Népi Egység, 1945. február (2. évfolyam, 23-46. szám)
1945-02-01 / 23. szám
2.oda! Köztisztaság , közegészség Brassó rohamos fejlődésével a köztisztaság nem tartott lépést. Az újonnan létesített iparvállalatok köré tömegesen telepedtek a munkáscsaládok, akiktől a város kíméletlenül behajtotta ugyan a kövezet, víz, szemét és egyéb illetékeket, de a behajtott pénzért nem kövezte ki a külvárosok utcáit, nem vezette be a vizet és nem tartotta tisztán őket. Évtizedes bajok várnak alapos orvoslásra. A parancsuralmat megelőző idők sem különböztek sokban az augusztus 23- át megelőző évek feslett rendszerétől. A külvárosok dolgozó népe is alaposan hozzájárult a közterhek viseléséhez. De, míg a belvárost — és ez más városokra is vonatkozik, — nagy gonddal cicomázták ki, mert többnyire itt laktak azok a hatalmak, akik számonkérhették volna a gazdálkodást, addig a külvárosok népe városrendészeti szempontból valóságos középkori állapotok között élt. Tagadhatatlan, hogy történtek a külvárosokban is tessék-lássék beruházások, de semmiesetre sem arányosan a lakosság szükségletével és hozzájárulásával. Az utóbbi évek aztán elhozták Brassó köztisztaságának általános csődjét. Az úttesteket hol a földgáz, hol a távbeszélővezeték emberei dúlták fel. Ezzel aztán megtelt az addig viszonylag tiszta belváros is szeméttel. A különböző vezetékek árkait nagy későre betömték, de a szemetet otthagyták. Nemrég jelent meg a városvezetőség egy rendelete, mely büntetés terhe alatt kötelezi a lakosságot, hogy a lakásaik előtt levő járdát tartsák tisztán. Ugyanakkor azonban a város lakosságának nincs joga ugyanilyen feltételekkel kötelezni a városvezetőséget, hogy ő viszont az úttestet tartsa tisztán. Az egyébként rendesen burkolt belvárosi úttestek kövezetét vastagon fedi a por, szemét és a napokon keresztül az utcán hányódó döglött kutyák sem mennek ritkaságszámba. A lakosság hiába sepri le naponta a járdát, ha a szél a szemetet az úttestről ismét visszafújja másnapra. A köztsztasági állapotok romlása természetszerűleg magával hozza a közegészségügyek romlását is. A tífuszjárvány leküzdése és megelőzése is könnyebb lenne egy gondosan tisztántartott városban. Ha már a háborús viszonyok folytán leszegényedett munkásrétegnek nincs elegendő váltófehérneműje, nem táplálkozhatik úgy, hogy ellenállóbb legyen és kénytelen, túlzsúfolt vonaton, társasgépkocsin vagy helyiérdekű vasúton munkahelyére járni, a városi hatóságok kötelessége lenne, legalább a köztisztaságra fokozottabb gondot viselni. A tífuszt — napjaink időszerű betegségét — a tisztátlanság terjeszti. Mint értesültünk, a hatóságok félmillió lejt irányoztak elő a tífuszjárvány leküzdésére. Ennyi pénzzel meg is lehetett volna előzni azt, ha ezt az összeget — a dolgozók, a mi pénzünket — köztisztasági célra fordítják. Most, amikor a demokratikus rendszer a nép akaratának korlátlan lehetőségeit nyitja meg, a lakosságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is élni szabadságjogaival. A város dolgozóinak akaratából a demokrácia és a munkásság képviselője foglalta el a polgármesteri széket. Ez nagy haladás, de egyedül nem elég, a polgármester nem végezhet el mindent, különösen amíg a demokratizálás az országban és Brassóban nem nyert teljes és valódi végrehajtást. Évtizedes, a demokrácia elveit megcsúfoló városvezetési elvek következménye a mai állapotok, amelyeket csak kitartó munkával lehet rendbehozni. A közelgő községi választások hosszú kényszerű szünet után most már módot nyújtanak a város lakosságának, hogy olyan vezetőket ültessenek a városházába, akik a bizalmát élvezik és akikben kezességet lát arra nézve, hogy abból a pénzből, amit vizadó, kövezet-, szemét-, stb. adó címén folyik a városi pénztárba, ki is kövezzék az utcákat, be is vezessék a vizet és el is hordják a szemetet és tisztán is tartsák az utcákat. Demokrata városi tanácsosoknak kell a város ügyeit a népakaratnak megfelelően vezetni és helyrehozni az évtizedek mulasztásait és egyoldalú városrendezését. TIBOLDI BÉLA Népi Egység Csütörtök, 1945 február 1. A szakszervezeti nagygyűlés távirata Sztálin tábornagyhoz, Roosevelt elnökhöz és Churchill miniszterelnökhöz Stoica Chivu beszámolása a szakszervezetek és az ország történetéről (Bucureşti.) Az országos szakszervezeti nagygyűlés munkálatai befejezése előtt, számos üdvözlő táviratot fogalmazott meg Az ország Uralkodójához a következő táviratot küldte: Őfelsége. A Romániai Egységes Szakszervezetek nagygyűlése, mielőtt befejezné munkálatait, az ország hadserege felé tekint, melynek Felséged a legfőbb parancsnoka. Tudatában vagyunk hadseregünk szerepének, amely vállvetve harcol a hősies és legyőzhetetlen Vörös Hadsereg oldalán a civilizáció és az emberi haladás legkegyetlenebb ellensége, a hitlerista Németország végleges megsemmisítéséért Az egységes szakszervezetek keretében megszervezett 600 ezer munkás nagygyűlése kötelezettséget vállal, hogy a termelés növelésével és a harctéren lévő katonáink minden szükségessel való ellátásával, fokozza a háborús erőfeszítéseket. A romániai szakszervezeti mozgalom elhatározta, hogy tevékenyen vesz részt az Antonescu és támogatóinak bűnös politikája révén elpusztított ország gazdasági talpraállításának munkájában. Ugyanígy a Romániai Szakszervezeti Mozgalom nagygyűlése a román munkásság becsületbeli feladatának tekinti, hogy élharcosa legyen a román ne- demokratizálási törekvéseinek, az üzérkedés és a szabotázs ellen folytatott küzdelemnek és a fasiszta és fasisztabarát elemek eltávolításának az állami és magánintézmények-ből. A Romániai Egységes Szakszervezetekben tömörült munkásság őszinte és elszánt híve a népek testvérisége gondolatának és ezért eltökélt szándéka, hogy minden erejével harcot folytasson a békeszerető és haladó népekkel való őszinte barátságért.* A Sztálin Viszarionovics József tábornagyhoz intézett üdvözlő távirat szövege a következő: A Romániai Egységes Szakszervezeti Mozgalom 1945 január 25-től január 27- ig Bukarestben tartott első nagygyűlése meleg üdvözletét küldi Sztálin tábornagynak, a népek dicsőséges felszabadítójának. A romániai szervezett munkásság, valamint az egész román nép is, biztosítja a Szovjetszövetség népeit, hogy a fegyverszüneti záradékok őszinte teljesítése, a hadszíntér hátvédjének biztosítása és a csatatéren való fegyveres harci közösség révén, teljesíteni fogja kötelességét a fasiszta davad megsemmisítéséért vívott harcban. A romániai munkásság sohasem felejti el, hogy a demokratikus szabadságok mai kezdetét a Vörös Hadsereg dicsőséges győzelmeinek köszönheti. Éppen ezért minden erejével küzdeni fog, a valóságos demokráciáért Romániában. A romániai szervezett munkásság a Szovjetszövetség népeivel való őszinte testvériségért harcol és fog harcolni, mert ezt a testvériséget a szabad haladás és nemzeti függetlenségünk biztosítása zálogának tekinti. A romániai munkásság és vele egyetemben az egész román nép, minden erejét megfeszíti az ország belsejében lévő hitlerizmus és annak eszközei ellen folytatott harcában, hogy a Szovjetszövetség népeinek oldalán hozzájáruljon a győzelem gyors kivívásához Sztálin tábornagy lángelméjű vezetésével. Kérem, fogadja a Romániai Egységes Szakszervezetek nagygyűlésének forró és hálás üdvözletét A szovjetszakszervezetek központjához A Szovjetszövetség szakszervezeti központi tanácshoz intézett távirat a következőképpen hangzik: A Romániai Egységes Szakszervezeti mozgalom 1945 január 25-től január 27- ig Bukarestben tartott első nagygyűlése meleg elvtársi üdvözletét küldi a Szovjetszövetség szakszervezeti mozgalmának. A romániai szervezett munkásság biztosítja a szakszervezetekbe tömörült szovjet munkásságot, hogy teljesíteni fogja kötelességét a htlerizmus megsemmisítéséért folytatott harcban és küzdeni fog az egész nép érdekeinek megvédéséért. A román munkásság a nagyszerű szovjet szakszervezeti mozgalomban egy hatalmas szervezkedési és építő munka példáját látja és azt óhajtja, hogy ez a példa iránymutatásul és támogatásul szolgáljon a Romániai Egységes Szakszervezeti Mozgalom kiszélesítésének és megszilárdításának munkájában. A román munkásság és vele egyetemben az egész román nép, meg fogja valósítani az őszinte testvériséget a szovjet munkássággal és népekkel Románia szabadságának, haladásának és nemzeti függetlenségének biztosítására. A romániai szervezett munkásság biztosítja a szovjet munkásságot, hogy minden erejét megfeszíti a termelés növelésére és, hogy újjáértse mindazt, amit a hitlerista hordák elpusztítottak. Minden erejével hozzájárul a béke, a demokrácia és haladás biztosításához az egész világon. Kérem, kedves elvtársak, fogadják a Romániai Egységes Szakszervezetek nagygyűlésének meleg üdvözletét. * Ezzel egyidejűleg a nagygyűlés válaszul a jugoszláv szakszervezetek üdvözletére köszönő táviratot küldött a jugoszláviai munkások és alkalmazottak szakszervezeti mozgalma központi bizottságának. A szakszervezeti nagygyűlés a Sztálin tábornagyhoz küldött üdvözlő távirat mellett táviratilag üdvözölte a többi szövetséges hatalmak vezetőit is, Roosevelt amerikai köztársasági elnököt és Churchill angol miniszterelnököt (Bucureşti.) A bukaresti Szakszervezeti gyűlés első napjain megalakult szakszervezeti szövetségek kiküldöttei megtartották a szakszervezeti nagygyűlést, amelynek megnyitásáról és az ott elhangzott üdvözlő beszédekről már beszámoltunk. A nagygyűlésen az egységes szakszervezeti mozgalom szervezőbizottságának megbízásából Chivu Stoica terjesztett be részletes jelentést A beszámoló átfogó módon ismerteti az ország szakszervezeteinek és a munkásság harcainak és elnyomatásának egész történetét, évtizedekre visszamenőleg. Részletesen festi le az ország és a dolgozók helyzetét és szenvedéseit az Antonescu-féle parancsuralom alatt. Pontos képet fest a földművesség és az egész ország életkörülményeiről. Külön foglalkozik az ifjúság helyzetével. A nagyszabású beszámoló további tartalmára és ismertetésére még visszatérünk. A továbbiakban a kiküldöttek szóltak hozzá a jelentéshez. A felszólalások során Simion Stefan iaşi-i textilmunkás összehasonlítást tesz a Franciaországban és Bulgáriában elért szakszervezeti eredményekkel s ezen példák követésére ösztönzi a munkásságot. Miklós kiküldött az árak rögzítését és a bérekkel való összhangbahozatalát követeli. Ion Bunescu a munkásotthonok siralmas állapotát vázolja. Kéri az Országos Munkaszövetséget, tanulmányozza a gazdaságos és egészséges lakónegyedek megvalósításának kérdését. Bor Lajos, székelyudvarhelyi kiküldött, a sajtó és könyvek útján történő tömegoktatást teszi szóvá. Kéri, hogy a munkásság támogassa a demokrata sajtót Lambru kiküldött hangoztatja, hogy az országház szószéke ezentúl a dolgozóké kell legyen, nem pedig a cselszövőké és fosztogatóké, akik tönkretették az országot. Javaslatokat tesz Ploeşti városának újjáépítésére, ahol — úgymond — a szétbombázott házak romjai alatt még most is akadnak holttestekre. Megszorítják a cukoradagokat, miközben a cukorrépa tönkremegy Megírtuk már, hogy kormányintézkedés következtében újonnan megszabták a fejenként és havonta kiadható cukormenynyiségeket. Az adagok a városokban az eddigi mennyiség harmadára csökkennek le, míg a falvakon 15 kg lesz a szokásos havi negyed kilogramm cukor. Csak helyeselhetjük, hogy a városi és falusi cukorkiosztás között eddig fennálló nagy különbség eltűnik, mert éppen a Népi Egység egy decemberi számában kértük ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését. A megoldást azonban semmiképpen sem képzeltük el abban a formában, hogy a városiaknak járó cukrot fogják megvonni, ahelyett, hogy a gazdatársadalom jussát emelték volna fel. Ezt a panaszt annál inkább szóvátehetjük, mivel kellő előrelátással könnyen lehetett volna a hiányon segíteni. Furcsa ugyanis a készletek megcsappanásáról szólni ugyanakkor, amikor köztudomású, hogy Északerdély bőséges cukorrépakészletének túlnyomó része ebben az évben feldolgozás nélkül marad és a kikerülhetetlen pusztulás elé néz. Szigorú vizsgálatot kérünk az ügyben, amely ki fogja deríteni, hogy ebbe a tisztán gazdasági kérdésbe is beleszólt a politika. Bizonyos politikai körök ugyanis még ilyen eszközökkel is igyekeznek az Északerdélyben kialakult népi demokrá-ciára nyomást gyakorolni. Ifj Szakszervezeti hírek (Brassó) Az önálló kisiparosok szakszervezete felhívja tagjait, hogy az alábbi időpontokban jelenjenek meg a Mitv. Filitti 5. sz. alatti székházban a brassói Munkakamara mellett működő szakmai képesítő bizottságokba kiküldendő megbízottak megválasztása céljából. 1945 február 1-én, délután 3 órakor az építészek, asztalosok, kőművesek, szobafestők, szerelők, villanyszerelők, galvanizálók és festők. 1945 február 2-án, pénteken délután fél 4 órakor a pékek, cukrászok, szakácsok, vendéglősök és polnárok. 1945 február 3-án, szombaton a vasiparosok, lakatosok, esztergályosok, műszerészek, fegyverművesek, gépkocsiszerelők, gőzgépszerelők, rézművesek, kazánkovácsok, kocsi és parkolókovácsok, bádogosok, hegyesztők és öntők. * 1 A Magántisztviselők Szakszervezetének kereskedelmi és ipari utazói szakosztálya vasárnap, február 4-én reggel 9 órakor Baritiu tér 9. szám alatti hivatalos helyiségükben (Honterus-udvar) igen fontos ügyben gyűlést tart. Megjelenés kötelező. A még be nem iratkozott szaktársak is feltétlenül jelenjenek meg !