Népi Egység, 1945. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1945-10-02 / 220. szám

2. oldal. A marosvásárhelyi közkór­­házat a magyar orvosi egyetem céljaira adták át (Brassó.) A Hivatalos Lap 217/1945 szeptember 24-i száma közli az egészség­­ügyi minisztérium határozatát, amely el­rendeli, hogy a marosvásárhelyi 400 á­­gyas állami kórház teljes egészében létező leltárával együtt a marosvásárhelyi ma­gyar tannyelvű orvosi klinikák belgyó­gyászati karának juttatandó. 1946 áp­rilis 1-ig a kórház ágyainak költsége to­vábbra is az egészségügyi minisztériumot terheli. A klinika személyzetének és se­gédszemélyzetének fizetése a nemzetne­velési minisztérium tárcájába megy át. A klinikák be nem sorolt személyzete átlép az ugyancsak Marosvásárhelyen újonnan létesített 100 ágyas megyei kórház szolgá­latába. A tanév kezdetére ké­szen lesznek az új teakfm­pek (Bucureşti, Rador.) A közoktatásügyi minisztériumban tegnap értekezletet tar­tottak, amelyen Voitec Stefan miniszter elnökölt. Ezen az értekezleten állapították meg véglegesen az új elemi iskolai tankönyvek tartalmát, amelyek tudvalevőleg állami egyedáruságot képeznek. A tankönyvek a nyomdászszakszervezet segítségével már az iskolai év kezdetére készen lesznek. Voitec miniszter mindent elkövetett, hogy ezek a könyvek — melyek negyed­részét ingyen osztják id a szegény gyer­mekek között — minél olcsóbbak legye­nek. Milyen esetekben irat­kozhatnak át a szakis­kolák tanulói főgimná­ziumba, vagy tanító­képzőbe? (Bukarest)­ A nemzetnevelésügyi mi­niszter gyakorlati szempontoktól vezetve elhatározta, hogy megkönnyíti az ipari, kereskedelmi és háztartási iskolák tanulói­nak átiratkozását a főgimnáziumba, tanító­képzőbe. Az iskolai tanulóknál 11—151 éves korban még nem állapítható meg pontosan, milyen életpályához van hajla­muk és emiatt a szülők nem mindig a meg­felelő tanintézetbe íratják be. Van eset, hogy tehetséges gyermekek anyagiak hiá­nyában nem tudnak főgimnáziumba be­iratkozni, mert lakóhelyükön nincsen ha­sonló intézet. Előfordul, hogy szakipari és egyéb iskolák növendékei betegség, vagy baleset következtében alkalmatlanok­­ká válnak megkezdett tanulmányaik to­vább folytatására. Mindezekre való tekin­tettel a jövőben megengedik a szakipari, kereskedelmi és városi háztartási iskolák I—IV. osztályos tanulóinak, hogy a főgim­názium, vagy tanítóképző-intézet meg­felelő II—V. osztályába beiratkozhassa­nak, ha megfelelnek a következő felté­teleknek: A megelőző év vizsgálatainak eredménye az 5 legjobban osztályozott tanulóé közül való legyen, és ne legyen több mint 13 éves az I. osztályban, 14 éves a II, 15 éves a III. és 16 éves a IV. osztály elvégzésekor. De ilyen feltételek mellőzésével is megengedik a jövőben az elméleti iskolákba való felvételét a gya­korlati iskolák tanulóinak, ha iskola­orvosi, vagy minisztériumi orvosi­ bizottság iga­zolványával bizonyítják, hogy betegség, vagy baleset következtében alkalmat­lanná váltak megkezdett szakiskolai tanul­mányaik folytatására. Népi Egység Plankadandárokat oin­tett fel a csikmegyei Haladd Kjúság (Csíkszereda) A csikmegyei Haladó If­júság nagyjelentőségű kezdeményezést va­lósított meg. Önként jelentkező ifjak sorai­ból munkadand­árokat állítottak fel, me­lyeket Groza Péter dr. miniszterelnök, Teohari Georgescu belügyminiszter és Vlădescu Brăpoasa nemzetiségi miniszter­ről neveztek el. A munkadandárokat a csikmegyei ifjak a fővárosi ifjúság pél­dájára állították fel, megelőzve az ország valamennyi más vármegyéjét. A Munka­­dandárok célkitűzéseiről Bokor András kerületi kiküldötte a csikmegyei ifjúsági szervezeti élet lelkes irányítója a követke­zőket mondotta: — Az ifjúság nagy lelkesedéssel kapcsoló­dott bele a munkadandárok munkájába, melyeknek felállítása nagy visszhangra ta­lált a megye politikai és közéleti vezetői körében. A Groza Péter dr. miniszterelnök ne­vér­ől elnevezett munka­csoport céljaid a földműves nép minél hathatósabb támo­gatását tűzte kd. E csoport tagjai sorra járják a megye falvait, ahol kulturális előadásokkal emelik a falvak népének mű­veltségi színvonalát. Ezenkívül teljes se­gítséget nyújtanak a mezőgazdasági mun­kák elvégzésében, és a háború során meg­rongált falvak újjáépítésében. I— A Teohari Georgecu belügyminisz­terről elnevezett csoport az üzérkedés és a gazdasági szabotázs ellen folytat kímélet­len harcot. Teljes mérvű segítséget nyújt a hatóságoknak a spekuláció elleni harc­ban, hogy a kisemberek lelkiismeretlen ki­zsákmányoló­ rendőrkézre kerülve elnyer­hessék méltó büntetésüket.­­ A Vladescu-Rjapoasa nemzetiségi mi­niszter nevéről elnevezett csoport ifjai a nemzetiségi gyűlölet szítói ellen mentek küzdelembe azok ellen ,akik Maniu és Bra­­tianu zsoldjában állva a faji türelmetlenség jelszavaival izgatnak s egymás ellen pró­bálják uszítani Románia együttlakó két népét, a román és a magyar népet. E cso­port tagjainak feladata a nemzetiségek tel­jes jogegyenlőségét biztostó törvény ki­­játszióinak a leleplezése. i—r A Munkadandárok tagjai baltcarjukon pajzsalakú jelvényt viselnek, amely fel­tünteti, hogy az ifjú melyik csoport tag­­­ja é s a munkadandárban milyen tisztséget tölt be. I— A most felállított munkadandárok’ if­jai lelkesedéssel és azzal az elhatározásr­­al indulnak a harcba, Groza Péter kor­mányának oldalán, hogy mindaddig foly­tassák azt, amíg a reakció utolsó erőit is le nem győzik — fejezte be nyilatkoza­tát Bokor András , I­­ B. Gy. A háborús sebek begyógyítására országos mozgalmat indított a Népvédelmi Egyesület A Népvédelmi Egyesület „Mindent a háborús sebek begyógyításáért"­ jelszó alatt mozgalmat indított az ország újjá­építésére. A rablóháború tátongó sebeket és szörnyű romokat hagyott maga után. A sebeket be kell gyógyítani, a romo­kat fel kell takarítani, így lehet csak hozzá­fogni az újjáépítő munkához. A felperzselt Moldova és Északerdély millió hajléktalanja mellett száz meg százezer hadiárvát, rokkantat, özvegyet és elhurcoltat tett szerencsétlenné ez a há­ború. Az üszkös épületromok, a háború holt sebei mellett a hajléktalanok, az ár­vák, a rokkantak, az özvegyek és az el­hurcoltak százezrei szenvednek. Az árvák számára hajlékot, mégpedig otthonos, meleg, nevelő hajlékot kell épí­teni, hogy a jövő termékeny, munkás ele­meivé válhassanak. Olyan hatalmas a szá­muk azoknak a zsenge emberpalánták­nak, akik ma ilyen nevelő gondozásra szorulnak, hogy nagy veszélyt jelentene, ha otthontalan, ferdén nevelődött, kár­tékony elemekké nőnének. Az ők gondo­­dozása és nevelése tehát fontos kelléke a béke megteremtésének és megtartásár­nak.­­Emellett közel százezer hadirokkantat is vissza kell adni a termelő munkának. Az eddigi szánakozás helyett, ami öntudatos ember számára oly lesújtó, vissza kell adni nekik a megbecsülést és megbecsülteit fölemelő, rokkantak számára is termé­keny, új életet sugalló érzését. Gondos­kodni kell, hogy csonka testüket hasznos munkával foglalkoztathassák és igy mint öntudatos, ismét tevékeny, munkás em­berek, feledhessék rokkant voltukat. A hadiözvegyeknek férjük hősi halálá­val megszakadt életük fonalát is uj szállal tovább lehet sodorni. Tegyük lehetővé számukra, hogy a százezernyi árva neve­lését, gondozását ők lássák el az épülő árvanevelő otthonokban. Hajlékot, élet­­lehetőséget és nemes célú elfoglaltságot, ezzel szépséges, új tartalmat kaphatnak jövendő életük számára. A hazatérő elhurcoltakat is kötelessé­günk visszahelyezni megfelelő életkörül­mények és megélhetési lehetőségek kö­zé, hogy annyi vigasztalan szenvedés után végre tevékeny, hasznos tényezőivé lehes­senek ismét az országnak. A béke újjáépítésének mindez éppoly kelléke, mint a gazdasági újjáépítő mun­ka, így fonódnak össze az anyagi és er­kölcsi élet feltételei, követelményei és tennivalói egységes egésszé, az egészsé­ges emberi, társadalmi élet feltételeivé, tennivalóivá, követelményeivé. A Népvédelmi Egyesület az ország egészséges újjáépítése érdekében millió­nyi gond, feladat, tennivaló rendezését és szervezett intézését vállalta magára. Mindez rengeteg tennivalót jelent. Ehhez rengeteg anyagi és erkölcsi erőforrást kell nyitni, milliókat kel felvilágosítani, pénz, munka és áldozathozatalra mozgó­sítani. A Népvédelmi Egyesület ez év október havát szánta erre a célra. Ez a hónap le­­gyen a pénz- és munkaáldozat hónapja. Az újjáépítés együttes munkát, együt­tes áldozathozatalt kíván. És önkéntes munkát, önkéntes áldozathozatalt. A termékeny békét, jobb jövőt ki kell érdemelni. Ezt azzal a benső újjáépülés­­sel lehet elérni, amely nemcsak hangzó szavakba önti, de odaadó munkával és ál­dozattal ténylegesen megtestesíti a de­mokrácia igazságait és nemes tartalmat ad a szabadságjogok nagyszerű keretei­hez. A demokrata szabadság diadalára és a lelkek mozgósítására szánta a Népvédelmi Egyesület tömegszervezete október hóna­pot. E hó folyamán lépjünk be valameny­­nyien tagjai sorába. Vegyünk részt, hatá­sosan, cselekvőn valamennyien az anyagi és erkölcsi teherviselésben egyaránt, amit a háborús romok eltakarítása és a hábo­rús sebek begyógyítása megkövetel tő­lünk. Csak igy lehetünk öntudatos, szabad nép fiai, kik szabaddá vált jogokkal, ki­érdemelt és biztossá tett szabad hazában immár teljes joggal élvezhetjük majd a jobb jövő gyümölcseit. N. M. ­ A Népvédelmi Egyesület ünnepi nagygyűlése Brassóban központi bizotts­ágának kiküldötte. A nagy­gyűlést Coriolan dr. nyitotta meg és rámu­tatott a mozgalom jelentőségére és fel­adataira. Ezután Zahu­rie Constantin ez­­r­ed­es­ m­egy és".." ők üdvözölte a nagygyű­lést és Mezangescu minisztert. Ezután Afreziicescu miniszter tartotta meg beszédét. A Népvédelmi Egyesület mondta — a nép szenvedéseiből szüle­t az­ miniszter, a Népvédelmi Egyesület­­ tett. Ezért a háborús szenvedések ellen (Brassó) A Népvédelmi Egyesület ok­tóber hónapban a hadiárvák, rokkantak özvegyek és elhurcoltak­ támogatására „Mindent a háborús sebek begyógyítása­­ért" jelszó alatt országos mozgalmat indít és mozgóstatni akarja az ország erőit. A hónapot a Népvédelmi Egyesület Bras­sóban vasárnap nagygyűléssel nyitotta meg, melyen megjelent Mezincescu Edit­ 16.*, 1945 október 2. indított küzdelmet Eddigi munkája rend­jén több mint 2000 hadiárva részére épí­tett nevelő, gondozó otthonokat az ország különböző pontjain. Ezenkívül kórháza­kat, szanatóriumokat, üdülőotthonokat lé­tesített. A nélkülözők számára a háború­­sújtotta országrészekben népi tömegkony­hákat állított fel, ahol tízezerszámra jut­tattak napi meleg ételt és egyéb élelmi­­szert az arra szorulóknak. Több gyermek­­otthont, több kórházat, szanatóriumot és rokkantotthont kell létesíteni. Mozgósítani kell az ország erőit. Október 7, 14 és 21 én országos gyűjtéseket rendeznek. Ra­du Niciulescu Cociu tábornok a had­sereg nevében üdvözölte a nagygyűlést. A hadsereg — hangsúlyozta — sohasem hiányzott a társadalmi segítés munkájából. A háborús Sebek begyógyításának nagy jelentőségét igazán csak a hadsereg tag­jai tudják megérteni. A hadiözvegyek és a hadirokkantak ki­küldötteinek üdvözlő szavai­b­án Farkas, a brassói Szaktanács titkára 40.000 szerve­zett brassói munkás üdvözletét tolmácsol­ta és hangoztatta, hogy a munkássági ezúttal is részt vesz a háborús szenvedé­sek enyhítésében és küzdeni fog azért, hogy ezek a szenvedések meg ne ismétlődje­nek. Végül Portik Ferenc, a MNSZ bras­sói szervezetének alelnöke magyar nyel­ven ismertet­te a Népvédelm Egyesület ed­­digi munkateljesítményét, megvalósítan­­dó feladatait és megállapította, hogy a Népvédelmi Egyesület valóban hivatásá­nak magaslatán áll. A nagygyűlés nyitó és befejező száma­ként a „Törekvés" munkásdalárda éne­kelt. tól sikertel! műkedvelő­­előadást rendezd! a MNSZ fővárosi szervezete (Bukarest) A MNSZ bukaresti tagozata politikai munkája mellett, kulturális szem­pontból is igen fontos szerepet tölt be. A magyar nyelven beszélő és a magyar kulturközpontoktól távol lakó bukaresti magyarság, erős hiányát érzi az önálló magyar színháznak, magyar újságnak, az anyanyelv kulturális kiélési lehetőségei­nek. Ezt a hiányt igyekszik a helyi csoport kulturális szakosztálya pótolni. A helyi csoport műkedvelő gárdája már többse­ szerepelt a nagyközönség előtt aprobi­­lenetekkel, egyfelvonásosokkal. Most azonban egy önálló négyfelvonásos szín­mű előadásával lépett a bukaresti közön­ség elé. A műkedvelő gárda a napokban, a buka­resti tagozat helyiségeinek dísztermében, Tolnai Géza rendezésében színre hozta Balázs Béla ismert magyar író „Haza­­térés” című színművét. A darab 1918-ban Oroszországban játszódik le és az inter­­nacionális brigádokban harcoló volt ma­gyar hadifoglyok hősiességével, honvá­gyával, a cári elnyomatás ellen küzdő orosz nép győzniakarásával foglalkozik. Balázs Béla az 1918-as magyar proletár­­forradalomban, mint a szellemi termékek népbiztosa, igen komoly szerepet töltött be. A forradalom elbukása után előbb Bécsbe, Berlinbe, majd Moszkvába emig­rált, ahol közvetlen közelről tanulmányoz­hatta azt a nagy szellemi és szociális át­alakulást, melyen az orosz nép átment. Érzékeny szólelke hűen reagált az ott tör­téntekre és ez művein is megérződik. A „Hazatérés” című színdarabjában szemé­lyes élményeit írja meg. Gazdag tapasz­talatainak egész tárházát vonultatja fel, így érzékelteti az akkori eseményeket és azt a Miri harcot, melyet a hazatérés le­hetősége és a kötelességteljesítés között ingadozó magyarok átéltek. A bukaresti műkedvelők kiváló alakítást nyújtottak. Legjobban az ötödik interregi­­ment parancsnokát megszemélyesítő Fü­­löp István játéka tetszett, aki a 4 felvo­násban a csapataihoz intézett szónoklatá­val többször is nyíítszimi tapsra ragadtatta a közönséget. A többiek, Lévay Elza, D. Vass Ág­nes, Barta Vilma, Imre Annus, Péter Emil, Pélisk­a Jenő, Radnai Vilmos, Tolnai Géza, Zentai Andor, Kormányos József, Perhart Ferenc, Bonyháti Sándor, szintén felsőrangúak voltak. V. Z.

Next