Népi Egység, 1946. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1946-01-03 / 1. szám
2. oldal. = hírek .— Naptár Csütörtök» 1946. jan. 1. A nap 7 óra 49 p* kel éss 4 dra 10 perckor nyugMÍV.—Kat.: Genovára ea. — Prot.: Benjámin. — Őrt.: Malakiáa. — Zsidó: 5706 év, Serat be I. Brassel mezgök műsora Aro ! Mikor a axerelem kirirágaik. — Astra: A láthatatlan nő. — Capitol: Da’o' a kit. — Corso: Zero de Ham. — Lumina: Fereier de kisasszony. (magyar 61m). — Redut: Katyi (magyar film.) — Scala: A NapTölgy himnusza. Szolgálatos gyógyszertárak Brassóban Szerdán: „Szentháromság*, Siana, Lapine 8. Csütörtökön: „Miner* Joóe Imre, Kato. 7. — Tűz a brassói városházán. Hétfő este nyolc órakor a járókelők a városháza egyik második emeleti ablkból kitóduló füstre lettek figyelmesek. Azonnal értesítették a tűzoltókat és a városháza kapuját. Mire ezek a helyszínére siettek, az épületből már hatalmas lángnyelvek csaptak ki. A tűz — mint megállapították — valószínűleg egy, a délután folyamán a papírkosárba dobot cigarettavégből keletkezett és a városi illetékek számvevőségének két szobáját pusci át ad a bennlévő ügyiratokkal és berendezésekkel együtt. A haladéktalanul megelent tűzoltóságnak sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni, de a kár így is tekintélyes. A vizsgálat folyik. — Páris kenyér nélkül. A moszkvai rádió híradása szerint a fanka főváros kenyérellátásában komoly zavarok mutatkoznak. A lakosság helye srint tüntetésekkel adott kifejezést elégedetlenségének. — Vásár Nagyszebenben. Az országos lerakodó vásárt Nagyszereben az idén január 10-én tartják meg. Aznap Teste a lóvásár is, míg a marhavásárt 9-én tartják a régi hrremvásártéren. — Hirtelen harag következménye — halál. Szőcs Istvá n és Kr'sa István torjai földművek Kézdi 's 'rhelyen beértek egy ko~smába, ahol czörs István beszerzett és hazamenet bo‘j 'v~l úgy fejbe vágta Kósa Istvánt, aki egyéte* ként a sógora volt, hogy az mosnanfilm ruháit. A két családnak tizenkét gyermeke van. — Javul az Sszakerdélivel való távbeszélőösszeköte + s. A Bukarest—Kolozsvár között fizetőt vonalból álló k -bel sze-e’éri munkánk befejezése’őri annak. Ebből egy hutu Nagyvárad részére is fut, a többi vonalak lakokat a városokat kötik össze, amelyek eddig az egyetlen váradi huzalt vették igénybe, így rövideden meltavul az eddig nehézkes távbeszélőforgalom az északerdélyi városokkal. — Megjelenik a „Szakszervezeti élet”. TJ'év tdlán kör'*e*jenül mecrfenik a „czaksz'tVftz t: 'Tét” a- A'Vános Munkaszövetség magyar nyelv's központi hivatalos Tagja. — Szenkovics Sándor előadása Székelyudvarhelyen. A ka-ácsonyi ünnepek előtt Cz’n'o mBa~áhdor, az általános Munkaszövetség főtitkára a székelyudvarhelyi vármegyeháza hiszternébten beszámolt a munkások párisi vír'gétekezdetéről. Sz enkovács Sándor* a től e megszokott könnyed modorban tartott 'elitincselő előadását a zsúfolásig telt terem közönsége hálásan fogadta.Tenyészkorokat kapnak az állattenyésztők. A földművelésügyi minisztérium 500 millió lejt irányzott elő a háború folytán megapadt sertésállomány feljavítására. Erdélyben a kiskükülőmegyei Homoródon és a kolozsmegyei Borhidán szervezik újjá a sertéstenyésztést és állítanak be új tenyészállatokat. Ten. szerint évente 20 ezer tenyészkocát osztanak szét a sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdák között. — öngyilkos vezérigazgató, Gáspár Ferenc, a marosvásárhelyi Agrofera rt. vezérigazgatója, lakásán öngyilkosságot követett el. Gáspár 1944 augusztusában Budapestre menekül, ahonnan csak a nyáron tárt vissza. Üzletét és gyárát a CASBI vette kezelésbe. Eltűnt katonafiáról sem halott hírt és emiatti elkeseredésében vetett végtéetének. — Citrom érkezett az országba a. Szíriából 300 ezer darab citrom érkezett Romániába. Ebből 150 ezer darabot az ellátási intézmények és kórházak, míg a másik felét a kereskedők kapták. A citrom ára darabonként 654 lej illetékek nélkül. A citromot árucsere alapján hozták be üres sörös üvegekért. — Holttest a hó alatt. — Kolozsváron a sétatéren játszó gyermekek az olvadó hó alatt egy meztelen, 40—50 év körüli férfi hullájára akadtak. A rendőrség megállapítása szerint a halott rablógyilkosság áldozata tehetett, ugyanis szájában begyömöszölt zsebkendőt találtak és fején erős ütések nyoma látható. A Karácsonyi est a kézdivásárhelyi postahivatában Bensőséges karácsonyesti ü esésetarottak a kézdivásárhelyi pest hivatal alkalmazottai. Az ünnepség résztvevői e^y'^anmi óhamknak adtak kifejezést, hogy az idei szabad, demokrata karácsonyt l egm 'l abban azzal ünnepelhetik meg, ha megfogadják, hogy munkájukat az ed ’inál is nagyobb buzgalommal és odaadással fogják végezni.— Házartásbi altakra vottak adója. A brassói pénzügyigazgatság közti a pénzügyminisztérium 1501-1943 számú rendeletét a háztartási alkalmattak adóilletékéről. Eszerint a fizetés 10 százalékának megfelelő álbéleteket fizetnek adóként, amelybe nem számítatd be a természetben élvezett lakás és ellátás értéke. A folyó évnegyed adója a következő évnegyed első hónapjában fietendő. — Eredményes karácsonyi rajtaütés Bukarestben. A fő orosz rendőrség a karácsonyi ünnep alatt nagyszabású rajtaütést rendeg el a város több negyedében és mulatóhely n. A rajtaütés során rengeteg körözött gonosztevő, körmyü erkölcsű nő s ezek hit- tottja került a rendőrség kezére. A lettóztatottakat munkaszolgálatba külik * Sepsiszentgyörgyön birdiseket eredeti kiadóhivatali árakkal Zee László megyei megbízottunk, Piattr 1., vesz fel. NÉPI EGYSÉG Csütörtök, 1946 január 3. A magyar miniszterelnök bejelentette a legerélyesebb harcot a reakció ellen (Budapest.) Szeged új főispánjának beiktatása alkalmából Tildy Zoltán magyar miniszterelnök nagy beszédet mondott. A beszédet általában a kemény elhatározás és bizonyos komoly derűlátás jellemezte. A miniszterelnök elöljáróban megállapította, hogy az ország gazdasági helyzete végtelenül súlyos. Éppen ezért Magyarország egyetlen feladata most az, hogy az elkövetkező hat hónapot az új termésig kibírja. A kormány a legerélyesebb eszközökhöz fog nyúlni, hogy a meglévő készleteket igazságosan ossza szét s azokból legelsősorban az ujjáépítésen dolgozók vehessék ki részüket. Mindenkinek részt kell vennie a munkában, aki azonban nem dolgozik, hogy ezalatt pénzt kereshessen, azt kizárják a kenyérből és a közellátásból. A miniszterelnök felhívta a figyelmet a kötelező munkafegyelemre, aztán hangsúlyozta, hogy a kormány a legerélyesebb harcot folytatja a reakció ellen, amely a nehézségeket akarja felhasználni a demokrácia eredményeinek megakadályozására. A miniszterelnök végül hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére máris mutatkoznak a felemelkedés jelei. A komoly, meggondolt és valóságon alapuló beszédet a jelenlévők nagy tetszéssel fogadták. Itt írjuk meg, hogy a londoni rádió közlése szerint Budapest élelmezési helyzete kétségbeejtő. A lakosság hetenként csak négyszer kap kenyeret és a burgonyakészletek teljesen kimerültek. Bécs élelmezési helyzete hasonlóan nehéz s ezt még súlyosbítja az a körülmény, hogy az osztrák fővárosban 150 ezer munkanélküli is van. Ugyancsak itt írjuk meg, hogy a magyar kormány törvényt hozott, amelynek értelmében a fosztogatást és az orgazdaságot halállal büntetik. Amerre a fehér halál leselkedik irányú éleken is képződhetnek hópárkányok. A szél által hajtott hó egy része fent, az élen, mielőtt az ellenoldalon szélárnyékba jutva lehullana, a gerinc alatt örvénylő ellenszéltől odatapadt a gerinchez s igy megint a felülettől kezdve párkányt épít, amely néha 3—4 méternyire is kihajlik a szélárnyékos lejtő fölé. Ilyen hópárkánnyal a Bucsecset járó sizek minden télen találkoznak a Malajest-völgy kéményeiben, ahol csak alagutat fúrva juthatnak ki a tetőre. Az ilyen vállalkozások azzal a veszélylyel járnak, hogy a fúrás közben a hatalmas, több mázsa súlyú párkány leszakad és szakadékba sodorja a párkány alatt levőket. Egy-kétméteres pákányokkal gyakran találkozhatunk a Nagykőhavas gerincén is a Medveszakadék felőli aláfútással, de még a Csuklyány Bence felé vezető gerinc-rombafon is. Az ilyen párkányoknak nincs tartása, ezért ha a gerinc mentén haladó siző, a tető csekélyebb hajtásától csábítva, rálép, leszakad s a sizőt magával rántja. Ezért ilyen gerinceken soha sem szabad az élen haladni, hanem kissé alatta, ha az meredekebb, vagy ha hava keményebb is. A hegység veszedelmei fokozott óvatosságot kívánnak ködben, vagy éjjel. Ködben csak igen tarvasztott s a vidéket jólismerő hegyjáró induljon útnak, mert még is eltévedhet. A köd ugyanis mindent rendkívüli módon nagyit, a legismertebb vidéket is megváltoztatja, különösen télen. A ködben megtett csekély távolság is soknak tűnik, s ha ismeretlen terepen vagyunk, menthetetlenül össze a varóurk. Ugyanezek az eshetőségek állanak fent az éjszakai meneteléseknél is. Ha eltévedünk, elvesztük tájékozódóképességünket elsősorban az a legfonosabb: ne veszítsük el lélekjelenlétünket. Ha a kirándulásnak vezetője van, ne mondja meg a többieknek, hogy elévedtek. Ha ezt a legnehezebb szabályt betartjuk, kövessük a második szabályt:el*felé ne folytassuk az utat! Ha nyílt hegyoldalon vesztettük el tájékozódó kétségünket, addig kövessük a kitaposott utat lefelé, míg kocsiútra, iparvasuti vágányra, vagy patakhoz nem érünk. Ha kocsiuton, iparvasuti vágányon vagy patak medre mentén folytatjuk utunkat — lefelé —, hamarosan lakott helyre érkezünk. Az itt felsorolt néhány tanácsnak nem az a célja, hogy a kezdő kirándulók ne vegye a kedvét a természetjárástól. Előkezűleg, annak érdekében íródott. A cda , hogy mindenki vizsgálja meg képe rég és a természetjáró parancsolat értelmében „csak olyan kirándulása restelkezzék, a melyhez ereje és képessége van.” Ördögh Sándor Az idén korán beköszöntött a bőséges havazás. Ezért időszerű a kirándulókat figyelmeztetni a téli hegyjárás veszélyeire. Különösen az olyanoknak szól a figyelmeztetés, akik csak kevés gyakorlattal, valamilyen színes elbeszélés hatása alatt indulnak el egy közeli, vagy távolabbi célpont felkeresésére. A figyelmeztetéseket a könnyelműek rendszerint fölényes kézlegyintéssel szokták elhárítani, pedig az ember soha sem elég óvatos a természettel szemben. Miből is állanak azok a veszedelmek, amelyekre a leginkább ügyelni kell: Magashegyi kirándulásoknál, télen a hógörgeteg leginkább előforduló veszedelem. A kopár lejtőn lefövő hó könnyen megindulhat. Mint a vizár folyik le a lejtőn, útjában mindent magával sodorva és ahol megállásra kényszerül, magasra feltorlódik. Már 20 fokos lejtőn is képződhetik hósuvadás, ha a talaj sima és a felső hóréteg lazán fekszik. A lavinát csak a tapaszatalat győzheti le, de az is csak nagy ritkán. A magashegyjárók másik veszedelme a hópárkány. Leginkább észak-déli irányú gerincéleken, de néha, több napig tartó északi vagy déli szélben, nyugat-keleti Jisztel Asszonyom, most, a szilveszter-éjszakaután, nem érezte egy kicsit, hogy mégis csak valami baj van azzal a sokat hangoztatott férfi és nő közötti egyenjogirággal ? Szilveszter napján már korán reggel el kezdte törni a fejét, hogy mit is rakjon a hagyományos szilveszter-esti asztalra. Azt a sorra járta az üzletet el, kutatott, alkudott, mire pedig már fáradtan hazaért, új, még nehezebb munka várta. A kicsi és méregdrágán összeszedett holmiből valami jót, kiadósat kellett összeállítani estére, és mert vendégeket is várt, alaposabban kellett takarítani is. M Mire a férje hazajött, őt is el kellett látni. Mosdó vízzel ruhával, s ha gyermekei is vannak, akkor még ezek is szaporították a kapkodást. Mire a vacsorát az asztalra tete,re adni mernék Asszonyom, hogy a legsziesebben már lefeküdt volna. Vallja be Asszonyom, hogy egy kicsit bizony rabszolgának érezte magát férje mellett, akinek nem voltak ilyen gondjai a szilveszteri éjszakán. Azt nem is kérdem Öntől, Asszonyom, hogy szeretne-e olyan Szí ezert elölteni, ahol a nőnek sincsen több eoldja mint a férjének. Tudom, hogy igenre válaszolna. Ide most, míg még tart ez az újévi borús hangulata, megnnk önek egy titkot. Azt, hogy mit tegyen ha azt akarja, hogy a jövőben ne csak elméletben legyen egyenlő a férfival, hanem a valóságban is. Talán egy kicsit kiábrándítólag hat a tanácsom, mikor azt mondom, hogy ezt önnek személyesen kell megcsinálja, mert a férfiak — tisztet a kivételnek — nem fogják önnek megtenni ezt a szívességet. Először is ön (igen , igen ön, aki ezeket a sorokat olvassa) szedte össze valamennyi hasonló "sorsban levő asszonytársát és beszélte meg velük a következőket (a Magyar Néni Szövetség, vagy az Anafasiszta Nők szívesen bocsájt rendelkezésükre fü.öt termet ere a célra). Abban a városnegyedben, ahol laknak, állítsanak fel gyermekotthont. A berendezést, edényeket higyje el, összeadják az anyák, a pénz sem kérdés, mert várjon melyik anya nem áldozni, hogy gyeekét jó helyen tudja napközben? Nagyonától szabadult meg így. Aztán üssék bele Önök is az orrukat egy kicsit abba a bizonyos ellátási intézmény kérdésébe Ha egy ilyen gyűlésen követelik, hogy az ellátási szervnek legyen zsírja, lisztje, olaja, gyufája és mindene, ami'e ma nincs, higyye e', a szavuknak du’va lesz. Sok mindenért nem kell sem sorbaállni, sem feket e árat űzetni. Ebéd után nem rr'k-e túl néha nyugodtan elolvasni az uV'got, utána redip gyü’ésbe menni, ahol még sok mindet lehetne kiharcolni? Vagy ismeretterjesztő előadásra járni, mert higyte el Asszonyom, hogy a férje is más sémire’ nézi önt, haltja, hogy egyébhez is hozzátud szólni, mint a szomszédok pletykájához. És ha az első lépést megtette, higyte el asszonyom, hogy a többi gyemekjáték lesz. Mindez sennél’e'e'en nem kötelező, hiszen demokrácia van, ahol nincsen kényszer. Aki nem akar jobb sorsot magának, jogában ál hogy szegénységben és sötétségben ében. Mert rómorbn és kényelemben élni sem kötelező, ele lehet, csak akarni kell. A lehetőség meg van hozzá. Aki i pedig nem akar, az megérdemli a sorsát. A MNSZ legközelebbi gyűlésén alaposabban megteszéljük a' do'mo' at. rte'i'"?N em, Ön is ott tesz, Asszonyom, hiszen önnek írtam ezt a levelet. Addig is boldog újévet kíván TAHI BORBÁLA