Népi Egység, 1945. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1945-10-02 / 220. szám

Kedd, 1945 október 2. Gheorghe Apostol, a romániai Általános Munkaszövetslg elnöke nyilatkozott a párisi Ce Soir című lapnak a romániai helyzetről (Páris.) Apostol Gheorghe, az Általá­­nos Munkaszövetség elnöke, aki a szak­­szervezetek világkongresszusa alkalmával jelenleg Párisban tartózkodik, nyilatkozott­­a „De Soir” című­ párisi lap munkatár­sának. A Munkaszövetség elnökének nyila­tko­­­zatából az alábbi részleteket közöljük: — Egymillió háromszázezer romániai iszervezett munkást képviselek a párisi nemzetközi konferencián. Foglalkozásom­­­ra nézve vase­sztergályos vagyok. Károly­­király uralkodása alatt három évig ültem­­börtönben. Az Antonescu-féle fasiszta­­rendszer alatt négy évig gyűjtőtáborban­­voltam.­­ Arra a kérdésre, hogy miként volt le­hetséges a romániai szakszervezeti élet ilyen rohamos kibontakozása, Apostol (Gheorghe a következőket mondotta: — Az Antonescuék bukása után a hit­leri idők földalatti tüzében megedződött munkásmozgalom hatalmas erővel tört etlőre. Az Antonescut követő Sănătescu és Rudescu kormányok ugyan mindent elkö­vettek, hogy meggátolják a romániai mun­­­kásság szervezkedését, de s­ minden aka­dályt legyőzve, végre sikerült kormányra juttatnunk a demokratikus összefogás Groza kormányát. A francia lap munkatársa megjegyezte, hogy Londonban azon a véleményen van­nak, hogy a Groza kormány nem demok­rata. Apostol Gheorghe erre a következőket mondotta: — Igen, elsősorban Bevin úr állt ilyes­miket. Az igazság az, hogy az angol mi­niszterek a Maniu és Brătianu barátaitól szerzik be a romániai helyzetre vonatkozó értesüléseiket. Ezek az urak azonban an­nak idején a kisujjukat sem mozdították az ellenállási mozgalom érdekében. A fegyverszünet óta pedig a tevékenységük abban merült ki, hogy akadályozták a szerződés végrehajtását. Huszonöt év óta semmit sem tanultak... — Revin helyében a román kormány­ban helyet foglaló szocialistákhoz fordul­nék értesülésekért, mert a demokratikus összefogás Groza kormányában szocialis­ták is vannnak, mint ahogy va­nnak liberáli­sok is. A szakszervezetek szerepéről az ország újjáépítésével kapcsolatban az Általános Munkaszövetség elnöke a következőket mondotta a párisi lap munkatársának: — Szakszervezeteink a Hitlerek által ki­rabolt és elpusztított ország kétmillió al­kalmazottját kell irányítsák az ország újjáépítésében. A légitáma­dások és később a hitleri hordák felmérhetetlen károkat okoztak a Ploeşti környéki kőolajiparban. A mun­kásság óriási erőfeszítéseinek köszönhető, hogy ma a termelés eléri a régi színvo­nalat. Arra a kérdésre, hogy mennyiben felel meg a valóságnak, hogy a Szovjethadse­reg a kőolajipar berendezés egy részét elvitte, Apostol kijelentette, hogy ezeket a híreket azok terjesztik, akik mindená­ron meg akarják akadályozni az ország talpraállítását. Éppen a Bratianuék által annyira ellenzett Általános Munkaszövet­ség volt a­z, amely a munkásságot gyor­san megszervezte és lehetővé tette a hit­leri hadakat maguk előtt hajtó Vörös Hadsereg üzemanyagellátását. Termelési bizottságokat alakítottak, amelyek ma már nemcsak a termelés fokozását szor­galmazzák, hanem a termékeket a szö­vetkezetek és ellátási intézmények felé irányítják. — Mégis — tette fel utolsó kérdését a francia lap munkatársa — ha így áll a romániai helyzet, mi az oka, hogy a nyu­gatiak nem ismerték el a román kor­mányt? — Ha Maniuék, vagy Bratianuék lenné­nek kormányon, biztosíthatom, hogy siet­ve megtalálnák a nemzetközi reakció se­gítségét. Apostol Gheorghe nyilatkozatát a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — A legokosabb, ha eljönnek hozzánk, Romániába, hogy személyesen győződje­nek meg arról, hogy milyen érzelmekkel viseltetnek az ország népei a demokra­tikus összefogás Groza kormánya iránt. Erről pedig könnyű meggyőződni. A főváros magyarsátja a proza-ftormánns mellett Nagygyűlés! fak­on a nei fővárosi szervezeté (Bukarest) Az előző kormányok elnyo­mó politikája után Erdély magyarsága nem mint kisebbség, hanem mint egyen­rangú népcsoport felszabadultan, maga­biztosan éli népi életét. Tudatában van annak, hogy mennyit kapott az utolsó hét hónap folyamán a demokráciától, s ezért teljes erejéből támogatja a Groaza kor­mán­yt. Tudatában van a nehézségeknek, amelyek a még fennálló kérdések elinté­zését megakadályozzák, de tudja, hogy ezek is rendeződni fognak, mert a kor­mány szívén­ viseli a magyar nemzetiség sorsát is. Ezt biztosítja a MNSZ bukaresti cso­portjának vasárnapi nagygyűlése, ame­lyen megvitatásra kerültek dr. Groza Pé­ter kormányának eddig elért eredményei. Az ülést Csíki György, a helyi csoport al­el­nöke nyitotta meg. Az első felszólaló­­ Nagy Csaba volt, aki a reakció fogalmát analizálta, s annak káros működését is­mertette. — Mindazt reakciónak nevezhetjük — mondotta az előadó — ami szembehelyez­kedik a haladással. A demokrácia pedig az emberiség boldogulásáért küzd, azon­ban a háború utáni idők nehézségeit nem tudja egyik napról a másikra eltűntetni. A Groza kormány vállalja a nehézségeket és mindannyiunk összefogásával sikert is fog elérni. A következő szónok Fülöp István*, a Haladó Ifjúság nevében üdvözölte az egy­begyűlteket Lendületes beszédben fog­lalkozott az ifjúság szerepével az újjáépí­tés munkájában, majd bejelentette, hogy a magyar ifjúság „Rácz Vilmos” újjáépítő dandárt alapított, amely rész­t kíván venni a román ifjúság mellett az ország felépí­tésében. Utána Kálmán Béla ismertette azokat a jogokat és engedményeket, amelyeket Ro­mániában a demokrácia kormánya március 6-ika óta a magyaroknak biztosított. A magyar nők nevében Tihanyi Erzsé­bet összehasonlítást tett a nők ezelőtti és mostani helyzete közt, kihangsúlyozva azo­kat a nehézségeket, amelyek az eredmé­nyes női munka útjában állanak. A gyűlés utolsó szónoka Sándor Pál volt, aki rámutatott arra, hogy 1918 és 1939 közt nem volt igazi béke, mert a reakciósok készültek az új haloomra. Ezek a reakciósok háborús uszítók, most is uszítanak a Groza kormány ellen, de cél­jukat nem érik el, mert a Groza kormány szilárdan áll a helyén. A gyűlés végül ha­tározati javaslatot fogadott el, mely bi­zalmat fejez ki a kormány iránt és a leg­messzebb menő támogatást ígéri. A lelkes hangulatú gyűlés Csíki György zárósza­vaival ért véget. ________ A szovjet bizottság jelentése az Auschwitzban elkövetett borzalmakról Ara 100 lei. „Cartea Rusă“ könyvkeres­kedés, Brassó, Reg. Nihai u.14 Zilahy Kossuth-filmjével indul a magyar filmgyártás Milyen régebbi magyar filmek vetítése tilos? (Budapest) A Newyork palota egyik sok szobás negyedik emeleti irodahelyiségé­ben van most a filmközpont. A filmügyek vezetői ezen a zsibongó, nyüzsgő, hangos, sürgő-forgó helyen igyekeznek feltámasz­tani a rombadőlt filmszakmát. Az örvénylő forgatagban sikerült ko­moly beszélgetésre fognunk Pásztor Bé­lát, a filmügyek egyik vezetőjét. Megkér­dezzük tőle, mi io­ság? — Legfőbb gondunk, hogy minél hama­rabb felépítsük azokat a munkahelyeket, amelyeket porig rombolt a háború — hangzott a válasz. — Úgyszólván egyet­lenegy ép mozi, filmvállalat, vagy gyár­telep sem maradt meg. Szakmánk tag­jai bámulatos szívóssággal, szorgalommal és lelkesedéssel fogtak a felépítéshez. Egyik mozi a másik után válik üzemké­pesé és ha kellő mennyiségű villany­áram áll majd rendelkezésre, egymásután nyithatjuk meg a filmszínházakat szebbnél szebb műsorokkal. — Milyen külföldi filmek lesznek? — Be fogjuk mutatni az eddig betiltott amerikai filmeket. Azután sor kerül az itt lévő híres nagy amerikai filmek sorozatos bemutatására. A legnagyobb érdekesség persze a magyar közönség számára a szovjet film. Végre a magyar közönség is megismeri a nagy művészi szovjet filme­ket. Nagy Péter, Potemkin cirkáló, Rette­netes Iván, a Szivárvány, a Párttitkár, A züllött fiúk városa, Kutuzov, és még sok sok magasrendű, művészi film, amelyek­től eddig a magyar közönség el volt zárva. — Magyar filmek? — Az eddig gyártott magyar filmeket megrostáljuk. Nem kerülhetnek többé kö­zönség elé azok a filmek, amelyekben a letűnt gyászos emlékű, nyilas és náci rendszer színészei szerepelnek. Akiknek propaganda-munkája siettette fővárosunk­nak szomorú sorsát. Nem játszhatók töb­bet olyan filmek, amelyekben Kiss Ferenc, Páger Antal, Szeleczky Zitta, Simon Erzsi, Muráti Lili, Szilassi László, Hajmássy Miklós, Pethes Ferenc, Vaszary Piri, Bilicsi Tivadar, Kovács Károly, Fedák Sári és a többi náci-nyilas színész szere­pel, vagy amelyet Vaszary János, Bánky Viktor, Mártonffy Emil, Farkas Zoltán, Balog István, Tóth Miklós, Kerecsendi Kiss Márton rendeztek. — Új magyar filmek? ■— A Hunnia filmgyár és a Magyar Film­iroda műtermei máris dolgoznak —­ fe­leli. — Ragyogó tervek kerültek éleiért . Végül elkészült Zilahy Lajos régi terve, az őszinte és igazi Kossuth-film. A PlesS filmvállalat Dózsa György történetét dol­gozza fel, egy másik pedig Erkel Fe­rencet, a lánglelkű muzsikust viszi vászon­ra. Felmerült az a terv is, hogy a magyar irodalom nagy kincsét az „Ember Tragé­­diá”-ját, Madách Imre örökbecsű alko­tását hatalmas filmben mutassák meg az egész művelt világnak. Arról is szó van, hogy a Tragédia minden egyes színválto­­zatát más-más rendező rendezze, még a külföldön tartózkodó magyar rendezőket is meghívnánk vendégképpen. A beszélgetés befejeződött. A filmvilág vezetői: Hamza D. Ákos, Keleti Márton, Kovács István, Lasieczky Frigyes, és Pász­tor Béla hatalmas sramban folytatják munkájukat, hogy a magyar filmszakma feltámadjon a lelkek meggyógyítására, a haladószellemű és most már minden gát­lástól mentes szabad művészet dicsőségé­re. ­ A háborús sebek be*gyógyitásáért küzd a Népv#de^i^P^yesül­et Népvédelmi Egyesületet! Népi Egység 66 beteg közül 64 meggyógyul Szovjetfadíjsok világra­szóló felfedezése A második világháború első éveiben ju­tott el hozzánk a penicilin feltalálásának híre. A parancsuralmi rendszer nálunk mindent elkövetett, hogy ezt a világraszó­ló felfedezést eltitkolja, vagy legalább is jelentőségét csökkentse. Ennek a mond­hatni egyetemes gyógyszernek a feltalálá­sa valóságos forradalmi lépést jelentett a gyógyászat terén. A sebesült szövetsé­ges katonák életének tízezreit mentette meg a biztos haláltól ez a csodálatos gyógyszer. Hatalmas kísérleti ál­lomásokat rendezett be a szovjet kormány­zat, ahol a leghíresebb tudósok tanulmá­nyozták az új gyógyszer alkalmazásának újabb lehetőségeit és tökéletesítését. Ar­ra a hírre, hogy az eddigi 66 százalékos halálozási arányszámot a penicilin újfajta alkalmazásával sikerült 2 százalékra le­csökkenteni, az egész világ orvosai és gyógytudósai felfigyeltek. A szovjet kormányzat felismerte ennek a gyógyszernek felmérhetetlen jelentő­ségét és intézkedett, hogy annak gyártá­sát rendszeresítsék. Hatalmas ipartelepek foglalkoznak az új gyógyszer előállításá­val már Moszkvában, Lenyingrádban és a Szovjetszövetség többi nagyvárosaiban is. Az orvosi szaklapok kimerítő részletes­séggel számolnak be a penicilin alkalma­zási módjáról és a gyógyszerrel elért újabb eredményekről. Az eredmény, hogy a halálozási arányszámot ilyen alacsonyra tudták leszorítani, hosszú, kitartó tudomá­nyos kutatások eredménye. Ilyen hatal­mas felkészültséget, költséges berende­zést igénylő kutatásokat egyetlen állam költségvetése sem volt hajlandó vállalni. A Szovjetszövetség kormánya azonban­­né­pei érdekében ezen a téren is hallatlan bőkezűséget tanúsított. Az eredmény pe­dig a legvérm­esebb reményeket is felül­múlta. Eddig a rvnicilin hatását erősen,­ csök­kentette az a tény, hogy a gyógyszer gyorsan eltávozott a szervezetből és nem tudta kellő mértékben kifejteni hatását. Próbálták különböző összetételekben a bőr alá, húsba és érbe fecskendezve ada­golni, ezekkel a módszerekkel azonban nem érték el a kívánt hatást. Most jön a híre, hogy hosszas kísérlete­zés után Ermolieva Z. V. szovjettanárnő Urazova nevű munkatársnőjével együtt Paramonov doktor orvossal együtt megta­lálták a penicilin leghatásosabb alkalma­zási módját. A végzett kísérletek eredménye: az ed­dig menthetetlennek bizonyult 66 beteg közül hatvannégyet biztosan vissza lehet adni az életnek. A szovjet tudomány elérte eddigi leg­­ngyob­b sikerét, amely fényes bizonyítéka annak, hogy szabad ország szabad polgá­rai milyen hatalmas léptekkel haladnak a fejlődés útján az emberiség boldogulá­sára. Lesi, hús! (Bukarest) Illetékes helyről nyert érte­sülések szerint a kormány legutóbbi in­tézkedésével újból szabaddá teszi a mar­hák és sertések vágását. Egyelőre heten­ként kétszer engedélyeznék a sertés és marhahús árusítását, míg a berbécshúsét mindennap . Mivel még nincsen elegendő vágómar­ha állományunk, az így engedélyezett bust még egyelőre jegyre adják. A fejadag va­lószínűleg 250 gramm lesz személyen­ként. L. oldal. Tíz évi kényszermunkára és tízmillió lej büntetésre ítélték Wagner Kari höltövényi üzért (Brassó) Annak idején részletesen be­­szzámoltunk arról a nagyszabású, szabotázs­cselekményről, amelyet a Brassó melletti Höltövény községben követett el Wagner Kari. A hatóságok emberei Wagner udva­rán egy halom fűrészpor alatt kezéig egy tonna talpat, bőrt és gépszijjat találtak. Az ügyet ma tárgyalta a brassói tör­vényszék és Wagnert 10 évi kényszermun­kával és tíz millió lej büntetéssel sújtotta szabotázsért, árurejtegetésért és üzérke­désért. Az ügyészség elrendelte az ám elkob­zását is.

Next