Népi Egység, 1946. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1946-04-02 / 75. szám

Mi. ivfn ?5, ssim ár* 266 !«{ Kedd. .1946 április % BRAŞOV-BRASSÓ S*«f keoslö»4íf i Stf.Arţliitaribr fOtv8s-u.) lt, TlvitKdlil 1ÍVS9 KladáhfoataU Piafa Oh Eneseu (Rózsatér) a. Tét bestélS 22*99 Kéziratokat nem őrsünk «sec. Szci-UentŐségI fogadó óra e»9 törtökön 16-18 éréig, Kiadóhivatal! órák naponta 8-1S óráig POLITIKAI NAPILAP VEL'uSs SZERKESZTI?: KURKO GYÁRFÁS B«]*gj*TVe a brassói tórvényszékcn ö. II. 1768*1944 szám alatt Engedélyest«: Cenzura Militară a Prese! sab No. 1437.7.X. 1944 Előfizetés egy hónapra 4600 HiaOETESI DIJAK. Hírrovatban, hirdetményben, nyilttérben 309. bAzgazdasael közleményben 900 lei szavnnként (legkeve­sebb 20 szó). Keretes hirdetés négyzeteni-fcént 300 lej. Cyásr Jelentés négyzeteentlméterenként 850 lej. Dijak előre fizetendő!, í n csíki m körül némi bajok varrnak. Csfkmegye népe nyugtalankodik a termelés és a szállítás körül tapasztalható események miatt s ez a nyugtalanság érthető te. Csikmcgyé­­ben ugyanis nmesenek tengő búzamezők, hanem csak pityókaföídek, azontúl he gyek és havasok és ha a csíki székely meg akar élni s adófizető állampolgár akar len­ni, akkor Íegelsősorban is a fával kell tö­rődnie. Lehetőleg vr»iíg % saját fájával. A helyzet ugyanéi az, hogy a csíki szé­kely mindig kitűnő erdómimkáe volt és ezt a tulajdonságát ma sem veszítette eT. Hiszen éppen ezért nyugtalankodik a fája miatt Mert az idők változásával és a sza­badság fangy szellőinek borzoigatása­­ra a széles tömegekben is felébredt a ha­ladás v ágya a nincsenek megelégedve az eddigi módszerekkel. Azokkal a módsze­rekkel, amelyek értelmében * csíki szé­kely a maga munkakészségével, kitűnő szervezőképtességeiveí, iparűzésre s «parte­­rém lésre irányuló tehetségével még min­dig csak dönti, hántja, «úsztatja, közelíti és rakja a fát, de fejszétől és főrésztől fel­tört markát mégis csak a szükönszaboít munkabér üti s a haszonból, a csíki fa hasznából, saját havasainak termékeiből egy huncut vasat sem kapu Törekvése közös mindazok küzdelmé­vel, akik a gazdasági nyomás fojtogató szorításán akarnak tágítani és a munka hasznából a dolgozókat is szeretnék ré-' fizettetni a munkaeszközök jelenlegi bir­tokosai mellett. A lelkekben megzsonduló idegesség azonban nem mindig találja meg a hdyes utat és kifejezést. Egyes he­lyeken a nyilas idők még bujkáló marad­ványai gonosz célzatossággal igyekeznek kihasználni â széles tömegek természetes törekvéseit az igazabb és jobb élet után s hamis szólamok, hamis jelszavak álruhá­jába igyekezifek bujtatni a helyes szándé­kot. i Csikmegyébes* még mindig vannak egyesek, akik a nagy faüzletek lebonyolí­tóiban „idegeneket" vagy „másfa juakaf* látnak s talán már arra is hajlandók, hogy baráti körben, nyíltan meg-megszidogas­­sák őket, mint gonosz kelleti népet Eimek a felelőtlen izgatásnak azonnal véget kell vetni. Le kell leplezni a nyílás bujtogatókat és ki kell zárni őket a köz­életből. A dolgozót vagy a munkaadót a demokrácia nem aszerint itéS meg, hogy milyen nyelvet beszél, vagy milyen a bőre színe, vagy milyen Istent imád, ha­nem aszerint, hogy erejét és képességét az uj világ felépítésének munkájába állít­­vagy s«m? A csíki székelyek tudják is ezt és Szálas! avatag hívei nem sok eredményt érnek d köztük. De a csíki székelyeknek Meg Stefi ta- Slniok azt a módot, amelynek segitségé­­eí saját jogos vágyaikat és igényeiket is kielégíthetik a demokrácia szellemében. Mert a csiki székelynek igaza van, amikor tíz körömmel kapaszkodik egyetlen élet­­lehetőségéhez, a fához és nem akarja, hogy erdeinek és havasainak hasznát min­dig csak mások fölözzék le. Ez a haszon a népé és annak is kell lennie. Az üt pedig a népi szövetkezetek1 útja. Ezen az utón indultak el a székelyek már rögtön a felszabadulás után és ezen az utón kell tovább haladniok, ha maguknak és gyermekeiknek biztosítani akarják az életet. A szövetkezetekké tömörüli kís-SssfMllst mlriíiit»»>lHftk »z»Hwt Legalább húszezer halott is résztvett a vasárnapi görög választásokon rtól!”(Athén.) Görögországban vasárnap tar­tották meg az általános választásokat. Soha talan még választásokat ilyen fe­szült légkörben nem rendeztek meg. Az izgalom már a választásokat megelőző nap a tetőfokára hágott. Ennek ellenére a szombati nap viszonylagosan nyugalom­ban tett el. A Szofuíisz kormány már elő­zőleg a legmesszebbmenő óvintézkedése­ket rendelte d. Athénban az 'utcákon pán­célos gépkocsik tartottak járőrszolgála­tot. Ezenkívül külön főhadiszállást létesí­tettek', ahol katonai alakulatokat tartottak készenlétben, hogy rendzavarás esetén tehergépkocsikon a helyszínre siessenek, A görögországi brit csapatok paran­csot kaptak, hogy a választások napján nem hagyhatják el kaszárnyájukat. A vá­lasztások ellenőrzésére kiküldött kül­földi megfigyelők már a szombati napon megtettek minden előkészületet. Ezek az angol, amerikai és francia megfigye­lőkből alakított bizottságok 240 csoportot alkotva 1750 választási helységet dien­­őriznek. Észleletéikrőt 10 napon belül kö­telesek jelentést termi, 3 e jelentéseiket egyidejűleg teszik közzé Newyorkban, Parisban és Londonban. A választások napját Megelőző este Athénban népgyülést tartottak, amelyen felszólalt Szofianopulosz volt külügymi­niszter is, aki tudvalevőleg a választások elhalasztása mellett foglalt állást és ezért kellett kiválnia a Szofuíisz • kormányból. Szofiamopulosr a választásokról való tá­volmaradásra szólította fel a íefenlévőket. Beszédében többek között a következőket jelentette ki: „Nem félünk Bevín ágyú-A riépgyülés alkalmával erős katonai készültség ügyeft fel a rend fenntartására. Összetűzésekre azonban nem került sor. A választások megtartásét ellenző bal. oldaK és középpártok kiáltványokat bo­csátottak ki, amelyben a szavazástól való távolmaradásra szólították fel a görögö­ket és élesen bírálták Szob disz miniszter­elnök politikáját. A kormány egyébként réndeletet adott ki, hogy a választások napján nem szabad gyűléseket tartani és a pártoknak nincs jogukban semmifefe alak­ban híveikhez fordulni. A kormány az összes távbeszélő és táviró vonalakat va­sárnapra a választások céljaira foglalta le. Az «eredményeket a szavazások összeszá­molása után vasárnap éjfélkor hozzák nyilvánosságra. A görögországi választások előestéjén Bevitt brit külügyminiszter Bristolban be­szédet mondott. Kijelentette, hogy Görög­ország rendkívül nehéz helyzetben van. Majd arról beszélt, hogy a görög válasz­tások elhalasztásának kérdésében kikérte kormánya véleményét és együttesen ju­tottak arra a meggyőződésre, hogy a választások elhalasztása csak a jelenlegi bizonytalanság további férni tartásét je­lén ten é. Jellemző a görögországi választások körülményeire Szofuíisz miniszterelnök legutóbbi beszéde. Szofuíisz kijelentette, hogy rendkívül boldog lett volna, ha a baloldali pártok is résztvesznek a szavazá- j son. Ilyenformán ugyanis ezek a pártok törvényes jelleget kaptak volna és »ueg­­nyilt volna a választások után a lehető­ség egy széleskörű pártközi kormány Megteremtésére, amely megerősíthette volna a köztársasági szellemet. A balol­dali pártok távolmaradása szerinte a ki­­ráíypártiaknak kedvez. A választási névjegyzékek összeállító savai kapcsolatban Szofuíisz nyíltan utalt arra, hogy ezeket a névjegyzékeket meg­hamisították, kijelentve, hogy olyan sze­mélyek is szerepelnek ezen a jegyzéken, akik már 10 «íve meghaltak. A görög azi nisztenelnök’ hozzáfűzte: — Legalább 20.000 hatott fog szavazni és ezek a halottak a királyra adják le sza­­vázatokat. A továbbiak során Szofuíisz kijelentette hogy a jelenlegi rendőrség és csendőrség a Metaxasz és a tengelyhatalmak parancs­­uralmának az öröksége. Éppen ezért hí vei a párán csOralomnak, a fasizmusnak és királypártí érzelmüek. Az egyetlen meg­oldás az volna, ha ezeket feloszlatnák és teljesen uj emberekkel váltanák feL Szofuíisz azt is kijelentette, hogy ha bármelyik párt megszerezné az abszotol többséget, azonnal benyújtja lemondását.. Ellenkező esetben május 13-ig, a parla­ment összeüléséig a kormány élén ma­rad. Kérdést intéztek a görög miniszterel­nökhöz a brit csapatok görögországi tar­tózkodásáról is. Szofuíisz úgy véli, hogy a brit csapatok azonnali kivonulása a vá­lasztások megejtése után felfogása szerint nem célszerű. Ez azonban csak az ó véle­kedése ,mert nem a görögök döntik el­­hogy kivomuinak-e vagy benn maradnak-e ezek a csapatok az országban. Megható ünnepség keretében leplezték le a Brassóban eltemetett szovjet hős síremlékét {Brfcsteö) Egyszerű kőoszlop, « tetején szovjetösillag, Sarló és kalapáccsal, az ol­dalán emléktábla, rajta íelirás orosz és ro­mán nyelven. Gorunov Mihaíiovícs Níkoiáj, repülő­­főhadnagy, a Szövjetszövetség hőre, szüle­tett 1920-ban, Taranovk» községben, Vo­­rosftovgrad megyében, elesett a becsület mezején, 1945 augusztus 23-án, Emléke­det, Sztálin sólyma, Szentül megőrizzük szivünkben." Itt temették el Brassóban, a Város szi­vében levő közkert közepén, virágok és árnyas fák között, ahol ünnepeken a város aprajá-nagyja megfordul. Régen a hősök hősének nevezték azt, Aki az emberiség szabad, jobb és szebb jövőjéért áldozta fel életét. A Szovjetszövetség hősei is ezért az eszményért áldozták fel az életüket. Brassó földjének is jutott egy belőlük. Emlékművét most vasárnap leplezték le méltó ünnepi keretek között. A sir körül szabályos négyszögben szovjet és román csapatok, az emelvényen szovjet kiküldöttek, a helyi hatóságok, a hadsereg és a demokrata szervezetek képviselői állottak. Az emelvény alatt ha­talmas, vörös virágokból készült vörös­­szallagos koszorúkkal szabályos sorban, a különböző demokrata közületek kiküldöt­te) 'várták ,liogy hálájuk jelét a Szovjet­szövetség hősének sírjára helyezzék. Kö­zöttük a Romániai Magyar Népi Szövet­ség vörösszekfü koszorúja, szalagjáról messziről olvasható a felirás. Oucu polgármester megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a Szővje'szövetség hősének itt nyugvó hamvai a nagy szom­széd barátságát bizonyítja Románia iránt. Az emlékoszlop is ezt hirdeti. A város ha­tóságai, a hadsereg és Bemókrafa szerve­zetek egyébként elhatározták, hogy nem­sokára olyan emlékművet állítanak az osz­lop helyére, amely méltó kifejezője lesz a város hálájának a hősi önfeláldozás iránt. Szoko iovszki szovjet repűlóőniagy ez­után Gorunov Mihailovks Níkoiáj, a Szovjetszövetség hőse emlékét idézte, a­­ki a Don, a Dnyeper vidékétől Németor­szágig hősi tettet hősi tettre halmozót* a felszabadító háború során, hogy vég Ü is fiatal életével pecsételje meg a szabó­ság eszményéért való rajongását. Az ODA képviseletében Siloa Mérnök, beszédében annak igazságát hangoztatta, hogy szabad nép tud olyan hősöket adni akik minden önző érdek nélkül más népek legfőbb java, « szabadsága érdekében küzdöttek. E nagyszerű hősök iránt azzal róhatjdk le hálánkat, ha méltókép befejez­zük, a harcot azért az eszményért, améfyérf életüket áldozták. Ezután egész fiatal szovjet repülőtiszt, Pocsolovics főhadnagy, aki a Szovjet­szövetség hőse címét viseli, beszélt ez­után a hősi bajtárs tetteiről. Majd Ilies­cu tábornok beszélt az ARLUS nevében. A román nép — mondotta — helyre akar­ja hozni azokat * bűnökét, amiket fasiszta , kényszerre a közelmúltban a terhére el­követtek. Ezért csatlakozott a szabadsá­gért és az igazságért folytatott harc küz­dőihez maga.is. A brassói helyőrség he­vében Prédán tábornok azt hangoztatta, hogy ebben a szörnyű világháborúban a legkiválóbb hősök áldozták fel életüket, de áldozatuk nem hiábavaló, mert e há­ború nyomán uj világ születik és abban uj élet, a réginél szebb és jobb az emberiség számára. Cucu polgármester zárószavai után szovjet és román csapatok léptek el a sir előtt, megadva a végtisztesseget a hősi bajtársnak, aki a népek testvérbarát ságáért és szabadságáért adta oda fiatal éíetét. emberek együttes ereje szembe fog száüa­­ni a csak haszonra törő puszta péaizváHaj­ka zásokkal és meg fogja akadályozni azt, hogy Csiktnegye második Karszt-vidékké pusztuljon a személytelen és közömbös Qöntő-fejsae nyomán. Tudjuk, hogy a csifcrnegyd fatermtíő szövetke’eteket milliónyi vád érte és éri naponta Rájuk kenik a gyalázatot erről is, arról is. Die hát ez már igy van a ke­reskedelemben. A versenytárs lehetőleg minden keresztvizet leszed a másik ver­senytársról és a szövetkezet sem várhatja e)t a piacot eddig teljesen' magáénak valló magánvállalkozástól, hogy egyszerre be­álljon a népi törekvések dicsőitől közé. Ez a sok szidalom azt jelenti, hogy a szö­vetkezetek élnek, dolgoznak és rernőTnelő­leg hasznot is hajtanak. De mindezt a sok bírálatot sem szabad efereszteniök a fülük mellett. A megjegy­zésekben és hibáztatásokban gyakran ko­moly igazságok rejtőznek. Vannak szövet­kezetek, ahol meg kel! javítani az ügy­vitelt, mert a vezetőség nem a szövetke­zet, hanem a sá^át hasznát nézi. Vannak szövetkezetek, ahol s hozzá nem értés súlyos károkat okoz. Vannak szövetkeze­tek, amelyeknek üzleti poétikája nem tud versenyezni i magánvállalkozás tapaszta­lataival és tágultságával. Mindezeket a hiányokat ki kell vizsgálni, meg kel! ja­vítani, ha szükséges: az egész szövetke­zetei át kell szervezni, mert csak igy le­het elérni a célt, a csíki nép jólétének előmozdítását. Nem kicsi munka ez, de megéri. Ezzel az erőfeszítéssel aztán csakugyan a csíki népé fesz a csíki fa. Másképpen soha! EKŐSS BÁLINT

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék