Népi Egység, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1946-02-01 / 25. szám

HÍREK Naptár Péntek, 184«. feteai» L­­­ip­an» ^»rek*r kai et 4­4» W patekar a^ofaatk. — Itt: Igai* pk. ri. — Piai: Icaie. — Crt: Trifon. — 7MH. »70S er. Sarat U­SO. •rassel maisik mfiwn Are­t A két litta. — Astra: Halála* tsram (**• íjra» 41nO — Capitel: ia «tea bo­ndja. — Corse: ia s*»rd gtSsder*. — Lamina: Jalantéktalan bűntény. — Redat:­­ fehér légié. — Rombnla Liberi: Jad. Silm. — Scala: i dicőség árnyékában. Sselpe'ates gyögynartárak Bmi­bai CaBtSrtikSiK Paralaaan, Hinebar ntea 18. Pénteken: „Amenlap*. V«iti, nie» S3, ~ A MNSZ brassómeg­yei szer­­vezetének felhivása. A brassó me­­gye MNSZ szervezete ezúton szólítja fel az összes helyi szervezetek vezetőségét, hogy a legsürgősebben állítsák össze mindazoknak a névsorát, akik 1944 szep­tember 2 után katonai egységüktől vagy munka­osztagukból megszöktek, illetve le­szerelésüket nem várták be, vagy behívás esetén nem vonultak be. Az összes érde­keltek nevét tartalmazó névsort küldték be azonnal a megyei szervezethez, hogy a közkegyelem iránti kérést adatokkal le­hessen alátámasztani. Azok az érdekeltek, akik Brassóban laknak, személyesen je­lentkezzenek a MNSZ irodájában. — Olvasóinkhoz! A papír árának valamint a lap előállítási költségeinek nagymérvű emelkedése elkerülhetetlenné tette lapunk árának emelését. A többi er­délyi magyar nyelvű napilap mintájára az említett körülmények miatt kiadóvállala­taik február 1-től kezdve a négyoldalas lap árát az eddigi hatvan lejről 100 lejre, a havi előfizetési díjat 1500 lejről 2500 lejre emeli. •­­ A Magyar Népi Szövetség felhívása. A MNSZ hétfalusi járási szervezete február 3-án, vasárnap dél­után fél 2 órai kezdettel a csernátfakisi mozgóképszínház nagytermében a Négy­­falu, vagyis Bácsfalu, Türkös, Csernátfa­­lu és Hosszufalu magyarsága részére az átszervezés kérdésében nyilvános népgyü­­lést tart, a melyre a Négyfalu magyarságát ezután meghívja. A népgyülésen Jakab János, brassómegyei szervezeti elnök is részt vesz. — Evangélikus vallásos dél­után. — A brassói magyar evangélikus egyházközség vasárnap, február 3-ám dél­után fél 4 órai­­kezdettel vallásos ünne­pélyt rendez a templomban, amelynek jö­vedelmét részben a Magyar Segélyező Bi­zottság, részben saját iskolájának alapjai­ra fordítja. — Műkedvelő verseny Csík­szeredán. — A Haladó Ifjak csikme­­gyei műkedvelői előadás-versenyt ren­deznek Csíkszeredán. Eddig Csíkszitód és Csík­taploca ifjúsága szerepelt, utána Csíkdelne és a többi községek műkedvelői kerülnek sorra. Az eddigi szereplők olyan sikert arattak, hogy előadásaikat a közön­ség például állítja a vámosi ifjúság elé. — Műkedvelő előadás Bácsfa­lu­ban. A MNSZ bácsfalusi szervezeté­nek ifjúsági műkedvelő csoportja nagy si­kerrel vendégszerepelt a brassó megyei Tatrang és Krizba községekben a „Túl a Nagy Krivárton” című háromfelvonásos zenés vígjáték kitűnő előadásával. A bácsfalusi ifjúság ezúton köszöni meg mindkét község népének vendéglátó ked­vességét és kéri, hogy a műkedvelés pél­dája találjon követésre a megye vala­mennyi községének ifjusága körében.­­ Ferenczes ifjak előadása. A brassói Ferenczes Ill. rend ifjúságának vasárnap a Romániai Magyar Segélyező Bizottság alapja javára rendezett ünnepé­lye szép erkölcsi és anyagi sikerrel járt. A Ferenczes­ Nővérek zárdájának torna­termét zsurola­ig megtöltötte a közönség. A szereplők, úgyszintén a rendezők is külön-külön dicséretet érdemelnek. —­ Februárban hozzák forga­lomba az új ezüst pénzt. (Buka­rest, Rador) A 25 ezer fejes új ezüstérmék verése megkezdődött. Az új pénznemből 30 milliárd értéket veretnek és havonta 10 milliárdnyit hoznak forgalomba. — Meghosszabbított határ­idő. (Bukarest, Rador) A munkakönyve­k elnyerését célzó nyilatkozatok benyújtó­i határidejét a munkaügyi minisztérium március 1-ig hosszabbította meg. WfrK­CTSfG Péntek 1946 február 1. Filderman dr.-t kizárták a Románia Zsidók Szövetségének vezetőségéből­ ­(Bukarest) A Romániai Zsidók Szövet­sége országos nagygyűlésén több nagy­­fontosságú határozatot hoztak s megvá­lasztották a szervezet új tisztikarát A nagygyűlés megelégedéssel vette tu­domásul a kormánynak a faji alapon tör­ténő megkülönböztetések kiküszöbölésére irányuló intézkedéseit s kifejezte a Oro­­za-kormányba vetett bizalmát. Egyidejű­leg felszólította a­z ország zsidóságát, hogy munkálkodjék együtt a zsidó demokrati­kus egység megteremtésén. Különösen nagyjelentőségű a nagygyűlésnek az az elhatározása, amely kimondja a Szövet­ségnek a zsidó demokratikus szervezetek­ből alakult Zsidó Demokratikus Bizott­sághoz való csatlakozását. A nagygyűlés különleges jelentőséget szentelt a belső szervezeti és nemzetközi kérdéseknek és a Romániai Zsidók Szö­vetsége alapszabályainak demokratizálá­sát javasolta. Ezenkívül a kormányhoz és az ország valamennyi jótékonysági egye­sületéhez fordult és támogatásukat kérte az egykori zsidó menekültek és a szám­űzetésből visszatért zsidók életlehetősé­geinek újra való felépítésére. Nagyjelentőségű továbbá a nagygyű­lésnek az a megállapítása, hogy Filder­man dr. 1944 augusztus 23-ika után ta­núsított magatartásával eltért a Szövetség eszrvekörétől és ezzel veszélyeztette a ro­mániai zsidó lakosság létérdekeit. Filder­man dr. ugyanis megtagadta az ország demokratikus erőinek támogatását Ép­pen ezért a nagygyűlés úgy döntött, hogy a Szövetség egykori vezetője többé nem képviselheti a Szövetséget. A nagygyűlés a Szövetség intézőbizottságába a követ­kezőket választotta meg: Elnök: Sărăţea­­nu M. Z. Alelnökök: Rozenkrantz D. ügy­véd, akit ideiglenesen a főtitkári teendők­ ellátásával is megbíztak, dr. Weiner I. H., dr. Halevy M. A., Jonas­ Bacou ügy­véd, dr. Mayersohn Arthur. A csíkmegyei csendőrőrnagy a helyszínen orvosolja a nép panaszait (Csíkszereda, a N. E. tudósítójától.) Az elmúlt napokban Dariu csendőrőrnagy Oláh Péter a MNSZ megyei elnöke és Bákay Domokos tag kíséretében több csíki községet látogatott meg. A látogatás célja az volt, hogy Dariu őrnagy közvet­lenül ismerje meg Csik megye népét, egy­úttal pedig meghallgassa azokat a pana­szokat, melyeket egyes csendőrségi kö­zegek munkája ellen emeltek. Dariu őrnagy a községek látogatása során több panasz alaposságáról és jogos­ságáról győződött meg. Különösen Ká­­szonimpérin és Csikszentmártonban hal­lott egész sereg jogos panaszt A pana­szokat a parancsnok azonnal még a hely­színen orvosolta. Mihai­escu kászonimpéri csendőrőrmestert azonnal áthelyezte és megindította ellene a legszigorúbb vizs­gálatot. Egy csendőrt, aki hatalmával élt vissza, állásából azonnal elbocsátott. Ugyanilyen tárgyilagosságról és pártat­lanságról tanúskodnak Csikszentmárton­ban tett intézkedései is. Dariu őrnagy egyébként rövid nyilat­kozatot is adott, melyben hangsúlyozta, hogy azok a hivatalos személyek, akik továbbra is gyűlölködő soviniszta szel­lemben végzik munkájukat, nem marad­hatnak meg helyükön. Legtöbb baj okát a panaszok elhallgatásában látja. Egyesek ugyanis indokolatlan félelemből elhall­gatják panaszaikat, holott a felsőbb ható­ságok csak úgy intézkedhetnek, ha mind­azok, akiket sérelem ért, panaszaikat a Magyar Népi Szövetség útján orvoslás végett az illetékes hatóságokhoz eljuttat­ják. Éppen ezért arra kér mindenkit, ne hallgassa el sérelmét, mert csak a vadhaj­tások kigyomlása hozhatja meg a magyar­­román testvériséget. Megindult a munka a dévai magyarnyelvű­ egységes állami középiskolákban (Déva) Az állami magyarnyelvű tanke­rületi főigazgatóság közölte, hogy a ma­gyarnyelvű állami egységes középiskola megnyitására a miniszteri jóváhagyás meg­érkezett s munká­it azonnal megkezdheti. Tekintettel arra, hogy a középiskola meg­szervezésére minden előkészület megtör­­történt már, a MNSZ dévai vezetősége , a megyei tanügyi bizottság elnöke útján azonnal­­érintkezésbe lépett a „Dece­­bal" Líceum igazgatós­ágával s kérte, hogy a gimerázium épületében egy termet bocsásson rendelkezésre, mivel mind a r. kath., mind a ref. isk­olák helyiségei le vannak foglalva. A felkérésnek Sirca Livius, a líceum igazgatója készséggel tett eleget — aki a református elemi iskolának már korábban is szívesen bocsátott rendelkezésére he­lyiséget — s igy végre az állami magyar­nyelvű egységes középiskola is megkezd­hette nevelő munkáját. Az iskola ideigle­nes igazgatását Steidl Károly tanár vállal­ta, míg a tantestület tagjaiul: Fazekas Sándor, Erese Miklós, Gál Márton, Sütő Dezső és Bereczky Ilona kapott megbí­zást. Hisszük, hogy Groza miniszterelnök vá­rosában az új középiskolák munkájának eredménye példaadó lesz . Egyébként a MNSZ dévai tagozata a legnagyobb elismeréssel szemléli azoknak az újonnan kinevezett tanítóknak odaadó munkásságát, akik a Groza kormány in­tézkedései alapján a Déva-csángótelepen 1945 novemberében megnyílt magyarnyel­­vű állami elemi iskolában kezdték meg működésüket. Fájó szivel látta azonban, hogy a tanítók fizetése mindezidáig ké­sik. A MNSZ intézőbizottsága erre saját pénztárából négy tanító részére egyhavi fizetést előlegezett, majd jótékonycélú műsoros estélyt rendezett, melynek jö­vedelméből azonnal kiutalta február 1-ig az esedékes fizetéseket. A déva-csá­gótelepi magyarnyelvű álla­mi iskolánál 6 tanító működik. Kettő e­­zek közül a régi tanítói karból maradt vissza, ezért az álam zavartalanul folyósít­ja fizetésüket. Minden reményünk meg­van arra, hogy a többi négy tanerő is rö­videsen hozzájut rendes állami illetményé­hez. Hány százalékos adót fizetnek a hetibé­res munkások és alkalmazottak (Bukarest) A pénzügyminisztérium el­­határozta a munkások és válalati hivatal­nokok heti munkabére után járó alkalma­zotti adók leszállítását. Az új alkalmazotti adókulcsot a hetibérek után a következő­képpen állapították meg. A 2500 lejig 3 százalék, 2500-12.500 után 5.5 százalék, 12.500—25.000 után 13 százalék, 25.000—37.500 után 15 száza­lék, 37.500-62.500 után 18.5 százalék, 62.500­ -100.000 után 22 százalék, 100.000 150.000 után 26 százalék, 150.000—225 ezer után 38 százalék, 225.000—300.000 után 54 százalék. A heti 300.000 lejt meg­haladó javadalmazásoknál a különbözet 33 százalékos külön­adó után esik. — kereskedők figyelmébe.—. A brassómegyei kereskedők sürgősen kö­zölték a kereskedők szervezete székhe­lyén, Smardan, volt Sütő utca 5 szám (tát beszélő 13—02) a következőket: A cég­­:­bejegyzés másolata, az alkalmazottak­­ szt-j a. azon áruk megjelölése, amelyekre az áruháznak szüksége van. A brassói 10. kerülethez tartozó megyék kereskedőinek szervezetei sürgően küldjék be a kereske­dő cégek kiv­utatását szakmák szerint u­­gyancsak a fenti adatokkal, továb­bá kö­zöljék, hogy kik alkotják a szervezet be­­­­szerzési bizott­ágit A kereskedők közöl­­j­­ék jelen FTa ást kartársaikkal is. I — U j «z ' m­­ a e I! c n ő r ő r­e­n­d­­­szert vezetnek be. (Bukk eri, Rado;;) Az árkom­­ánybiztosság rövide­bb ''; n e­­letet borít fel a cz'm'ák öurüköd"­ mó­­j­dan történő ellenőrzéséről. A vállalatokat kötelezik, hogy a rendeletnek a Hivatalos Lapban való megjelenésétől számított 30 napon belül kártyarendszert vezessenek be, amely magában foglalta a beérkező és kimenő árukat kísérő számlákat. A ki­mutatást két példányban állítják ki, me­lyek közül az egyik a vállalatnál marad, a másikat pedig a kereske­delmi kamará­­hoz nyújtják be. A készülő rendelet a ke­vés tisztviselő' e’ dolgozó vállaltokat men­tési­­ a keres­z­­t­é­r alól. » — A vasúti díjszabások eme­lését kérték az árkormáybiztos­­ságtól. (Bukarest, Rador) Az árkor­­mánybiztos°ág most tanu’storozza át azt az átiratot, amelyben az álkamvasutak ve­zérigazgatósága a vasúti díjs­adások eme­lését kérte. Az áramvasutak vezető szervei a vasúti jegyek árának 120 százalékos nö­velését kérvényezték. Hasonló mérvű ár­emelést javasoltak az áruszállítások díj­szabásánál is. * Nagymennyiségű újmagyar­­ könyv érkezett a Cartea Rusă könyv­­i kereskedésb­e. Modern magyar írók és vi­lághírű idegen irók legujabb munkái, ki­tűnő fordításban, szép kiállításban. *Sepsiszentgyörgyön hirdeté­seket eredeti kiadóhivatal árakkal Zeke László megyei megbízottunk, Piactér 10. vesz fel. * Nagyszebenben Libiczei Adél tohtov­irsdéken, str. Elisabeta 23, hir­detések eredeti idadóhivatali árakkal ad­hatók fel. * Orvosi hir. Dr. Fis­chba­ch H. Bro­ben -parit­zált fedő- (­neumoto­­ra ) és helgy­g­ász Brassó Kp­u a 44 rendel d­­e 10—1 és d. u. 4—6 kö­zött. Telefon 2809. Ipari segéd-és mestervizsgák sorrendje Brassóban (Brassó.) A brassói munkakamara közli mindazokkal, akik ez év január 15-ig ké­rést adtak be segéd, vagy mesterkönyv kiadása végett, hogy vizsgáik sorrendje február 1-28 között, szakmák szerint a következő: Február 1-én vendéglősök­pincérek; 2, 4 és 5—8-án kovácsok; 9-én műszerészek; 11—12-én bádogosok; 13—19-én műszerész-szerelők; fémeszter­gályosok; 20—23 és 25—28-án lakato­sok; 4-én szövő-fonók; 5-én pékek; 6-án kocsigyártók-kerekesek; 7—9-án mé­záro­sok; 11—15-én cipészek-csizmadiák ; 18— 22-én férfiszabók; 25—27-én villany­szerelők; 28-án marók; 3-án fodrászok­­borbélyok; 17-én fényképészek; 1, 4, 5—9 és 11-én női szabók; 12-én fehérneműké­­szítők; 12-én köszörűsök; 13-án bútor­­fonók és sodronykészitők; képkeretezők és fényezők; 14-én vegytisztítók; 15—20- án bútorasztalosok; 21-én kádárok; 22- én gumi­vulkanizálók; 23-án mozaikké­­szítők és kőfaragók; február 1-én gép­­kocsiszerelők; 15—16-án csatorna, viz­es gázszerelők; 18-án molnárok; 9-én nyomdászok; 22-én fémöntők; 13-án heg­­yesztők; 14-én tímárok; 20-án gépszere­lők; 23-án órások; 21-én bányászok; 25— 27-én kőművesek; 8—9 és 11-én festék­­mázolók. Azok nevei, akik kérvényüket január 15-ig beadták, a munkakamara hirdető tábláján olvashatók, akik január 15-ike után adták be, vagy adják be kérvé­nyüket, március 1—10 közt fognak vizs­gázni. A később jelentkezők csak a kö­vetkező vizsga­időszakban tehetnek vizs­gát. A jelöltek az említett napokon reggel 8 órakor jelentkezzenek a munkakamará­nál szerszámaikkal.

Next