Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-01 / 98. szám

2. oldal. ­ HÍREK­ Naptár Szerda, 1*48. minui 1. A as? 4 ér* 44 ?«rs- V»r kai 4a T in 11 perckor mingtrik. — Ást. : Mankigfinnap. — Pro*.: Munkátonnap. — Or*.: Mankiifinnep. — Ziiéé : 6700 ér, Kins­hé 80. Cafitdrifik, 1946. május 2. A nap 4 éra 42 párckor kel in 7 éra 13 perckor nyűgerik. — Kai.: Athan&a. — Profc Zsigmemné. — Ort.: N. Atka­­nás. — Zsidé, 6708 év, Jisz­hé 1. gsatgálatos gyógynaptárak Brunóban Kedden: Jakel­a», Kap« «tea 17. éa Maen, Kat «tea 74. Szerdán' 85»mn: Lépi­se 8. ét Patreeen, Katena­­kórhás «tea 1. Csü­törtökön: Schneider, Kapa utce 15-a és Biehhara, Kát a tea 59. Gyorsaság nem boszorkányság Az „expressz” jelzésű levelet — a birtokunkban lévő boríték tanúsága sze­rint — a Magyar Népi Szövetség Köz­ponti Végrehajtóbizottsága 1946. ápri­lis 12-én tette postára Kolozsvárt. Ezt mondja a kolozsvári bélyegző. A bras­sói bélyegző viszont azt mondja, hogy az expressz-levél 1946. április 27-én, vagyis tizenöt nappal később érkezett meg Brassóba. Most már csak arra va­gyunk kiváncsiak, hogy a posta mivel magyarázza a késedelmet? Levél ellen­­őrzés nincs, a villámvonat naponta köz­lekedik Kolozsvár és Brassó között, a feladó fel is ragasztott a borítékra 1200 lej bélyeget, hogy a dolog gyorsabban menjen — a levél mégis csak egy fél hó­­napot utazott két egymástól nyolc óra gyorsvonati távolságban lévő város kö­zött. De bármit is mondjon a posta, magyarázat erre nincs. — Olvasóinkhoz. Lapunk legköze­lebbi száma a közbeeső május elsejei ün­nep miatt csütörtökön délelőtt a rendes időben­ jelenik meg. — A május elsejei záróra. A munkaügyi minisztérium közli, hogy május elseje hivatalos ünnep és ezen a napon valamennyi ipari és kereskedelmi vállalat köteles egész nap zárva tartani. Hogy a szórakozóhelyek és színházak, vendéglők, kocsmák és egyéb olyan helyiségek alkalmazottai, amelyek kü­lönben ünnepnapokon is üzemben van­nak, részt vehessenek az ünnepségen, ezek az üzemek csak este 7 órakor nyit­hatnak. —­ét magyar megy­efőlnök- helyettes kinevezése. A belügy­miniszter öt magyar főszolgabírót a Hi­vatalos Lap április 26-iki számában megje­lent rendeletével megbízott megyefőnök­­heyettessé nevezett ki. Tunyogi Gyula Kolozs, Márton Sándor Maros, Demeter Gyula Udvarhely, Gyárfás Albert Három­szék és Ferencz Imre Csik megyébe kapott megyefőnökhelyettesi megbízást. v . Gyilkosság Brassóban. Ápri­lis 28-án este 6 óra körül a járókelők az IAR lakásnegyedben egy vérbefagyott emberre találtak. A rendőrség kiszállt a helyszínre és megállapította, hogy az ál­dozat Lupu Stefan CFR munkással azonos. I­­upu gyilkosság áldozata lett A vizsgá­lat folyik. — Brassói földigénylők fi­gyelmébe. Azok a brassói­ földig­ény­­lők, akiknek kérvényeit a helyi földosz­tóbizottság visszautasította, a legsür­gősebben jelentkezzenek a MNSZ szer­vezet Mester­ Utca 16 Szám alatti irodá­jában. Hozzák magukkal a visszautasító végzést is. — Budapesti vendégek a ro­mán rádiónál. A Magyar Operaház Bukarestben vendégszereplő művészei­­elsőizben hétfőn léptek fel a bukaresti rá­dióban. Másodszor május másodikán, csü­törtökön szerepelnek a román mikrofon előtt Itt írjuk meg, hogy a Román Opera művészeinek budapesti felléptét vasárnap­­este közvetítette a budapesti rádió. — Elítélt árdrágító. A kovásznál járásbíróság Polak Meilici, másnéven Po­lak Mardu 56 éves kovásznái fakereskedőt 500 ezer lej pénzbüntetésre ítélte árdrá­gításért, mert egy öl fáért 60 ezer lejt kért a hivatalosan megállapított 22 ezer lej helyett. A pénzbüntetés összege ki nem fizetés esetén 5 év, 5 hónap és 25 nap elzárásra változtatható. — Elfogták­ a „száznert em­bert”. Az ország rendőrsége már 1942 óta körözi az államvasutak egy. Mihail Mi-♦ ___________NÉPI EGYSÉG______________________________ Szerda, 1946 május 1. Az új munkatörvény a dolgozók életkora szerint szabja meg a pihenőszabadságot Harminc éven alul 14, negyvenötig 21, ezen felül 30 nap a szabadság (Bukarest) Megírtuk miár, hogy a kor­mány törvénytervezeten dolgozik, amely jelentősebb módosításokat fog tart­amaz­ni az alkalmazottak és munkaadók közöt­ti viszony kérdéseiben. A törvény­rende­let tribss­enl­eg je­lent a Hivatalos Lapban és az alábbi rendelkezéseket tartalmaz­za a munkaadók és az alkalmazottak kö­zötti munkaviszony tekintetében. Lényeges módosítást hoz a törvény­­a fi­zetéses alkalmazottak pihenő szabadsága­­kérdésében. Mindenekelőtt megszünteti azt a különbséget, ami e tekintetben a munkás és magántisztviselők közt fenn­állott és azonos szabályok alá vonja mind a két alkalmazotti csoportot. A szabad­ság ideje ezután az alkalmazott életkora szerint fog változni: 30 éven alul 14 nap, 30—45 év között 21 nap, 45 éven felül pe­­dig 30 nap lesz ezután az évi szabadság­idő. "A b­unkaügyi­ minisztérium "az­­Altatót­dős Munkaszövetséggel egyetértésben meghatározza azokat a nehéz munkaá­gakat, amelyek alkalmazottai korra való tekintet nélkül minden esetben 30 napos szabadságot fognak élvezni. ’Az említett évi szabadság bármely munkaágban, az egyazon vállalat alkalm­azlásában megsza­kítás nélkül eltöltött egy év ’hián­yát az un­­lkalmazottnak. Mivtől ezek a feltételek nem érintik a fentieknél előnyösebb szerzett jogokat. Új rendelkezések a pihenő szabadságok ügyében A szabadság idejére előre jár a fizetés. A havi fizetésesek a 30 napos hónapra szóló javadalmazásuk megfelelő összegét kapják. Az órabéresek a napi 8 munkaórái­nak­ megfelelő bérösszegét. Az általány­ban, vagy jutalékra dolgozók pedig az u­­tóbbi 3 hónapban kapott javadalmazásuk­­ középarányosának a szabadságidő tarta­mára kiszámított összegét. Mindezektől­­függetlenül a szabadságidő egész tarta­lmára kiszámított összegét. Mindezektől­­függetlenül a szabadságidő egész tarta­mára a fizetés természetbeni és egyéb­­járulékai is érvényesek. A Szabadság az egész év folyamán ki­­ladh­ató külön kérés nélkül akkép, hogy a munka menete ez­által ne szenvedjen. Az 50-nél több alkalmazottal dolgozó vál­lalatok személyzete részére a szabadság beosztása az üzemi bizottsággal egyetér­tésben történik, erről jegyzőkönyvet kell felvenni és ennek szövegét legalább 30 nappal a szabadságok megezdése előtt ki kell függeszteni. A munkaügyi minisztérium hivatalból, vagy sem érdekelt szakszervezetek kérésé­re az Általános Munkaszövetséggel e­­­gyetértésben bizonyos munkaágakban a pihenő­szabadságokat felfüggesztheti. A felfüggesztett szabadságidőre a rendes fi­zetés összege jár jutalékként. A szabad­ság ki nem adhássa, vagy az említett sza­badsági jutalék ki nem fizetése az alkal­mazottnak jogot ad arra, hogy az ezért e­­gyébként járó összeg kétszeresét kapja kártérítésként, azon fel­­, amit egyébként a munkában eltöltött időre járó fizetése­­fejében kap . Nyolcórás munkanap ’ A fiapt­ rendes munkaidő 8 óra. A mun­kaügyi minisztérium az Általános Mun­kaszövetség véleménye alapján ezt fel­­­emelheti, azonban ez nem haladhatja meg a napi ’ 12 munkaórát. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra a munkaágakra, a melyekben a tr­aguk sajátos természeténél fogva hosszabb munkaidő van Pénfértyben. A vasárnapi és egyéb törvényes ünne­pekre a rendes javadalmazás 100 százalé­ka jár. Úgyszintén a napi 10 órát túl­haladó munkaidőre is ugyanez a többlet jár az alkalmazottnak. A napi 8 munka­órán túl 10 óráig pedig a rendes javadal­mazás 50 százaléka. A rendes javadalma­záson az alapfizetés értendő annak vala­mennyi járulékával együtt. A megelőző törvényes­ rendelkezések­kel ellentétben nem képesített munkások ezután képesítéshez kötött munkát is vé­gezhetnek, ha az Általános Munkaszövet­ség véleménye alapján erre előzőleg enge­délyt kapnak a munkaügyi minisztérium­tól. A nyitás és zárás idejét a munkaügyi minisztérium határozza meg.­­ A munkaviszonyokból eredő vitás kér­dések rendezésére nézve újabb szabály­­rendelet megjelenéséig az eddigi szabá­lyok érvényesek­ A munkaügyi felügyelő által vezetett tárgyalásokon kötelező a felek megjelenése. A jutalékért dolgozó alkalmazottak ter­hére a munkaadó nem tarthat vissza sem­miféle jutalékösszeget azon kívül, amit a törvény számára előír. Ipari és keres­kedelmi ügynökök és utazók nem alkal­mazhatók csak jutal­ékos javadalmazással. Ezenfelül fizetést is kell kapniok, melyek összegét a munkaügyi minisztérium véle­ménye alapján az álkormánybiztosság ál­lapítja meg. Az alkalmazottak semmiféle egyéni, vagy tömeges elbocsátása sem érvényes a munkaügyi minisztérium előzetes jóvá­hagyása nélkül. Ezt az engedélyt a mi­nisztérium közegeinek vizsgálata kell hogy megelőzze az illető szakszervezet megbízotta­inak segédletével. A törvény­telen­ elbocsátások esetében az eddig ér­vényben levő büntetés, valamint a kártérí­tést megállapító jogszabályok maradnak érvényben. • A munkaügyi minisztérium rendeletben szabályozni fogja az eljárást mindazok­ban az esetekben, amikor a vállalat, a szakszervezetek, vagy a hatóságok az al­kalmazottak eltávolítását kérik kötelezett­ségeik megszegése következtében. A jelen törvény megszegőit 1-2 évig terjedő elzárással és 100 ezertől 500 ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. E törvényszegések­­ hivatalos megállapítását­ a munkaügyi minisztérium ellenőrző köze­gei vagy miniszteri rendelettel megbízott tiszteletbeli ellenőrök végzik. Ezek jegy­zőkönyvei a munkaügyi felügyelőség látta­­mosásával ellátva teljes bizonyító erejűek. Végül a munkaadó és alkalmazott egy­más közt nem köthetnek olyan megállapo­dást, amely az alkalmazott részére mun­kaviszonyai tekintetében a törvény ren­delkezéseinél kevésbbé előnyös feltétele­ket biztosít. „Ar trícinus filfnek vállalnia kell a népért való felelősséget“­ - mondotta (Csíkszereda, a N. E. tudósítójától) Ba­logh Edgár, a MNSZ alelnöke látogatás­t tett Csíkszeredán, ahol ez alkalommal a Vigadó nagytermében hatalmas beszámoló beszédet tartott. A gyűlés során,­­ ame­lyen nagyszámú érdeklődő vett részt, s többek között foglalkozott az értelmiség­nek a MNSZ szervezetébe való bekapcso­lódásával. Hangoztatta, hogy ma már a magyarság egyetlen rétege sem húzódha­tok félre a jövő munkájában való részvétel­től. Az értelmiség nélkül olyan a magyar­ság, mint a lefejezett test. Pedig fej nél­kül nincs élet, nincsen jövő. Az értelmiség­nek vállalnia kell a népéért való felelőssé­­gt.-Kitért beszéde sorául a népfőiskolák hai nevű volt rajzolóját, aki éveken át különböző álnevek alatt rengeteg szélhá­mosságot követett el: "Mihai szinte ese­­tenkint változtatta a nevét, amelyet mindig okmánnyal is igazolt. Házasságszédelgés­től hamis miniszteri tanácsosi tevékeny­ségig mindennel foglalkozott és működése alatt sokszázmillió lejt harácsolt össze, míg most sikerült letartóztatni. —­ Elitélt üzérek. A sepsiszent­györgyi törvényszék üzérkedés miatt Pa­­ku és Peremen , Három­szék megye zaláni lakást két évi börtönre ítélte el. Az ítéletet a brassói Ítélőtábla jóváhagyta. Ugyan­­csak üzérkedés és szabotálás miatt a bras­ fontosságára. Ennek a szervnek, — amely­nek megalakulása Erdélyben folyamatban Van, a­ki kell a részt vennie a nép neve­lésében, tanításában. A MNSZ új kilátá­sokkal kezdi meg munkáját. Igyekszik kapcsolatokat teremteni az egyház és a nép között. A két réteg komoly és öntuda­tos együttműködése lesz a boldogabb jö­vő, a határozott nemzetiségi politika alapja. Hivatkozott Erdély szerepére a Duna völgyében, ahol a két szomszédos népet össze kel hoznia. A nagy érdeklődés mellett elmondott beszédet Ferencz Imre alispán köszönte meg, az összefogás szükségességére szó­lítva fel az egybegyűlteket. MNSZ alelnöke Csíkszeredán sói törvényszék mellett működő szabo­­tázsbíróság Deák Béla, Deák Dénes és Berecz Lajos, Három­szék megye, nagyajtai lakosokat 1-1 millió lej pénzbüntetéssel sújtotta. — Brassó anyakönyviből: Az elmúlt két hét alatt Születtek 40-en, há­zasságot kötött 35 pár, meghalt 23 nő és 27 férfi. * Meghívó. A Brassói Szr. Nőegylet választmánya május 2-ikán délután a Re­gal kávéházban jótékony célú társas összejövetelt rendez, melyre a Nőegylet összes tagjait, tisztelőit és barátait ezúton meghívja az Elnökség. MV MűVÉSZET ÉS Művelődés Salamon Ernő hátrahagyott versei kerültek a kezünkbe. Nyugtalan, bus érzések közepette olvas­tuk a nyugtalan és bus verseket. A sze­­gény ember fiának verseit. Mert Salamon Ernő szegény emberek fiának született. Egy gyergyói fatelep munkásának, raktá­rosának fiává , ezt az emléket soha nem tudta magából kivetkőzni. Talán nem is akartam. Verseinek így lett emberi és költői hitele, így csendült ki belőlük az az uj hang, amely Salamon Ernőt a kezdeti kí­sérletezések, József Attila halk követése után igaz és új magyar költővé tette. Egy szörnyeteg kor iszonyatos bűne, hogy ez a ragyogó tehetség, valódi képességeit még csak sejtető, de virágjába még nem teljesen kibontó művész munkatáborban pusztult el. Mint annyi sorstársa, Szerb Antal, Sárközi György, Radnóti Miklós, Janovics Andrást, ő is a labanc őrület áldo­zataként veszett el abban a gonosz pokol­ban, amelyet a jók és igazak számára készítettek a gonoszok és az elnyomók. Hátrahagyott verseit csak mély lelki meg­rendüléssel olvashatjuk. De ez a megren­dülés nem a költő megrázó sorsának, ha­nem megrázó verseinek szól. Ez a bizo­nyíték arra, hogy a versek alkotójuk töré­keny életénél sokkal tovább fognak élni. * Ernescu, a világhírű román zeneszerző és hegedűművész, húsvét első napján a­­ moszkvai zenekonzervatórium nagytermé­ben hangversenyt rendezett A művészt a Szovjetszövetség állami szimfonikus ze­nekara kísérte Kondrosin vezényletével A moszkvai közönség rendkívül melegen ünnepelte a román m­vészt. * Kovács György, a kolozsvári Magyar Színház egykori­­kitűnő művésze, akinek nevéhez annyi forró színházi est sikere fű­ződik, a svájc­ Luzernból hazatért Erdély­be. Kovács György a pusztító történelmi vihar elől menekülve talált Svájcban me­nedéket Jelenleg Brassóban tartózkodik s a viszontagságos évek fáradalmait pi­heni ki. * Ábrahám Pál nagyszerű operettje. Bál a Savoyban kerül színre ma, kedden dél­után 3 és este fél 8 órakor a brassói Astra színházban- A darab címszerepeit Dénes Oszkár, Bársony Rózsi és Utassy alakít­ják.* Brassói mozgók műsora: Ano: Az arany kapu. — Astra: Egy szív megáll (magyar film, csütörtöktől). — Capitol: A véres folyó. — Corso: Mag­dolna (magyar film). — Lumina: Macario a törvényszéken. — Redut: Az arany kapu. — Scala: Tízezer dollár.

Next