Népi Egység, 1946. július (3. évfolyam, 147-172. szám)

1946-07-02 / 147. szám

Kedd, ltfcpB film 2. A M­SZ országos ciilCids p@lli.fcal beszámo­lója a népi fcikfldöttek előtt a Scintélil naioand­és­z fizeti munkáról Flügen nen­ezseneftkci keilest meg visata a magyarság demokrata szervezessek? (Széfcd muitvarstely, a N. E. fcMKBdött muttkatársáCSJ) Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke, az od­­■vadídEyí nagygyűlés péntek délelőtti idlé­­sst&s nagytetten politikai beszédet mon­­afdtöl» ' Tés*v€rekí — rendte Ktrm­éő Gyárfás !­^ a múlt évi országos nagygyűlés elhatá­rozta, hogy országos központunkat Bras­sóból Kolozsvárra hegyezzük át. Itt bizo­nyos tartózkodás fogadott. Két oldali vég­let jellemezte az e­lmolt esztendőt. Kemény küzdelmet kellett vívnunk, hogy mindkét végletet megtörve, megtaláljuk a ki­egyetríttödést. B­éterdélyben meg volt bé­nul­va a nemzeti öntudat Északerdélyben a­ n­emzetieskedés volt uralmon. Déle­dély­­ben mindezt lépés, amit a szövetségesek győzelmének következtében és demokra­tikus szervezeteink kemény harcai árán elértünk, eredményt jelentett. I­szafóer­­délybert azelőtt a kizárólagosság politi­kája érvényesült és ennnek hatása ma is kísért. Délerdélyi szervezeteinkb­en és ve­zető cégeink lelkében nem volt elmélyülve eléggé a felelősség tudata, nem bírtak a kisebbségi sorsból kellő lendülettel fel­szabadulni, Északerdélyben az elcsügge­dés­­és a demokráciával szemb­en v­aló bi­­zalmatk­onisá­g következté­ben egészséges politikai magatartásunk szintén nem talált elegendő jóházenrűségre. E két malomit között őrlődött kéziponti Vezetőségünk. Nagy erőfeszítések árán azonban sikerült belátásra bírni vezetőségünk összeségét. Sikerült tartósabb, egészségesebb rem­ze­­ttségpolitikai vonalba téríteni mindkét tá­bort és a legutóbbi brassói százas­ intéző­­bizottsági ülésünkön örömmel állapíthat­tuk meg, hogy a népünk iránt való fele­lősségérzet elmélyült, kiteljesedett. ja el kezséges demokrácia sarkalatos pontja: a Jogegyenlőség“ " — Az a tábor, amely a fasizmus fegy­veres leverésével érezte, hogy hatalma megszüntse, minde­rt elkövetett, hogy az Mentéteket a nemzetközi reakció írányí­­tásával tovább is élessze­, akadályozza a demokrácia kiteljesedését, megbénítson­ a tiép között minden olyan törekvést, ami a barátságon épül. Elsősorban saját szom­szédainkkal kell békében élnünk és a kör­nyező nemzetekkel kell”"Jószomszédi vi­szonyunkat kiépíteni ütik. Egyesek nem voltak tisztában­ azzal, aminek a Magyar Népi Szövetség tudatában van, hogy mit fejett­ a világpolcában a Szovjetszövet­­ség jelenléte. Még mindig azt hitték, hogy a tengerem túlról, vagy az oda me­nekült fasiszta-reakciós elemek befolyása révén, illetve az ezzel kapcsolatos csoda­várással meg tudják védeni népünk érde­keit. Ez a suttogás szervezetünket nem tántorította meg. A minden oldalról jövő támadások kereszttüzében­, a saját soraink­ból s más nemzetek részéről jövő táma­dásokat egyaránt visszaverve, szerveze­tünk tovább végezte munkáját. A nehéz­ségek ellenére is, kemény harc árán nap­­ról-napra több eredményt tudott elérni.­­Nem állítjuk, hogy eljutottunk a teljes jogegyenlőség m­egvalósításához, azonban nézzük meg, mi történt volna, ha nem harcolunk ilyen sávosan. Több olyan tá­madás érte szervezetünket, amelynek az volt a célja, hogy egyrészt megakadályoz­zák a­z egységes nemzetiségi jogvédelem kiépítését, másrészt pedig, hogy a meg­lévőt is felbomlasszák. Szervezetünket szét akarták züheszteni, hogy így tetézzenek támadást az ország fejlődő demokráciája e­lellett. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy e magyarságot megosszák és különböző szervezetekbe csábítva elnemzetlenítsék. A demokrácia és antalok élharcos szervezetei ffeztában vannak azzal, hogy a nép? de­mokrácia, az egészséges, h­amutallati de­mokrácia sarkalatos pontja, a nemzeti­ségi kérdés. A r@ss7??iW@<u fämadäsob rtsszarerOsc Nemzetiségi szervezetünk létrehozása közben több ízben értek támadások. Volt részünk jóhiszemű támadásban, de volt tervszerű, rosszindulatú támadás ss. Mi­ndezeket sikeresen visszavertük. E meg­­nu­­­tv árull­ások az egészséges nemzetiségi test kialakulását igyekeztek meggátolni. Szakad­át­­ akartak előidézni ellenségetek kárörömére. Gyengeségünket és tapaszta­latlanságunkat igen ügyesen használta id a reakció. Szervezetünk élére olyan vezető­séget áhítottunk, amely becsületes, ke­mény, szívós harcosokból áll. Sikeres po­litikai harcot vívtak annak idején a föld a­­latt, de­­amikor szélesebb alapokra helye­zett népi munkát kellett volna végezzenek és jogaink biztosítását követeljék, nem minden esetben feleltek meg a követel­ményeknek. E gyengeségünkkel nagy mér­ték­ben elősegítettük a reakció eredményes aknamunkáját. Mindent elkövettünk, hogy az értelmiséggel szemben megnyi­latkozó elfogultság megszünített. Más rész­ről mindent megtettünk, hogy az értelmi­ségi tábor közeledjék hozzánk. Mindkét tábor kapcsolja ki azt, ami elválaszt egy­mástól és helyezze előtérbe azt, ami el­mélyíti benn­ünk a felelősségtudatot. Szám­talan felhívással fordulju­nk értelmiségi ré­tegünkhöz, egyházi fér­fiainkhoz. Felhívá­sunk nem volt eredménytelen. Ma már ö­rtögosan meg kell látnia mindezt ma­gyar demokratának, hogy jogegyenlősé­günk kivívásában, művelődésünk fejlesz­tésében, népünk szolgálatában csak egyet­len szervezet képviselhet bennünket, ez pedig Sa­ját nemzetiségi an­yaszervezetünk: a Magyar Népi Szövetség. Osztályharcos, öntudatos testvéreink — legyenek mun­kások, földművesek, vagy bármilyen tár­sadalmi réteghez­­tartozók — munkálkod­hatnak célkitűzéseik meg Walósi fesáért sa­ját intrikásszervezetükben. Szakmai s­em­­pontból p pedig mindnyájan — kisiparosok, kereskedők, értelmiségiek, munkások — bele tartoznak­­és kell te tartozzanak általá­nos gazdasági érdekvédelmi szervezetünk­be. De ez nem azonos a mi sajátos nem­zetiségi művelődésünkért és fejlődésünk­ért folytatott harccal. Ellenben szolgálatot tesznek népünknek azzal, hogy a szerve­zetekben ie megteremtik a kölcsönös bi­zalmat. Ezzel szövetségeseket szereznek nemzetiségi kérdéseink megoldásához. Ne adjunk azonban­ alkalmat a magunk között való torzsalkodásra, amikor a reakció lesi, hol sújtson le wurtdaningiunkra. Nagy mu­lasztás részünkről, hogy nem voltak kez­dettől megfelelően tevékeny jogvédő iro­dáink. Mi a demokráciát a maga nyers va­lóságában értelmezzük. A demokrácia még nem teljes, csak a lehetősége van meg, hogy valóra váltsuk. Ha ezen az úton egyik vagy másik részről elhajlások tör­ténnek, mi azért vagyunk, hogy ezt ellen­­súlyozunk és így az út hamisítatlanul egyenes legyen. Nem vesszük rossz néven demokrata szövetségeseinktől, ha bírálnak és ők se veszik hossz néven — és nem is tehetik rossz néven — ha mi bíráljuk őket. A demokrácia legerősebb fegyvere a nyílt őszinteség. Egymás szemébe mondjuk rémm­el alapíthatjuk’ fn­éig, hogy míg ez­előtt egy évvel al­g volt 20—30 ér­elmisé­­gi közöttünk, ma már ezrével varnnak olya­nok, akik önzetlenül végzik feladatukat a demokrácia megerősítése érdekében. Ha vannak is olyanok még, akik nem látják be ennek az útnak a helyességét, meg vagyunk győződve, hogy rövidesen rá fognak döbbenni a valóságra. Rájönnek arra, hogy a MNSZ nem választhatott más utat, m­ert amelyen halad. Nehézségetek voltak a szövetséges demokrata szerveze­tekkel való viszonyunkban is. Munkatársa­ink­ sok helyen nem tudtak különbséget tenni a Magyar Népi Szövetség, a szak­­szervezet, a Kommunista, Vagy Szociálde­mokrata Párt között, és ebből szintén igen sok nehézség származott­ meg, hog­y mi fáj és nem egymás Háta mö­gött. Minden nyomás, minden nehézség, ami a reakció oldaláról jött, természetes volt. Nem is vettük rossz néven, mert tud­juk, hogy mit szánt nekünk: a halált! De mikor saját arcvon­alunkban is előadódnak a tévedések, kötelességünk rá­mutatnd azok­ra, hogy sorainkat szorosabbá fűzve, hara­állóbbak, keményebbek legyünk a reakció részéről jövő elnyomással szemben. Kezdeti hibák voltak egyes törvények kiadásánál is. Hibák csúsztak be a föld­rendezésnél s még súlyosabb erkölcsi szempontból egy másik törvény, amely a 645-ös számot viseli. Ezek ellen szintért kellő harcot vívtunk. . .Mert a demokrácia követhet el hibákat, de helyre is kell hoz­nia azokat. Igen sok bajunkat, sérelmün­ket el is intézték. Ezeket most talán nem is tartjuk már többé jelentősnek, dle akkoriban éppen olyan súlyosak voltak, mint a 645-ös törvény, vagy a földrende­zés, így megvan minden remény arra, hogy a még fennálló sérelmek szintén el­intézést nyernek.­­ Ez év folyamán, pár héttel a nagy­gyűlés előtt, mozgalom­ indult meg szerve­zetünk ellen. A k­özpo­nti vezetőség eltávo­lítását, rendkívüli nagygyűlés összehívá­sát akarták, de azokat, akik ezt a mozgal­mat elindították vagy meggyőztük utunk helyességéről, vagy félreosztották őket. Ismeretes, hogy nagygyűlésün­ket éppen a Választási harc kezdetére hív­tuk össze. Ezzel kapcsolatban újabb za­varra, pártönzésre­­és egységbont­sra van lehetőség. Brassóban azt határoztuk, hogy külön listával veszünk részt az országos választásokon. Nemcsak a magunk szem­pontjait, hanem a­­megyei szervezeteink véleményét is figyelembe vettük. Az a meggondolás vezetett, hogy erős és szé­leskörű nemzse­teegi, parlamenti képvisele­tet biztosítsunk magunknak. Persze újabbi megmozdulásokról érkeznek hírek, Jelest­­­éseink vannak, hogy egyes magyarok a rttörténtallt­pán­dók listáján jelöltetik ma­gukat. Népünk tudni fogja, hogy ezekkel miként kell elbánni. (A közönség élénken, helyesli Kurkó Gyárfás szavait). Más ol­dalról kísérletek történnek, hogy még egy magyar listát indítsanak és külön magyar tömbről beszélnek. („Nem kell” — kiált­ja a tömeg). Csah egy listára szavaztat nymen magyar . Mi nem vonjuk kétségbe a Sz­ociáld­demokrata Párt magyar tagjainak jótzette­datát, de már számtalanszor mutattunk ar­ra, hogy min­den becsületes magyar, le­gyen az kommunista, szociáldemokrata­, vagy pártos h kivüli, püspök vagy pap. Jó nemzetiségi szervezetben vegye ki részét a munkából. Aki valóban a népért akart dolg­ozni és elfoglalni az őt megillető munkahelyét és aki belátja, hogy min­den egyes szavazat, amely nem a nemzetiségi listára esik, sem­miket gyengít és a reak­ciós csoportok erejét növeli, az előtt n­em lehet kérdéses, hogy a MNSZ-listán, vagy a „blokk” listáján szavazzon-e? Az a „blokk”, amelyről­ beszélnek, nem jön és nem is jöhet létre. Az az elképzelés, hogy blokkot alakítsanak a szövetkezetek, az EMGE, EMKE, az egyházak, a Szociálde­mokrata Párt, azért sem tehetséges, mert az egyházak mi vagyunk, az EMGE­­és a szövetkezetek is mi vagyunk. Mindezt in­tézményünket mi teremtettük meg és mi tartjuk fairt: maga a nép. Ettől függetle­nül pedig egyházaink és gazdasági szerve­zeteink vezetői ünnepélyesen kijelentet­ték, hogy nem politizálnak. Ha tehát nem politizálnak, akkor nekik is köztünk a he­lyük. A legőszintébb és a legtisztább­ szán­dékkal szólítjuk fel ismét a Szociáldemok­rata Párt magyar tagjait, hogy jöjjenek közénk, erősítsék azt a harcot, amelyet együttesen kell megvívnunk. Mi minidem­ erőnkkel azon vagyunk, hogy az ország demokráciája megerősödjék és tökélete­sedjék és amikor nemzetiségi kötelessé­günket teljesítjük a magyar lista segítsé­gével, hozzájárulunk a demokrata blokk megerősödéséhez is. Szólnunk kell falvaink értelmiségéhez is. Rájuk hárul az a nagy feladat, hogy felébresszék az egészséges demokratikus nemzetiségi öntudatot. Rá kell mutat­­ntok arra, hogy mit jelent, ha valaki nem szavaz! Több panasz érkezett hozzánk a megye papságának magatartására vonatkozó­lag, de annál jobb hírek jönek más me­gyékből ,ahol a papok azt hirdetik, hogy minden becsületes magyarnak a MNSZ listáján kell szavaznia. Amikor a jelölé­sekre kerül majd sor, vigyázni fogunk­ arra,, hogy nemzetiségi képviselőink va­lóban az ország egész magyarságának képviselői legyennek. Ott tesznek a listákon egyházaink, szövetkezeteink, gazdasági in­tézményeink képviselői is. Ez lesz­­az igazi magyar blokk és nem az, amivel éket a­­karnak verni sorainkba. (Úgy van, Úgy van! kit­t­otta a’tömeg.) — A választási törvény olyan szellem­­ben jött létre, hogy az aprós politikai­ csoportocskák meg fognak bénulni. Ezért kérem az egyházak falitól képviselőig a szövetkezetek és gazdakörök vezetőit, népi szövetségi tagjainkat, és minden ma­gyar demokratát, a­ magyarság érdekében tegyék meg kötelességüket, hogy az a harc, amelyet eddig vezettünk, minél jobb­ eredménnyel fejeződjék be . Kurkó Gyárfás nagyjelentőségű szavait véget érni nem akaró lelkesedés fogadta. »§®fc­eHu nemes!«! szenesei fceprisesbeli @ maioorsago! S.­­sîsgsk­. mrgmwvigjw. mm Julius 2-3-4 CORSO Szegélyesen fellép» a a em m Mk fi cigányzenekar kísérettel wh­ágsii­re magyar film­ || Mm ® román és magyar dalokat színész m wm W W% i mm énekel A zenekart JIJGA vezényli. A műsor keretében szerepel JOUJOU PAVELESCU, a bukaresti rádió énekesnője. @s mmm moisék&sín Ugyanakkor mutatja be mindkét filmszinhá­dm3 magyar filmet. JTávor* M. Irén és Csortva Gyula tszerepekb n Előadásaik kezdete: Redet mozgó 4,6,8, Gorso mozgó 5,7,9 órakor. Számozott helyárak. Jegyelővétel a CORSO pénztáránál és előadások napján a mozik pénztárán .".

Next