg­valósította politikai célkitűzéseit, valamint a szolgálatot teljesítő és dolgozó fiatalok képviseletét. Mű­ködését a hadseregben végbemenő változásokhoz igazította, általában megtartotta és esetenként erősítette befolyását a csapatok, intézetek életében. A KISZ néphadseregi szervezetei — a párt- és politikai szervekkel, a parancsnokokkal együtt dolgozva — számottevő eredményeket értek el a fiatalok politikai, világnézeti nevelésében, az alaprendeltetést, a kiképzést, a harckészültséget segí­tő munkában. Több saját akciót kezdeményeztek a durvaságok, a nemkívánatos jelenségek megelőzé­séért és visszaszorításáért, a kör­nyezet védelméért és fejlesztéséért. A mozgalmi munka több új for­májának alkalmazásával fejlődött a szabadidő tartalmas megszervezése, a területi szervekkel, az iskolákkal közösen végzett honvédelmi neve­lőmunka. Nagy erőfeszítéseket tet­tek a differenciáltabb rétegmunka megvalósítására. Az eredmények mellett kiütköz­tek a hadseregbeli ifjúsági mozga­lom gyengeségei is. Elsősorban az, hogy a megújulási törekvések szá­mos helyen nem jelentek meg a gyakorlati tevékenységben, ez a KISZ belső ügye maradt. A szerve­zeti élet rendszeressége ugyan ja­vult, de tartalmában, színvonalá­ban nem mindig felelt meg a tag­ság elvárásainak. A Néphadseregi Párt­ végrehajtó­bizottság több esetben foglalkozott a KISZ-szervezetek életét, műkö­dését, a katonaifjúságot átfogóan érintő témákkal. Az ifjúsági állan­dó bizottság témavizsgálatokkal, ajánlásokkal segítette a tartalmi, módszerbeli tapasztalatok széles körű hasznosítását és elterjesztését. A pártszervek és -szervezetek álta­lában kellő figyelmet fordítottak a KISZ-kongresszusi határozatok nép­hadseregi megvalósításának elősegí­tésére, megfogalmazták a helyi tar­talmi célkitűzéseket, a párt- és KISZ-szervezeti feladatokat. Az alapjaiban eredményes tevé­kenységben azonban jelentős szín­vonalbeli különbségek alakultak ki, és a kívánatos hatást kevés helyen sikerült elérni. A pártszervek mun­kájának hatékonyságát mérsékelte, hogy sok helyen nem tudtak elő- Krasznai Lajos vezérőrnagy Györgyi Béla altábornagy Bracsok István vezérőrnagy Dr. Szabó Egon vezérőrnagy Kovács István vezérőrnagy NÉPHADSEREG. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. FS.ieri«»zt6: SOMFAI PÉTER. RsiarfcesitSke­­r TSZAKÁLY GÁBOR és TÓTH GYULA. Tara««­ és képszerkasitSk: SEPLER BÉLA és RASZTIG SÁNDOR. SzarkasztSség: Bp. Vill., KarapMl­ut »/». Talajon: 331-170. Postacím: Bp., Pf. 2*. 144«. Falai«. Opdó: Zrínyi Kólónál Könyv- és Lapkiadó: Németh M. László Igaz­gató. Készült a Zrínyi Nyomdában. Magjelenési törzsszám: «».2313/2744-22. Felelős »azaz«: Grosselly István vezérigazgató. Tar­t!?."”"’“"? PD“"hivatalokban, hirlapkézbasitőknél, a posta Hirlapozlatelban, a Hirlap-előfizetési és Lapallá- . n,.*.- , "■ ,#/*- 1,00 “ közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 21S-»4 142 pénzfor­galmi jelzószámra. Előfizetési díj egy hónapra: 1« Ft, negyedévre: 41 Ft, fél évre: 94 Ft, egy évre: 1»2 Ft. Indás 25 454 - ISSN 0230-1173 NÉPHADSEREG

Next