Népi Egység, 1945. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1945-09-01 / 194. szám

2. oldal. SZERVEZETI ÉLET »iiiimiiiiimiiuiiiiiuiiiHmimumuiiiiiiiiuiiiiHiiiniHiimiiiiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiiiiummiuiiiuumiiHiimiiiimiiHHminiiuiiiiMWhuw Felhívások A MNSZ brassói szervezetének belvá­­ros-bolgárszegi csoportja auguszus 31- én, pénteken este fél 7 órai kezdettel tag­gyűlést tart a szervezet Mester­ utca 16 szám alatti székházában. * A brassói szövő, bőr és öltözeti ipari munkások szakszervezete felhívja tagjait, hogy szeptember 1-én délelőtt 11 órakor jelenjenek meg a Neumann cég udvarán, ahol nagygyűlést tartanak. * A brassói fűrészipari szakszervezet fel­hívja a kárpitos és fűrészipari munkásokat, valamint az összes­­ szakmabeli tagokat, hogy vegyenek részt a szeptember 1-én délután 3 órai kezdettel a szakszervezetek Szabadság­ tér 26. szám alatti székházában tartandó rendkívüli közgyűlésen. Megalakult Brassóban az újságírók szakszervezete (Brassó) A brassói és brass­ó megyei hi­vatásos újságírók tegnap délelőtt tartották szakszervezeti alakuló gyűlésüket a nyom­dászmunkások szakszervezetének helyisé­gében. A gyűlésen a brassói sajtó valamennyi munkatársa megjelent. Surdu Mihai a kez­deményező bizottság nevében ismertette az összejövetel célját és háromtagú jelölő­­bizottság kiküldését kérte. A jelölő bizottság a szakszervezet élére a következő vezetőséget ajánlotta: Elnök: Clopoţel Ion tanár (Poporul), alelnök: Szász István (Népi Egység). Titkár: Un­garn Paul (Drum Nou). Pénztáros: Blebea Nicolae (Drum Nou). Bizottsági tagok: Cătăniciu Gheorghe (Poporul), Korács An­dor (Népi Egység) és Avram Alexandru (Drum Nou). A jelenlevők az előterjesztett vezetősé­get egyhangúan megválasztották, majd a távollevő Csepo­el elnök helyett Szász István köszönte meg a kartársak bizalmát és rövid beszédben jelölte ki az öntudatos demokrata újságíró útját. Egyben hitet tett az egységes munkásarcvonal mellett. Utána Cătăniciu Gheorghe vázolta a szak­szervezet feladatait. Petre Iosif, a Drum Nou munkatársa jelölte meg a demokrata újságíró maga­tartását és a követendő utat. Beszédében rámutatott a művésziek, írók és újságírók szakszervezetének döntő fontosságára, a­mely az értelmiségi rétegnek a testi mun­kások szervezett tömegéhez való tényleges csatlakozását jelenti. Kihangsúlyozta, hogy az újságíróknak ez az első szabad szakszervezete, amelyben — eltérően a múlt fasiszta szervezetétől, ahol az újság­írók egy része a népek elleni gyűlölet szol­gálatára adta el tollát — az együttélő né­pek sajtómunkásai vállvetve küzdenek a népek örök szabadságáért és jobb jövőjé­ért. Köszönetet mond a dicsőséges Vörös Hadseregnek, élén Sztálini tábornagygyal, aki ezt országunkban lehetővé tette. Avram Alexandru felszólalása után Far­­kaş, az egyesült szakszervezetek titkára üdvözölte az újonnan megalakult újságíró­­szakszervezetet. A gyűlés üdvözlő táviratot küldött a bukaresti művészek, írók és újságírók szakszervezetének most folyó nagygyűlé­séhez, valamint Groza Péter dr. miniszter­­elnökhöz és az Általános Munkaszövet­séghez. A Népi Egység olvasóihoz Az volt a tervünk, hogy a kényszerűen hosszúra húzódott papírhiány némi eny­hülésével vasárnapi számunkat ismét nyolc oldalon juttatjuk el barátainkhoz. Annál is inkább, mert a szakszervezeti sza­badság egyesztendős évfordulója kellő al­kalmat nyújtott volna az ünnepi esemény kellő megvilágítására. Sajnos, elkerülhe­tetlen nyomdatechnikai nehézségek meg­akadályoztak kedvenc tervünk megvalósí­­tásában. Elnézést kérünk ezért a Népi Egység valamennyi olvasójától és ígér­jük, hogy a jövő vasárnapra megjelenő nyolcoldalas számunk más tartalomban, mind pedig külső alakban méltó lesz arra a szeretetre és várakozásra, amely lapunk olvasói részéről minden oldalról felénk su­gárzik. Népi Egység Szombat, 1945 szeptember 3. Szabadsdtyfiosok sixja előtt Brassó tágas közkertjének kellős kö­zepén vörös koszorúktól fedett egyszerű sirkant domborul. Körülötte a széles négyszögü ágyáéban kései vörös rózsák,­­ nagyszirmu, lángoló dáliák virítanak. Hir­telen felvillan emlékezetemben egy kép: pontosan egy esztendővel ezelőtt a dia­dalmasan és feltartózhatatlanul átvonuló Vörös Hadsereg osztagai ezekkel a piros rózsákkal és dáliákkal díszítették fel lo­vaikat, szekereiket, harcikocsijaikat. Most közöttük nyugszik egy azokból, akik akkor felszabadításunkra megérkeztek. A brassói közkert sírjában Govorunov Mihajlovics Miklós repül­ő hadnagy nyug­szik. De így nyugszanak ők a Szovjetszö­vetség és Európa minden országának min­den városának terén. Vérüket hullatták, életüket áldozták — nemcsak a saját sza­badságukért, nemcsak a hódító elűzésé­ért, hanem az eszméért is. Azért az eszméért, hogy a szabadságot meg kell őrizni, a szabadságot meg kell védeni, a szabadságért harcolni kell. M­ itt Európában a sötétség hosszú ideje alatt némileg elfeledkeztünk erről a pa­rancsról. Azt hittük, hogy alázat­a­, utá­­naengedéssel, meghuny­ászkodással többet lehet kicsikarni a zsarnoktól. Tévedésünk­re csak akkor jöttünk rá, amikor a fiatal Szovjetszövetség ragyogó hadserege pél­dát adott a küzdelemre. Az európai városaink tereit díszítő sírok és emlékek erre a tanulságra figyelmeztet­nek bennünket. A szabadsághősök omló tetemei fölött ott lebeg az intés. Ha elme­gyünk sírjaik mellett, gondoljunk rájuk hálával. De egyben szoruljon össze az ök­lünk, acélosodjék meg a szívünk és te­gyünk fogadást. Fogadást arra, hogy a szabadságot, akár életünk árán is, mind­­­­örökké meg fogjuk védeni. A szibelii nép iparosodni akar (Brassó) Szerkesztőségünkbe az utóbbi időben gyakran érkeznek levelek, ame­lyek különösen a Székelyföld jövőjével foglalkoznak. Ezek a tervek — nagyon helyesen — mind a Székelyföld iparosítá­sával vannak összefüggésben. Tény, hogy a Székelyföld gazdag természeti kincsei hatalmas ipari lehetőségeket kínálnak a meglehetősen sűrűn lakott területek rég­­­szére. A nép egészséges életösztönével meg­érezte, hogy a demokratikus Groza-kor­­mány a legmesszebbmenő módon támogat minden olyan törekvést, amely a nép ha­ladását és gazdasági jólétét szolgálja. Azt is tudja, hogy az irányítást sem várhatja mindig felülről, de az alulról jött kezde­ményezés támogatásra talál illetékes he­lyeken. Egy szakemberekből álló lelkes csoport már terveket is dolgoz ki a Székelyföld iparosításával kapcsolatban. A mindenfelől szórványosan és jórészt összefüggéstelenül indult kezdeményezést most a Magyar Népi Szövetség igyekszik összefogni. Hogy az iparosításnál és az ipari okta­tásnál szükséges szakemberek számáról és szakmájáról, valamint képesítéséről tájé­kozást nyerhessen, a Magyar Népi Szövet­ség székely­udvarhelyi szervezete ezúton kér fel minden érdeklődő szakembert, hogy az alább felsorolt adatait postán vagy más után juttassa a Magyar Népi Szövetség székelyudvarhelyi megyei el­nökségéhez. 1. Név és pontos cím. 2. Születés helye és ideje. 3. Iskolai végzettség. 4. Szak­mai képesítés. 5. Családi állapot. 6. Hol és milyen üzemekben dolgozott? 7. Mi­lyen munkakört vállalna. Mihez érez ked­vet és tehetséget? 8. Milyen minőségben dolgozott eddig? (munkás, szakmunkás, vezető, üzemvezető stb.) 9. Vannak-e eset­leg üzemek alapítására vonatkozó tervei? De számbaveszik a természeti kincseket is. Hol lehet sót, vasat, fát, rezet, vagy budai földet kitermelni, hol lehet bányát­, gyárat létesíteni. A Magyar Népi Szövet­ség gondja aztán, hogy az ország ma­gyarságának erőit számbavéve az anyagi eszközök előteremtéséről is gondoskod­jék. A legégetőbb kérdés azonban a szakem­berek és az utánpótlás kérdése. A Magyar Népi Szövetség munkája eredményekép­pen a Székelyföld városaiban valószínűleg sikerülni fog a különböző közép- és felső­fokú iskolák létesítése, így megnyílik an­nak a lehetősége, hogy nemcsak nagyurak gyermekei kerülhetnek vezető állásokba, hanem a rátermettség és tehetség érvé­nyesül. De ezt a lehetőséget ki is kell használni. Kezdeményezni kell, a kezde­ményezést meg kell szervezni. A szegény Székelyföldön eddig az volt a szokás, hogy a fiú, vagy leánygyermek akinek a földből már nem jutott, városba ment szolgálni, ott elkallódott, vagy jobb esetben ipart tanult. A tehetősebbek gyer­mekeiket tovább taníttatták. Valamennyi­en elszakadtak a népüktől, valamennyien szétszóródtak a világban. Ezután remél­jük, mindenki a saját szülőföldjén tanul­hat majd abban a szakiskolában, amely­hez rátermettsége van, saját üzemeiben talál majd elhelyezkedést, mint műszaki ember, szakmunkás, mérnök, vagy hiva­talnok. Olvasóink kísérjék figyelemmel lapun­­kat, ahol minden ilyen irányú megmozdu­lásról idejében beszámolunk, a hozzászó­lásokra válaszolunk. (Brassó.) A város dolgozói hatalmas tömegben vettek részt a Kommunista Párt rendezésében az Astra teremben megtar­tott Barbusse emlékünnepélyen. A mindvégig szokatlanul színvonalas és óramű pontossággal rendezett előadást a Metrom gyár énekkara nyitotta meg. Utá­na Zlagneanu Anna kis pionír szavalt, majd a Metrom gyár dalkörének újabb énekszáma után a párt bukaresti kikül­dötte, Zaharescu tartotta meg emlékbe­szédét Barbusse Henryről. Az alapos fel­készültséggel és világos megfogalmazással előadott ismertető mindvégig annyira él­vezetes és tanulságos volt, hogy a közön­ség szinte lélekzetvisszafojtva hallgatta a szónokot. Mikor a szónok Sztálin nevét említi, a közönség felállva éljenez. A be­széd végeztével a közönség fogadalmat tesz, hogy Barbusse szellemében harcol az igazságért. Az emlékünnepélyt Zlageanu Anna sza­valata és a Metrom gyár énekkara zárta be. —WMHfc mmmi­wmrmimrmBSH—B— Barbusse Fenry emlékünnepély Brassóban Szeptember elsejére Ma van egyéves évfordulója annak, hogy megalakulhatott az egységes mun­kás szakszervezetek szervezőbiottsága! Négyesztendei kényszerhallgatás után újból életre kelt, hogy hallassa a szavát, hogy harcoljon azokért, akik a föld mé­­hében, a műhelyek, a gyárak gépei mel­lett dolgoznak és akik minden jót és szépet előállítanak. Harcolt, hogy ezek megkap­hassák újból azt a jogot, ami mindenkit megillet. Mi, kisiparosok ,az egyéves évforduló alkalmával őszinte üdvözletünket küldjük. Kívánjuk, hogy soha többé semmiféle ha­talom el ne tudja rabolni azt a jogot, a d­olgozó osztálytól, hogy szervezeteket tudjon alakítani, ezeket a szervezeteket sa­ját maguk vezethessék, hogy azon az úton biztosítson magának minden őt megille­tő jogot. Hogy szava és joga legyen, hogy róla vagy nélküle megkérdezése nél­kül ne lehessen dönteni. A harc nehéz volt ez alatt az egy év alatt is. De megerősödve, további harcra ké­szen, felemelt fővel nézzetek a jövő elé. A jövő a tiétek, a dolgozóké, akik egy szebb, boldogabb világért harcoltak. A jö­vő harcát nem egyedül, nem szétforgá­csolt erővel kell tovább vinni ,hanem min­den erőt összpontosítva, és minden aka­dályt legyőzve, hogy kivívhassátok azt a jogot, amelyért annyi vér és könny hul­lott. Mi kisiparosok veletek örvendezünk a mai napon, veletek küzdünk a szerveze­tek szabadságáért, a demokráciáért, a szé­les demokratikus alapon nyugvó Groza kormányért, amely egyedül alkalmas ar­ra, hogy az országot azon az utón vezes­se, amely minden dolgozó rétegnek bizto­sítja a jogot és a szabadságot. JAKAB JÁNOS, kisiparos. Hírek a SzovjetszövetségiMH A SZOVJET Tudományos Akadémia nép­rajzi intézete kilenc kötetre tervezest néprajzi szakmunka kiadásán dolgozik. A mű a Szovjetszövetség első nagy nép­rajzi szakkönyve lesz. Felöleli a néprajz valamennyi fontos kérdését és részlete­sen ismerteti a földön élő összes nép­fajokat. AZERBEJDZSANBAN ha­­lmas duzzasz­­tógátat építenek, amelyben 10 milliárd köbméter vizet lehet tárolni. Növelték az öntöző csatornák számát is s ennek következtében Azerbejdzsánban évről­­évre nagyobb a gyapottermés. Most 10 millió rubelt fordítanak újabb öntö­zőművek építésére. A MOSZKVÁBAN járt külföldi tudósok elragadtatással beszélnek a moszkvai földalatti vasútról. Ez a vasút 40 kilo­méter hosszú, állomásainak száma 29. A földalatti vasút naponta 1.700.000 utast szállít. A földalatti építés a háború alatt sem szünetelt. A most folyó mun­kák befejezésével a vasút hossza 60 ki­lométer lesz,, állomásainak száma pe­­dig 40-nél több. Vasárnap Moszkvában (Moszkva.) A Tass hírügynökség ér­dekes adatokat közöl arról, hogyan tölti ■ el Moszkva népe a szabad vasárnapját. Az egyik találomra kikapott vasárnap a következő képet mutatja: Több, mint 100.000 ember a központi fekvésű gyönyörű Gorkij kertet özönlötte el. Itt a szórakozni vágyó népet rengeteg látványosság fogadja. Egyik helyen a bel­ügyi népbiztosság központi tisztiiskolájá­nak zenekara hangversenyez, tovább ren­­­­geteg hallgatója van a Csajkovszkij zene­művészetéről tartott zenés előadásnak. So­kan gyönyörködnek a moszkvai „Frunze” üzem műkedvelőinek színvonalas előadá­sában. A srözkert területén levő színházak és cirkuszok természetesen zsúfolva van­nak. Akik inkább nyugodt elmélyedésre vágynak, a gyönyörű kert egyik csendes részében meghúzódó könyvtár kényelmes heverőszékében olvasnak. A testnevelőpályák is élénkek. Zajos játék f­olyik a labdarúgó, a repülőlabda- és tenniszpályákon. M­iutt a birkózók és ökölvívók mérik össze erejüket. Egy szabadtéri színházi előadás kere­tében többezer néző gyönyörködik egyik szakszervezeti együttes művészi tánc- és zenejátékában. A gyermekeknek külön kis birodalmuk van. Az apró látogatók a tudományos és művészi ritkaságok mellett a hasonlókorú gyermekek műveinek kiállításában is gyö­nyörködhetnek. Részükre külön gépkocsi és repülő társaskört létesítettek, ahol ter­metükhöz mért gépkocsikon saját pályá­jukon száguldhatnak. A „Sokolnikij” közkertben a moszkvai filharmonikus társaság művészi zenéjére táncol a nagyközönség. A nagyszámú kö­zönség itt is a szórakoztató előadások, tudományos felolvasások, ol­as­ztermék és testnevelőpályák között oszlik meg, így­­ megy ez Moszkva valamennyi közk­é­zé­­ben. Pedig ilyen sok van a szovje­t város­ban. A moszkvai lakosság nem csekély része kirándulással tölti el a vasárnapjait. A Moszkva—Volga csatorna motoroshaj finn, sok moszkvai polgár élvezi a vizet és a napfényt. A szovjet főváros vadregényes vidéke ilyenkor a kirándulók százezreitől hangos. Moszkva sofe’millió lakója közül egyetlen sincs, aki anyagi nehézségei miatt marad­na el a vasárnapi szórakozásoktól. A­zegy kisebb fizetésű embernek is bőven futja, hogy vas­árnaponkint hajókirándulást te­gyen, vagy félórás repülőutat a Szovjet­köztársaságok szabad egén. A brassói eszperantistákat, valamint az eszperantómozgalom iránt érdeklő­dőket kérjük, vegyenek részt vasárnap, szeptember 2.-án d. e.h­,11 órakor a Vár-utca 114/116. sz. I. emeletén a Romániai Eszperan- t­­ista Egyesü­let Központi Bizottságának vezér­­titkáránál tartandó tanácskozáson.

Next