Népi Egység, 1946. július (3. évfolyam, 147-172. szám)
1946-07-02 / 147. szám
Kedd, ltfcpB film 2. A MSZ országos ciilCids p@lli.fcal beszámolója a népi fcikfldöttek előtt a Scintélil naioandész fizeti munkáról Flügen nenezseneftkci keilest meg visata a magyarság demokrata szervezessek? (Széfcd muitvarstely, a N. E. fcMKBdött muttkatársáCSJ) Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke, az od■vadídEyí nagygyűlés péntek délelőtti idlésst&s nagytetten politikai beszédet monafdtöl» ' Tés*v€rekí — rendte Ktrméő Gyárfás !^ a múlt évi országos nagygyűlés elhatározta, hogy országos központunkat Brassóból Kolozsvárra hegyezzük át. Itt bizonyos tartózkodás fogadott. Két oldali véglet jellemezte az elmolt esztendőt. Kemény küzdelmet kellett vívnunk, hogy mindkét végletet megtörve, megtaláljuk a kiegyetríttödést. Béterdélyben meg volt bénulva a nemzeti öntudat Északerdélyben a nemzetieskedés volt uralmon. Déledélyben mindezt lépés, amit a szövetségesek győzelmének következtében és demokratikus szervezeteink kemény harcai árán elértünk, eredményt jelentett. Iszafóerdélybert azelőtt a kizárólagosság politikája érvényesült és ennnek hatása ma is kísért. Délerdélyi szervezeteinkben és vezető cégeink lelkében nem volt elmélyülve eléggé a felelősség tudata, nem bírtak a kisebbségi sorsból kellő lendülettel felszabadulni, Északerdélyben az elcsüggedésés a demokráciával szemben való bizalmatkoniság következtében egészséges politikai magatartásunk szintén nem talált elegendő jóházenrűségre. E két malomit között őrlődött kéziponti Vezetőségünk. Nagy erőfeszítések árán azonban sikerült belátásra bírni vezetőségünk összeségét. Sikerült tartósabb, egészségesebb remzettségpolitikai vonalba téríteni mindkét tábort és a legutóbbi brassói százas intézőbizottsági ülésünkön örömmel állapíthattuk meg, hogy a népünk iránt való felelősségérzet elmélyült, kiteljesedett. ja el kezséges demokrácia sarkalatos pontja: a Jogegyenlőség“ " — Az a tábor, amely a fasizmus fegyveres leverésével érezte, hogy hatalma megszüntse, mindert elkövetett, hogy az Mentéteket a nemzetközi reakció írányításával tovább is élessze, akadályozza a demokrácia kiteljesedését, megbénítson a tiép között minden olyan törekvést, ami a barátságon épül. Elsősorban saját szomszédainkkal kell békében élnünk és a környező nemzetekkel kell”"Jószomszédi viszonyunkat kiépíteni ütik. Egyesek nem voltak tisztában azzal, aminek a Magyar Népi Szövetség tudatában van, hogy mit fejett a világpolcában a Szovjetszövetség jelenléte. Még mindig azt hitték, hogy a tengerem túlról, vagy az oda menekült fasiszta-reakciós elemek befolyása révén, illetve az ezzel kapcsolatos csodavárással meg tudják védeni népünk érdekeit. Ez a suttogás szervezetünket nem tántorította meg. A minden oldalról jövő támadások kereszttüzében, a saját sorainkból s más nemzetek részéről jövő támadásokat egyaránt visszaverve, szervezetünk tovább végezte munkáját. A nehézségek ellenére is, kemény harc árán napról-napra több eredményt tudott elérni.Nem állítjuk, hogy eljutottunk a teljes jogegyenlőség megvalósításához, azonban nézzük meg, mi történt volna, ha nem harcolunk ilyen sávosan. Több olyan támadás érte szervezetünket, amelynek az volt a célja, hogy egyrészt megakadályozzák az egységes nemzetiségi jogvédelem kiépítését, másrészt pedig, hogy a meglévőt is felbomlasszák. Szervezetünket szét akarták züheszteni, hogy így tetézzenek támadást az ország fejlődő demokráciája elellett. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy e magyarságot megosszák és különböző szervezetekbe csábítva elnemzetlenítsék. A demokrácia és antalok élharcos szervezetei ffeztában vannak azzal, hogy a nép? demokrácia, az egészséges, hamutallati demokrácia sarkalatos pontja, a nemzetiségi kérdés. A r@ss7??iW@<u fämadäsob rtsszarerOsc Nemzetiségi szervezetünk létrehozása közben több ízben értek támadások. Volt részünk jóhiszemű támadásban, de volt tervszerű, rosszindulatú támadás ss. Mindezeket sikeresen visszavertük. E megnutv árullások az egészséges nemzetiségi test kialakulását igyekeztek meggátolni. Szakadát akartak előidézni ellenségetek kárörömére. Gyengeségünket és tapasztalatlanságunkat igen ügyesen használta id a reakció. Szervezetünk élére olyan vezetőséget áhítottunk, amely becsületes, kemény, szívós harcosokból áll. Sikeres politikai harcot vívtak annak idején a föld alatt, deamikor szélesebb alapokra helyezett népi munkát kellett volna végezzenek és jogaink biztosítását követeljék, nem minden esetben feleltek meg a követelményeknek. E gyengeségünkkel nagy mértékben elősegítettük a reakció eredményes aknamunkáját. Mindent elkövettünk, hogy az értelmiséggel szemben megnyilatkozó elfogultság megszünített. Más részről mindent megtettünk, hogy az értelmiségi tábor közeledjék hozzánk. Mindkét tábor kapcsolja ki azt, ami elválaszt egymástól és helyezze előtérbe azt, ami elmélyíti bennünk a felelősségtudatot. Számtalan felhívással forduljunk értelmiségi rétegünkhöz, egyházi férfiainkhoz. Felhívásunk nem volt eredménytelen. Ma már örtögosan meg kell látnia mindezt magyar demokratának, hogy jogegyenlőségünk kivívásában, művelődésünk fejlesztésében, népünk szolgálatában csak egyetlen szervezet képviselhet bennünket, ez pedig Saját nemzetiségi anyaszervezetünk: a Magyar Népi Szövetség. Osztályharcos, öntudatos testvéreink — legyenek munkások, földművesek, vagy bármilyen társadalmi rétegheztartozók — munkálkodhatnak célkitűzéseik meg Walósi fesáért saját intrikásszervezetükben. Szakmai sempontból p pedig mindnyájan — kisiparosok, kereskedők, értelmiségiek, munkások — bele tartoznakés kell te tartozzanak általános gazdasági érdekvédelmi szervezetünkbe. De ez nem azonos a mi sajátos nemzetiségi művelődésünkért és fejlődésünkért folytatott harccal. Ellenben szolgálatot tesznek népünknek azzal, hogy a szervezetekben ie megteremtik a kölcsönös bizalmat. Ezzel szövetségeseket szereznek nemzetiségi kérdéseink megoldásához. Ne adjunk azonban alkalmat a magunk között való torzsalkodásra, amikor a reakció lesi, hol sújtson le wurtdaningiunkra. Nagy mulasztás részünkről, hogy nem voltak kezdettől megfelelően tevékeny jogvédő irodáink. Mi a demokráciát a maga nyers valóságában értelmezzük. A demokrácia még nem teljes, csak a lehetősége van meg, hogy valóra váltsuk. Ha ezen az úton egyik vagy másik részről elhajlások történnek, mi azért vagyunk, hogy ezt ellensúlyozunk és így az út hamisítatlanul egyenes legyen. Nem vesszük rossz néven demokrata szövetségeseinktől, ha bírálnak és ők se veszik hossz néven — és nem is tehetik rossz néven — ha mi bíráljuk őket. A demokrácia legerősebb fegyvere a nyílt őszinteség. Egymás szemébe mondjuk rémmel alapíthatjuk’ fnéig, hogy míg ezelőtt egy évvel alg volt 20—30 érelmiségi közöttünk, ma már ezrével varnnak olyanok, akik önzetlenül végzik feladatukat a demokrácia megerősítése érdekében. Ha vannak is olyanok még, akik nem látják be ennek az útnak a helyességét, meg vagyunk győződve, hogy rövidesen rá fognak döbbenni a valóságra. Rájönnek arra, hogy a MNSZ nem választhatott más utat, mert amelyen halad. Nehézségetek voltak a szövetséges demokrata szervezetekkel való viszonyunkban is. Munkatársaink sok helyen nem tudtak különbséget tenni a Magyar Népi Szövetség, a szakszervezet, a Kommunista, Vagy Szociáldemokrata Párt között, és ebből szintén igen sok nehézség származott meg, hogy mi fáj és nem egymás Háta mögött. Minden nyomás, minden nehézség, ami a reakció oldaláról jött, természetes volt. Nem is vettük rossz néven, mert tudjuk, hogy mit szánt nekünk: a halált! De mikor saját arcvonalunkban is előadódnak a tévedések, kötelességünk rámutatnd azokra, hogy sorainkat szorosabbá fűzve, haraállóbbak, keményebbek legyünk a reakció részéről jövő elnyomással szemben. Kezdeti hibák voltak egyes törvények kiadásánál is. Hibák csúsztak be a földrendezésnél s még súlyosabb erkölcsi szempontból egy másik törvény, amely a 645-ös számot viseli. Ezek ellen szintért kellő harcot vívtunk. . .Mert a demokrácia követhet el hibákat, de helyre is kell hoznia azokat. Igen sok bajunkat, sérelmünket el is intézték. Ezeket most talán nem is tartjuk már többé jelentősnek, dle akkoriban éppen olyan súlyosak voltak, mint a 645-ös törvény, vagy a földrendezés, így megvan minden remény arra, hogy a még fennálló sérelmek szintén elintézést nyernek. Ez év folyamán, pár héttel a nagygyűlés előtt, mozgalom indult meg szervezetünk ellen. A központi vezetőség eltávolítását, rendkívüli nagygyűlés összehívását akarták, de azokat, akik ezt a mozgalmat elindították vagy meggyőztük utunk helyességéről, vagy félreosztották őket. Ismeretes, hogy nagygyűlésünket éppen a Választási harc kezdetére hívtuk össze. Ezzel kapcsolatban újabb zavarra, pártönzésreés egységbontsra van lehetőség. Brassóban azt határoztuk, hogy külön listával veszünk részt az országos választásokon. Nemcsak a magunk szempontjait, hanem amegyei szervezeteink véleményét is figyelembe vettük. Az a meggondolás vezetett, hogy erős és széleskörű nemzseteegi, parlamenti képviseletet biztosítsunk magunknak. Persze újabbi megmozdulásokról érkeznek hírek, Jelestéseink vannak, hogy egyes magyarok a rttörténtalltpándók listáján jelöltetik magukat. Népünk tudni fogja, hogy ezekkel miként kell elbánni. (A közönség élénken, helyesli Kurkó Gyárfás szavait). Más oldalról kísérletek történnek, hogy még egy magyar listát indítsanak és külön magyar tömbről beszélnek. („Nem kell” — kiáltja a tömeg). Csah egy listára szavaztat nymen magyar . Mi nem vonjuk kétségbe a Szociálddemokrata Párt magyar tagjainak jótzettedatát, de már számtalanszor mutattunk arra, hogy minden becsületes magyar, legyen az kommunista, szociáldemokrata, vagy pártos h kivüli, püspök vagy pap. Jó nemzetiségi szervezetben vegye ki részét a munkából. Aki valóban a népért akart dolgozni és elfoglalni az őt megillető munkahelyét és aki belátja, hogy minden egyes szavazat, amely nem a nemzetiségi listára esik, semmiket gyengít és a reakciós csoportok erejét növeli, az előtt nem lehet kérdéses, hogy a MNSZ-listán, vagy a „blokk” listáján szavazzon-e? Az a „blokk”, amelyről beszélnek, nem jön és nem is jöhet létre. Az az elképzelés, hogy blokkot alakítsanak a szövetkezetek, az EMGE, EMKE, az egyházak, a Szociáldemokrata Párt, azért sem tehetséges, mert az egyházak mi vagyunk, az EMGEés a szövetkezetek is mi vagyunk. Mindezt intézményünket mi teremtettük meg és mi tartjuk fairt: maga a nép. Ettől függetlenül pedig egyházaink és gazdasági szervezeteink vezetői ünnepélyesen kijelentették, hogy nem politizálnak. Ha tehát nem politizálnak, akkor nekik is köztünk a helyük. A legőszintébb és a legtisztább szándékkal szólítjuk fel ismét a Szociáldemokrata Párt magyar tagjait, hogy jöjjenek közénk, erősítsék azt a harcot, amelyet együttesen kell megvívnunk. Mi minidem erőnkkel azon vagyunk, hogy az ország demokráciája megerősödjék és tökéletesedjék és amikor nemzetiségi kötelességünket teljesítjük a magyar lista segítségével, hozzájárulunk a demokrata blokk megerősödéséhez is. Szólnunk kell falvaink értelmiségéhez is. Rájuk hárul az a nagy feladat, hogy felébresszék az egészséges demokratikus nemzetiségi öntudatot. Rá kell mutatntok arra, hogy mit jelent, ha valaki nem szavaz! Több panasz érkezett hozzánk a megye papságának magatartására vonatkozólag, de annál jobb hírek jönek más megyékből ,ahol a papok azt hirdetik, hogy minden becsületes magyarnak a MNSZ listáján kell szavaznia. Amikor a jelölésekre kerül majd sor, vigyázni fogunk arra,, hogy nemzetiségi képviselőink valóban az ország egész magyarságának képviselői legyennek. Ott tesznek a listákon egyházaink, szövetkezeteink, gazdasági intézményeink képviselői is. Ez leszaz igazi magyar blokk és nem az, amivel éket akarnak verni sorainkba. (Úgy van, Úgy van! kittotta a’tömeg.) — A választási törvény olyan szellemben jött létre, hogy az aprós politikai csoportocskák meg fognak bénulni. Ezért kérem az egyházak falitól képviselőig a szövetkezetek és gazdakörök vezetőit, népi szövetségi tagjainkat, és minden magyar demokratát, a magyarság érdekében tegyék meg kötelességüket, hogy az a harc, amelyet eddig vezettünk, minél jobb eredménnyel fejeződjék be . Kurkó Gyárfás nagyjelentőségű szavait véget érni nem akaró lelkesedés fogadta. »§®fceHu nemes!«! szenesei fceprisesbeli @ maioorsago! S.sîsgsk. mrgmwvigjw. mm Julius 2-3-4 CORSO Szegélyesen fellép» a a em m Mk fi cigányzenekar kísérettel whágsiire magyar film || Mm ® román és magyar dalokat színész m wm W W% i mm énekel A zenekart JIJGA vezényli. A műsor keretében szerepel JOUJOU PAVELESCU, a bukaresti rádió énekesnője. @s mmm moisék&sín Ugyanakkor mutatja be mindkét filmszinhádm3 magyar filmet. JTávor* M. Irén és Csortva Gyula tszerepekb n Előadásaik kezdete: Redet mozgó 4,6,8, Gorso mozgó 5,7,9 órakor. Számozott helyárak. Jegyelővétel a CORSO pénztáránál és előadások napján a mozik pénztárán .".