Néphadsereg, 1989. július-szeptember (42. évfolyam, 27-38. szám)
1989-07-07 / 27. szám
Ülésezett a Néphadseregi Pártbizottság A honvédelem ügyének is szüksége Az MSZMP Néphadseregi Bizottságának június 30-i ülésén öt témából álló gazdag napirendet terjesztett elő az elnöklő Bracsok István vezérőrnagy, a pártbizottság titkára. A témák időszerűsége és fontossága nemcsak az előterjesztések, tájékoztatók, határozati javaslatok tartalmasságában nyilvánult meg, hanem a kérdések, vélemények, hozzászólások, javaslatok nagy számában, esetenként szenvedélyességében is kifejeződött. A testület tagjai elsőként tájékoztatót hallgattak meg a Központi Bizottság június 23—24-i üléséről. Krasznai Lajos vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, aKB tagja a „szemtanú” hitelességével adta közre a történteket, az elhangzottakat. S ahogy a KB-ülésen jellemző volt, hogy az előadók, felszólalók a testületi állásfoglalás mellett saját véleményüket is kifejtették, Krasznai vezérőrnagy is gyakran használta az „úgy vélem”, az „úgy értelmezem” mondatkezdést. A minden lényeges témára kitérő tájékoztató után a kérdésekre is kimerítő választ adott. A hozzászólók sorában Sipos Géza ezredes, azokat a gondolatait szedte csokorba és adta közre, hogy neki mint párttagnak és mint agitációs és propaganda-csoportfőnöknek „mit üzent” a párt vezetése, s abból milyen személyes és közös párt- és propagandafeladatok származnak ... Szabó Gábor hadnagy arról szólt, hogy az MSZMP alapszervezeteinek, tagjainak aktívaknak kell lenniük a politikai küzdőtéren, s jó példaként a kecskeméti reformkörök aktivitását említette, de elmondta azokat az eseteket is, amikor az MSZMP hibáit kihasználva az alternatív szervezetek „győztek” .. . Papp Dezső vezérőrnagy javasolta, hogy a pártbizottság juttasson el állásfoglalást a párt vezetéséhez. A pártkongresszus előkészítéséből, a néphadseregi pártértekezlet összehívásából adódó feladatok határozattervezetéhez Györgyi Béla altábornagy, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli előterjesztést. Elmondta, hogy a néphadsereg párttagságának egyetértésével is találkozott a Központi Bizottság azon döntése, amely 1989. október 7-ére összehívta az MSZMP kongresszusát. A helyeslés, az igenlés több forrásból táplálkozik. A néphadsereg kommunistái is érzékelik, mindennapi tevékenységükben tapasztalják, átélik a jelenlegi politikai és gazdasági folyamatok — a válság és a kiútkeresés — egyidejű jelentkezését. A kérdések, kételyek együtt bukkannak fel a bizonytalansággal, a bizalmatlansággal, esetenként az elvi alapot nélkülöző kritikákkal, a passzivitással. A párt széles tömegeiben zavar, meghasonlottság van. Jelentős az önbizalomvesztés. A múlt kritikai áttekintése, a helyesnek tartott és tudott elvek, gyakorlati lépések újraértékelése gyakran megingat, eddig vallott saját nézeteink feladására késztet, melynek egyenes következménye, hogy napjaink vitáiban eléggé elbizonytalanodva, magabiztosság nélkül veszünk részt. Ettől nem mentes az egyes párttag és a párt egésze sem. Ugyanakkor közvetlenül előttünk áll a választás — egy szabad, demokratikus, a pluralizmus körülményeit tükröző, több párt részvételével lezajló választás. — Ez a társadalmi-politikai helyzet komoly kihívás elé állított bennünket — hangsúlyozta Györgyi altábornagy. — A társadalmi fejlődés irányát hosszabb időre meghatározó lesz, hogy a sorra kerülő választásokon sikerül-e megnyerni a párt tagságát és az ország felelősen gondolkodó állampolgárait egy új felfogású , a jogállamiságot, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaságot, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokráciát is magába foglaló szocializmus számára. Az MSZMP célja csak az lehet, hogy a legerősebb, a legnagyobb tömegtámogatást élvező pártként kerüljön ki a politikai küzdelmekből, és ennek alapján egy szilárd parlamenti többséggel rendelkező koalíciós kormány gerincét és fő erejét képezze. Tekintve, hogy jelenleg az MSZMP-n kívül más, valóban kormányzóképes politikai párt, erő nincs, a választások megnyerése nem pusztán pártpolitikai érdek, hanem a politikai, társadalmi stabilitás fenntartásának nélkülözhetetlen előfeltétele is. Nyilvánvaló, hogy a sikeres választási küzdelem érdekében először a párton belül kell az alapkérdésekben egyetértésre jutni. Ez a folyamat a Központi Bizottság június 23—24-i ülésénlendületet vett, de kiérlelt állapotra — a párt egésze véleményének megjelenítése után — a kongresszuson számíthatunk. Ezért is indokolt a párt programnyilatkozatának és, ha szükséges, a konkrét választási programnak a megalkotása közös munkával, ezért támogatható új szervezeti szabályzat, a teljesen megújuló, baloldali szocialista reformpárt alaptörvényének elfogadása. Nyilvánvaló szükséglet a változó politikát hitelesen alakító és megvalósító, ugyanakkor a párt bázisa által elfogadottabb és ellenőrzöttebb vezetők megválasztása, delegálása is. Ebben a munkafolyamatban ki kell használnunk a pártélet helyi eseményeit is, megalapozva a párt akcióképességének megújulását és erősödését. Ezeknek a feladatoknak nagy felelősséggel és higgadtsággal, elvszerűséggel történő elvégzése adhat hiteles választ a párt tagságát, a választópolgárokat foglalkoztató kérdésekre, ez bizonyíthatja azt, hogy az MSZMP-nek van mind hosszú távú, mind rövid távú elgondolása, össznemzeti programja a társadalmi-gazdasági válság kezelésére, hazánk fejlődésének kulcskérdéseire. A küldöttek felelőssége Az összehívott kongresszus valódi munkaértekezlet kíván lenni — ezt több fórumon és formában kifejezésre jutatták. Ebből következően növekszik a küldöttek szerepe és felelőssége. A demokratizálódási folyamat elválaszthatatlan attól a követelménytől, amely szerint olyan küldöttekre van szükség, akik egyaránt készek és képesek a párt egésze és az őket megválasztó párttagok véleményét, érdekeit megfelelően kifejezésre juttatni, akik hozzá tudnak járulni a kongresszus alkotó tevékenységéhez. A kongresszusi dokumentumok — az előző tanácskozásokon megszabottaktól eltérően — nem véglegesen kimunkált okmányok lesznek. Ez a tény a küldöttek számára kettős feladatot jelent majd. Egyrészt tisztában kell lenniük az őket küldő párttagság elképzeléseivel, várakozásával és igényével, s ezt méltóképpen képviselniük is kell. Másrészt jól tájékozottan el kell igazodniuk a lehetőségek és a szükségletek, a reális és irreális várakozások, a politikailag helyes és helytelen irányba mutató lépések között. A néphadseregből is olyan küldöttekre van szükség, akik készek és képesek politikai elképzelésüket meghirdetni, azzal nyíltan kiállni, annak érdekében aktívan vitázni, érvelni. Küldötteinknek érdemben kell véleményt formálniuk az ország jelene és jövője kérdéseiben, a párt fejlesztése, választási programja elképzeléseiben, ugyanakkor érdemben kell kifejezésre juttatniuk a fegyveres erők párttagjainak véleményét, valamint elképzeléseiket a jövőről. A pártbizottság első titkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kongresszusi felkészülés során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Magyar Néphadsereg tagjai vagyunk, nem feledhetjük az ebből fakadó követelményeket. Néphadseregünk, a hivatásos katonák az MSZMP vezetésével, gondoskodásával váltak a szocializmus elkötelezettjeivé. A társadalmi-politikai modellváltás, a reform békés megvalósítása feltételezi a hadsereg és — súlya miatt külön kiemelkedően — a párttagság politikai egységét, a szélsőséges nézetektől való elzárkózást, elhatárolódást, valamint annak maradéktalan érvényesítését, hogy politikai problémákat csak politikai eszközökkel szabad megoldani. A hadseregnek, a honvédelem ügyének is szüksége van reformra. Csak ez teremthet olyan közállapotot, amelyben felértékelődik a hon védelme iránti társadalmi és egyéni felelősség, amikor újra népi, nemzeti célja, értelme és megbecsültsége van a szolgálatnak. Szükségleteinket csak a társadalom behatárolt lehetőségeinek elfogadásával és belső reformjaink következetes megvalósításával tudjuk érvényesíteni. — Mi az MSZMP-t tartjuk olyan politikai erőnek, amely feladatainkhoz a megalapozott biztonságpolitikai koncepciót és a sokoldalú támogatást biztosítani tudja és akarja is — hangsúlyozta a pártbizottság első titkára. A továbbiakban arról szólt, hogy a pártbizottság a kongresszusi felkészülés folyamatába illesztve öszszehívja a néphadseregi pártértekezletet 1989. szeptember 16-ára. A Központi Bizottságnak a kongreszszus összehívásáról és előkészítésének rendjéről nyilvánosságra hozott határozata tág lehetőségeket és szinte teljes önállóságot biztosít az alkalmazandó módszerek megválasztásában. A néphadseregi pártbizottság is csak azt a követelményt hangsúlyozza, hogy a pártbizottságok bármely módszert választják is, az biztosítsa a következő alapelvek érvényesülését: minden párttag a küldöttjére javaslatot tehessen, illetve jelölhető legyen; minden egyes kommunista közvetlenül vagy küldötte útján részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttjelölteket és azok nézeteit, hogy jól választhasson, a párton belüli nyilvánosan működő platformok támogatásuknak megfelelő képviselethez jussanak. Györgyi altábornagy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a küldöttválasztás helyi módszerei kiválasztásánál nem lehet eltekinteni a hadseregbeli sajátosságoktól, a párt szervezeti széttagoltságától. A néphadseregi pártbizottság nevében közreadott néhány — a területi pártszerveknél kialakított — módszert, amit adaptálásra érdemesnek tartanak. Ezek sorában megemlítette a küldöttválasztást pártszavazással; pártértekezleten — küldöttgyűlésen, összevont taggyűlésen —; többlépcsős pártértekezleti rendszerben; alapszervezeti jelöltállítással. — Felelősségteljes munkát kezdünk meg az MSZMP kongresszusára való felkészüléssel — mondta befejezésül Györgyi altábornagy. — A társadalom és a párttagság elvárásainak akkor tudunk megfelelni, ha a kongresszusra való felkészülés során küldötteink előremutató, hiteles válaszokat találnak jelenünk és jövőnk fő kérdéseire, ha — amennyiben szükséges — értelmes kompromisszumokkal is megszilárdul pártunk egysége, növekszik akcióképessége, és így a demokratikus szocializmus érvényesítésének szilárd reményében vehetünk majd részt a további politikai küzdelmekben. A következő napirendi téma is a hadsereg jelenéhez igazodott. A néphadseregi pártbizottság arról terjesztett elő állásfoglalást, hogy a pártszerveknek és -szervezeteknek milyen feladataik vannak a néphadseregben működő ifjúsági szervezettel való együttműködésben. A szóbeli előterjesztést ezúttal Bracsok István vezérőrnagy, a pártbizottság titkára tette meg. — A társadalomban és a hadseregben egyaránt a dinamikus változások időszakát éljük. Nap mint nap olyan új összefüggések, érdekek és igények kerülnek felszínre, amelyek rövid ideje még meg sem fordultak a gondolatainkban. Mai napirendünk tartalma is többször változott, formálódott a jelenlegi előterjesztésig. A tervezés időszakában az országos pártértekezlet állásfoglalása szellemében az volt az elképzelés, hogy a KISZ pártirányítását igazítjuk a megváltozott körülményekhez. Ez annál is inkább időszerűnek látszott, mert ez a kérdés 1979-ben szerepelt utoljára napirenden — mondta bevezetőül Bracsok vezérőrnagy. A KISZ néphadseregben működő szervei és szervezetei — mint a katonaifjúságot átfogó egyetlen politikai tömegszervezet — nagy erőfeszítések árán, de megfelelően végezte munkáját, alapvetően megvalósította politikai célkitűzéseit, valamint a szolgálatot teljesítő és dolgozó fiatalok képviseletét. Működését a hadseregben végbemenő változásokhoz igazította, általában megtartotta és esetenként erősítette befolyását a csapatok, intézetek életében. A KISZ néphadseregi szervezetei — a párt- és politikai szervekkel, a parancsnokokkal együtt dolgozva — számottevő eredményeket értek el a fiatalok politikai, világnézeti nevelésében, az alaprendeltetést, a kiképzést, a harckészültséget segítő munkában. Több saját akciót kezdeményeztek a durvaságok, a nemkívánatos jelenségek megelőzéséért és visszaszorításáért, a környezet védelméért és fejlesztéséért. A mozgalmi munka több új formájának alkalmazásával fejlődött a szabadidő tartalmas megszervezése, a területi szervekkel, az iskolákkal közösen végzett honvédelmi nevelőmunka. Nagy erőfeszítéseket tettek a differenciáltabb rétegmunka megvalósítására. Az eredmények mellett kiütköztek a hadseregbeli ifjúsági mozgalom gyengeségei is. Elsősorban az, hogy a megújulási törekvések számos helyen nem jelentek meg a gyakorlati tevékenységben, ez a KISZ belső ügye maradt. A szervezeti élet rendszeressége ugyan javult, de tartalmában, színvonalában nem mindig felelt meg a tagság elvárásainak. A Néphadseregi Párt végrehajtóbizottság több esetben foglalkozott a KISZ-szervezetek életét, működését, a katonaifjúságot átfogóan érintő témákkal. Az ifjúsági állandó bizottság témavizsgálatokkal, ajánlásokkal segítette a tartalmi, módszerbeli tapasztalatok széles körű hasznosítását és elterjesztését. A pártszervek és -szervezetek általában kellő figyelmet fordítottak a KISZ-kongresszusi határozatok néphadseregi megvalósításának elősegítésére, megfogalmazták a helyi tartalmi célkitűzéseket, a párt- és KISZ-szervezeti feladatokat. Az alapjaiban eredményes tevékenységben azonban jelentős színvonalbeli különbségek alakultak ki, és a kívánatos hatást kevés helyen sikerült elérni. A pártszervek munkájának hatékonyságát mérsékelte, hogy sok helyen nem tudtak elő- Krasznai Lajos vezérőrnagy Györgyi Béla altábornagy Bracsok István vezérőrnagy Dr. Szabó Egon vezérőrnagy Kovács István vezérőrnagy NÉPHADSEREG. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI POLITIKAI HETILAPJA. FS.ieri«»zt6: SOMFAI PÉTER. RsiarfcesitSker TSZAKÁLY GÁBOR és TÓTH GYULA. Tara«« és képszerkasitSk: SEPLER BÉLA és RASZTIG SÁNDOR. SzarkasztSség: Bp. Vill., KarapMlut »/». Talajon: 331-170. Postacím: Bp., Pf. 2*. 144«. Falai«. Opdó: Zrínyi Kólónál Könyv- és Lapkiadó: Németh M. László Igazgató. Készült a Zrínyi Nyomdában. Magjelenési törzsszám: «».2313/2744-22. Felelős »azaz«: Grosselly István vezérigazgató. Tart!?."”"’“"? PD“"hivatalokban, hirlapkézbasitőknél, a posta Hirlapozlatelban, a Hirlap-előfizetési és Lapallá- . n,.*.- , "■ ,#/*- 1,00 “ közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 21S-»4 142 pénzforgalmi jelzószámra. Előfizetési díj egy hónapra: 1« Ft, negyedévre: 41 Ft, fél évre: 94 Ft, egy évre: 1»2 Ft. Indás 25 454 - ISSN 0230-1173 NÉPHADSEREG