Népi Egység, 1945. január (2. évfolyam, 1-22. szám)

1945-01-04 / 1. szám

Csütörtök, 1945 január 4. A REJTEGETŐK „GONDJA“... A­­Vörös Hadsereg harctéri politikai igazgatóságának román nyelven megje­lenő lapjából, a Graiul Nou-ból vesszük az alábbi cikket: Szerkesztőségünkbe postán egy cikket küldtek be, amelynek „Gondok” a címe. A cikk „Ivánovics Nikoláj” aláírását vi­seli. Szerzője bizonyára Caragiale mon­dása szerint jár el: „Ha névtelen a levél, aláírom én is”. Kétségtelenül nem vesződnénk azzal, hogy olyanokkal álljunk szóba, akik álnév alatt rejtőznek. Tudjuk azonban, hogy Ro­mániában vannak még más „ivánovicsok” is, akiket ugyanilyen „gondok” gyö­törnek. A cikk többek között ezeket mondja: „Egyesek néhány tárgyat hoztak el Oroszország területéről. Igazságtalanság volna azonban azt állítani, hogy egész gyárakat szereltek le és szállítottak haza.” Lássuk már most, mi az igazság és mi az „igazságtalanság”? Tegyük félre egy­előre azt a kérdést is, „igazság” volt-e, hogy a Szovjetföldre jöttek, hogy onnan „bizonyos tárgyakat” vigyenek el; lássuk azonban, mi rejtőzik a valóságban a „bi­zonyos tárgyak” ártatlan szavai mögött A Szövetséges ellenőrző bizottságnak a román hatóságoktól kapott (még nem teljes) adatai szerint a Szovjetszövetség­ből 362 mozdonyt, 2416 vasúti kocsit, 4304 tartálykocsit, 7000 gépkocsit hoztak az országba. Hasonlóképpen ideszállítot­­ták 13 fémipari vállalat, 6 bőrgyár, 86 élelmiszeripari vállalat, 12 villamossági ké­szülékeket gyártó üzem, 12 szállító válla­lat, 16 asztalosárugyár, 25 különböző könnyű­ipari vállalat, 6 gummigyár, (köz­tük az odesszai gumi- és sinoleumgyár is), szövöttárugyár és 8 nyomda berendezését 240 filmvetítőgépet, 1500 vasúti kocsi-ra­kományt, különböző vasúti felszerelést stb., stb. Mindezeken kívül csak Odesszából el­hozták: A „Lenin” gyár felszerelését, a „Dzersinszki” lemezgyár, a­ „Petrovszki” fémformakészítőgyár, két szeszgyár, az 1. számú gépgyár teljes berendezését íme egy része ama „bizonyos tárgyak­nak”, amelyeket a Szovjetszövetségből Romániába szállítottak. A cikk ezután azt mondja: „Vissza kell szolgáltatni mindazt, amit elhoztak, de nehogy tévedések adódjanak elő! Nehogy elvigyenek mint orosz tulajdont olyasmit is, amit nem Oroszországból hoztak.” A módszer ismeretes. A küzdelem a „téve­dések” ellen, a gyakorlatban azt jelenti, hogy kivésik az orosz védjegyeket a gé­pekből és az alkatrészekből, azt jelenti, hogy hamis védjegyeket helyeznek el, stb. stb. Ismerjük a másik módszert is. „Vissza kell szolgáltatni, mondják az Ivánovicsok, de...” Ez ama formai nyilatkozatok mód­szere, amelyek szerint a fegyverszünetet be kell tartani; az a módszer, amelyet fő­leg a fegyverszünet teljesítésének megaka­­dályozói használnak, akik sokat beszélnek, hogy szabotálásukat véka alá rejtsék. A cikknek azonban vannak más „de”­­jei is: „Nem kellene mostan a kisjelentő­­ségű anyagok visszaszállításával, hanem a fronttal foglalkozni. Az ócskavas-szállít­­mányokkal még várni lehet”. Amennyire mi tudjuk, az Ivánovicsok­­hoz hasonlók nem tiltakoztak a vasutak­­nak ezekkel a „jelentéktelen anyagokkal” való megterhelése ellen akkor, amikor eze­­ket Romániába hozták. Ma egyszeriben aggódni kezdenek a „front” miatt és azt állítják, hogy „az ócskavasszállítmányok­­kal még várni lehet”. Nem tudjuk azt sem, hogy mit neveznek tulajdonképpen­ ócsakavasnak: a Szovjetszövetségből kivitt 2468 ekét, 3317 traktort, 1073 vetőgépet, vagy pedig a 80 arató-cséplőgépet? A moszkvai rádió közölte a hírt, hogy az odesszai kikötőbe visszaérkeztek bizo­nyos anyagok, amelyeket annak idején in­nét szállítottak Romániába, így többek között visszahozták az odesszai üveggyár berendezését is. Bizonyára az Ivánovicsok­­hoz hasonlók szerint ezzel a dologgal is „még várni lehet”. Mit törődnek ők azzal, hogy ha a sebesült­ kórházak, a hadiárva­­otthonok, az odesszai iskolák ablaküveg nélkül maradnak. Ezek pedig nem várhatnak és nem is fognak várni. Sem gyáraink, amelyek a front számára termelnek, sem katonáink gyermekei. Ezek a katonák űzték ki a né­meteket Romániából, ők szabadították fel Északerdélyt és ők verekednek a hitlerista Németország megsemmisítéséért Ami a frontot illet, a mi népünk, amely támogatta a Vörös Hadsereget a Szovjet­földnek valamennyi elnyomótól való meg­tisztításában és lehetővé tette, hogy csa­pataink Budapest kapujáig és Németor­szág területére elérkezzenek — bebizonyí­totta, hogy­ tud gondoskodni a frontról. Éppen a front érdekében kell visszaszol­gáltatni a Szovjetszövetségből kivitt fel­szereléseket és anyagokat. Mindenkinek tudnia kell: A szovjet nép nem áhítozik mások javaira. Csak azt kö­veteli vissza, ami az övé. A Szovjetszövet­ség jellemző nagylelkűségével eltekint a múlt hibáitól abban az esetben, hogyha a hibát elkövetők új útra térnek. Ezen az útón segítő kezet nyújt feléjük. Ezt bősé­gesen bebizonyította Románia iránt. A román nép soraiban meg tudjuk kü­lönböztetni a becsületes hangokat, ame­lyek a múlt jóvátételét, nem pedig az igazság meghamisítását akarják. Tudjuk, hogy a becsületesek sokan van­nak. Remélni merjük, meg fogják tudni akadályozni, hogy a történelem szeme­tesládájából mindazok kidugják a fejüket, akik szégyent hoztak Romániára, amidőn abba a kellemetlen helyzetbe hozták, hogy vissza kell szolgáltatnia az egyes ha­tóságok és állampolgráok által elrabolt dolgokat. Remélni merjük, hogy ehhez a szégyenhez nem fog hozzájárulni e javak rejtegetésének szégyene, s hogy kény­szereszközökkel kellessen visszavenni azokat Népi Egység Sikeresen támad Belgiumban a harmadik amerikai hadsereg (London­) Eisenhower tábornok főhadi­szállása közölte, hogy Patton tábornok 3. amerikai hadserege a belgiumi német há­romszög déli szárnya ellen 65 kilomé­teres szakaszon megkezdte támadásét. A támadás erős tüzérségi előkészítés után nagy tanktámadással kezdődött. Az ame­rikai offenzíva a Lesse folyótól egészen Bastogne felszabadított városáig terjed. A támadás gyors sikerre vezetett, számos helyen 10 kilométert haladtak előre az amerikai csapatok. Visszafoglalták I Ro­­chefort városát és 6 kilométert haladtak előre keleti irányban. (London.) Patton tábornok a n­émet seregek balszárnya ellen támad. A gyors előrenyomulás visszaszerezte a németek által elfoglalt területek egyötöd részét. A 3. amerikai hadsereg Bastogne elhagyá­sa után újabb 6 kilométer előrehaladást ért el. A Bastogne folyosó ellen a néme­tek több sikertelen támadást­­hajtottak végre. A Rodhefort ellen megindult az amerikai támadás, itt jelentős német erő­ket kerítettek be. Az északi szárnyon tá­madó amerikai kötelékek ellen a németek újabb erősítéseket vetettek be. A Saar­­vidéken járőrtevékenység volt. Felderítő repülőgépek jelentették, hogy a németek nagyarányú csapatösszevonásokat végez­nek Hollandiában a Maas és Waal mentén Egyes jelek arra mutatnak, hogy a néme­tek támadásba akarnak átmennii a­­Malas és a Roer folyó mentén. (London.) Háromezer szövetséges bom­bázó 14 nyugatnémetországi város vas­úti berendezéseit támadta. Az újév első óráiban „Moszkitó”-bombázók­ támad­ták Berlint. Angol Lancester típusú bom­bázók Osterfield pályaudvarát támadták. Nyugat-Németország felett az újév első perceiben 1300 bombázó jelent meg. Erős támadást hajtottak végre angol bombázók az oslói Gestapo székháza ellen is.­ De­cember 31-én Olaszországból s­elszálló szövetséges bombázók 11000 tonna bom­bát dobtak Felső-Olaszország, Ausztria és Csehország ipari célpontjaira. Brassóban is megalakult a Német Hitler-ellenes Szervezet kezdeményezőbizottsága (A Bánságban már hónapok óta mű­ködő hitlerellenes német szervezet váro­sunkban is megkezdte tevékenységét és munkája megkezdéséről az alábbiakat közli.) A Német Hitleristaellenes Szervezet, amely Temesváron három hónapja fejt ki demokratikus munkát, az elmúlt napokban Brassóban is működésbe lépett és decem­ber 23-ikán megtartotta első ülését Ka­­rabasch Joseph és Mann Andreas temes­vári kiküldöttek részvételével. Karabasch a temesvári szervezet üdvözletét hozta, majd kifejtette, miért szükséges össze­fogni valamennyi demokratikus­­érzelmű német erőt. Beszámolt a Nemzeti Demo­krata Arcvonal és a Munkásegységfront célkitűzéseinek szellemében működő szer­vezet tevékenységéről. A hitleristák által kompromittált romániai német nép csak akkor igényelheti jogait, ha a valódi és őszinte demokrácia útjára tér és ezért harcol is. Ezzel a Német Hitleristaellenes Szervezet helyi szervezetét megalakultnak nyilvánította. A jelenlevők egyhangúlag helyeselték a fejtegetéseket és a következő kezdemé­nyező bizottságot választották meg: Theiss Michael, Schuster Michael I., Me­­las Wilhelm, Schuster Michael II., Kara­­basch Joseph és Mann Andreas. Elhatá­rozták ezután, hogy érintkezésbe lépnek a Nemzeti Demokrata Arcvonal szerveze­teivel abból a célból, hogy az összes de­mokratikus német elemek összefogásával csatlakozzanak a fasisztaellenes harchoz. A hitleristaellenes szervezetbe való be­iratkozások minden munkanapon délután 5—6 óra közt a kisiparosszervezet Mitr. Filitti­ utcai helyiségében történnek. A hitlerellenes szervezet kiáltványa Német munkások, földművesek és értel­miségiek ! Múltunkat bűnhödjük ma. Be kell valla­nunk, hogy mindenütt bizalmatlanul és gyanakodva fogadnak. A sváb és szász nép nagyban hozzájárult a hitlerista szel­lem Romániába való bevonulásához. Az ő segítségükkel és az ország életérdekei­nek elárulása révén sikerült a náciknak Romániát a szakadék szélére sodorniuk. A hitleristák és az általuk támogatott Antonescu-féle érdekszövetkezet közösen fosztották ki az országot a németországi hitleristák javára, felborították az ország gazdasági egyensúlyát, a legvéresebb megfélemlítés alatt tartották és a horog­­kereszt jegyében a nép legjobb fiait küld­ték a legborzalmasabb halálba. A szász és sváb nép túlnyomó része már évtizedek óta áll a német önkényura­­lm szolgálatában. Később aztán teljesen ecsatlakoztak­­Németországhoz, amely a rabló tervei végrehajtásaként sorra árasz­totta el egyik államot a másik után, gon­dosan előkészített terv szerint fosztogatva és megsemmisítve azok lakosságát. De amilyen mértékben nőtt a véres el­nyomatás, olyan erővel képződött a hit­­elellenes arcvonal is. Az orvul megtámadott népek lángoló hazaszeretete — élükön a Szovjetszövet­séggel — hatásos védelmet szervezett az elnyomók ellen. A szovjetpolgárok három éven át hordozták vállaikon a megsemmi­sítő háború főterhét. Ez pedig a népek ba­rátságára épült szovjetrendszer szilárd tar­tósságát bizonyítja. A szovjetmunkás, föld­művelő és értelmiségi folyton emelkedő életszínvonala és közös érdeke is ezt bi­zonyítja. A rendszer tartóssága kitűnt ab­ból a hazafiasságból is, amely a Vörös Hadsereget a hitlerizmus legyőzhetetlen ellenfelévé tette. A minden népek ellen­sége sorozatos vereségei után összeom­lik. Németország sorsa meg van pecsétel­ve. A dicsőséges szövetséges hadseregek­től bekerített főhilleristák még folytatják az elvesztett háborút, melynek során egész Európát feláldozták. Ma csak azért vér­zik egész Európa, hogy hitvány életüket néhány héttel meghosszabbíthassák. A Vörös Hadsereg sikerei és a Szövet­séges légierők hadiiparunkat sújtó táma­dásai segítették Románia demokratikus erőit az 1944 augusztus 23-iki esemé­nyek megvalósításához. A parancsuralmat megsemm­isítették, a Vörös Hadsereg se­gítségével a román nép megtisztította az országot a fasisztáktól és felszabadította Északerdélyt a magyar mágnások és hit­leristák jármából. Németek! Közülünk csak kevesen értették meg a mai idő kötelezettségeit. A hiteristák be­folyása alatt súlyosan vétkeztünk a ro­mán néppel szemben. A demokrácia min­den nép egyenjogúságáért küzd. Ebből a harcból nekünk is ki kell vennünk ré­szünket. A népek joggal elvárják tőlünk, hogy az elsők legyünk, akik kiirtjuk so­rainkból a bűnösöket. A velünk együttélő nemzetiségek bizalmát csak akkor nyer­hetjük vissza, ha becsületesen és elszántan csatlakozunk felszabadító harcukhoz. A népek barátságát csak akkor nyerhetjük el, ha ebben a harcban beválunk és bebi­zonyítjuk, hogy végleg szakítottunk a hit­­lerizmussal, a német reakcióval és elke­seredett ellenségükké lettünk. A hitleriz­mus súlyos ballépésre csábított minket. Csak a hitlerellenes harc faraghat belő­lünk őszinte embereket. Mindent a hitlerellenes háborúért Minden fasisztát, hitleristát, háborús bűnöst és a rablóhadjárat minden haszon­­élvezőjét irgalmatlanul meg kell büntetni. A ma még szabadlábon levő hitleristákat át kell adnunk a hatóságoknak. Mindazo­kat a bűnösöket, akik a román hadseregbe menekültek és jogtalanul hordják a tiszte­letet parancsoló katonaruhát, le kell lep­leznünk és intézkednünk, hogy a hatósá­gok letartóztassák őket. Fel kell jelenteni a bujdosó SS-legényeket, német katoná­kat és hitlerista ügynököket, hogy kézre lehessen keríteni őket. A gyárakban a német munkásoknak a legjobb munkát kell végezniük, hogy a hadszintért el lehessen látni minden szük­ségessel. A német földművesnek a legnagyobb erőfeszítéssel és abban a tudatban kell földjét megmunkálnia, hogy ez az ő hoz­zájárulása a hitlerellenes harchoz. A németségnek minden munkát magára kell vállalnia, ha ez a népek felszabadítá­­si harcának hasznára van. Végezni kell a maradisággal és a hit­­lerizmussal! Csak a fegyverszüneti feltételek betar­tása teremti meg azt a demokratikus Ro­mániát, amely megadja az egyenjogúságot minden nemzetiségnek. Minden fegyvert Hitler ellen ! Éljen a demokratikus Románia! Éljen hatalmas szomszédunk, a Szovjet­­szövetség, a nemzeti egyenjogúság elő­­harcosa! Éljen a felszabadító Vörös Hadsereg! Éljen­ a demokratikus Román Hadsereg! Éljen az együttlakó nemzetiségek kö­zös hitleristaellenes harca! A Német Hitler-ellenes Szervezet 3. oldal

Next