Népi Egység, 1945. február (2. évfolyam, 23-46. szám)

1945-02-01 / 23. szám

Csütörtök, 1945 február 1. Népi Egység Az eldugott árumennyiségek előcsalogatására Gazdasági közkegyelem készül (Bucuresti) Lapértesülések szerint a kormánynak a NDA-hoz tartozó szárnya továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz hogy a megfelelő törvénykezések segítsé­gével véget vessen a gazdasági élet jelen­­legi zűrzavarának és rendes mederbe te­repe a kereskedelmet. A legújabb kezdeményezés Pa­r’Iscanti igazságügyminisztertől indult ki, aki a „­lánckereskedelem” kiküszöbölésére gaz­daság közkegyelmi törvényt j­a­vasolt. E javaslat szerint, mindenki akinek birto­­­kában bármilyen ára vagy termék van, — függetlenül attól, hogy miként szerezte be azt, és hogy rendelkezik-e számlákkal vagy sem, — február 20-ig eladhatja eze­ket az árukat, anélkül, hogy büntetőjogi vagy ad'kihágási eljárást indítanának el­lene. Vagyis az áruzsora és a gazdaságai Szabotázs megtorlására vonatkozó tör­vény, valamint az adóügyi és egyéb­ törvényes rendelkezések alkalmazását a megelölt időp­ráig felügyeltetik, hogy az áruhalmozóknak módot és lehetősé­get nyújtsanak a birtokukban levő áruk értékesítésére. Természetesen ez a rendkívüli rendelkezés nem vonatkozik a zárolt árukra, a hadizsákmányból szár­mazó árukra, vagy azokra az értékekre, amelyeket a Szovjetszövetség területé­ről hoztak el és ezért beszolgáltatási kö­telezettség alatt á­llnak. A törvény — az igazságügyminisztérium elképzelése sze­rint visszaható erővel bírna. A hírforrás azt is tudni véli, hogy Leu­talta dr. nemzetgazdasági miniszter bele­egyezését adta az igazságügyminiszter tervéhez, és a nemze­tgazdasági miniszte­­ri ír le­e már­­ ez ál­t­am- a tö­vényjava­s­lat és az ezzel kapcsolatos rendelet szö­vegének kidolgozásához. A nemzetgazdasági minisztérium meg­fogalmazása szerint mindazoknak, akik­nek birtokában bármely áru vagy termék találtatik, jogában áll ezeket közvetlenül kereskedőknek és iparosoknak egészen február 20-ig eladni anélkül, hogy bünte­tésben részesülnének. Nem adhatják el azonban áruikat semm­éle körülmények között egyenesen a fogyasztónak. A ter­mékek és áruk eladása teljesen szabad megegyezés alapján történnék. Minthogy azonban egy ilyenszerű tör­vény visszaéléseket idézhet elő és újabb jogtalan áruhalmozásokra vezethet, a magyarázó rendelet megszabná, hogy az ipari termelők csak olyan árakat vásárol­hatnak, amelyekre a termelési folyamat­ban szükségük lehet, függetlenül attól, hogy a vásárlás időpontjával hasonló árukkal rendelkeztek-e. Egyik másik valószínű korlátozás az lenne, hogy az ilyen után vásárolt árut vagy terméket az áruforgalmi rendelet szabályainak megfelelően lehet majd for­galomba hozni, vagyis a hasonló áruk leg­utolsó számlája volna e tekintetben az irányadó. A nagykereskedők ezzel szemben sza­bad alku alapján vásárolhatnak ilyen árukat Az eladási ár megszabásánál vi­szont az áruforgalmi rendelet szabályai érvényesülnek, vagyis beföldi árunál az Álkormánybiztosi alap. Olyan cikkeknél, amelyeket jelenleg nem gyártanak vagy külföldről nem hoznak be, a hasonló áru­cikkek időszerűsített megszabását kell fi­gyelembe venni. Ha hasonló áruval a ke­reskedő nem rendelkeznék, az eladási ár maghatározása az illető keresk­edelm­ kamara irá és közlése alapján történnék. Az árszámítási alap meghatározásánál a kereskedelmi kamara a többi nagykeres­­kedő árlajstromának alapján jár el. A kiskereskedők a törvényes úton be­­sze­de­t ,, eke­t" ára valószínűleg m­örtén a legutóbbi számla szerinti áron hozhatja forgalomba. Az így beszerzett árat azon­ban a kiskereskedő köteles volna legké­sőbb február 20-ig kiárusítani. Ha ez a ki­­árusítás nem történik meg, a számla nél­kül beszerzett á­ut elkobozzák és az állam javára a lakosság között kiáru­sítják. Ezzel egyidejűleg a törvény, súlyos bün* Magyarországon megegyezést kötött a k­ommunista és a szociáld­emokrata párt (Debrecen) A magyarországi kommu­nista párt a szociáldemokrata párttal megegyezést kötött. A két párt elhatároz­ta, hogy együttesen fog harcolni a reak­ciós elemek ellen Magyarország demokra­tikus felépítéséért Hat tagú közös bizott­ságot alakítottak s ebben 3 tag a kommu­nista pártból, 3 a szociáldemokrata párt­ból vesz részt. Mindkét párt megtartja saját célkitűzéseit és szervezeti önállósá­gát. (Debrecen) Teleki Géza gróf, Magyaror­szág vál­ás és közoktatásügyi min­isztere nyilatkozott a Nép című lap munkatársá­nak és többek között kijelente­tt, hogy az egész oktatást átszervezi. Kísérleti isko­lát ál­­tanak fel új tanterv szerint, mely­nek eredményei alapján az összes iskolá­kat újjászervezi Az új tanítási terv gon­doskodok arról, hogy a tantárgyak között a társadalomtudomány nagy szerepet kap­jon. Teleki gróf kijelentette, hogy a régi tankönyveket átvizsgálják és kiküszöbö­lik belőlük a káros részeket. Küszöbön áll­­ továbbá a tanszemélyzet megtisztítása is. Budapesten megjelent az első demokrata újság (Moszkva) Budapesten megindult a de­mokratik­us szervezkedés és meg­elent az első hírlap Szabadság címmel. A lap első száma köszönetet mond a Vörös Hadse­regnek és Sztálin tábornagynak a magyar főváros felszabadtásáért. Közli továb­bá a Függe­lenségi Arcvonal felhívását Budapest népéhez, mel­ben felszólíta Bu­dapest népét,, hogy bújjék elő a pincékből és lásson hozzá a lakások rend­behozásához, szervezzen őrséget és fog­a el a bujkáló nyilas gyilkosokat és néme­teket. (Moszkvai A budapesi írók és művé­szek megalakították szabad demokrati­kus szervezetüket (Moskva) ö -n ből származó értesülé­sek szerint a még német megszállás­­ alatt levő magyar területeken szabadcsa-­­patok alakultak. Sárvár mellett megtá­madtak egy nyilas osztagot és az utolsó emberig leölték. Kőszeg városában 100 magyar leányt szabadítottak ki, akiket a németek erődépítési munkálatokra akar­tak elszállítani. A gyárak munkásai sok helyen csatlakoztak a partizánokhoz és fegyveresen akadályozzák meg a gyári berend­zések Németországba való szállí­tását. Magyar vasutasok szabotázscse­lekményeket követnek el, hogy a német csapatfelvonulást akadályozzák. A tit­kos herrok­rafikus szervezetek városokban és falvakban röpcédulák és falragaszok útján köztik a Vörös Ha­dsereg nagy győzelmeit. (London) A Vörös Csillag katonai mun­katársa Zsukov tábornagy arcvonásról a következőket jelentete: csapataink már túlhaladtak azon a táblán mely jelezte: Ber­in 130 kibméter. Zsukov tábornagy hadseregei az offen­­ziva megindulása óta 16 nap alatt 400 ki­lométert nyomultak előre. Tito tábornagy nyilatkozata: Jugoszlávia népe nem hajlandó a polgárháború kalandjára a zavart keltők kedvéért (London­) Tito tábornagy a nemzeti felszabadítási hadsereg főparancsnoka és a felszabadítási bizottság elnöke rádió­beszédet mondott. Kijelentette, hogy ami­kor hozzájárult a kormányzótanács létesí­­téséhez, minden lehető engedményt meg­tett Péter királynak. A kormányzótanács összeállításának kérdésében azonban a ki­rály nem határozhat egyedül, hanem a népet is meg kell kérdezni, mert ő viseli a következményeket. Tito tábornagy ezután utalt arra, hogy egyes érdekelt emberek különböző mes­terkedésekhez és fondorlatokhoz folya­modnak, hogy félreértéseket és ellentéte­ket idézzenek elő Jugoszlávia népeinek so­raiban. Ezeknek tudniuk kellene, hogy az ország élet-halál harcot folytat azzal az el­lenséggel, amely elpusztította az országot és éveken át lábbal tiporta a szabadság­­jogokat. A nép ez ellen az évszázados el­lenség ellen akar harcolni és nem kapható arra, hogy egy polgárháború kalandjába bocsájtkozzék a zavart keltők kedvéért. A továbbiakban hangoztatta a jugoszláv szabadsághős, hogy nincs olyan minisz­terekre szükség, akik szűkkeblű pártérdek­től vezettetve felesleges politikai vívódá­sokat idéznek elő és ezzel szabotálják a felszabadító háborút. A nép azok oldalán áll, akik a szabadságot és a demokráciát hozzák és akik vérüket ontották az elnyo­mó kiűzéséért az országból. Miről fognak tanácskozni a háromhatalmi találkozón? (London.) Hopkins Harry, az amerikai­­ bérleti és kölcsönnyújtási bizottság elnö­ke, Roosevelt elnök megbízásából London­ban tartózkodik, ahol a háromhatalmi ta­lálkozót készíti elő. Hopkins megbeszélé­seket folytatott Churchill miniszterelnök­kel, Eden külügyminiszterrel és Gusev londoni szovjet­ nagykövettel, majd kihall­gatáson jelent meg György angol király­nál. Mint al párisi rádió hírközléséből ki­derül, Hopkins Párisba is ellátogatott, ahol De Gaulle tábornokkal, a francia ideiglenes kormány miniszterelnökével folytatott tárgyalásokat. A „Sunday Times” Hopkins látogatá­sával foglalkozva, a többi között azt írja, hogy minél inkább közeledik a háború vége, annál nagyobb felelősség hárul a Szövetséges Nemzetekre a világnak há­ború irt­ni megszervezésével kapcsolatban. lap­ez­int ez a kérdés jelenti majd a küszöbön álló hármas értekezlet súlypont­ját. Ezzel egyidejűleg az értekezleten fon­tos katonai határozatokat is hoznak és­­ ezért a három nagyhatalom között ve­zérkari megbeszélések is lesznek. Másik fontos kérdés a Németországgal kötendő „szigorú” béke feltételinek megtanácsko­­zása és szervezet létrehozása Európa köz­­igazgatásának elrendezésére. Más jelentések szerint a legközelebbi sorra kerülő Sztal­o-Roosevel-Churchill­­értekezleten a következő kérdéseket vi­tatják meg: 1. Megállapodás létesítése a háború utá­ni leszerelés kérdésében. 2. Időközi tanács megszervezése az eu­rópai kérdésekben való együttműködés biztosítására. 3. Az európai egyensúly biztosítását szolgáló szervezet létrehozása. 4. Szigorú békefeltételek megszabása Németországnak. Ezzel párhuzamosan történik majd a ka­tonai kérdések megtanácskozása. Azt re­mélik, hogy a háború befejezése előtt ez lesz a legutolsó hármas katonai megbe­szélés. t­te és­eket helyez kilátásba azokkal szem­ben, akik a gazdasági közkegyelmi tör­vény megszegésével bármely után áru­cikkeket hoznak forgalomba. Szükségesnek tart­uk azonban hangsú­lyoz­i, hogy egyelőre csak törvényjavaslat kidolgozásáról van szó, amely fölött a kormány gazdasági bizottsága, majd pe­dig a minisztertanács dönt, így tehát az idő máris túlságosan rövidnek látszik, hogy a törvény rövidesen megfenhessen. Ebben az esetben a gazdasági közke­gyelem határnapját későbbi időpontban kell majd megállapítani, hogy az áfuhal­­mozóknak módjuk legyen a „hiárusítás-­­ ra”. S. oldal Tisztogatás a belü­gy­­minisztériumban Lapjelentések szerint a napokban kerül nyilvánosságra azok névsora, akiket a tisz­togatás során a belügyminisztérium szol­gálatából bocsájtanak el. A jegyzék jelen­leg Rădescu miniszterelnöknél van aláírás végett. A névsorban több rendőrségi tisztviselő is szerepel, köztük a hírhedt Taflaru rend­őrfelügyelő, a­kinek neve a fasisztaellenes harcosok megkínzásával kapcsolatosan vált ismeretté. Giurgiuban is mű­köd­ik a polg­ári árellenőrző bizottság. A giurgiu­i polgári árellenőrző bizottság a központi vásárcsarnok egyik mészáro­sánál nagymennyiségű elsőrendű minőségű húst talált, melyet a mészáros — mint kiderült — üzérkedési célokra rejtett el. Azonnal szétosztották rendes áron a kö­zönség között. Ugyancsak egyik giurgiu­i bizottság 2500 kiló rizskását fedezett fel a „Dună­rea“ cégnél, mely az áru eredetére vonat­­kozólag nem tudott elfogadható felvilágo­sítást nyújtani. A rizst lefoglalták és a megállapított áron osztják szét a lakos­ság között. Javaslat a dohányáru­val történő üzérkedés kiküszöbölésére A következő hozzászólást kaptuk: A dohány, mint államegyedárasági cikk az állam tulajdonát képezi. Engedély nél­kül nem szabad azt termelni, feldolgozni és forgalomba hozni. Téves az a hiedelem, hogy a jelenlegi fokozottabb fogyasztás következtében nincs az államnak elégséges készlete és ez idézi elő a dohánnyal való árazsorát Minden dohányjövedék az új termésig biz­tosítja a nyersanyagkészletet és feltételez­hető, hogy ezúttal sem mulasztották el ezt megtenni. Tehát itt valóban csak a szét­osztás ellenőrzéséről van szó! Erre pedig megvan az orvosság, csak éppen alkalmazni kellene. Ez a következő: A dohányáruraktárak jelenleg érvényben lévő kiszolgáltatás módozatait és a kisártá­­sok szétosztási rendszerét kell szigorúbb szabályokhoz kötni. Így „fejvesztés” ter­he alatt kötelességévé kell tenni a do­­hánykiárusítóknak, hogy az anyagkészlet­átvételi ívet meg kell őriznie, hogy bár­mikor bemutathassa az ellenőrző köze­geknek. 1 1 . Ha ezzel egyidejűleg elrendelik, hogy a dohányanyagkiosztás csak ellenőrző kö­zegek jelenlétében történhetik, máris le­hetetlenné válik a dohányáru „fekete” uton való forgalombahozása. PETHŐ ISTVÁN

Next