Népi Egység, 1945. február (2. évfolyam, 23-46. szám)
1945-02-02 / 24. szám
Ki$ov*Snsió, II. évf., 24. szám Aras IS lel Péntek, 1941 február 2 PBBBMHHHMMSRI POUTIKAMtfAPlkAP Felelős szerkesztős K n r k G QyArfis Bi«,;am a brassói tíz»4njr. széken G. N. 1768/1944 szint alatt Engedélyezte • Cenzura Militară a Presei sub No. 1437. 7. X. 1944 Fasiszta krrfsarangok A Vörös Hadsereg óriás léptekkel tör Berlin felé. Nyugaton Rundstedt tábornok ,,döntő” támadása végzetes kudarcba fulladt. Pest felszabadult és még csak Budán védekezik kétségbeesetten egy-egy mindentől elzárt csapattöredék. A Fülöp-szigeteken győzelmesen haladnak előre az amerikai csapatok. A burmai út ismét szabad. És még mindig járkálnak közöttünk olyanok, akik titokzatosan csóválják a fejüket és félszájjal képtelen rémhíreket susognak egymásnak. Ezek azok, akik még még ma is meghallgatják egyes fasiszta rádiók ostobaságait. Ezek azok, akik összebujnak germán barátoikkal és mákonyként lelekzelve be azoknak képzelgéseit, a legértelmetlenebb híreket terjesztik másnap a békés polgárok között, például arról, hogy a város határában már felsorakoztak a szekerek, amelyeken a lakosságot ismeretlen helyre szállítják, vagy hogy a községi választások előkészítését szolgáló beadvány tulajdonképpen ravaszul kieszelt csapda, amely csak arra szolgál, hogy a rajta szereplőket száműzetésbe küldjék. Végül pedig azok, akik a demokrácia minden apró térhódítását riadt Szemmel Irigyelik és — ennek a demokráciának esküdt ellenségei lévén — kigyót-békát kiáltanak minden olyan dologra, amely a széles néprétegek érdekeinek előmozdítását és ezzel az ország demokratizálását szolgálja. Szerencsére ez a tudatos, vagy öntudatlan fasiszta-barát réteg meglehetősen vékony és népünk valóban jelentős tömegeinek, a munkásoknak és földműveseknek nincs közük ehhez a susogó ostobasághoz. A jelenséget mégsem szabad lebecsülnünk. Széles néprétegeink még nem mindenütt ébredtek valódi erejük és jelentőségük tudatára. Gyakran hajlandók irányítást várni és kérni egyes „tanult" rétegektől, ahelyett, hogy ők adnának ezeknek útmutatást. Ilyenkor esik meg aztán, az, hogy a félfülével a Donausenderre ügyelő és titkos vágyaival még mindig az elmúlt világban gyökerező fasiszta ravasz öntudatlansággal, vagy bamba tudatossággal félrevezeti a kevesebb ismerettel, de több józansággal rendelkezőket. Ezért kell ezekre a susogó húrharangokra igen szigorúan vigyázni. Ezért kell őket azonnal és a lehető legkeményebb módon elhallgattatni. Nem mintha beszédjük sokat jelentene, hiszen mindig is voltak és mindig is lesznek rosszakaratú szájjártatók. És beszédjük nem befolyásolja a történelem eseményeit. De ez a sok susogás mégis alkalmas arra, hogy az ártatlanok, a tájékozatlanok, a félszegek, az ijedősök lelkében állandósítson valami bizonytalansági elemet, a nyugtalanság heveny állapotát, amely lassanként megmérgezi az egész egyéni magatartást és kelletlen közszellemet alakít ki. Ez ellen pedig minden erőnkkel küzdenünk kell, mert népmozgalmunk egészségének s ezen keresztül testi és szellemi teljesítményeink értékének árt. Teljes erőnkkel küzdenünk kell tehát azok ellen, akik még ma sem tudtak szabadulni a hitleri alapon űzött német hírverés járószallagjától. Azok ellen, akik olvasmányaik, érdeklődési körük, vágyaik verés járószalagjától. Azok ellen, akik vsszatér az az idő, amikor a fasiszta elnyomás haszonélvezőiként nemzeti gyűlölködésben vezethetik le gonosz lelkük indulatait. Azok ellen, akik minden tárgyi bizonyíték ellenére is makacsul hirdetik, hogy „várjatok csak, mert a németek még tartogatnak valamit!...” Azok ellen, akik már hónapaik óta azzal vigasztalják magukat és a hasonszőrűeket, hogy „Anglia, meglátjátok, különbékét köt Németországgal és akkor kezdődik a haddelharddl...” És végül azok ellen, akik mindezt egy csokorba gyűjtve, magukat „demokratáknak” álcázzák és visszaélve a tömegek engedékenységével, vígan fickándoznak a közélet néhol áttetsző, néhol zavaros vizében. Ideje hogy mindezek az elemek lehetőleg sürgősen lássák be időszerűtlen voltukat és vonuljanak vissza a magánélet kissé poros, de mindent kellemesen elrejtő sötétségébe. Amíg még idejük van erre. A tömegek ugyanis béketűrőek. De, ha egyszer felrémlik előttük az, hogy ezek a fent említett urak és hölgyek tulajdonképpen az ő érdekeik ellen harcolnak, hogy suttogó hírverésükkel voltaképpen a tömegek jogait igyekeznek aláásni, — a népi szervezetekkel együtt — hívják azt a szervezetet akár Magyar Népi Szövetségknek, akár Nemzeti Demokrata Arcvonásnak — akkor ítélkezésük gyors lesz és könyörtelen. SZEMLÉR FERENC A fővárosban háromszázezer ember tüntetett a IMDA kormánya mellett (Bucureşti.) Legutóbbi számunkban az Országos Munkaszövetség megalakulásával kapcsolatban röviden beszámoltunk a szakszervezeti nagygyűlés berekesztése után lefolyt tüntetésről. A tüntetésen, amely a Mihai Viteazul-téren folyt le, teljes számban részt vettek a főváros dolgozó tömegei, hogy hitet tegyenek demokratkus meggyőződésük mellett és egyhangúlag a Nemzeti Demokrata Arcvonal kormányát követeljék. Több, mint 300 ezer ember gyűlt egybe és példás rendben és fegyelemben nyilatkoztatta ki akaratát. Sem a metsző téli hideg, sem pedig a hosszú út nem tudta a külváros dolgozó tömegeit visszatartani attól, hogy részt vegyenek a népgyűlésen, mivel tudatában vannak annak, hogy az ország jövője forog kockán. * 3 Ezer és ezer torokból hangzott fel a kiáltás: „A Nemzeti Demokrata Arcvonal kormányát követeljük!” Ezzel juttatták kifejezésre a népgyűlés résztvevői, hogy a dolgozó ország akaratát kifejező kormányt akarnak és megelégelték a reakció mesterkedéseit és a nyomort. A további jelszavak ezek voltak: „Éljen az országos szakszervezeti nagygyűlés!” „Éljen az egységes Munkásarcvonal!” „Éljen a termelés fokozásáért folytatott küzdelem!” „Földet a földműveseknek!” ,„Éljen a román nép és a szovjet nép barátsága!” „Éljen a román és a szovjet hadsereg fegyverbarátsága!” „Éljen az Egyesült Nemzetek harca a fasizmus ellen!”. A táblákon a következő felírások voltak olvashatók: „A NDA programútjának alkalmazása révén nyerjük el Északerdélyt!” „A fegyverszüneti feltételek teljesítése szerzi meg a szövetségesek bizalmát !” „A Nemzeti Demokrata Arcvonal kormányát akarjuk!” A tömeg ugyanakkor parázs tüntetést rendezett Maniu ellen. A népgyűlésen Albostol Gh. intézett beszédet a tömeghez, aki a szakszervezetekbe tömörült munkásságban rejlő erőről beszélt, majd kötelezettséget vállalt ennek az erőnek a nevében, hogy harcolni fog a hitlerizmus mielőbbi megsemmisítéséért. Küzdeni fognak azok ellen, kik megakadályozzák a termelés fokozását és azért, hogy földhöz juttassák a földművelőket. A népgyűlésen még felszólalt Cazakov a Szovjetszövetség dolgozóinak hevében, míg Trankof a bulgár munkásság és nép képviseletében mondott beszédet. Végül Stroia és Apostol Gh.szakszervezeti vezetők a szakszervezeti egység szilárdságát hangsúlyozták. Hivatalos jelentés szerinti 135 kilométerre állanak a szovjet csapatok Berlintől Elesett Poppe, Selben, Marienwalde és Marienwerder — Frankfurt már csak 65 kilométer Budapesten felszabadult a Margitsziget A Szovjet Tudósító Iroda január 3-i hadműveleti jelentése: Keletporoszországban a Csernakovszky tábornagy parancsnoksága alatt harcoló 3. fehérorosz arcvonal csapatai Königsberg városát már majdnem elvágták a többi bekerített német erőktől. Az utolsó kivezető utat a szovjet ágyúk tűz alatt zárták. Königsberg külvárosaiban utcai harcok során 1000 német elpusztult. A szovjet csapatok több helyen átkeltek az Alle folyón és Landsberg felé nyomulnak előre. Rokosovsky tábornagy 2. fehérorosz arcvonalának csapatai Elbing kikötőváros birtokáért nagy harcot vívnak. Danzig városától délre a Visztula mellett a szovjetcsapatok elfoglalták Marienwerder városát. Zsukov tábornagy 1. fehérorosz arcvonalának csapatai hatalmas erővel törnek Berlin felé, melytől már csak 315 kilométerre állnak. Zsukov tábornagy csapatai 60 kilométer szélességben törtekát « .. . —A ......1.1 T 1» — M1 a á - D... t.burg határán. Az előrenyomuló oszlopok újabb két helyen átvágták a Danzig-Berlin vasútvonalat. Szovjet kötelékek tovább törnek előre Stettin irányában. Ezen a frontszakaszon elesett Wützig, Külzig és Marienwalde. Stettintől 80 kilométerre állnak a szovjet csapatok. Pomerániában elesett Lemniz, Kattun, Rose, Straduhm, Jagolitz. Brandenburgben szovjetkézre került Alterfloss, Gurkow és számos kisebb község. Zsukow tábornagy csapatai Landsberg városát két oldalról támadják. A Berlinbe vezető közvetlen út mentén a szovjet csapatok elfoglalták Kalzig, Rokitten, Gollmütz, Poppe, Selben városokat és 65 kilométerre állanak Frankfurttól, 55 kilométerre Kürstin városától, mindkettő az Odera mentén Ben védelmére megerősített hely. Frankfurt 70 kilométerre van Berlintől. Zsukov tábornagy csapatai az előrenyomulás során kiszabadítottak 10.000 idegen munkást. Egy kórház 250 német sebesült tiszttel együtt szintén szovjetkézre került. A németek fejvesztett menekülésére jellemző, hogy egy nap alatt 31 teljes vonatszerelvény került a szovjet csapatok birtokába. Az 1. fehérorosz arcvonal csapatai január 28-án 228 repülőgépet zsákmányoltak ép állapotban. Konyev tábornagy 1. ukrajnai arcvonalának csapatai az Odera mentén, valamint Breslau mindkét oldalán támadják az ellenséges állásokat. Katowicétől délre 60 helység került a szovjet csapatok birtokába. A Petrov tábornagy parancsnoksága alatt harcoló 4. ukrajnai arcvonal Csapatai újabb 80 helységet szabadítottak fel Szlovákiában. Losonctól északra és északnyugatra 100 helység jutott szovjetkézre. Budán az ellenséges helyőrség már csak a királyi várban kiépített állásait tartja. A szovjet csapatok 130 háztömböt megtisztítottak a német és fasiszta csapatoktól. I Hitler újabb beszédében leleplezte és hadat üzent a német népnek — írják az angol lapok (London.) Hitler uralomrajutásának 12. évfordulóján beszédet intézett a német néphez. A beszéd 16 percig tartott, ellentétben a nagy német győzelmek idején mondott négy órás beszédekkel. Az „Evening Standard” így jellemzi a beszédet: „Hitler úgy csinált, mint aki sötétben járva fütyörészik, hogy bátorítsa önmagát”. A „Daily Telegraph” papagályfecsegésnek minősíti Hitler beszédét. Az angol rádió német hírmagyarázója Hitler beszédével kapcsolatban kijelenti, hogy az nem más, mint hadüzenet a német népnek. Egyik oldalon áll Hitler, Göbbels, Göring, a másik oldalon a sokat szenvedett német nép, mely békét és nyugalmat akar. Hitler a maga és náci társainak biztonságát megint összetévesztette a német nép biztonságával, mikor válaszolt Churchill miniszterelnök legutóbbi alsóházi kijelentéseire. Churchill miniszterelnök ugyanis legutóbbi alsóházi beszédében felszólította a német népet, hogy tegye le a fegyvert feltétel nélkül, mert még mindig kevesebb szenvedésnek teszi ki magát, mintha 1945- ben is folytatja a háborút