Népi Egység, 1945. február (2. évfolyam, 23-46. szám)

1945-02-01 / 23. szám

8raşev<Srass0, II. évi., S3, szám ára: IS le) / Csatáriak, 1945 február 1 POUTIKAINAPIIAP FeUlös szerkesztő s Korkt Oyérlái Bejegyezve a brassói törvény» széken <3. II. I768/Î944 szám alatt Enged "yeztc: Cenzura Milliard a Preset sub No. 1437. 7e X. 1944 Berlin és Stettin a szovietfámadás közvetlen célia Uj világ kezdete Hatalmas ünnepi külsőségek kísérték iaz országos szakszervezeti nagygyűlést. Meg jelent a miniszterelnök, valamennyi mi­niszter és az országunkban képviselt ha­talmak diplomáciai képviselete. Demok­rata gondolkodású papok, egyetemi taná­rak, iparosok, tanítók, egy ezredes és minden rendü-rangu dolgozók és szakma­beliek nevében szót emelt valaki, vagy mint a tanácskozásokon résztvevő megbízott, vagy mint üdvözlő szónok. A nagygyűlésen pedig nemcsak a mun­kabéremelés körüli bajokat, vagy a gyári fürdők ügyét tárgyalták, hanem az ország minden, de minden fontos kérdése szóba került: a drágaság, a gyáriparosok szabo­tázsa, a közhivatalokban megmaradt fa­siszták erőszakoskodása, a nyersanyagok behozatala külföldről, a nagyhatalmakkal való kapcsolatok és igy tovább. Akik pedig mindezt letárgyalták, azok dolgozók voltak, munkások, és tisztvise­lők, többségükben azonban ipari, kétké­­zi munkások, a társadalomnak az a réte­ge, amelynek évtizedeken és évszázado­kon át csak arra volt joga, hogy dolgozzék, — ha van mit De hocrv a munkáért mi­ijei bér kin, s mily n bánásmódból ré­szesül, abba nem lehetett beleszólása s ha mégis érvényesíteni akar'a szavát, azonnal működésbe lépett az elnyomás erőszak­­sízervezete, a hozzátartozó rágalmak és hazugságok kíséretében. Hogy pedig munkás az országos politikába beleszóljon - hát olyat már ki hallott ezelőtt? A maradiságnak és a népakarat elhall­gattatásának ezt az évszázados, beteg lég­körét most üde áramlatok foszlatják széj­jel. S mindenkinek meg kell értenie, hogy ezt az „uj módot” nem a világhábo­rú pillanatnyi fordulata dobta felszínre öt­letszerűen és nem múló jelenségről van szó. Drágán, nagyon drágán fizették meg a dolgozók, hogy oly sokáig tűrték fedik felett a kapzsi, egyeduralkodó kis érdek­­csoportok zsarnokoskodását, mikor dön­teni kellett a háborúról, a munkabérek­ről árakról s bármiről. Isszák még ma is keserű levét a parancsuralmi és áldemok­rata rendszerének, mert a mult bűnei és mulasztásai csak most, a nagy kalandor­­háború csúfos kudarca után, éreztetik igazán rombolásukat. Soha többé az ország túlnyomó többsé­gét alkotó dolgozók ki nem ejtik kezükből a szervezkedésnek ama fegyvereit, ame­lyeket most öklükben tartanak s amelyek­kel kivívhatják maguknak a jobb életet, a békét, az örök szabadságot, a beleszólás jogát az ország dolgaiba. Semmiféle el­avult jelszó, előítélet, az elmúlt elnyomás­ra való emlékeztcíés vagy az elnyomatás felújításának fenyegetése, soviniszta fél­­rebeszélés, álnok ígéret, sugás-bugás, vagy egysegbontási kísérlet nem ér célt: a dolgozók öntudatos és szervezett moz­galma a múlt minden gáncsán és nehézsé­gein keresztül felfelé tör. A dolgozó többség szervezett tömegakía rátának hatalmas, korszakos megnyilvá­nulása volt a szakszervezeti nagygyűlés. Mégis csak egyik állomása az ui ország­­építő poétikának, egy lépés az utón, ame­lyen még sokat kell előre haladni. Hiszen az augusztus 23-ika utáni szabadság csak egyes javításokat hozott a dolgo­zóknak, de lényegében még a parancs­­uralom tömegnyuzó gazdasági és árpoliti­kája foljík tovább, a maradiság politi­kai tőreinek és az államszervezetben megkapaszkodott fasiszta maradványok­nak szolgai segítségével. De augusztus 23-ifca meghozta a harc szabad lehetősé­gét és a szakszervezeti nagygyűlés nyo­mán a dolgozók céltudatos szervezettsé­ge hatalmasan megerősödik és fokozott erővel vetheti magát az elkerülhetetlen (Szovjet tudósító iroda jelentése a janU- án 29-én lefolyt harcokról). Keletporosz­­országban Csernyakowsky tábornagy 3. fehérorosz csapatai három oldalról tá­madják Königsberg városát. Königsbergtől 3 kilométerre északra el­esett Rothenstein, a várostól délre 4 kiló­­terre a szovjet csaoatok elfoglalták Ad­­lemberg városát. Allsfein városától nyu­gatra a németek ellentámadásokat in­dítóiak, hogy kitörjenek a gyűrűből, de minden eredmény nélkül. Több mint 3000 német esett el a harcokban. Január 28-án Zsukov tábornagy parancsnoksága alatt harcoló 4, ukrajnai arcvonal csapa'ai Poz­nantól nyugatra széles arcvonalon átlépték Németország határát és betörtek Pomerá­­miába és Brandenburgba. Az előrenyomuló s-ovjet kötelékek mint Sztálin tábornagy külön napiparancsában már közölte, elfoglalták Schönlanke, Drie­­sen, Woldenburg és Lukatz városokat Zsukov tábornagy hadseregeinek jobbszár nya Stettin irányában tör előre, melytől már csak 90 kilóméterre áll. A Danzig— Berlin vasútvonalat három helyen át­vágták a szovjet csapatok. Zsukov tábor­nok csapataii 25 kilóméter mélységben nyomultak be német tenületre. Poznantól nyugatra német területen 150 helység jutott a szovjet csapatok birto­kába. Lengyelország területén felszaba­dult Pinne, Lwowek, Qoray és 400 kisebb község. (Moszkva.) A Pravda részletesen ismer­­tette az európai semleges országokból ér­kező németországi híreket. Ezzel kapcso­latban a következőket irja: Ha most egy magas hegy tetejéről be­tekinthetnénk Németországba, felkavart hangyabolyhoz hasonló látvány tárulna elénk. A megrakott katonavonatok kelet felé száguldanak. Németország elvonja legjobb hadseregeit a nyugati frontról, hogy feltartóztassa a szovjettámadást. A vasutak túlterheltségét a menekültek szűn­ni nem akaró áradata állandóan fokozza. Az utóbbi hetekben több, mint egy mil­lió német menekült el a keleti területekről. Svéd laptudósitók szerint a vasutakon hi­hetetlen állapotok uralkodnak. Berlinből az Odera melletti Frankfurtba hét napig tart az ut A svéd lapok hatalmas címek­ben Írják: „Berlin katasztrófától fél”, a 3. fehérorosz hadsereg arcvonalán zsák­mányul esett 130 német repülőgép, 136 ágyú. 270 gépkocsi, Keletporoszország­­ban újabb 100 helyiség került a szovjet­csapatok birtokába. Rakosowsky tábornagy 2, fehérorosz arcvonalán kemény harcok dúltak Brom­berg városától északra és északnyugat­ra. A 2. fehérorosz arcvonal csapatai együttműködve Zsubow tábornagy csapa­taival, Stettin irányába törnek előre. Ezen arcvonalszakaszon 60 helyiség került a szovjet kötelékek kezőhe. Konyev tábornagy parancsnoksága alatt harcoló 1. ukrajnai arcvonal csapatai Kat­­towicetöl délre u>abb 70 helységet fog­laltak el. Breslautól északra és délre ke­mény harcok dúlnak. Erős támadás indult Morawska—Ostrava irányában. Petrov tábornagy arcvonalán a 4. uk­rajnai arcvonal csapatai elfoglalták No wy-Tang városát és más 100 helysé­get. Budán tovább folyt a bekerített ellensé­ges hadcsoportok megsemmisítése. 32 újabb házJömb felszabadult. (London) Német hivatalos helyen kö­zölték, hogy a szovjet csapatoknak eddig már hat hídfőállást sikerült létesíteni az Odera nyugati partján. Steinau német város közelében a szovjet kötelékek már túlhaladtak az Oderán és Lüben felé kö­zelednek, . „Hitler legsúlyosabb napja”, „Németor­szágban már a gyermekeket is a frontra küldik”. Hírek érkeznek arról, hogy Ja­­gow, Németország volt magyarországi követét egyszerű katonaként a sziléziai frontra küldték. Berlinben a lakosság hangulata nagyon nyomott és a rémület állandóan fokozódik. Egy semleges tudó­sitó szerint a félhivatalos és hivatalos ka­tonai szervezetek elköltöztetése után Ber­lin egész lakosságát az ország belsejébe slzállitják. A keleti frontról érkező hirek olyan nagy riadalmat keltettek a német főváros lakói között, hogy sokan gyalog nekivágtak a menekülésnek. A berlini pá­lyaudvarokra állandóan érkező menekülte­ket fegyveres osztagok fogadják, kik meg­akadályozzák, hogy a berliniekkel találkoz­zanak. A NBA programnla és a pärthözi Kormányzás csődje A Nemzeti Demoknata Arcvonal kor­mányzási programmja újabb határozott állásfoglalás azok ellen, akik az ország demokratizálási folyamatának meggáto­ld áv 1 le’ e et’enn' teszi’-, hogy a~ ország kivezető utat találjon jelenlegi helyzeté­ből és a szövetségesek és elsősorban a Szovjetszövetség bizalmának az elnyeré­sével elfoglalhassa az őt megillető helyét a kialakuló demokrata Európában. Ez az okmány kiméle'len öszn'eséggel világítja meg az okozati összefüggést a gazdaságii helyzet jelenlegi fonákságai s egyre nö­vekedő nehézségei és a reakciós erők ma­gatartása között és a leghatározottabb formában bejelenti a pártközi kormá­nyokkal való kísérletek csődjét. Ugyanak­kor a romáin* nép elé terjeszti azokat a célkitűzéseket, amelyeknek alapján la Nemzeti Demokraikus Arcvonal vállalja a kormányzás felelősségét. Ez & kor­mányzási program nem ígéreteket jelent, hanem megjelöli a feladatokat, amelyek­nek megvalósításáért a NDA következetes harcot folytat. A Scânteia az NDA kormányzási pro­­grammjával foglalkozva, megállapítja, hogy a nemzeti parasztpárt és a liberális párt bizonyos elemei demokrata és nép­­népellenes politikát folytatnak. Ha alaki­lag a háborús erőfeszítés fokozását és a fegyverszünet betartását ís hirdetik, va­lójában azokat támogatják, akik szabotál­ják a hitlerista Németország ellen foly­tatott háborút és a fegyverszüneti egyez­mény alkalmazását. A cikk ezután a következőképpen foly­tatódik: „Ebben a helyzetben a NDA úgy véli, hogy „a pártközi kormánnyal folytatott eddigi kísérletek világosan igazolják, hogy az országnak és a népnek valóban demokrata kormányra van szüksége, a mely a közös kormányzási programit! alapján szoros kapcsolatban álló -vala­mennyi demokrata eró összefogásából ki­alakult egyetlen arcvonalon — a Nemzeti Demokrata Arcvonalon — alapul. A végkövetketetés magától adódik. A jelenlegi pártközi kormány nem képes és nem is akarja megoldani a román nép előtt tornyosuló életfontosságú kérdése­ket, Megoldásukhoz valóban demokrata kormányra és egységes programmra van szükség. Éppen ezért a Nemzeti Demokrata Arcvonal Kormányzási programmot ter­jeszt a román nép elé, amely a román nemzet megmentése és fejlődése érdeké­ben azonnali intézkedéseket tartalmaz. A reakciós elemek ál'al folytatott, a né­peket egymásra uszító politika eltávolít szövetségeseinktől és megakadályozza Északerdély beillesztését a román állam­ba. Ugyancsak a nemzeti parasztpárti és liberálispárti reakciós elemek kerékkö­tésének az eredménye az a szörnyű nyo­mor, amelyben a néptömegek: munkások, földművelők, hivatalnokok és értelmisé­giek tengődnek, az üzérkedés és a drága ság folytán. Ezeket a nélkülözéseket csak a termelés növelésével, rendes kereskedelmi kapcso­latok létesítésével lehet eltüntetni. Ám az ország gazdasági újjáépítése és felvirágoz tatása érdekében a földosztást azonnal meg kell valósítani. Öt hónapon át a birto­kosok és a reakciós elemek minden tő­lük telhetőt megtettek a földosztás elin­tézésének meggátolására. A cikk azzal fejeződik be, hogy akik el­lenszegülnek, vagy kivonják magukat e feladat alól, nem panaszkodhatnak majd ha a Történelem diadalmas száguldása I túlhalad rajtuk. harcba. Ennek a harcnak pontosan meg­határozott célja van: a Nemzeti Demok­rata Arcvonal kormányzati tervének leg­gyorsabb végrehajtása, mert enélkül az ország népének nincs szabad és jobb éle­te. A külföldi kiküldöttek jelenléte és felszólalása a nagygyűlésen mindnyá­junk számára érthetővé teszi, hogy a de­mokrácia nagy harcában az ország dolgo­zói nem állanak egyedül. Mindenütt fo­lyik a nagy harc és az egyes országok de­mokrata egység'rontjainak győzelméből kapcsolódik össze a tartós világbéke. A magyar munkások és tisztviselők [ részvétele a román szaktársak és kartár­sak soraiban, a magyar nyelvű felszólalá­sok a nemzetiségek egyenlőségét és test­vériségét, a fasiszta és soviniszta uszítás kiirtását hirdető szónoklatok pedig még egyszer megmutatták, hogy a dolgozók helye egymás oldalán van, nemzetiségre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. A szakszerveze'i nagygyűlés tehát mér­földkövét jelenti az uj urnák, amelyen el­szántan haladnak a dolgozó tömegek, mun kások, tisztviselők, tanítók, egyetemi ta­nárok, románok, magyarok, bulgárok egy- I aránt. Kezdetét az uj világnak, amely ki- I alakulóban van. I KŐMŰVES GÉZA A Pravda írja: Németország felkavart hangyabolyhoz hasonlít Előrenyomulás Pomerániában és Brandenburgban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék