Népi Egység, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1946-02-02 / 26. szám

Szamba!. 1944 február 2 ül. é¥fe, 26. számi ám 109 lei A Kommunista Párt a kormányalkotó erőknek a választásokon való együttes fellépését kívánja (Bukarest.) A Kommunista Párt a kö­vetkező közleményt adta ki: „Ez év január 27—29 napjaiban a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizott­sága teljes ülést tartott Bukarestben. A központi bizottság átvizsgálta a RKP or­szágos értekezlete után kifejtett párttevé­kenységet, az ország gazdasági és politi­kai helyzetét, valamint a párt szervezeti és propaganda kérdéseit. A központi bizottság teljes ülésének egyik központi kérdése a parlamenti vá­lasztások voltak. A Román Kommunista Párt az egyhangúlag hozott határozat a­­lapján az 1915 március 6-án beiktatott demokratikus kormányt alkotó összes de­mokratikus erőknek a parlamenti válasz­tásokon való egységes fellépését óhajtja. A központi bizottság a párttevékenység fokozását határozta el, hogy a többi de­mokratikus erőkkel összefogva biztosítsa a demokrácia teljes győzelmét a válasz­tások csatájában s ezzel a nemzeti füg­getlenséget országunk szabad fejlődését és felvirágoztatását biztosítsa.’* . (Bukarest, Rador.) Csütörtökön délután hat órára Groza Péter dr. miniszterelnök , elnökletével minisztertanácsot hívtak ösz­­sze. A minisztertanács napirendjén két kérdés szerepelt. Az egyik a néptörvény­szék jövő tevékenységének megvitatása. Tudvalevőleg a néptörvényszék működé­sét meghosszabbították. A második kérdés az igazoltatási törvény megvitatása volt Ennek a törvénynek a hatályát szintén meghosszabbították. A minisztertanácson az összes minisz­terek és álminiszterek résztvettek. " Ha szavazzák megg a magyar köztársaság kikiáltására vonatkozó törvényjavaslatot (Budapest) A budapesti rádió január 30-i éjszakai adásában­ közölte, hogy a Magyar Nemzetgyűlés megkedte a köztár­sasági­­törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat előadója, Sulyok Dezső a törvény­­javaslattal kapcsolatban nagyszabású be­szédet mondott, amelyben vázolta a tör­vényjavaslat jelentőségét. Különösen ki­emelte azt, hogy a javaslat eloszlatja mindazokat a külpolitikai és belpolitikai feszültségeket, amelyek az utóbbi időben Magyarországon észlelhetők voltak. Két­ségtelen, hogy az Egyesült­ Nemzetek ré­széről bizonyos bizalmatlanság volt ta­pasztalható Magyarországgal szemben, ahol a múlt maradványai még mindig igen erősek. Belpolitikai szempontból pedig a Kisgazdapárt és a Munkáspártok között lehetett ,bizonyos ellentéteket észlelni, am­elyek­et a törvényjavaslat megszavazása és a köztársaság kikiáltása azonnal elosz­lat. A törvényjavaslathoz elsőnek Révai Jó­zsef szólt hozzá, majd a kormányt alko­tó pártok képviselői következtek, és­pe­dig Erőss a Kisgazdapárt nevében, Rajk László a Kommunista Párt nevében, Kéthly Anna a Skocia Demokrata Párt ne­vében, végül Darvas József a Nemzeti Parasztpárt nevében. A törvényjavaslat harmadik olvasásban pénteken, február 1-én kerül a nemzet­gyűlés elé. Valószínűleg ezen az ülésen a törvényjavas­lat teljes egészében meg is szavazzák s ugyanakkor megválasztják az új magyar köztársaság elnökét is. A Kisgazdapárt valamennyi kormányt alkotó párttal egyetemben megegyeztek abban, hogy­ a m­­agyar köztársaság elnöki tisztségére Tildy Zoltán edüigi miniszter­elnököt jelölik. A pártok közös tanácsko­zásán már meg is alapították a­ köz­társaság kikiáltási ünnepsége sorrendjét. Ezek szerint miután a pénteki ülésen a nemzetgyűlés elfogadja a törvényj­avasla­­tot, Tildy Zoltánt azonnal megválasztják Magyarország köztársasági elnökéül.­­ Ezek után Tildy Zoltán lemond miniszter­­elnöki megbízatásáról és a lemondást a Nemzeti Főtanács elfogadja. Az új minisz­terelnök kinevezéséig a Nemzeti Főtanács a jelenlegi­ kormányt bízza m­g az ügyek továbbvitelével. Ugyanekkor Budapest la­kossága hármas tűzte­tő tömegekben fog felvonulni az Országház elé, amelynek er­kélyéről Nagy Ferenc, a nemzetgyűlés el­nöke intéz beszédet hozzájuk, utána pe­dig Rákosi Mátyás a Kommunista Párt ne­vében, Szakasits Árpád a Szociáldemok­rata párt nevében, míg a Független Kis­gazda­párt nevében a Tildy Zoltán he­lyett megválasztandó elnök köszön­i a ma­gyar népet. ­ Az Egyesült Nemzetek Szervezete már az első erőpróbánál bebizonyította életrevalóságát (London) Tegnapi számunkban röviden megemlékeztünk arról a döntésről, ame­lyet a világbiztonsági tanács a perzsa­szovjet viszály kérdésében hozott. E dön­tés szerint Perzsiát és a Szovjetszövetsé­get közvetlen tárgyalásokra utalták azzal a meghagyással, hogy amennyiben nem sikerülne megegyezésre jutniuk, a tanács fenntartja a döntés jogát magának. A perzsa panasz megvitatását folytató ülés szerdán délután negyed négy óra­kor kezdődött meg. A napirend meghatá­­­­rozása után a perzsa kiküldöttet újra fel­­szólították, hogy tegye, meg nyiatkozatát. Beszédében Perz­sa főm­egd­ízott a minde­­mekelőtt válaszolt Visinszkij szovjet főmeg­­bízott kijelentéseire. Felemlítette, hogy a szovjet nyilatkozat két főponton alapul: 1. Perzsia megelégedését fejezte ki a Szovjetszövetséggel való tárgyalások eredményei tekintetében. 2. A helyzetet nem lehet a tanács előtt megvitatni, mi­után a tárgyalások jelenleg is folynak. Perzsia elvitatja e két álláspontnak a he­lyességét. A perzsa felfogás szerint, ha a tanács a kérdést egyszer napirendre tűz­te, szükség van annak megvitatására. A­mennyiben azonban a szovjet képviselő kijelenti, hogy országa hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a viszály megol­dására, Perzsia a biztonsági tanács aján­lása alapján szintén készen áll erre az el­járásra. Ebben az esetben azonban a köz­vetlen tárgyalásoknak a tanács védnök­sége alatt kell lefolyniuk és a tanács hoz­zájárulását adja az eredményekhez. A perzsa főmegbízott nyilatkozatára válaszolva Visinszkij hangoztatta, hogy nem szándékszik mégegyszer megismétel­ni a szovjet tételt, amely a Perzsia és a Szovjetszövetség között lefolyt tárgyalá­sokon alapszik. Idézett a Moszkva és Te­herán között váltott jegyzékből annak bi­zonyítására, hogy a két ország között va­lóban közvetlen tárgyalások folytak. Ez­után a perzsa kormánynak 1945 december 1-i keletű levelére hivatkozott, amelyben Perzsia megelégedését fejezte ki a tárgya­lások menete tekintetében. Visinszkij ezután kifejtette,­ hogy építő megoldásra van szükség. Elismeri, hogy bizonyos félreértések voltak, de vissza­utasította az országa ellen felhozott váda­kat. A novemberi tárgyalások folyamán Perzsia elégedettnek látszott a Szovjetszö­vetség magatartásával. Beszédét Visinszkij azzal fejezte be, hogy ha a tanács sze­rencsés megoldást keres e kérdésben, két­oldali tárgyalásokra kell bíznia az ügy el­rendezését. A következő felszólaló Bermn angol kül­ügyminiszter volt, aki hangoztatta, hogy a viszály egy olyan egyezmény alkalma­zása folytán keletkezett, amelyben Nagy- britannia is szerződő félként szerepel. Szerinte a vitából arra lehet következtet­ni, hogy Perzsia a háromhatalmi egyez­mény szigorú betartását óhajtja. Nagy­­britannia támogatja Perzsiának ama kí­vánságát, hogy maga rendezhesse el belső Stettinius amerikai megbízott felszóla­lásában kifejtette, hogy a tanácsnak há­lásnak kell lennie azért, hogy mindkét fél kielégítő megoldást k­res. A biztonsági ta­nács nem háríthatja el magáról a felelőssé­get, de ő azt az álláspontot képviseli, hogy a viszályban résztvevő felek egymás között tárgyaljanak és a tárgyalásaik ered­ményéről jelentést terjesszenek elő a ta­nácsnak. Ezután Spaak elnök kijelentette, hogy ez a kérdés irányadó jelentőségű lesz a ta­nács jövő tevékenységére nézve. A bizton­sági tanács ezután felfüggesztette ülését. Ezen idő alatt határozati javaslatot fogal­maztak meg, amely szerint a szövet-per­zsa viszály ügyében közvetlen tárgyalá­sokat ajánlanak s csak abban az esetben, ha az érdekelt feleknek nem sikerülne megállapodásra jutniuk, tartja fenn a biz­tonsági tanács a maga számára a döntés jogát. Az Anglia­­által előterjesztett határozati javaslatot a tanács egyhangúlag elfo­gadta. A Reuter ügynökség jelentése alapján­­­tt írjuk meg, hogy Visinszkij szovjet fő­­megbízott hosszas megbeszélést folyta­tott Bevin angol külügyminiszterrel. A megbeszélésen jelen volt Masaryk Jean csehszlovák külügyminiszter is. Londonban egyébként a perzsa-szovjet viszály ügyében hozott döntés alkalmá­val megelégedéssel állapították meg, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete már az első erőpróbánál bebizonyította életrevaló­ságát. Az eredmény azt igazolja, hogy va­lamennyi nagyhatalom részéről a nagy kérdések elintézésénél a jóakarat és a mértékletesség szelleme nyilatkozik meg. Akérdéseit. Ünnepségek az Általános Munkaszövetség egyéves fennállásának évfordulóján (Bukarest.) Az Általános Munkaszövet­­ség tegnap ünnepelte meg egyéves fenn­állásának évfordulóját. A szakszervezetek­nek tavaly január végén lezajlott első sza­bad nagygyűlése mondotta ki a Romániai Általános Munkaszövetség megalakulását, amely mostanig 1.500.000 tagot számlál. Az ünnepi évforduló tiszteletére a Ro­mâni Opera díszelőadást rendezett s ezen megjelentek a kormány képviselői, élükön Groza Péter dr. miniszterelnökkel, to­vábbá a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint a­ fővárosi politikai és társadalmi életének képviselői. Az Opera énekkara az ünnepség kezdetén az Inter­­nacionálét énekelte el, ezt követte a Tos­­ca díszelőadása. Az első felvonás szü­netében Apostol Gheorghe, az Általános Munkaszövetség főtitkára mondott beszé­det és vázolta az Általános Munkaszövet­ség egyéves tevékenységét. A beszédet a közönség szűnni nem akaró tapsvihara köszöntötte. Ugyancsak ezen a napon szá­mos ünnepséget rendeztek a főváros kü­lönböző üzemeiben, így a Malaxa, az Ál­lami Pénzverde és a fővárosi Közúti Vasút műhelyeiben . mre botfották az Keletet Imre K'tard­es von Tschm­inner Osten német tábornokokon (Kiev.) A kievi katonai törvényszék most mondott ítéletet a Szovjet ellen le­folyt rablóháborúban kegyetlenkedéseket elkövető német tisztek fölött. A vádlottak egy része b­eismerte, másik részéről pedig bebizonyult, hogy a hadjárat alatt ke­­gyetlenk­edtek a polgári lakossággal és a hadviselés szabályaival ellenkező eszközö­ket vettek i­génybe, végül pedig a védte­len lakosságot kényszermunkára hurcolták Németországba. A törvényszék tizenkét­ vádlottat­ halálra, egy­ vádlottat húsz évi kényszermunkára, míg két vádlottat 15 évi kényszermunkára ítélt. A francia rádió jelentése szerint a ha­lálraítéltek közül Burckhard és von Tschammer und Osten német tábornokot­ a halálos ítéletet végre is hajtották. Mind­két tábornokot óriási tömeg jelenlétében a város főterén felakasztották. Az UNRRA megbízottja Budapestre érkezett (Budapest) Az UNRRA magyarországi főmegbízottja Budapestre érkezett s kö­zölte, hogy a Magyarország megsegítésé­re irányuló első szállítmány már elindult. Kei altábornagy, a budapesti amerikai küldöttség vezetője a megbízottat bemu­tatta Tildy Zoltán miniszterelnöknek. Januártól alkalmaz­­ják a leszállított alkalmazotti adókat (Bukarest, Rador.) A pénzügyminisz­térium elhatározta, hogy csak az 1946 ja­nuár havi fizetésektől kezdve fogják al­kalmazni az új leszállított adókat a jelen­­leg szerkesztés alatt álló törvény, feltéte­lei szerint Tekintettel arra, hogy január végéig egyes munkaadók nem fogják tud­ni kifizetni a fizetések után járó adót, február 10-ig egyetlen határidő-meghosz­­szabbítást engedélyeznek, amelyen belül bírság nélkül fizethető ki az alkalmazot­tak fizetési adója.

Next