Népi Egység, 1946. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1946-06-01 / 122. szám
III. évf. 122 szám ára 200 fer Smabiis, 1.4f. Susiims . FI NÉPFŐISKOLA: az újszerű nevelés eszköze Az ember irtózik a szenvedéstől. Tőle telhetően védekezik is ellene. Ez a védekezésse terelhette ősidőkben a művelődés ösvényére és ez hajtja ma a haladás utján is előre. A ruházkodás, 8 építkezés tudományát Tazért fejlesztette ki. Fáradságba kutatások nyomán megtanulta magát orvosolni, hogy a növény és állatvilág okozta fájdalmas betegségek ellen is védekezhessék. Ma már nem is tudna megélni nagyrafejlesztett építő, gép, ruházati és egyéb ipara, orvosi, mérnöki és egyéb tudománya nélkül. Egész mai kiterjedt kényelmi berendezkedése és ezt szolgáló, immár betekinthetetlenné vált szellemi és anyagi termelő rendszere végső elemzésben nem más, mint a szenvedések elleni védekezés dús gyümölcse. De nemcsak a természet világa okoz az embernek szenvedést. A társadalom is. Mert a maga kezdetleges rendszereivel ,évezredek során sokféle elnyomást és kizsákmányolást tűrt meg és ezzel temérdek szenvedést okozott az emberiségnek. A társadalom okozta szenvedések nem kevésbbé kiűzők, mint amiket a természet világa okoz. Az ember küzdelme ezért nemcsak a természet viszontagságos erőiellenében, hanem ezzel párhuzamosan lankadattalul folyt a társadalom tömegszenvedéseket okozó rendszerei ellenében is. A felszabadító harcok forrása az elnyomó és kizsákmányoló erőkkel szemben teljesen azonos azzal, amit az ember a természet kemény erőinek legyőzéséért folyhat. Egymásbafonódó sorsszerű küzdelem ez a szenvedés ellen. Ennek a kettős védekező Harcnak nemcsak az erőforrása, de a fegyvere is azonos. A művelődés. Egyetlen hatásos szer ez a szenvedés ellen. Minél fájdalmasabb, mint ha elmaradt, műveletlen emberek, tehetetlen kiszolgáltatottságát kell szemlélnünk a természet és a társadalom okozta szenvedések odadobott zsákmányaként. Minden jóérzésű emberi mélyen megindít és tettre sarkat. A társadalomban még hlafafrilas erők szunyádnál, kiaknázatlanul, amelyek arra várnak, hogy a szenvedések elleni küzdelemre felhasználják őket. De temén télen emberi szenvedés is vár még orvoslásra. Szerencsére a demokráciával a tömegek erői felszabadultak a népi fejlődés és haladás előmozdítására és ezzel a szenvedés elleni harc is gyorsabb ütemet kaphat. Mi tudja a társadalom szunyadó erőit felszabadító harcra mozgósítani a szenvedés ellett? Az, ha a tömegek számára feltárulnak azok a lehetőségek, amelyek mellett a természet és a társadalom okozta szenvedések leküzdhetők. Nagy elemi csapások, járványok leküzdéséhez csakúgy tömegmegmozdulások kellenek, mint a szabadságharcokhoz. E célból a tömegek felvilágosítása a leghatásosabb ébresztő erő. . A tömegek szenvedés elleni harcában ezt a hatalmas erőt működésbe hozni a nevelés hivatott. Feladatköre a fentiekből önként folyik. Feltárni a tömegek szenvedéseinek okát poétikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Tudományos tisztasággal megvizsgálni az igy felvetődő kérdéseket és ebből folyó megismeréseket a tömegek tudatába ültetni. A művelődés ősi útja ez. A népfőiskola is ezen az úton haladva tudja teljesíteni a természetes népi feladatát. Lényegesen elüt a szokott iskolás oktató munkától. Mert száraz tudás helyett élő megismerést nyújt. Rávezeti a tömegeket arra, hogy a maguk értelmi és szervezeti erőivel mikép szabadulhatnak meg különböző szenvedéseiktől, de legalább is, hogy mikép kereshetik meg a szabadulás útját? A népfőiskola a tömegek nevelője és oktatója. Ezt a munkát a nép a maga köréből kiválogatódó, ,arra való legjava értékei segítségével végzi önmagán. A népfőiskola munkamódszere — a népi tömegek sajátjaként — az együttes munka. Olyképpen, hogy az ezen célra kiválogatódó értékek munkaközösségbe lépnek a népfőiskola feladatkörének teljesítésére. Ugyancsak a dolgok természetéből folyik, hogy a népfőiskolának hármas tevékenysége van: feltárni, tankmniányozni és előadni. A munkaerőknek is ezzel a hármas cellal k kell a tömegek köréből kiválogolódniok. A munka különböző csoportok kereteiben folytatható, úgy, amint azt a gyakorlati munkacél megkívánja. A dolog természeténél fogva a szokott iskolás rendszertől lényegesen eltér. Mert előre, hosszabb időre szigorúan megállapított merev rendszer és munkabeosztás helyett a célok és kérdések természetéhez állandóan alkalmazkodó, hajlékony rendszerrel kell dolgoznia. A lakás, táplálkozás, ruházkodás, munka és erőkifejtés, szórakozás — az ember élettevékenységének valamennyi irányában, a fölvetődő kérdéseket minden oldalukról meg kell vizsgálnia. Tehát a kérdéseknek a különböző munkacsoportok futószalagján kell áthaladniuk, míg kellő erejű megismeréssé tisztázódhatnak. Ha ez megtörtént, az előadásnak hasonlókép minden lényeges oldalról meg kell világítania a kérdést. Egyidejűleg tehát több előadónak kell részt vennie ugyanazon kérdésnek az ismertetésén. Az előadásnak is tehát épúgy együttes munkának kell lennie, mint amilyen volt ezt megelőzőleg a tanulmányi munka. Mindez a dolgok természetéből folyó szükséglet. Ez azt is jelenti, hogy ha holt nap UJ 'alakban nyilatkozik meg a szükség, akkor ahhoz kell majd alkalmazkodnia a’ munka módjának. Az is a dolog természetéből’ folyik, hogy a népfőiskolának, úgyis mint a tömegek oktató és nevelő szervének anyagi fenntartása a tömegek feladata. Ha a tömegek sajátjuknak vallják, el is fogják tartani a népfőiskolát. Ha nem, az a népfőiskola nem is érdemli meg, hogy fenntartsák. Mert a népfőiskola a tömegszükséglet talajában gyökerezik. Tehát csakis onnan szerezheti be szellemi és anyagi fenntartásának is a szükségeteit. Nagy Mihály A igazságügyminiszter nyilvános megvitatás alá bocsátotta a demokratikus elveken települő új választási törvény tervezetet Forradalmi alitások a tervezet szövegében — A háborús bűnösök, valamint a volt német népközösség tagjai nem lesznek választók és választhatók (Bukarest) Az igazságügyminisztérium tegnap közzétette az új választási törvény tervezetét. Ezzel egyidőben Patrascanu Lucretiu igazságügyminiszter nyilatkozott a sajtó képviselőinek az új választási törvénnyel kapcsolatban. Az igazságügyminiszter rámutatott arra, hogy az új törvénytervezet a legszélesebb demokratikus elvek figyelembevételével és alkalmazásával készült. A Patrascami-féle javaslat két egymástól független, de gyorsan összefüggő törvénytervezetből áll. Az első a törvényhozás szervének, a képviselőháznak megszervezéséből, a második a választási eljárás rendezéséről szól. Az új törvénytervezetek egyébként forradalmi újításokat tartalmaznak. Többek közt fontos intézkedés, hogy megszünteti a kétkamarás eddigi rendszert. Nem lesz többé szenátus, a választó és választhatóság jogát kiterjesztették az ifjúságra és nőkre és bevezették a választási aránylagosságot. — Az új törvénytervezetet — mondotta az igazságügyminiszter — valamennyi hatóság, párt és politikai szervezet rendelkezésére bocsátottuk, hogy azt nyilvánosan, a sajtóban is megvitassák. Fontosnak tartjuk, hogy a törvény tervezetét minden állampolgár ismerje, megvitassa és bírálatát, észrevételeit esetleges módosító javaslatait az igazságügyminisztérium tudomására hozza, hogy a törvény végleges megalkotásánál ezeket is figyelembe lehessen venni. Kérigazgatói és megyefőnöki állást töltöttek be; akik az 1940 november 21. törvény alapján alakított német népközösség tagjai voltak; akiket a tisztogatási törvény alapján végleg kiselejteztek. További újítása a törvénynek az, hogy a rosszul összehajtogatott szavazólapok nem jelentik a a szavazat megsemmisülését, ha a szavazás titkosságait tiszteletben tartják. Amennyiben az elnök a szavazólapot tévedésből szétnyitja, új lapot köteles neki adni. A választási szabadság biztosítása Az új törvénytervezet rendkívül szigorú büntetéseket ír elő a választási visszaélésekre. Különös szigorral jár el a törvény azokkal szemben, akik erőszakkal igyekeznek valakit befolyásolni, vagy a szavazástól való tartózkodásra bírni. A katonai szolgálatot teljesítők ott szavvaznak ,ahol csapattestük tartózkodik. Ezeket az illetékes katonai parancsnokságok hivatalból veszik fel a választási lajstromra, amelyet legkésőbb a szavazás időpontja előtt 15 nappal kötelesek benyújtani. A szavazás napján valamennyi köz- és magánalkalmazott fizetéses szabadságot élvez. Ott, ahol a munka természete miatt nem hiányoztatik valamennyi alkalmazott, csoporton kint mennék szavazni Amint az igazságügyminiszter nyilatkozata mondja: a kéttörvénytervezet hónapok fáradhatatlan munkájának eredménye. A tervezetek a legszélesebb demokratikus elveken épülnek fel S teljesen újjáalkotják a Romániában eddig ismert választási módszereket. Ezenfelül pedig figyelemreméltó vonása a törvényhozó eljárásnak, hogy — mint a lakbértörvény esetében is — a választási törvény tervezetét i nyilvános megvitatás alá bocsátják és így a beérkezett megjegyzések és javaslatok alapján a legalkalmasabb szövegezési alakulhat ki. neaszanik a szenátus A törvénytervezet a következő fontosabb újításokat tartalmazza: A törvénytervezet hangsúlyozza, hogy a törvényhozó testület a nép akaratát képviseli s a nép ad neki törvényhozói hatalmat. A nemzet képviselői egyetlen testületet alkotnak : a képviselőházat, így tehát a szenátus intézménye megszűnik. A törvényalkotást a képviselőtestület és az Uralkodó együttesen gyakorolják. Törvényt csak a szabad megvitatás és a képviselőház többségével történt megszavazás után lehet királyi szentesítésre előterjeszteni. A képviselőház minden év október 15-én ül össze minden külön összehívás nélkül, kivéve, ha az Uralkodó hamarább nem hívja össze. Az ülésszak ideje 8 hónap, beleértve a szünnapokat is. A képviselőház határozatait szótöbbséggel hozza, kivéve azon eseteket, ahol az alkotmány másként intézkedik. A képviselőház ülésein legalább egy miniszter jelenléte szükséges. A képviselőháznak joga van minden közügyben vizsgálatot tartani. Tudta és beleegyezése nélkül semmilyen fegyveres erőt nem szabad a képviselőház bejáratainál vagy az épület körül elhelyezni. A tmimi törvény rendelkezései Minden 19-21 életévét betöltött román állampolgárnak választási joga van. Képviselőnek választható minden Romániában Fakó 23-ik életévét betöltött román állampolgár. A nők ugyanolyan választási és választhatósági joggal rendelkeznek, mint a férfiak. Az eddigi rendszerrel ellentétben választók és választhatók a tényleges és behívott katonák, valamint a köztisztviselők is. A képviselőválasztások választási listával, választói körzetenként történnek általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján. Minden megye külön választási körzetet képez. A megye minden40.000 lakója után egy képviselőt választanak. A maradék lakosság, amennyiben meghaladja a 20 ezer lelket, még egy képviselőt választhat. A 20 ezernél kisebb töredék nem jön számításba. Háborús bűnösök, kiselejtezettek és a volt német népközösség tagjai nem választanak és nem választottak. A törvény a továbbiakban részletesen felsorolja mindazokat, akik nem választhatnak és nem választhatók meg. A régi választási törvényekben is meghatározott közönséges bűnözőkön és egyéb okokon kívül az új törvénytervezet a következő pótintézkedéseket tartalmazza: Nem választhatnak és nem választhatók: háborús bűnökért, vagy az ország romláisának előidézéséért elítéltek; akik 1940 szeptember 6 és 1944 augusztus 23 között miniszteri, államtitkár, minisztériumi ve- Elindult az első vasúti szerelvény a magyarországi ínséges gyermekekért (Nagyvárad) Mint a Népi Egység megírta, a magyarországi gyermekek nyaralása ügyében a Nemzeti Segély tagjai nemrégiben tárgyalásokat folytattak a kormány illetékes szerveivel, valamint Szabó Bénivel, a Romániai Magyar Segélyező Bizottság vezetőjével. Ennek eredményeképpen már a napokban megérkezikBiharpüspökin keresztül az első vonat, amely a magyarországi gyermekeket hozza a jószívvel ajánlkozó vendéglátó családokhoz. Az első csoport ínséges gyermek Budapesten készen áll és egy román vasúti szerelvény el is indult értük Budapestre. Az érkező gyermekeket a régi királyságban és Háromszéken fogják elhelyezni. A következő szerelvénnyel érkezőket pedig bihar megyei családok között osztják szét.