Népi Egység, 1946. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-03 / 1. szám

ill, évf„ 1. szám Ára 60 lei Csütörtök, 1546 január 3 A reakció moszkvai csatavesztése Ma már nem kétséges többé, Iiogy a moszkvai értekedet sikere történelmi szükségszerűség volt. A világon tulnyo­­mó többségben lévő, őszinte békeóhajtól áthatott emberek győzelme az elenyésző kisebbség fölött, amely a haladással a maga szűk érdekeit állítja szembe s akár egy uj világháború kockázatát is szíve­sebben látná, mintsem, hogy hadállásait feladja. A londoni külügyminiszteri értekezlet kudarca annakidején mély íehangoítságot tel ett, cerem enertettem g a szabadság­szerető emberiség hitét a tartós világbéke lehetőségében. Bármennyire is lelkende­zett akkoriban a reakció, amely csak az erőviszonyok latolgatásából s az atom­bomba felhasználásának leszámítolásából kovácsolt tökét, ez a pünkösdi öröm és kaján kézdörgölés hiábavaló volt, mert a békeszándék ma mindennél erősebb ş bátran mondhatjuk — legyőzhetetlen. A két külügyi értekezlet között éltéit időszak kétségtelenül zavarólag hatott a jószándékuakra is, nem beszélve a rossz­­hiszemüekről, akik egyenesen a fasizmus fertőzöttjeinek egykori -,.csiodafegyveres.> ha g Iatáb n várták a kibOntrkozás'. E-­­zd aztán el is árulták, m'lyen rolconérzé­­sek lappangtak a reakció „demokratái” és az egykori hitlerista érzelmektől átita­tott csodavárók leíkületében. Érdekes és mindenképpen jellegzetes azonban az a mód, ahogyan a diplomácia a londoni kudarc után mérlegelte a hely­zetet és fokozatosan váltogatta eszközeit Illetve, jobb an mondva csak az angol-szász reakció befolyásáról van szó, amely rá­dió- és sajtepropagandája révén gjeinte az atombomba „rémével”' ijesztgette az emberiséget. Később azonban kénytelen volt bsíátni, mennyire hatástalan a burkolt f nyegetőzéanek ez a módja és milyen ke­véssé szolgálja a béke ügyét. Kü ö ben i> az atombomba d pton'ácri fThaszr.áása legelőször is Angiinak lett kényelme; *;i. Ez érthető is, m után az an­golok előtt sem titok, hogy az atomkuta­tás világszerte nagy lendülettel folyik s józan és szavahihető szaktudósok ismé­telt nyilatkoztai szerint egyeben tét lom sem remibei a nrga szamára fennt rtani az atom-egyeduradalmat”. Hiszen az angol-szász hatalmakon kívül ma már a Szovjetszöveíségben is Atomgrad da eve­zés sei laboratóriumokból és üzemekből álló város épült, ahol kitünően képzett tu­dóscsapat dolgozik az atomerő kutatásán. Ezenkívül az érdektelen sajtó is figyelmez­tette (az angolokat: atomháború esetén az a veszély fenyegetné a szigetországot, hogy rövid idő alatt megsemmisül, mert aránylag kis területén tömörülő lakossá­gával sokkal sebezhetőbb, mint más ha­talmas kiterjedésű országok, amelyek a­­mellett, hogy gyéren lakottabbak, lehető­séget nyújtanak az iparközpontok szét­szórására is. így tört utat maginak lassanként a jó­zan belátás és következett el Moszkva, a­­hol az emberiség a három nagyhatalom megállapodása révén a legszebb „kará­csonyi ajándékot” kapta. A moszkvai tanácskozások nagy lépés­sel vitték előbbre a béke ügyét. A záró­határozatok mindenekelőtt megszabták a volt ellenséges államokkal való békekötés időpontját s meghatározták, hogy Német­ország egykori csallósállamaival mely ha­talmak kötik meg a békét. Eszerint leg­később 1946 május 1-én összeül a béke­­értekezlet. Moszkvában alapvető fontosságú döntés jött létre a távolkeleti kérdésben is, mivel e tekintetben is szükség volt a súrlódási felületet megszüntető megállapodásra. Tá­volkeleti Bizottságot alakítottak, Japánt Szövetséges Tanácsöt létesítettek, elren­dezték Korea jövőjét és Kina kérdését is. Kina esetében kimondták a belső béke megteremtésének szükségességét és a be­­nemavatkozási politika elvét fogadták el a nagyhatalmi érdekösszeütközések kikü­szöbölésének eszközéül. Koreából függet­len állam lett, de, amíg az uj független állam újra megtanulja, hogy a saját lábán járjon, négyhatalmi gyámság alá kerül. Az atomerő felhasználásának ellenőr­zése tekintetében szintén a józan megfon­toláson alapuló felfogás érvényesült. E- szerirrt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa hivatott az emberiség nyugalmi­nak megóvására gondoskodni e szörnyű pusztítások magvát rejtő erő ellenőrzé­séről és semmiesetre sem tarthat igényt egyetlen állam sem, hogy egymaga le­gyen az atomenergia őre. Végül a külügyminiszteri értekedet fontos határozatokat hozott Románia és Bulgária kormányainak elismerése tár­gyában is.^ Bukarestbe már megérkezett az a háromhafalmi bizottság, amely a ha­­tározmányok értelmében az Uralkodónak és a kormánynak javasolni fogja a kor­mányzatban részt nem vevő két el'en-éki párt egy-egy képviselőjének a kormány­ba való bevételét. E két uj kormánytagnak azonban hűségesen együtt kell munkál­kodnia a Groza-kbr Hiánnyal. Mindezek után jogosan állapította meg a világsajtó, hogy a moszkvai értekezlet a reakció újabb súlyos csatavesztése volt. Csatavesztés, mivel most már végképpen szctfoszlott a titkon dédelgetett reakciós ábránd, hogy a történelmi erővonalak iránya újabb nagy mérkőzés felé mutat. Ennek éppen az ellenkezője történt: a nagyhatalmi egyetértésen itt ott még mu­tatkozó rések Í9 eltűnnek s a barátság szilárd kötőanyaga egyre ellenállóbb öt­vözetté forrasztja össze a vezető nagyha­talmakat s hamarosan nincs az a sanda szándék, ami a bizaíorrrteljes együttműkö­dés kiteljesedését megakadályozhatná. (—rács)' Az újév alkalmából az Uralkodó, Oroza miniszterelnök, GiteorgMu-Dej kOziekedésOdnl minfszler es Szcnkevlcs Sándor az Általános Munkaszövetség főtitkára rádiószózafot intézték az ország népeihez (Blearest) Szilveszter éjszaJr&ján az 1945 év végét jelentő 12 óraütés elhang­zása után I Mihály király intézett újévi szózatot az ország népeihez, amelyben összetartásra hívta fef őket a jövendő ér­dekében’. Utálna fetoivastáík la hadsereg­­hez intézett 1. iszamu napiparancsát, a­­melyben felemlítette a hadsereg vitéz küz­delmét a fasizmusellen folytatott harcban a dicsőséges Vörös Hadsereg oldafájnt s> egyben valamennyi katonát további köte­lességtel jesitésre buzdította. A rwprparanos után Qroza Péter dr. mi­niszterelnök intézett szózatot az ország né­peihez s miután ecsetelte a demokratikus erők küzdelmét az elmúlt esztendő folya­mán* mindenkit csatasorba szólított az uj világ megvalósítása érdekében. Újév napján délben Gheorghiu-Dej a Ro­máin Kommunista Párt főtitkára, közleke­désügyi 6s közmunkaügyi miniszter inté­zett rádiószózatot Románia népei! ez. Vá­zolta Románia külpolitikai helyzetét, majd rátért az 1945-ik!év alatt az újjáépítés ér­dekében tett erőfeszítések ecsetelésére, ki­emelte a Kommunista Párt kezdeményező tevékenységét a gazdasági és politikai élet valamennyi területén, végül pedig vázolta azokat a célkitűzéseket, amelyek dr. Gro­za Péter kormányát és az azt alkotó pár­tokat foglalkoztatják az 1946-lk esztendő­ben. Különösen kiemelte, hogy a Kom­munista Párt a gazdasági élet fellendí­tése céljából fontos tényezőnek tekinti a magán tulajdon tiszteletbentartásárt, az lé­gyé ni kezdeményezés előmozdi'ását, vala­mint az észszerű haszon biztosítását. — Ugyanak'.zor gén fontos tényezőnek tekinti a ír u kaf;gye?em te’j cS megralósitá á#t, va­lamint minden erőnek a z ország ujj áé őrié­be való bekapcsolását. A kormány előké­szíti a választásokat, amelyeknek levezeté­sében nagy szerep Var a kormányt alko­tó pártokra valamint az Egységes Munkás­­arcvorjalra. Az eljövendő év közvetlen fel­adatai között jelölte meg a háborús bű­nösök szigorú megbüntetését, az ország­ban együtt lakóinépek boldogulásának elő­mozdítását, végül külpolitikai téren a Srovjetszövetséggeí az Egyesült Államok­kal, Angliával, és Franciaországgal, vala­mint á szomszédos népekkel való minél szorosabb kapcsolatok kiépítését. Az újév alkalmával Vasiliu-Ráscarwi tá­bornok hadügyminiszter üdvözlő távira­tot intézett az Uralkadóhoz, Groza minisz­terelnökhöz, Tolbukin tábornagyhoz, a déli szovjetseregtestek parancsnokához, valamint Szuszajkov tábornokhoz, a Szö­vetséges katonai Ellenőrző ‘Bizottság he­lyettes vezetőjéhez, akiknek kifejelte a hadsereg jókrvásnlságait. (Bukarest.) Szilveszter estéjén hét óra­kor Szentoovics Sándor, az Általános Mun­kaszövetség főtitkára magyamye’vü új­évi köszöntőt intézett a Radio Románia hullámhosszán Románia magyarságához és a saakszerve-eá mozgatom magyar, munkásaihoz. A beszéd isire tettére m g visszatérünk. (Bukarest.) Az ujesztendő alkalmából Groza Péter dr. miniszíe e’nök a ,„Had­sereg szava” című lap hasábjain újévi üzenetet intézett a hadse. eghez. Meleg szavakkal emlékezett meg azokból a fegy­vertényekről, amelyeket a román egysé­gek a szövetségesek s kü'önösen a dicső' Vörös Hadsereg oldalán arattak a fasiz­mus ellen folyt küzdelemben, majd felniv­­ta a hadsereg tagjait, hogy a most (kö­vetkező évben akár a hadsereg köteléké­ben maradnak, akár otthonaikba térnek meg harcoljanak műiden erejükkel a de­mokrácia eszméinek megvalósításáért. (Bukarest-)' Sztálin verérfábornagy me­leghangú táviratot intézett Groza Pé er dr. mi ísríere'nökböz és megköszönte a szü­leié map:a alkalmából rek? küldött jókí­vánságokat. . Minisztertanács íoülaüícz©!! a kermáni jns« célkitűzéseivel (Bukarest) Á bukaresti rádió Szilveszter éjféli adása kapcsán közölte, hogy decem­ber 31-én délután 5 órakor dr. Groza Péter elnökletével minisztertanács volt a fővárosban. Dr. Groza Péter beszámolt a moszkvai tanácskozások lefolyásáról és eredményéről és a minisztertanács meg­vitatta mindazokat a kérdéseket,,amelyek a tanácskozásokkal összefüggésben fel­merülnek. A minisztertanács megTapitot­­ta, hogy a kormányt alkotó politikai pár­tok tökéletes egyöntetűséggel fogadják el a kormány eddigi munkáját és jövő célkitű­zéseit. A pártok képviseletébe® felszólaló miniszterek kivétel nélkül hangsúlyozták' a pártközi kormány egységét és munka­­készségét. Visinszkij helyettes külügyi népbiztos a amerikai nagykövet megérkezett (Bukarest.) A moszkvai határozatok ér­teimében a Romániába kiküldött bizottság tagjai: Visinszkij .helyebes külügyi nép­biztos, Harrimann moszkvai amerikai és Sir Kerr Clark Archibald moszkvai angol nagykövet megérkeztek a fővárosba. Meg­érkezésük alkalmával m'ndhártnan nyilat­kozatot tettek a sajtó képvi e’ői előtt és íezt a nyilatkozatot a román rádió szilvesz­teri éjféli adásában közveti ette. Visinszkij Helyettes küüryi népbiztos annak a reményének a ’o t kiVezési, hogy az elkövetkezendő uj cv meg! ózza fninda ok ak a k rd sek ej: n e odáls 't, amelyek Romániát érdelük. Üdö let t cs jókívánságait fejezte ki Románia lakossá­gának. j Visinszkij helyettes külügyi népbiztos annak a reményének adott kifejeztést, hogy az elkövetke^ndő uj év motozza mindazoknak a kérdéseknek niego’dását, amelyek Romániát érdeklik. Üdvö letét jókívánságait fejezte ki Románia lakossá­gának. Harrimann amerikai követ mindenek­előtt köszönetét fejezte ki Ploeşti dános vezetőségének és lakosságának azért a meleg fogadtatásért, amelyben megérke­zésekor őt részesítette. Az újév alkalmá­ból szerencsét és előhaladást kivánt az ország népének. Kerr angol követ kijelentette, hogy elő­moszkvai angol és Bukarestbe szőr van Romániában s annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy itt tartózkodá­suk hasznos lesz az ország számára és megbeszéléseik teljes sikert fognak ered­ményezni. (Bukarest.) A Szovjet Távirati Iroda jelentése szerint Visinszkij helyettes szov­jet külügyi népbiztos, Harriman az Egye­sült Államok moszkvai nagykövete, Siij Clark Kerr Archibald, valamint a buka­resti szovjet nagykövet és a moszkvai ro­mán nagykövet tegnap megérkezett Buka­restbe. A vendégeket Ionescu tábornagy, á király szárnysegédbe, Tătărescu helyet­tes miniszterelnök és a Szövetséges El­lenőrző Bizottság tagjai fogadták. v

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék