Népi Egység, 1945. június (2. évfolyam, 119-142. szám)

1945-06-01 / 119. szám

9­om A Hess-gyár alkalma­zottai a haladás útján ' '(Brassó) Mint a dolgozó rétegeknek általában, úgy a brassói „Hess” gyár főlunkáss­ágának sem nyílt alkalma a fa­siszta parancsuralom ideje alatt magát művelni. A felszabadulás és a hitlerista­­fasiszta elemek eltávolítása Mári­­azon­­ban ennek az üzemnek a dolgozói is lá­zas ütemben láttak a hiányok pótlásaihoz. A gyár munkásai, munkásnál, tisztvise­lői és tisztviselőnői példás te®tvéií egyet­értésben és ezúttal már az igazgatóság jóindulatú­ támogatásával egymás­után teremtették meg a különböző közmű­velődési és testnevelési intézményeket Viszonylag rövid idő alatt elsőrendű zenekart, ve­gyes énekkart, szlavalókórust és műkedvelő színjátszó csoportot alakí­tottak, haladószelemű könyvekkel ellátott könyvtárt létesítettek, és jól szerkesztett faliújságot. De a szellemiek mellem kellő gondot fordítanak lak­helyes testr­evelésre. A nap­hosszat műhelyekben, irodákban görnye­dő alkalmazottak önkéntes közmunkával építettek roder- és kosárlabda játéknak megfelelő pályát a gyár Udvarán, seho. Szakszerű irányítás mellett szórakozhat­nak az alkalmazottak. A testedző szak-osz­­t­ály ezenkívül még atlétikai, céllövő és természetjáró Csoportot is létesített.­­ Nemsokára egy nagyobb termet is beren­deznek asztali tennisz, sakk és egyébb szo­bai testnevelő célokra. 1 ' 1 * ’ i**r­ IW»'— ^aitsierrezcU liíreh Ä m­agá­n tis­ztvi­selők szakszervedének cenkalaffi telmiszo­ályását vasárnap, jú­nius 3-án avatják fel. A tenniszezni óhaj­­tók a szakszervezet Barítiu Gheorghe ut­ca 5. szám alatti titkárságnál iratkozhat­nak­ be. ** A brassói magántisztviselők 'Szakszer­vezetének ifjúsági csoportja csütörtö­kön, május 31-én este 6 órakor gyűlést tart a szervezet Cenk alatti helyiségében. r А— "—­ и ■» . Az üzleti alkalmazottak bizottsági­­tag­jai csütörtökön, május 31-én délután 6 órakor gyűlést tartanak a m­agántisztvi­selők Cenk alatti helyiségében, ahol a nyári munkatervet vitatják meg. ' * ", A brassói magántisztviselők Sz'aTcS’Ze'r- Vezetének Cenkalatti épületében pénte­ken, június 1-én délután 6 órakor­­Köni Márton tart előadást ,,Gyűjtő táborok’T Cí­men, w ■ -Vasárnap, fönte 3-án délelőtt 10 óra­kor lesz a magántisztviselők szakszer­vezetének közművelődési és testnevelő székházavatása. . A brassói ruházati munkások szakszer­vezete csütörtökön, május 21-én délután 6 órakor g­yűlést tart a szakszervezet Mi- 26 szám alatt levő szakszervezeti szék­házban. Napirenden egy termelőszövet­kezet létesítése és az ellátási szerv kérdé­se, valamint a máj­us 3-án megjelent tör­vény módosítása. * A brassói fémiparosok szakszervezete csütörtökön, május 31-én délután 5 óra­kor gyűlést tart^^E a szakszervezet­­Mi­tropolitul Filitti utca 5 szám alatti székhá­zának tanácstermében, ahol idekészítik a szövetkezet, anyagbeszerzés és anyagel­osztás ügyében összehívandó közgyűlést. " DJ adóbejelentési határidők A brassói pénzü­gyigazgatósság Bozsi: Az ez évi május 25-iki 116. számú Hivata­los Lapban megjelent 253.124/1945. sz. pénzügyminisztériumi határozattal a glo­bális adóbejelentések és a háborús nye­reségek és szerzemények bejelentéseire előírt határidőket a következőképpen hosz­­szabbították meg: 1. Globális adókra — 1945 július 1. 2. Háborús nyereségekre — 1945 június 10. 3. Háborús szerzemények­re — 1945 július 1. " Népi Egység PérifeE, Í945 Jvdiftts T. ....................................................mm—mniiíiw Egyik alsórákos­ kőbányavállalat nem akar tudomást szerezni a munkásjóléti törvényekről (Alsórákos) Köztudomású ,hogy Alsó­rákos község lakóinak nagy része a község határában levő, csaknem kifogyhatatlan gránit kőbányákban véres verejtékes mun­kával, gyakran élete kockáztatá­sával kere­si meg családja részére a betevő falatot A kőbánya-vállalatok a mUltham­is mun­­káskizsákmányolásukról voltak hírhed­tek, a szervezetlen falusi munkásokat ké­nyük és kedvük szerint, hossz­a munka­idővel dolgoztatták. A háborút megelőző időkben a szakszervezetek feloszlatása utáni korszakban, majd a háború tájjal a fasiszta diktatúra­­alatt a bányavállalatok fü­rbent kizsákmányoló módszereiekel, nem egy Reißen, hatósági segédlettel, éhbéren aluli munkabérekkel, a kisemmi­zett munkások bérén milliós jövedelene­­ket harácsoltak össze. A bányavállalatok e munkásellenes ma­gatartásé és módszere, különösen a Grá­nitbánya Részvénytársaságnál (Minele de Granit S. A.) volt a legérezhetőbb. A Gránitbánya Részvénytársaság románosí­­tott vállalata ,bizonyos Gheorgett Ale­xandru bukaresti tőkés érdek­csoportja, a­­ho kényelmes fővárosi irodájából irányít­ja az ország Újjáépítésében nagy szere­pet játszó vállalatot. Gheorghiu­ur a múlt év őszén a romániai fasizmus csúfos ku­darca után bányavállalatát le akarta von­ni az ország Újjáépítési munkájából és minden alaposabb megindokolás nélkül 34 bányamunkásnak azonnali hatállyal fel­mondott. Az elbocsátott munkások azon­ban nem törődtek bele a bányaigazga­tóság törvénytelen és minden alapot nél­külöző önkényes intézkedésébe, hanem az érvényben levő törvényekre hivatkozva, visszahasították az elbocsátást. Erre az igazgatóság a régi receptjéhez folyamo­dott, az elbocsátott munkásokat a csend­őrségre hivatta, ahol a fasiszta szellemű csend­őrőr­mester különböző fogásokkal ki­lépési nyilatkozat aláírására kény­szerí­tet­te a munkásokat. Mindez hangsúlyozzttt­, 1944 augusztus 23-a után, a hírhedt ál­­demokrata kormányok idején történt. A munkások azonban nem törődtek bele az igazgatóság önkényes, csendőri hatalom­mal végrehajtott intézkedésébe, szervez­kedni kezdtek, a vállalat kötelékében ma­radt munkásokkal együtt, csatlakoztak a szakszervezethez, és így együttes fellépés­sel, hosszú harcok­ban, sikerült elérni azt, hogy a bányatársulat hat hónap után az önkényesen elbocsátott munkások­at visszavette és az elmaradt időre 50 szá­zalékos fizetést folyósított Mólag. A bánya jelenleg lecsökkentett Terezá­­m0 munkással, a rendes 140 helyett mindössze 74 munkással dolgozik. rAz igazatóság még mindig a szállítási ne­hézségekre hivatkozik. Holott az ország Újjáépítésében a bánya termelőképessé­ge nagy szerepet játszhatna. f A bányavállatot a legr­om­ibb előnyök­től, a lábbeli és a közszükségleti cik­kek beszerzéséből is megfosztja a mun­kásokat. A munkások a 88—140 feles munkabérek mellett képtelenek lábbelit beszerezni és igy ti­t nem lerongyolódva kénytelen«k dolgoz”! Az igazgatóság egy­előre hallani sem akar a demokrata kor­mány mu­unkásvédelmi tervéntveiről, a fi­zetések rendeléséről, a drágas­ági 'és a gyermeker­gély nő+ték folyósításáról, "és az egá+á«! szerv felé­ltás'ról. Az üzemi bi­­zottság erre vonatkozó betejesztéseit kü­lönböző kifogásokkal, a törvények­­ta­nulmányozása révén stb. halogatja. ftf inuk me», hooTM’ a tobbî bányatársU­­f* fok az ef átá' I sz'Tv flaTf'S' orifot­ébeti mivel nem rendelkeznek az előirt mun­­káslétszámmal, közös el'tári szerv létesí­tése 'érdekében tanaihoz'«okat foktat­­nak a botfahrsî és’ a földvári üzemekkel. Az alsórákosi bányáik szervezeti mun­kássága öntudatos harcot folytat jogai­nak­­érvényesítésére s a termelés fokozá­sára, mert tudják ,hogy Munkáijukkal nagyban hozzájárulnak a fasiszta háború okozta romok eltakarításához, s az ország újjáépítéséhez. : r.’ Törvtsim­auieM mi­áind­ Mifit­arának is forgalmának szabályozásáról 349. számú törvény. (Folytatólagos közlemény.) (Folytatólagos közlemény) Minden szállítást megelőzően azok a szállítások teljesítendők, amelyek a fegy­verszüneti egyezmény végrehajtásához szükségesek. A felelősség a kiosztott nyersanyag fel­­használásáért és at szállítási sorrend be­tartásáért a munkaadókat terheli. 23. szakasz .— A nyersanyagok, a gyártási mellékanyagok, valamint a gyár­tás menetéhez szükséges bármilyen más anyag az álkormánybiztosság külön meg­bízatású szerveinek ellenőrzése alatt jut­hatnak be, vagy kerülhetnek le a gyárból. Az áruk forgalmát ellenőrző állami be­rendezkedés kiszélesítése céljából, ezekbe a szervekbe olyan személyeket is ki fog­nak nevezni, akiket az illető vállalatok szakszervezetei jelölnek ki, az Általános Munkaszövetség véleménye alapján. Ezek a szervek a nyersanyagoknak, gyártmányoknak és gyártási melléktermé­keknek a gyárba való be- és kiszállításakor ellenőrizni fogják a minőségét, súlyát és fajtáját, láttamozzák a számlákat, vagy az illető iratokat és ellenőrzik a be- és kive­zetési könyv bejegyzéseit.­­ Abban az esetben, ha szabáyfafajsságo­­kat, vagy kihágásokat állapítanak meg az érvényben levő törvényekkel szemben, a fenntemlített ellenőrző szervek értesíteni fogják a tiltott üzérkedési és gazdasági szabotázstörvényben említett ellenőrző és megállapító szerveket és a munkaadó kép­viselőivel együttesen leltározni fogják a megállapítás szerint törvényellenesen be-, vagy kijuttatott árukat. 24. szakasz. — A kereskedelmi és ipar­kamarák által termelő iparosoknak kiosz­tott számok érvényben maradnak. Az ipari termelők rendszámait, amiket a kereskedelmi kamarák adtak ki és a fo­lyószámot, amely alatt az áru a vállalat árjegyzékébe bejegyezve szerepel, tört­­szám alakjában írva,­­ kötelező módon meg kell említeni a számlák megfelelő he­lyein. Ennek a törtszámnak kötelezőképpen szerepelnie kell minden számlán, amiket akár az iparosok, akár nagy- vagy kiske­reskedők adnak le, amely végigkíséri az árut, forgalmi számként, annak teljes kör­forgásában. Hasonlóképpen a nagy- és kiskereskedők által kiadott számlákon megemlítendő a termelő számláján sze­replő árösszeg. Az a szám, amely a fenn­ti szabályok szerint végig kíséri a behozatali árut, ab­ból a számból alakítandó, amely alatt a céget bevezették a behozatali kereskedők jegyzékébe és abból, am°ly a behozatali kereskedő árjegyzékében folyószámként szerepel. Megemlítendő hasonlóképpen minden számlán a behozatali kereskedő számláján szereplő eladási ár. A folyó­szám meg fog felelni, mindkét esetben, a mintagyűjteményben és az áru­­tájékoztatóban szereplő számnak, melye­ket az áruk természete szerint a vállalatok összeállítani és tartani kötelesek. A kis­kereskedők kötelesek az árukon levő cím­kéken az eladási ár mellett még a követ­kező adatokat is feltüntetni a bevásárlási számlából: a termelő, vagy behozatali vál­lalat rendszáma és ezek árjegyzékének folyószáma. Ami e rendszámok kiosztását és az ár­jegyzékek, mintagyűjtemények és árutá­­jékoztatók összeállítását illeti, arra nézve e törvényrendelet D) mellékletében itt sza­bályok követendők. (Holnap folytatjuk.) Szabad legeltetés az erdőkben (Bucureşti) Május 24-ikével fontos ren­­delkezés lépett életbe, amely megengedi erdős területeken az állattartó gazdák ré­szére a legeltetést, ami régi óhaját tel­jesíti most a szűkös legel­őviszonyok mi­att aggódó állattartó gazdáknak, amit so­hasem hallgattak meg eddig. A föld­művesből lett Romete Zlaroni földműve­lésügyi miniszter ezúttal is megértette a földműves testvéreinek óh­a­ját és sietett azt teljesíteni az alábbi határozat kereté­ben, aminek szövegét itt közölt­ük. 1. szakasz. —­ Az álatok legeltetését­ az 1910 évi erdőtörvény 1. szakaszának a, b, c és d. pontjaiban irt tulajdonosok endeiben engedélyeik ;a Togpleptést el­sősorban a községek azon lakóinak ál­latai részére engedélyezik, ahol nincse­nek községi legelők és csak másodsorban­ azon lakosok álatai részére, am­elyek szá­mára a községi legelő nem elegendő.­­ Az áratok legeltetésének engedélyezése az erdőben, a következő feltételek mel­lett történik: 2. szakasz. — Azok az erdőterületek, a­­melyeken az állutok legestetését engedé­ lyezik, az erdőhatósági közegek részéről a helyszínek megjelölendők, jól látható jelekttel, határkövekek és vonalak, földra­kások st b. vagy természetes határvona­lak M­ián: völgyek, utak, halmok, pata­kok, st b. E terü­letek a következők: al­gás területek ,amelyeket arra szán­tak, hogy legelőkké alakítsák át; az­­át­alakítási tervek, akár elkészültek, akár nem. b) Értékükben visszaest tápterületek, amelyek­et mesterségesen helyre akar­tak állítani érvényes módon jóváhagyott tervek alapján, de amelyeken az erdő­sítés m­unkáldait, vagy ezek előkészítését nem hajtották végre. c) Az őserdő módszerével kezelt máste­rületek, melyek kora a 30 évet meghalad­ja és azok a területek, amelyeket a fiatal­­erdők módszerével kezelnek és koruk a 15 évet meghaladja, amennyiben a területek­re vonatkozó erdőkitermelési tervek sze­rint nem hajtották végre és nem is kell végrehajtani a mesterséges erdősítés mun­kálatait, vagy azok előkészítését az elkö­­­vetkező 15 éven belül. A lomblevelű erdőkben az állatok legel­tetése az erdőtörvény 16. szakasza a) és b) pontjában irt rendelkezések szerint tör­ténik. ' 1 ' 1 ’ 3. szakasz. *— Ahol a legeltetési igényeket a fenti szakasz rendel­kezéseinek alkalmazása következtében sem sikerült kielégíteni, az állatok legeltetését meg kell engedni azon erdőterületek i/t részén, amelyek vadászat céljaira vannak fenntartva. "4. szakasz. — Az erdőben legeltetni en­gedélyezett állatok száma hektáronként legfeljebb 2 nagy állat, vagy 10 kis állat lehet. Csikók, bárányok stb. száma a fel­nőtt állatok felének számítandó. 5. szakasz. ’— Az állatok legeltetési en­gedélye az erdőkben a jelen miniszteri ha­tározat előírásai szerint kötelező az er­dőtulajdonosokra nézve. A legeltetés díja állatonként 40 százaléka lesz a községi erdei legelőbérletek árának. 0. szakasz. — Az állatok legeltetésének engedélyezését formailag az állami erdé­szeti közegek végzik, akiknek a kezelése alá esnek azok az erdők, amelyekben a fennt­ feltételek mellett a legeltetés meg van engedve. Az állatok legeltetését 1945 október 15-ig engedélyezték. Kifutót is azonnal alkalmazunk. Cím a kiadóban: Telefon 2269 ÍRÓGÉPET vásárolok. Cím a kiadóban. (Telefon 2269)

Next