Népi Egység, 1945. február (2. évfolyam, 23-46. szám)

1945-02-01 / 23. szám

2.o­da! Köztisztaság­­ , közegészség Brassó rohamos fejlődésével a köztisz­taság nem tartott lépést. Az újonnan léte­sített iparvállalatok köré tömegesen tele­pedtek a munkáscsaládok, akiktől a vá­ros kíméletlenül behajtotta ugyan a köve­zet, víz, szemét és egyéb illetékeket, de a behajtott pénzért nem kövezte ki a kül­városok utcáit, nem vezette be a vizet és nem tartotta tisztán őket. Évtizedes bajok várnak alapos orvos­lásra. A parancsuralmat megelőző idők sem különböztek sokban az augusztus 23- át megelőző évek feslett rendszerétől. A külvárosok dolgozó népe is alaposan hoz­zájárult a közterhek viseléséhez. De, míg a belvárost — és ez más városokra is vo­natkozik, — nagy gonddal cicomázták ki, mert többnyire itt laktak azok a hatalmak, akik számonkérhették volna a gazdálko­dást, addig a külvárosok népe városren­dészeti szempontból valóságos középkori állapotok között élt. Tagadhatatlan, hogy történtek a külvárosokban is tessék-lássék beruházások, de semmiesetre sem arányo­san a lakosság szükségletével és hozzájá­rulásával. Az utóbbi évek aztán elhozták Brassó köztisztaságának általános csődjét. Az út­testeket hol a földgáz, hol a távbeszélő­­vezeték emberei dúlták fel. Ezzel aztán megtelt az addig viszonylag tiszta belvá­ros is szeméttel. A különböző vezetékek árkait nagy későre betömték, de a szeme­tet otthagyták. Nemrég jelent meg a városvezetőség egy rendelete, mely büntetés terhe alatt kötelezi a lakosságot, hogy a lakásaik előtt levő járdát tartsák tisztán. Ugyanak­kor azonban a város lakosságának nincs joga ugyanilyen feltételekkel kötelezni a városvezetőséget, hogy ő viszont az út­testet tartsa tisztán. Az egyébként rende­sen burkolt belvárosi úttestek kövezetét vastagon fedi a por, szemét és a napokon keresztül az utcán hányódó döglött ku­tyák sem mennek ritkaságszámba. A la­kosság hiába sepri le naponta a járdát, ha a szél a szemetet az úttestről ismét visszafújja másnapra. A közt­sztasági állapotok romlása termé­szetszerűleg magával hozza a közegész­ségügyek romlását is. A tífuszjárvány le­küzdése és megelőzése is könnyebb lenne egy gondosan tisztántartott városban. Ha már a háborús viszonyok folytán lesze­gényedett munkásrétegnek nincs elegen­dő váltófehérneműje, nem táplálkozhatik úgy, hogy ellenállóbb legyen és kényte­len, túlzsúfolt vonaton, társasgépkocsin vagy helyiérdekű vasúton munkahelyére járni, a városi hatóságok kötelessége len­ne, legalább a köztisztaságra fokozottabb gondot viselni. A tífuszt — napjaink idő­szerű betegségét — a tisztátlanság ter­jeszti. Mint értesültünk, a hatóságok félmillió lejt irányoztak elő a tífuszjárvány leküz­désére. Ennyi pénzzel meg is lehetett vol­na előzni azt, ha ezt az összeget — a dol­gozók, a mi pénzünket — köztisztasági célra fordítják. Most, amikor a demokratikus rendszer a nép akaratának korlátlan lehetőségeit nyitja meg, a lakosságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is élni szabadságjo­gaival. A város dolgozóinak akaratából a de­mokrácia és a munkásság képviselője fog­lalta el a polgármesteri széket. Ez nagy haladás, de egyedül nem elég, a polgár­­mester nem végezhet el mindent, különö­sen amíg a demokratizálás az országban és Brassóban nem nyert teljes és valódi végrehajtást. Évtizedes, a demokrácia el­veit megcsúfoló városvezetési elvek követ­kezménye a mai állapotok, amelyeket csak kitartó munkával lehet rendbehozni. A közelgő községi választások hosszú kényszerű szünet után most már módot nyújtanak a város lakosságának, hogy olyan vezetőket ültessenek a városházába, akik a bizalmát élvezik és akikben kezes­séget lát arra nézve, hogy abból a pénz­ből, amit vizadó, kövezet-, szemét-, stb. adó címén folyik a városi pénztárba, ki is kövezzék az utcákat, be is vezessék a vi­zet és el is hordják a szemetet és tisztán is tartsák az utcákat. Demokrata városi tanácsosoknak kell a város ügyeit a népakaratnak megfelelően­ vezetni és helyrehozni az évtizedek mu­­­lasztásait és egyoldalú városrendezését. TIBOLDI BÉLA Népi Egység Csütörtök, 1945 február 1. A szakszervezeti nagygyűlés távirata Sztálin tábornagyhoz, Roosevelt elnökhöz és Churchill miniszterelnökhöz Stoica Chivu beszámolása a szakszervezetek és az ország történetéről (Bucureşti.) Az országos szakszervezeti nagygyűlés munkálatai befejezése előtt, számos üdvözlő táviratot fogalmazott meg Az ország Uralkodójához a következő táv­iratot küldte: Őfelsége. A Romániai Egységes Szakszervezetek nagygyűlése, mielőtt befejezné munkála­tait, az ország hadserege felé tekint, mely­nek Felséged a legfőbb parancsnoka. Tudatában vagyunk hadseregünk sze­repének, amely vállvetve harcol a hősies és legyőzhetetlen Vörös Hadsereg olda­lán a civilizáció és az emberi haladás leg­kegyetlenebb ellensége, a hitlerista Né­metország végleges megsemmisítéséért Az egységes szakszervezetek keretében megszervezett 600 ezer munkás nagygyű­lése kötelezettséget vállal, hogy a terme­lés növelésével és a harctéren lévő ka­tonáink m­inden szükségessel való ellátá­sával, fokozza a háborús erőfeszítéseket. A romániai szakszervezeti mozgalom el­határozta, hogy tevékenyen vesz részt az Antonescu és támogatóinak bűnös politi­kája révén elpusztított ország gazdasági talpraállításának munkájában. Ugyanígy a Romániai Szakszervezeti Mozgalom nagygyűlése a román munkás­ság becsületbeli feladatának tekinti, hogy élharcosa legyen a román ne-­ demokrati­zálási törekvéseinek, az üzérkedés és a szabotázs ellen folytatott küzdelemnek és a fasiszta és fasisztabarát elemek eltávolí­tásának az állami és magánintézmények-­­­ből. A Romániai Egységes Szakszervezetek­ben tömörült munkásság őszinte és el­szánt híve a népek testvérisége gondo­latának és ezért eltökélt szándéka, hogy minden erejével harcot folytasson a bé­keszerető és haladó népekkel való őszinte barátságért.* A Sztálin Viszarionovics József tábor­nagyhoz intézett üdvözlő távirat szövege a következő: A Romániai Egységes Szakszervezeti Mozgalom 1945 január 25-től január 27- ig Bukarestben tartott első nagygyűlése meleg üdvözletét küldi Sztálin tábornagy­­­­nak, a népek dicsőséges felszabadítójának. A romániai szervezett munkásság, vala­mint az egész román nép is, biztosítja a Szovjetszövetség népeit, hogy a fegyver­szüneti záradékok őszinte teljesítése, a hadszíntér hátvédjének biztosítása és a csatatéren való fegyveres harci közösség révén, teljesíteni fogja kötelességét a fa­siszta davad megsemmisítéséért vívott harcban. A romániai munkásság sohasem felejti el, hogy a demokratikus szabadságok mai kezdetét a Vörös Hadsereg dicsőséges győzelmeinek köszönheti. Éppen ezért minden erejével küzdeni fog, a valóságos demokráciáért Romániában. A romániai szervezett munkásság a Szovjetszövetség népeivel való őszinte testvériségért harcol és fog harcolni, mert ezt a testvériséget a szabad haladás és nemzeti függetlenségünk biztosítása zálo­gának tekinti. A romániai munkásság és vele egye­temben az egész román nép, minden ere­jét megfeszíti az ország belsejében lévő hitlerizmus és annak eszközei ellen foly­tatott harcában, hogy a Szovjetszövetség népeinek oldalán hozzájáruljon a győze­lem gyors kivívásához Sztálin tábornagy lángelméjű vezetésével. Kérem, fogadja a Romániai Egységes Szakszervezetek nagygyűlésének forró és hálás üdvözletét A szovjetszakszervezetek központjához A Szovjetszövetség szakszervezeti köz­ponti tanácshoz intézett távirat a követ­kezőképpen hangzik: A Romániai Egységes Szakszervezeti mozgalom 1945 január 25-től január 27- ig Bukarestben tartott első nagygyűlése meleg elvtársi üdvözletét küldi a Szovjet­szövetség szakszervezeti mozgalmának. A romániai szervezett munkásság biz­tosítja a szakszervezetekbe tömörült szov­jet munkásságot, hogy teljesíteni fogja kötelességét a h­tlerizmus megsemmisíté­séért folytatott harcban és küzdeni fog az egész nép érdekeinek megvédéséért. A román munkásság a nagyszerű szov­jet szakszervezeti mozgalomban egy hatal­mas szervezkedési és építő munka példá­ját látja és azt óhajtja, hogy ez a példa iránymutatásul és támogatásul szolgáljon a Romániai Egységes Szakszervezeti Moz­galom kiszélesítésének és megszilárdítá­sának munkájában. A román munkásság és vele egyetem­ben az egész román nép, meg fogja való­sítani az őszinte testvériséget a szovjet munkássággal és népekkel Románia sza­badságának, haladásának és nemzeti füg­getlenségének biztosítására. A romániai szervezett munkásság biz­tosítja a szovjet munkásságot, hogy min­den erejét megfeszíti a termelés növelé­sére és, hogy újjáértse mindazt, amit a hitlerista hordák elpusztítottak. Minden erejével hozzájárul a béke, a demokrácia és haladás biztosításához az egész vilá­gon. Kérem, kedves elvtársak, fogadják a Romániai Egységes Szakszervezetek nagy­gyűlésének meleg üdvözletét. * Ezzel egyidejűleg a nagygyűlés válaszul a jugoszláv szakszervezetek üdvözletére köszönő táviratot küldött a jugoszláviai munkások és alkalmazottak szakszervezeti mozgalma központi bizottságának. A szakszervezeti nagygyűlés a Sztálin tábornagyhoz küldött üdvözlő távirat mel­lett táviratilag üdvözölte a többi szövetsé­ges hatalmak vezetőit is, Roosevelt ame­rikai köztársasági elnököt és Churchill an­gol miniszterelnököt (Bucureşti.) A bukaresti Szakszervezeti gyűlés első napjain megalakult szakszer­vezeti szövetségek kiküldöttei megtartot­ták a szakszervezeti nagygyűlést, amely­nek megnyitásáról és az ott elhangzott üdvözlő beszédekről már beszámoltunk. A nagygyűlésen az egységes szakszer­vezeti mozgalom szervezőbizottságának megbízásából Chivu Stoica terjesztett be részletes jelentést A beszámoló átfogó módon ismerteti az ország szakszerveze­teinek és a munkásság harcainak és el­nyomatásának egész történetét, évtizedek­re visszamenőleg. Részletesen festi le az ország és a dolgozók helyzetét és szen­vedéseit az Antonescu-féle parancsuralom alatt. Pontos képet fest a földművesség és az egész ország életkörülményeiről. Külön foglalkozik az ifjúság helyzetével. A nagyszabású beszámoló további tar­talmára és ismertetésére még visszatérünk. A továbbiakban a kiküldöttek szóltak hozzá a jelentéshez. A felszólalások során Simion Stefan iaşi-i textilmunkás össze­hasonlítást tesz a Franciaországban és Bulgáriában elért szakszervezeti eredmé­nyekkel s ezen példák követésére ösztön­zi a munkásságot. Miklós kiküldött az árak rögzítését és a bérekkel való összhangbahozatalát kö­veteli. Ion Bunescu a munkásotthonok siral­mas állapotát vázolja. Kéri az Országos Munkaszövetséget, tanulmányozza a gaz­daságos és egészséges lakónegyedek meg­valósításának kérdését. Bor Lajos, székelyudvarhelyi kiküldött, a sajtó és könyvek útján történő tömeg­­oktatást teszi szóvá. Kéri, hogy a mun­kásság támogassa a demokrata sajtót Lambru kiküldött hangoztatja, hogy az országház szószéke ezentúl a dolgozóké kell legyen, nem pedig a cselszövőké és fosztogatóké, akik tönkretették az orszá­got. Javaslatokat tesz Ploeşti városának újjáépítésére, ahol — úgymond — a szét­bombázott házak romjai alatt még most is akadnak holttestekre. Megszorítják a cukoradagokat, miközben a cukorrépa tönkremegy Megírtuk már, hogy kormányintézke­dés következtében újonnan megszabták a fejenként és havonta kiadható cukormeny­­nyiségeket. Az adagok a városokban az eddigi mennyiség harmadára csökkennek le, míg a falvakon 15 kg lesz a szokásos havi negyed kilogramm cukor. Csak he­lyeselhetjük, hogy a városi és falusi cukor­kiosztás között eddig fennálló nagy kü­lönbség eltűnik, mert éppen a Népi Egy­ség egy decemberi számában kértük en­nek az igazságtalanságnak a megszünte­tését. A megoldást azonban semmiképpen sem képzeltük el abban a formában, hogy a városiaknak járó cukrot fogják megvon­ni, ahelyett, hogy a gazdatársadalom jus­sát emelték volna fel. Ezt a panaszt annál inkább szóvátehet­­jük, mivel kellő előrelátással könnyen le­hetett volna a hiányon segíteni. Furcsa ugyanis a készletek megcsappanásáról szólni ugyanakkor, amikor köztudomású, hogy Északerdély bőséges cukorrépakész­letének túlnyomó része ebben az évben feldolgozás nélkül marad és a kikerülhe­tetlen pusztulás elé néz. Szigorú vizsgálatot kérünk az ügyben, amely ki fogja deríteni, hogy ebbe a tisz­tán gazdasági kérdésbe is beleszólt a po­litika. Bizonyos politikai körök ugyanis még ilyen eszközökkel is igyekeznek az Északerdélyben kialakult népi demokrá-­­ciára nyomást gyakorolni. Ifj Szakszervezeti hírek (Brassó) Az önálló kisiparosok szakszer­vezete felhívja tagjait, hogy az alábbi idő­pontokban jelenjenek meg a Mitv. Filitti 5. sz. alatti székházban a brassói Munkaka­mara mellett működő szakmai képesítő bizottságokba kiküldendő megbízottak megválasztása céljából. 1945 február 1-én, délután 3 órakor az építészek, asztalosok, kőművesek, szo­bafestők, szerelők, villanyszerelők, galva­nizálók és festők. 1945 február 2-án, pénteken délután fél 4 órakor a pékek, cukrászok, szakácsok, vendéglősök és p­olnárok. 1945 február 3-án, szombaton a vas­iparosok, lakatosok, esztergályosok, mű­szerészek, fegyverművesek, gépkocsiszere­lők, gőzgépszerelők, rézművesek, kazán­kovácsok, kocsi és parkolókovácsok, bá­dogosok, hegyesztők és öntők. * 1 A Magántisztviselők Szakszervezetének kereskedelmi és ipari utazói szako­sztálya vasárnap, február 4-én reggel 9 órakor Baritiu­ tér 9. szám alatti hivatalos helyi­ségükben (Honterus-udvar) igen fontos ügyben gyűlést tart. Megjelenés kötelező. A még be nem iratkozott szaktársak is fel­tétlenül jelenjenek meg !

Next