Népi Egység, 1946. április (3. évfolyam, 75-97. szám)
1946-04-02 / 75. szám
Kedd, TQ46 spriffe 2. NÉPI EGYSÉG IWWPWweneMww Szigorú intézkedések a demokráciaellenes megnyilatkozások kiküszöbölésére (Bukaresti A belügyminisztérium az alábbi közleményt adta ki: „Az utóbbi időben a fővárosban , egyes városokban demokrataellenes és antiszemita jellegű megnyilatkozások történtek, amelyeket a közrend megzavarása céljából romboló szándékú bandák idéztek elő. A beügyminisztérumi felívja a figyelmet arra, hogy ezek a közrend és a nyugalom szempontjából rendkívül károsmegnnyilatkozások közvetlenül veszélyeztetik a nép átal kivívott szabadságjogokat. A belüigymiinisztériumi nyugalom és a közrend biztosítására, a rendzavarásokra, bujtató és izgató romboló bandák kísérletének meghiúsítására megtette a szükséges törvényes intézkedéseket és bíróság elé fogja állítani a bűnösöket. Ugyanakkor a belügyminisztérium felhívja az állampolgárok figyelmét, hogy tartózkodjanak a rendzavarásokat előidéző megnyilatkozásoktól, nehogy kitegyék magukat a rendőri közegek intézkedéseiből folyó kellemetlenségeknek.” A belügyminsztérium részéről bffájásba helyezett intézkedésekkel egydejűleg Voitec Stefan közoktatásügyi miniszter is komoly intézkedéseket foganatosított az egyetemi élet nyugalmának és rendjének biztosítására. E hét elejére a közoktatásügyi minisztériumba egybehívták az egyetemek, műegyetemek és főiskolák rektorait. Az értekezletnek az is célja, hogy szigorú rendszabályokkal gátoljanak meg minden fasiszta és reakciós jelegű izgatást az egyetemeken és a főiskolákban. Egyidejűleg a közoktatásügyi miniszter bizottságot létesített, amelynek feladata a bukaresti egyetem tanári karának kiselejtezésével kapcsolatos tájékoztatási munkálatok elvégzése. A bizottság elnöke Rosetti AL egyetemi dékáni, míg tagjai Nicotescu Miron és Opirescu Gh. egyetemi tanárok. A felsőfokú oktatás igazgatósága a közoktatásügyi minisztériumból e bizottság mellé minden egyetemi karból egy-egy képviselőt nevez ki a bizonyító anyag öszszeállítására. Ugyancsak a felsőfokú oktatás igazgatósága tesz majd javaslatokat hasonló tájékoztatási bizottságok felállítására az ország összes többi főiskolájának keretében. A Libertatea című lap vezércikkben foglalkozik a kormánynak a közrend és a nyugalom megszárdítása érdekében foganatosított intézkedéseivel. Eszerint nem véletlen, hogy ezek a megnyilatkozások egybeesnek azzal az időszakkal, amikor a „történelmi” pártok újra megjelentek a politikai küzdőtéren. E pártok ugyanis nem akarnak kibékülni azzal a gondolattal, hogy mindenkorra ébresztették a jafez- imát és a félrevezetésnek és megtévesztésnek a múltban jól bevárt eszközeihez folyamodnak. Mindezek a hiábavaló erőlködések azonban nem tántorítják el a kormányt kijelölt útjáról. A továbbiakban a cikkíró azt fejtegeti, hogy a demokráciaellenes megnyilatkozások kedvezőtlen színben tüntethetik fel az országot éppen most, amikor a békeszerződés megszerkesztése folyik. Továbbá a zavargások és a demokrátaesteres légkör táplálása meggátolják a romám állam megcsorbított tekintélyének helyreámítását. A cikk azzal fejeződik be, hogy a legutóbbi medgyesi, kolozsvári és bukaresti eseményeknek, amelyek károsan befolyásolják a szovjet-román barátságot, többé nem szabad megismétlődniök. Éppen ezért megelégedéssé veszi tudomásul Georgescu Teohari belügyminiszter és Voitec közoktatásügyi miniszter intézkedéseit. A Munkásegységfront megbélyegzi Titel Petrescu és társai reakciós tevékenységét A Szöcsidemokrata Párt és a Kommortista Párt kiküldöttei a Mtttkásegységfrortt március 29-iki ülésén leszögezték, hogy a szociáldemokrata párt március 10-én tartott rendkívüli nagygyűlésén hozott határozatok mindenben megerősítik a két párt és vele a munkásosztály egységét is. A Szociáldemokrata Pártnak az az elhatározása, hogy a választásokon közös listával vesz részt, új lehetőségeket teremt a két párt együttműködésére és kiküszöböli azokat a nehézségeket, amelyeket Titel Petrescu és társai egységbontó kísérletei okoztak. A Munkásegységfront határozottan leszögezi, hogy a Szociáldemokrata Pártból kizárt Titel Petrescu és társai ma nyilvánvalóan a belföldi és a külföldi reakció ügynökeiként kezelendők. A közös nyilatkozat végül leszögezi, hogy a két romániai munkáspárt a jövőben is együttesen küzd a reakció próbálkozásai ellen. A perzsa kormány nem vállal közösséget az Egyesült Nemzetekhez kiküldött képviselőjével Thiderássi Mutéztafa Szirtih herceg, a perzsa kormány szóvivője nyíltan megtagadott ma idén közösséget Perzsiának az Egyesült Nemzetek Szervezetében kijelölt megbízottjával. Rámutatott arra, hogy Saut Jaroeh miniszterelnök személyesenutazott Moszkvába, hogy Sztálini Vezértábornaggyal közvetlen tárgyalásokat kezdjen. A perzsa miniszterelnököt és kíséretét a legmélyebb fogadtatásban részesítették, Sztálin vezértáborngyot , a legbarátságosabb érztelmek hatják át Perzsia irányában. Ennek tudható be, hogy a nézeteltéréseiket sikerült elsimítani A perzsa kormány ügyvivője azt is kijelentette, hogy Perzsia washingtoni követét Husszein Adlaht a perzsa kormány felfüggesztette állásából. Londoni jelentés szerint a perzsa fővárosban kijelentették, hogy a szovjet csapatok már teljesen kiürítették a Kaspi tenger mellékén elterülő Managdan tartományt. Mint Newyorkból jelentik, a világbiztonsági tanács szerdán délután 6 órakor tartja legközelebbi ülését. Eddig az időpontig kérték a válasz megadását arra a jegyzékre, amelyet Trygve Lie az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára nyújtott át a Szovjetszövetség és Perzsia washingtoni nagyköveteinek és amelyben felvilágosításokat kérnek a szovjet csapatok Perzsiából való kivonulására vonatkozó szovjet-szerzsa tárgyalások eredményeiről. A román-magyar barátság budapesti hitvírei Bukarestben IVI.) A román munkásság az élen járt az ország újjáépítésében — mondja a Szabad Nép szerkesztője (Bukaresti, a N. E. Mai számunkban Vásárhelyi Miklósnak a budapesti Szabad Nép szerkesztőjének nyilatkozatát közöljük. Vásárhelyi Miklós a Román-Magyar Társaság által rendezett művészeti napokra érkezett Romániába. Megkértük, nyilatkozzék bukarestiélményeiről!. Bukarest és Budapest között! * különbség — mondja Vásárhelyi Miklós — az építkezésekben* nyilvánul meg. Otthon romokat takarítunk, itt pedig már megindult egy egész nagyarányú építkezés. Bukaresti tartózkodásom alatt — folytatja — végigjártam a munkásnegyedeket és hosszú ideig tartózkodtam a Grivitati. Meg kellett állapítanom, hogy nagy munkát végeztek itten. Látszik, hogy a munkásság, az újjáépítés legelső soraiban küzd. Lakatosok álltak oda maltert keverni, asztalosok téglát hordani, de szorgosmunkájukká:" töátre újjáépítették a bábom során lerombolt műhelyeket, lakóházakat . Bukarestben a munkások éppen olyan elégedettek és elégedetlenek", mint nálunk Budapesten. Elégedetlenek a szörnyű helyzet miatt, melybe a fasisztaháború sodorta éltetődelettek, mert szabad világban élhetnek. Beszéltem egy szakmunkással, aki csak néhány hónapja vesz részt a munkásmozgalomban. Elméleti kérdésekben még teljesen járatlan. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy nehezebb a megélhetése most, mint a fasiimusidején, még sok baja van. Azt mondtam neki, hogy ezzel tulajdonképpen nembehelyezkedik az új világgal és így saját maga ellen dolgozik. Erre azt válaszolta, kínlódik, nehezen él, de meghalni is képes lenne a demokráciáért, mert szabadon él és szabadon dolgozik. — Az az érzésem, hogy akárcsak odahaza Pesten, itt Bukarestben is sokan viszszaélnek a dolgozók erőfeszítéseivel. Sok fényűzési cikket látok az üzletekben és kirakatokban. Egy-egy darab ára sokkal több, mint egy munkás havi bére. Kell tennie itt is egy olyan rétegnek, amely nem tisztességes módon többet keres, minis tisztviselők és munkások. Az ilyen feketézők és üzérkedők elleni lankadatlan harcot kell folytatnunk. Kétségtelen,hogy a leküzdendő politikai és gazdasági nehézségek Romániában is nagyok, de a román dolgozók helyzete akármilyen nehéz is, még mindig sokkal jobb mint a magyar dolgozóké. Úgy látom, hogy a magyar munkásság nem fogja könnyen behozni ezt a hátrányt. Bármilyen rohamos javulást akarunk és remélünk, a jövő hónapokban, Magyarországon, ugyanakkor Románia gazdasági helyzete is nagy sejtésekkel fog előrehaladni és így továbbra is Románia mögött kullogunk. De a jövőben ilyen értelemben nemes versengésnek kell kialakulnia népeink között A demokrácia és életszínvonal megjavításáért vívott komoly harc nem szétválasztja ,hanem összekovácsolja a román és magyar népet. Vida Zoltán. MAMOLATOBA AS) «agyelere aaeenyiségbe« is kapható. „CARTEA RUSX“ Braaaa, Segele $£ih». 14. Vidékre promtssälit'CKfc — Telefess: 26-41 Londonban lomnak a román lttrszerződés csahlszlid munkálatai (Lönétek) Az Egyesült Államolnt« Szovjetszövetedés és MagyarssaifkB helyett«s külügyminiszterei szombaton két újabb ülést tartottak. Mind a délelőtti, mind a délutáni ülésen la Romániával való békeszerződés megszerkesztésével kapcsolatos munkálatokat folytatták. A Szovjetszövetség képviselője az értekezleten javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a Bulgáriával és Magyarországgal kötendő békeszerződések megvitatása alkalmával fognak megvizsgálni i.steil B— A MNSZ sepsiszentgyörgyi intézőbizottsága foglalkozott Szász Jenő őrizetbevételének ügyével (Sepsiszentgyörgy, a N. E. tudósítójától. Néhány nappal ezelőtt a kolozsvári Népügyészség távirati után kihallgatásra beidézte Szász Jenő sepsiszentgyörgyi könyv és papírkereskedőt. Szászt a népügyészség további intézkedésig őrizetbe vette. A letartóztatásával kapcsolatban különböző hírek láttak napvilágot nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem az egész Székelyföldön. Azt a hírt is terjesztették, hogy Szász Jenőt a március 15-iki sepsiszentgyörgyi ünnepségen mondott beszéde miatt vették őrizetbe. Tudósítónk ületékes helyein érdeklődött, ahol határozottan cáfolták, hogy Szász Jenőt a titárára 15-én elhangzott beszéde miatt tartóztatták volna le. Egyébként a Magyar Népi Szövetség városi intéző bizottsága Horváth Miklós dr. elnökletével foglalkozott az ügggyel. Az intézőbizottság Kurkó Gyárfás országos elnökhöz fordult és arra kértek, hasson oda az illetékes népügyészségen, hogy Szász Jenő ügyét mihamarabb vizsgálják ki. Számok a vasúti számítások lazulásáról (Bukarest) A vasúti szállítások folytonos javulást mutatnak. A gördülőanyag termelésének és javításának következtében márciusban — a vasút hivatalos nyilvántartásai szerint — naponta 3000 vasúti kocsit raktak az ország különböző állomásain a február havi 2500 kocsival szemben. A közlekedésügyiminisztérium utasította az illetékes vasúti szerveket, hogy a lehetőséghez mérten igyekezzenek olyan tehervonatokat összeállítani, amelyek teljes egészükben egy rendeltetési állomásra szólnak, másrészt pedig szigorúan mellőzzék a kocsik céltalan ide-oda utaztatásai intézkedések történtek, hogy a feladott árut késedelem nélkül továbbítsák. A hozott rendelkezések eredményeképpen remélik, hogy a naponta megrakható kocsik számát rövidesen négyezerre sikerül emelni. Az igazság a gyapot körül (Bukarest) A háttérű előtt a gyapot senkinek sem okozott fejtörést Kiviteli csipkeinkre bőségesen kaptunk gyapotot A háború kitörésével ezek a források egymásután apadtak el. A gyárak egy része beszüntette a munkát, egy része pedig áttért a fából kivonatolt pótanyagok gyártására A négy éves háború után rongyosan maradt a nép. Az országot a németek kirabolták. Nem volt se jó pénzünk, se árunk, vagy termékünk, amivel ezt a nélkülözhetetlen anyagot külföldről beszerezhettük volt. Ekkor jött a Szovjetszövetség. Nem kért a gyapotjáért sem pénzt, sem árucikket, hanem azt, amivel bőségesen rendelkeztünk: munkaerőt. A gyáraink álltak, a munkások tízezrei tengődtek. A Szovjetszövetség szerződést kötött velünk, amelynek értelmében 4000 vasúti kocsi nyersgyapotot küld. Ebből vételár címén készen feldolgozva kell visszaküldenünk felét, azaz 2000 vasúti kocsit, a másík fele pedig az országban marad munkadíj fejében. A szállításról is a Szovjetszövetség gondoskodik. Gyapotot kaptunk anélkül, hogy árut, terményt, vagy pénzt kellett volna érte adjunk. Ezzel szemben a munkások tízezrei jutottak munkához és a szükséget látó népanyaghoz. A mai napig, tehát a szerződés aláírása óta eltelt nem egészen kilenc hónap alatt a gyapotnak már majdnem fele érkezett meg. Valamennyi gyapotfeldolgozó üzemünk éjjel-nappal dolgozik. Az eddig érkezett gyapotból 2.477.000 kilót a földművesek, 2 millió kálót azellátási intézmények, 700 ezer kilót a hadsereg, 100 ezer kilót a gyáriparban szükséges cikkek előállítására szolgáló üzemek, és köze 2 millió kilót a szabad kereskedelem kapott. A földművesek é® ellátási intézményeiébe tömörült dolgozók természetesen hivatalos áron jutottak a gyapothoz, míg a szabad kereskedelembe jutott áru egy részét igyekeztek az üzérek karmaikba fia«arta». De az sem sikerült