Népi Egység, 1946. június (3. évfolyam, 122-146. szám)

1946-06-01 / 122. szám

III. évf. 122 ssám ára 200 fei Smnbiif, f§4f. IuiiIms ţ Fi NÉPFŐISKOLA: űz újszerű nevelés eszköze Az ember irtózik a szenvedéstől. Tőle telhetőén védekezik is ellenie. Ez a vé­dekezésié terelhette ősidőkben a művelő­dés ösvényére és ez hajtja ma a haladás utján is előre. A ruházkodás, 8 építkezés tudományát Tazért fejlesztette ki. Fárad­ságba kutatások nyomán megtanulta ma­gát orvosolni, hogy a növény és állatvilág okozta fájdalmas betegségek ellen is vé­dekezhessék. Ma már nem is tudna meg­élni oagyrafejlesztett építő, gép, ruházati és egyéb ipara, orvosi, mérnöki és egyéb tudománya nélkül. Egész mai kiterjedt ké­nyelmi berendezkedése és ezt szolgáló, immár betekinthetetlenné vált szellemi és anyagi termelő rendszere végső elemzés­ben nem más, mint a szenvedések elleni Védekezés dús gyümölcse. De nemcsak a természet világa okoz aZ embernek szenvedést. A társadalom iS. Mert a maga kezdetleges rendszereivel .évezredek során sokféle elnyomást és kizsákmányolást tűrt meg és ezzel temér­dek szenvedést okozott az emberiségnek. A társadalomokozta szenvedések nem kevésbbé kiűzők, mint amiket a természet világa okoz. Az ember küzdelme ezért nemcsak a természet viszontagságos erői ‘ellenében, hanem ezzel párhuzamosan lan­­kadaitaléul folyt a társada'om tömegszen­­vedéseket okozó rendszerei1 ellenében is. A felszabadító harcok forrása az elnyomó és kizsákmányoló erőkkel szemben telje­sen azonos azzal, amit az ember a ter­mészet kemény erőinek legyőzéséért foly­hat. Egymásbafonódó sorsszerű küz ’elem ez a szenvedés ellen. I Ennek a kettős védekező Harcnak nem­csak az erőforrása, de a fegyvere is azo­­nbs. A művelődés. Egyetlen hatásos szer ez a szenvedés ellen. Mines fájdalmasabb, mint ha elmaradt, műveletlen emberek, tehetetlen kiszolgáltatottságát kell szem­lélnünk a természet és a társadalom okoz­ta szenvedések odadobott zsákmányaként. Minden jóérzésü emberi mélyen migindit és tettre sarkat. A társadalomban még hlafafrflas erők szu­nyádnál: kiaknázatlanul, amelyek arra var­nak, hogy a szenvedések elleni küzde­lemre felhasználják őket. De te mén télén emberi szenvedés is vár még orvoslásra. Szerencsére a demokráciával a tömegek erői felszabadultak a népi fejlődés és ha­ladás előmozdítására és ezzel a szenvedés elleni harc is gyorsabb ütemet kaphat. Mi tudja a társadalom szuny adó erőit felszabadító harcra mozgósítani a szen­vedés ellett? Az, ha a tömegek számára feltárulnak azok á lehetőségek, amelyek mellett a természet és a társadalom Okozta szenvedések leküzdhetők. Nagy elemi csapások, járványok leküzdéséhez csakúgy tömegmegmozdulások kellenek, mint a szabadságharcokhoz. Ecélból a tö­megek felvilágosítása' a leghatásosabb éb­resztő erő. , A tömegek szenvedés elleni Harcában ezt a hatalmas erőt működésbe hozni a nevelés hivatott. Feladatköre a fentiek­ből önként folyik. Feltárni a tömegek szenvedéséinek okát poétikai, társadalmi és gazdasági téren egyaránt. Tudományos tisztasággal megvizsgálni az igy felvető­­dó kérdéseket és ebből folyó megismeré­seket a tömegek tudatába ültetni. A művelődés ősi útja ez. A népfőiskola is ezen az utón haladva tudja' teljesíteni1 természetes népi felaaatát. Lényegesen el­üt a szokott iskolás oktató munkától, M'ert száraz tudás helyett élő megismerést nyújt. Rávezeti a‘tömegeket arra, bogy a maguk értelmi és szervezeti erőivel mikép szabadulhatnak meg különböző szenvedé­seiktől, de fegalább is, hogy mikép keres­hetik meg a szabadulás útját? A népfőiskola a tömegek nevelője és ok-M igazságüggmlntszfer nyilvános megvitatás alá bocsátotta a demohratihns elvehen települő nj választási törvény tervezetet Forradalmi alifások a tervezet szövegeken — A hákorns kßnösök, valamin! a volt német népközösség fagfai nem lesznek választók és választhatók (Bukarest) Az igazságügyrnínísíférium tegnap közzétette az tt j választási törvény tervezetét. Ezzel egyidőben Patrascanu Lucietiu igazságügymhiiszter nyilatkozott a sajtó képviselőinek az tij választási tör­vénnyel kapcsolatban. Az igazságügymi­­niszter rámutatott arra, hogy az uj tör­vénytervezet a legszélesebb demokrati­kus elvek figyelembevételével és alkalma­zásával készült. A Patráscami-féíe javaslat két egymás­tól független, de gyorsan összefüggő tör­vénytervezetből áll. Az első a törvényho­zás szervének, a képviseíőháznak meg­szervezéséből, a második a választási el­járás rendezéséről szól. Az uj törvénytervezetek egyébként for­radalmi újításokat tartalmaznak. Többek közt fontos intézkedés, hbgy megszünteti a két kamarás eddigi rendszert. Nem lesz többé szenátus, a választó és választható­ság jogát kiterjesztették az ifjúságra és nőkre és bevezették a választási arányla­­gOSSágot. — Az ui törvénytervezetet — mondotta az ígazságügyminiszter — valamennyi ha­táság, párt és politikai szervezet rendel­kezésére bocsátottuk, hbgy azt nyilváno­san, a sajtóban is megvitassák. Fontos­nak tartjuk, hogy a törvény tervezetét minden állampolgár ismerje, megvitassa és bírálatát, észrevételeit esetleges mó­dosító lavaslatait az igazságügyminiszté­­rium tudomására hozza, hogy a törvény végleges megalkotásánál ezeket is figye­lembe lehessen venni. zérigazgatói és megyefőnökt állást töltöt­tek be; akik az 1940 november 21. tör^ vény alapján alakított német népközösség tagjai voltak; akiket a tisztogatást'törvény alapján végleg kiselejteztek. További újítása a törvénynek az, hbgy a rosszul összehajtogatott szavazólapok nem jelentik a a szavazat megsemmisülését, ha a szavazás titkosságait tiszteletben tart­ják. Amennyiben az elnök a szavazólapot tévedésből szétnyitja, uj lapot köteles ne­ki adni. 1 A választási szabadság biztosítása Az uj törvénytervezet rendkívül szigo­rú büntetéseket ir elő a választási vissza­élésekre. Különös szigorrafjár el a tör­vény azokkal szemben, akik erőszakkal igyekeznek valakit befolyásolni, vagy a1 szavazástól váló tartózkodásra birui. A katonai szolgálatot teljesítők ott sza-* vaznak ,ahoI csapattestük tartózkodik. E- zeket az illetékes katonai parancsnoksá­gok hivatalból veszik fel a választási lajs­tromra, amelyet legkésőbb á szavazás idő­pontja előtt Í5 ntppal kötelesek benyújta­ni. A szavazás napján valamennyi köz- és magánalkalmazott fizetéses szabadságot elvez. Ott, ahol a munka természete miatt nem hiányoztiatik valamennyi alkalmazott, csoporton kint mennék szavazni Amint az igazságügyminiszter nyilatko­zata mondja: a két 'törvénytervezet hóna-» pok fáradhatatlan munkájának eredménye. A tervezetek a legszélesebb demokratikus elveken épeinek fe! S teljesen ujjáalkotják a Romániában eddig ismert választási módszereket. Ezentelül pedig figyelemreméltó vonása a törvényhozó eljárásnak, hogy — mint a lakbértörvény esetében is — a választási törvény tervezetét inyitvános megvitatás alá bocsátják és igy a beérkezett meg­jegyzések és javaslatok alapján a legal­kalmasabb szövegezési alakulhat ki. Elindult az első vasúti szerelvény a magyarországi Ínséges gyermekekért (Nagy várad) Mint a Népi Egység meg­írta, a magyarországi gyermekek nyara­lása ügyében a Nemzeti Segély tagjai nem régiben tárgyalásokat folytattak a kor­mány illetékes szerveivel, valamint Szabó Bénivel, a Romániai Magyar Segélyező Bizottság vezetőjével. Ennek eredményeképpen már a nápok­­ban megérkezik 'Biharpüspökin keresztül az első vonat, amely a magyarországi gyermekeket hozza a jószfvvef ajánlkozó vendéglátó családokhoz. Az első csoport ínséges gyermek Budapesten készen áll és egy román vasúti szerelvény el is indult értük Budapestre. Az érkező gyermekeket a régi király­ságban és Háromszéken fogják elhelyezni. A következő szerelvénnyel érkezőket pe­dig biharmegyei családok között osztják szét. tatója. Ez"t a munkát a nép ä maga köré­ből kiválogatódó, ,arra való legjava érté­kei segítségével Végzi önmagán. A népfőiskola munkamódszere — a né­pi tömegek sajátjaként — az együttes munka. Olyképpen, hogy az ezen célra kiválogatódó értékek munkaközösségbe lépnek a népfőisko'a feladatkörének tel­jesítésére. Ugyancsak a dolgok természetéből fo­lyik, hogy a népfőiskolának hármas te­vékenysége van: feltárni, lanlilnfänyozni és előadni. A munkaerőknek is ezzel a hármas cellarTeell'a tömegek köréből ki­­válagotódniok. A munka különböző csoportok keretei­ben folytatható, úgy, amint azt a gyakor­lati munkacél megkívánja. A dolog ter­mészeténél fogva a szokott iskolás rend­szertől lényegesen eltér. Mert előre, hosszabb időre szigorúan megállapított merev rendszer és munkabeosztás helyett a célok és kérdések természetéhez állan­dóan alkalmazkodó, hajlékony rendszer­rel kell dolgoznia. A lakás, táplálkozás, ruházkodás, mun­ka és erőkifejtés, szórakozás — az ember élettevékenységének valamennyi irányá­ban, a fölvetődő kérdéseket minden ol­dalukról’meg kell vizsgálnia. Tehát a kér­déseknek a különböző munkacsoportok futószalagján kell áthaladniok, míg kellő erejű megismeréssé tisztázódhatnak. Ha ez megtörtént, az előadásnak hasonlókép minden lényeges oldalról1 meg kell világí­tania a kérdést. Egyidejűleg tehát több előadónak kell részt /ennie ugyanazon kérdésnek az ismertetésén. Az előadásnak is tehát épugy együttes munkának kell lennie, mint amilyen volt ezt megelőzőleg a tanulmányi munka. Mindez a dolgok természetéből folyó szükséglet. Ez azt is jelenti, hogy ha hob nap UJ 'alakban nyilatkozik meg a szük­ség, akkor ahhoz kell majd alkaímazkod* nfa a’ munka módjának. Az is a dolog természetéből’ folyik, hogy a népfőiskolának, úgyis mint a tö­megek oktató és nevelő szervének anyagi fanntartása a tömegek feladata. Ha a tö­megek sajátjuknak vallják, él is fogják tartani a népfőiskolát. Ha nem, az a nép­főiskola nem is érdemli meg, hogy fenn­tartsák. Mert a népfőiskola a tömegszük­séglet talajában gyökerezik. Tehát csakis onnan szerezheti be szellemi és anyagi fenntartásának is a szükség!teit. Nagy Mihály neaszaniK a szenátus Vott katonák, valamint a köztisztviselők is. A képviselőválasztások választási listá­val, választói körzetenkint történnek álta­lános, egyenlő, közvetlen és titkos szava­zás utján. Minden megye külön választási körze­tet képez. A megye minden '40.000 lakó­ja után egy képviselőt választanak. A ma­radék lakosság, amennyiben meghaladja a 20 ezer lelket, még egy képviselőt vá­laszthat. A 20 ezernél kisebb töredék nem jön számításba. Háborús bűnösök, kiselejtezettek és a volt német népközösség tagjai nem válasz­tanak és nem választattok. A törvény a továbbiakban részletesen felsorolja mindazokat, akik nem választ­hatnak és nem választhatók meg. A régi választási törvényekben is meghatározott közönséges bűnözőkön és egyéb okokon kívül az uj törvénytervezet a következő pótintézkedéseket tartalmazza: Nem választhatnak és nem választhatók: háborús bűnökért, vagy az ország romiái- - sának előidézéséért elitéltek; akik 1940 szeptember 6 és 1944 augusztus 23 között miniszteri,- államtitkán, minisztériumi ve-A törvénytervezet a következő fonto­sabb újításokat tartalmazza: A törvénytervezet hangsúlyozza, hogy a törvényhozó testület a nép akaratát képviseli s a nép ad neki törvényhozói hatalmat. A nemzet képviselői egyetlen testületet alkotnak : a képviselőházat. így tehát a szenátus intézménye megszűnik. A törvényalkotást a képviselőtestület és az Uralkodó együttesen gyakorolják. Tör­vényt csak a szabad megvitatás és a képviselőház többségével történt megsza­vazás után1 lehet királyi szentesítésre elő­terjeszteni. A kefiviselóház mindén év október 15-én ül össze minden külön összehívás nélkül, kivéve, ha. az Uralkodó hamarább nem hívja össze. Az ülésszak ideje 8 hónap, beleértve a szünnapokat is. A képviselőház határozatait szótöbbség­gel hozza, kivéve azon eseteket, ahol az alkotmány másként intézkedik. A képvi­selőház ülésein legalább egy miniszter je­lenléte szükséges. A képvrselóh áznak joga van minden közügyben vizsgálatot tartani. Tudta és beleegyezése nélkül semmilyen fegyveres erőt nem szabad a képviselőház bejáratai­nál vagy az épület körül elhelyezni. A um im i förveng rendelkezései Minden t9-Hí életévét betöltött román állampolgárnak választási joga van. Képviselőnek választható minden Ro­mániában Fakó 23-ik életévét betöltött ro­mán állampolgár. A nők ugyanolyan választási és választ­hatósági joggal rendelkeznek, mint a férfiak. Az eddigi rendszerre! ellentétben válasz­tók és választhatók a tényleges és behi-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék