Népi Egység, 1945. május (2. évfolyam, 97-118. szám)

1945-05-01 / 97. szám

8. oldal. Hapsi számvetés a magyar iskolában Március 6-ának politikai változása a­­népi élet minden ágában jelentkezik. Az iskola is e változás hatása alatt áll. Új utak, új lehetőségek nyílnak meg a tanügy és a nevelés terén. Ezeket vesz­­szük számba most, az első szabad május elsején. A múlt fasiszta parancsUralmi rendsze­re a tanítás ügyét igyekezett elválasz­tani a népi gyökerektől. A magyar elemi iskolás gyermekek a bécsi határokon ín­­ben a román gyermekeknek jórésze a bécsi határokon túl, olyan állami iskolába volt kénytelen járni, ahol anyanyelvén sem­­mi, sem olvasni nem tanulhatott meg.­­ Olyan olvasmányokat kellett megtanul­nia, amelyek az együttélő népek közötti­­gyűlöletet szították. Az iskoláiéra a leg­szigorúbb fasiszta ellenőrzés terrorja ne­hezedett ,amely nem átallotta hivatalo­san is ajánlani az ártatlan gyermekek kö­zött a besúgó alkalmazását. A gyermek­lélek fejlesztéséhez szükséges gyakorló is­kola, az önképzőkör nem működhetett. A gyermek nyelvi nehézségekkel küzd­ve, rendesen az anyagot nem tudta elsajá­títani és megbukott, elkedvtelenedett, így számos értékes népi elem kallódott el Mikor ez sem bizonyult elégnek, akkor vallási és faji megosztásokkal igyekeztek ró gyűlöletet fokozni. . „ Nagyon féltek a hatalmasok, hogy a ki­használt, meggyötört nép fiai egymásra találnak,megértik egymást. A ketté sza­kított Erdély mindkét felében a soviniz­mus kölcsönös, úgynevezett megtorlásos módszere között nem utolsó helyen áll az iskolák bezárása. Iskolák csukódtak Dél- és Északerdélyben egyre-másra és ugyanakkor szülők és gyermekek soka­sága nemzetiségre való tekintet nélkül érezte mindkét helyen a kötelezővé tett fasiszta népmérgező propaganda gyilkos hatását. Mindez a március 6-iki változás varázs­szaváral mindinkább kezd a múlt emléké­vé válni. Groza miniszter kormánya — a tettek kormánya — szorgalmasan való­sítja meg egymásután a nép kívánságait.­­Északerdélyben a bezárt román iskolák már mind megnyíltak, egyszerre nyílnak meg Szebenben a ferencrendi Zárdaisko­­la, Enyeden a Bethlen kollégium, Gyulafe­hérváron a Majláth főgimnázium, Bras­sóban a református fiú és leány­iskola.­­ Minden bizonnyal holnap-holnapután az aradi és temesvári magyar tannyelvű is­kolák megnyitásáról hoz örömhírt az új­ságunk, holott már majdnem az iskolai év , végén vagyunk. Milyen könnyű lett volna elodázni — nem is nagyon keresett indo­kokkal — az iskola megnyitását a jövő esztendőre, ha nem a nép szeretete és érdeke lebegne a kormányzat szeme előtt. A kishitűek vonjanak párhuzamot s mond­ják meg, melyik reakciós kormány csele­kedett volna így és ilyen gyorsan? A nemzetiségi törvény biztostja az anyanyelven való oktatást, oly szabadság­gal, amiről azelőtt álmodni sem lehetett. E törvény folyományaként a jövőben megjelenő új törvény, amely a hitvallá­­sos iskolák ügyét rendezi, messzemenő fejlődést biztosít és ígér. Az iskolák demokratizálására a demok­rata gondolkodású miniszter külön rész­letes re­nd­eletet adott ki. Ez a rendelet kü­lönösen kéri a tanárokat ,hogy mind a szülőkkel ,mind a tanulókkal a megértés és a jóakarat szellemében működjenek együtt. Az osztálybizottságok szervezése a diákok önnevelését monítja elő és a tanárnak értékes segítséget nyújt. A demokrata érzelmű tanárok megér­tették a múltban, amikor áldozatot kel­lett hozniuk és most a szabadság haj­nalán, még jobban megértik, hogy a nép fiait nevelik és a nép érdekeit szolgál­ják. A múlt gyűlöletet uszító iskolája már csak egy pár megcsontosodott múmiában él, ezek is leválnak majd az élő demokrá­cia testéről. Az új iskola legszebb fel­adatai közé tartozik belenevelni a jövő nemzedékbe a népek közötti testvériséget és szereteted meg arra törekedni,, hogy a széles néprétegek kulturális színvonala emelkedjék. Ezen a téren is megindult a munka. ", A méregkeverési szándékkal írt törté­nelem helyesbítését maguk a diákok kérik feli újságjaikon, vagy, élőszóval« A magi- Népi Egység A brassói munkásság versenyhónapja (Brassó)­ A brassói gyárak áprilisi ver­­senyteljesítményeiről már többször be­számoltunk. Ennek a lelkes önfeláldozó munkának a csúcspontját jelezték a má­jus elseje előtti utolsó napok, a végső eredményeket pedig a május elsejei se­regszemle mutatta meg. Ezekből az eredményekből, amelyeket a május elseje előtt fellebegő munkalel­­kesedés a szervezkedés, a termelés fo­kozása, a falu megsegítése és a kultúr­­munka terén elért, közlünk itt néhány kikapott részletet. A Scherg posztógyár gyűjtési mozgal­ma mezőgazdasági szerszámokra 1 mil­lió 467.200 lejt eredményezett. A Scherg bőrgyár az április 23-ától 29-ig tartó héten az előző héthez képest 70 százalékos termelési gyarapodást ért el, 1939 kilóról 3323 kiló talpra emel­ve a termelést. A Tellmann-gyárban megnyílt a mun­kásnők könnyebbségére a csecsemő ott­hon. Megnyitották a könyvtárat is. A gyá­ri fürdő készülőben van. A Gummigyár átlag 70 százalékkal emelte a termelését. A brassói vasúti munkások a földvári járásban a következő mezőgazdasági szer­számokat javították meg munkáscsapataik révén: 11 traktor, 10 vetőgép, 31 eke- 1 aratógép és számos egyéb szerszám. Ezen­kívül 30 ekét és más szerszámokat aján­dékoztak a szegénysorsú földműveseknek. A repülőgépgyár a hermányi járás fal­vaiban javított meg 16 traktort, 73 ekét és sok más szerszámot . A megyebeli Volkány községben levő Concordia szénbánya munkássága állan­dóan emeli a termelést, amely 1944 szep­temberében már a havi 2000 tonna alá esett. Most áprilisban meghaladta a 4000 tonnát. A cementgyár munkássága egy munkás­­osztagot küldött ki Bodzafordulóra áp­rilis 22-ikén, egy heti öttartózkodásra, hogy traktorokat és mezőgazdasági gépe­ket és szerszámokat javítson. Az Astra, Gaz-Metan, és a Villamosmű munkássága Szunyogszék és Vledény köz­ségekbe küldött ki néhány gépjavító osz­tagot. Ezek a példák — csak néhány a sok közül — méltóan csatlakoznak az egész ország munkásságának, tisztviselőinek és ifjúsági szervezeteinek példamutatásához. A május elseje előtt megfogadott tel­ese­mények mindenütt hatalmasak és jelzik az Újjáépítés munkájának ütemét. A Hazafias Védelem mindjobban kiszélesíti munkakörét A munka nemzetközi ünnepén egyre gyarapodóbb teljesítményekre tekinthet vissza a „Hazafias Védelem’’ szervezete, amely a hitlerista háború és rémuralom sebesültjeinek támogatása és a népmű­­velődés és a népegészség terén fejt ki hatalmas munkát. Csak néhány példát so­rolunk itt fel a brassói tagozat eredmé­nyeiből. Az összes brassói kórházak rendszeres látogatása, ezerszámra csomagok a se­besülteknek . Erdély és Moldova megsegítése, ama két vidéké, amelyet különösen rettenetes helyzetben hagyott hátra a hitlerista rab­­lóháború. A szervezet karavánjainak szá­zai indultak útra élelmiszerekkel és evó­­szerekkel megrakódva és nemzetiségre va­ló tekintet nélkül segítséget nyújtanak minden rászorulónak. A szervezet a falvakon százával nyitot­ta meg szakmai kiképző tanfolyamait és gyermek­kertjeit. Hasonló intézményeket létesített a Hazafias Védelem a városok­ban is.­­ Brassóban most nyílik meg 4 napközi otthon, 260 gyermek számára. * I ...... Május elsején a „Hazafias Védelem” is új, még lelkesebb harcot fogad a fasiz­mus teljes letöréséért és a demokrácia megvalósításáért. Columbovia bírái elött Utolsó vallomások a I (Brassó) Szombaton hallgatták ki a Ma-1 m­u per utolsó és részben legfontosabb ta-1 mi­t. Csikszentdomokosiak, gyergyószent­­miklósiak — legtöbbjük gyászban — a meggyilkoltak felesége’’, szülei, hozzátar­tozói állagukba roskadva, hangtalanul ül­nek az előcsarnokban. Benn a­ tárgyalóteremben hangos élet folyik. Egyelőre még csak a véd­ottak van­nak benn. Valamennyien Golumbovici kö­ré gyűlnek, őt hallgatják. Az egykor di­­vatfiú elég szánalmasan néz ki. Az arca borostás, gyűrött az egész ember. Nagy hangon magyaráz a többi vádlottaknak. Kilenc órakor vonul be a bíróság, Go­­lumbovics hangosan nyögdécselve emelke­dik fel a padról és sántítva vonszolja ma­gát a vádlottak közé. Színészkedve igyekszik maga mellett hangulatot teremteni. Az elnök gyors egymásutánban adja fel a­ kérdéseit, Golumbovici gondolkozás nél­kül tagad. A Háromszék megyében ösz­­szegyűjtött rablott holmit sem ő szállítot­ta be a gépkocsiján. (Legalább tíz tanú egybehangzó vallomása szerint ő szállított mindent Brassóba.) Azt­ is tagadja, hogy Kupferschmidttel raktározhatta volna el a rablott dolgokat. A szárazajtai mészárlá­sokról is csak „úgy’’ halott az „önkénte­sektől.’* Maniu-sárda perében — Hire jött — vallja később — hogy a­­ Hargita szállóban magyar papok vannak elbújva. Azonnal odasiettem, hogy meg­győződjem a dolgok állásáról. — Volt megbízása? — kérdi a­z elnök.­­ — Popnak volt és Florutnak. Később jöttek az önkéntesek is. Hiába volt min­den érvelésem, mégis elvittek néhány pár­nát és paplant. — Azt hittem, hogy fegyver után kutat­tak — mondja az, elnök. — Én kérem semmi után sem kutattam. A paplanokat ,párnákat, pokrócokat Pop lopta el. — Arról beszéljünk, amit maga lopott el! •— Azt­­a néhány paplant és párnát a se­besül­tjeink alá tettem. Az elnök kérdésére, hogy sebesültjeik is voltak, zavarba jön . — Mit szállított gépkocsiján Brassó­ba?­­• — Újságot. A Sepsiszentgyörgyön meg­jelenő Desrobirea-t. Ha a „fiúk” néha feltettek egy-egy bőröndöt is, azért ő nem vállalja a felelősséget. — Több tanú egybehangzó vallomása szerint végvásznakat, bőrt, talpat, kerék­­gummit, gépszijjat, rádiós varrógépet stb. stb. szállított Brassóba — figyelmez­teti az elnök. ra ébredt ifjúság ma már nem halaszt el egyetlen alkalmat arra, hogy a diákélet bár­mely megnyilvánulásában testvéri egyet­értésben román és magyar együttműköd­jék. Az iskolaszövetkezetek és a létesí­tendő önképzőkörök ki fogják egészíteni a kulturális kapcsolatok terén jelentkező hiányokat is. Bizalommal tekintünk a jö­vő elé. A népek boldog együttélése elé gyűlöletből állított mesterséges válaszfala­kat legyőzi a természetes emberi együtt- Stéés. Ezt a hitet alátámasztja az a tény is, hogy a Szovjetszövetségben élő népek a szovjetnevelők munkája nyomán meg­találták az Egyetértés helyes útját. Jól tudjuk, hogy az első szabad május elsejé­re eső mérleglezárásunk a fent vázolt eszmék terén kívánnivalót hagy hátra. Ez a megállapítás azonban arra ösztökél, hogy a jövő esztendei májusi mérlegünk­ben a parancsuralmi nevelés utolsó nyo­mait is elttüntessük. Kedd, 1945 máju­s 1. — Egy szó sem igaz az egészből. Néha csirkét, vajat, túrót hoztam, amit dohá­nyért vettem. Volt ugyan Sepsiszentgyör­­gyön egy raktár, de azt sem tudom, mi volt benne. Talán néhány láda, amit ál­lítólag az Olteanu földijei loptak ösz­­sze. Golumbovici színlelt felháborodással mondja el, hogy ő mint jámbor kereske­dő ment Csíkszeredába, hogy ott kuko­ricát és burgonyát vegyen. Mikor már 100 vasúti kocsi rakományt vásárolt, letartóz­tatták ,pedig egy magyar ember is iga­zolta, hogy ő csak egy egyszerű gépkocsi­­vezető volt. Elnök: Milyen rangja volt a gárdában? — A magyarok őrnagynak címeztek, de én tiltakoztam ellene. Különben is ha rá­jöttem, hogy valakitől valamit elloptak, igyekeztem a károsultnak azokat visszasze­rezni, így egyszer a pákéi papnál ebédel­tem, aki elpanaszolta, hogy három zsák­nyi holmit loptak el a gárdisták. Vissza is szereztem neki. A zsákokban edények, ci­pő, ruha és fehérnemű, fogkefe, rádió és egyéb apró háztartásbeli cikkek vol­tak. Útközben ezek hullottak ki a ki­bomlott zsákokból­ , — így kutattak önök a rejtett fegyverek után — mondja az elnök. Ezután semmiről sem akar tudni. Az elnök valamennyi kérdésére tagadólag fe­lel. A vád gyergyói tanúi Demeter János: Gyergyószentmiklóson 1944 október 14-én Olteanu rám paran­csolt ,hogy a téglagyárban kivégzett 3 em­bert egy órán belül temessem el. Ellenke­ző esetben engem is kivégeztem. A kivég­zett emberek hulláiba egy magas fiatal­ember még többször belelőtt . Kedves Anna: Békásból meneküljünk. A német hadsereg kiürítette a községet. A férjem — aki éppen katona volt — is velünk volt. A Maniu gárdisták a férje­met többekkel együtt elfogták és a tégla­gyárban kivégezték. Elvették a szekerün­kéit is a két tehénnel együtt. Kovács Ágnes (szintén békási me­nekült): A Maniu gárdisták a férjemet egy éjjel letartóztatták. Másnap kivégez­ték. Három marhánkat, amelyeket az­előtt két évvel vettünk és a szekerünket elvették. Szmukk Sándor (Gyergyószentmiklós): Tudomása volt a téglagyárban történt ki­végzésekről. Arról is tud, hogy a Maniu gárdisták több csomafalvi lakost tartóztat­tak le, köztük Orbán lelkészt is. Ezekért szovjetparancsnok lépett közbe. Olteanu­­r a fejvesztés terhe alatt parancsolt rá, hogy bocsássa őket szabadon. Félholtra verve engedték el őket másnap. Egyéb­­ként sok embert kínoztak meg és rabol­tak ki. Ghereseanu hangoskodott, hogy valamennyi gyergyói kommunistát felku­tatja és kivégezte­. Borzas Mihály gyergyócsomafalvi lak­ost több társával együtt a ditrói csendőrök adták át a Maniu gárdának, akik miután levetkőztették őket, súlyosan bántalmaz­ták. A szovjetparancsnokság közbelzárá­­sára szabadultak meg a kivégzésektől. Akik túlélték a csikszentdomo­­kosi vérengzést A szentdom­okosiarc közül elsőnek Mi­hály Mihályt hallgatta­­ ki. Vallomásában elmondja, hogy egy magas, „száraz” em­ber (Pop) rendelte el a kivégzéseket. Az áldozatokat­­ is segített eltemetni. Másodiknak a szintén, szentdomokosi Szakács Antalné teszi le az esküt.­­ A gyászba öltözött, megtört asszony mély be­nyomást tesz a hallgatóságra. Elmondja, hogy két fiát végezték ki, a harmadikat egy Miricictu Joan nevű gárdista addig verte, míg félhottan maradt ott. Miricioiu még két kenyeret és két levágott tyúkot is kikövetelt... Utána Szűcs Lajosné áll esküre a feszü­let elé. Karján apró gyermek, aki kicsi ke­zét, míg az anyja esküszik, szintén a kereszt felé nyújtja,­­mintha megtökt­íséri könyörögne meggyilkolt apjáért. A ta­g elmondja ,hogy a kertjükben egy eldo­bott fegyvert találtak ,amely miatt fér­jét kivégezték, őt is kirángatták az ágy­ból és súlyosan bántalmazták. A gyermek akkor 13 napos volt A tárgyalás folyik . TIBOLDI BÉLA

Next