Népi Egység, 1946. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1946-08-01 / 173. szám

. évf., 173. szám 7Ara 200 lej Csütörtök, 1946. augusztus * Bejegyezve a brassói törvényszéken O. II. 1768/1944 szóm alatt Engedélyezte: Cenzura Militară a Presei sob No,1437.7. X.1944 ! Előfizetés egy hónapra 4500 lél HIRDETÉSI DIJAK: Keretes hirdetések: Hirdetési oldălon előírás nélkül 500 lej, szövegoldalon előírással 700 lel négy­zetcentiméterenként. Gyászjelentés 600 le] négyzetcentiméte­renkénti Dijak előre fizetendők. Kiadók, órák d. e. 8-2. d. u. 3-5. jermms ncnirhezetf a román b£keszerz0áes szövege Valószínűleg augusztus 5-ín átázik a kormángkOIdóttsóg parisba Bidaalf mcgnglfő beszCde (Paris.) A világ közvéleményének fi­gyelme a parist Luxembourg palota felé fordul, ahtol a 21 nemzet kiküldött kép­viselői hosszú időre megszabjak a világ uj sorsat és képét. Tegnapi számunkban részieteken be­számoltunk a béketárgyalások ünnepélyes megnyitójáról. A mai nap kiemelkedő ese­ménye a Romániával kötendő békeszerző­dés szövege, amelyet légi utón küldöttek meg a román kormánynak, i \ román btkeszerzádés szövege A Romániával kötendő békeszerződés tervezete hetven cikkelyt és egy beveze­tőt tartalmaz, i A bevezető a kővetkezőképpen szól: Az Egyesült Államok, a Szovjetszövet­ség, Nagybritánnia, Franciaország, Kina, Ausztrália, Belgium, a Bjelorusz szovjet­köztársaság, Brazilia, Hollandia, Görög­ország, India, Kanada, Uj-Zeeiand, Nor­végia, Lengyelország, az Ukrán Köztár­saság, Csehszlovákia, Etiópia, jugoszlá­­wfel éjsi a Délafriikai Unió egyesült hatal­mak részéről egyrészt, másrészt pedig Románia kijelentik a háborús 'állapot meg­szűnését és megkötik a jelen békeszerző­dést. A békeszerződés tervezetének több ré­sze van. Az első Románia határaival fog­lalkozik. (Ezt a kérdést előzőleg megtár­gyalták és ismertették a közvéleménnyel.) A második rész a román fennhatóság alatt álló területeken élő személyek em­beri és szabadságjogainak biztasitásat tárgyalja, faji, nyelvi és vallási különbség nélkül. ! A harmadik rész a nemzetközi egyezmé­nyekkel foglalkozik. A békeszerződés továbbá kötelezi Ro­mániát a háborús bűnösök letartóztatása^ ra és bíróság elé való állítására, tekintet nélkül (a| háborús bűnös nemzetiségére. A szerződéstervezet negyedik része a hajózási, katonai és légi kérdéseket sza­bályozza. A befejező rész a jóvátétel éls a szövet­séges és egyesült nemzetek területén le­vő román javak sorsát tárgyalja. A békeszerződést mind a szövetséges, és egyesült nemzetek) mind Románia alá­írják. Az aláíráshoz szükséges kellékeket a Francia Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. A békeszerződés az alá­írás pillanatában lép életbe. A békeszer­ződés ereidet! szövege a Francia Köztársa­ság irattárában marad. Minden aláíró fél hitelesített másolatot kap a szerződés szö- I vegéről. rainlszlerfanócs a ft€Keszerz®d€s flógébei (Bukarest.) A román külügyminisztéri­um szombaton kapta kézhez a külügymi­­niszterhelyeífeSek által megszerkesztett bé­keszerződés tervezetét, amely 'most kerül a 21 nemzet Pl tál összehívott békeérte­kezleten tárgyalásra. A ,12 oldalt kitevő szöveget légi utón kézbesítették a ro­mán kormánynak. r A békeszerződéstervezet megérkezté­inek hírére azonnal a fővárosba siettek az illetékes miniszterek, élükön Groza Pér tér dr. miniszterelnökkel. ÍValószinü, hogy még a mai Snap folyamán miniszterkőzi tanácsot tartanak a ikülügyminisztérium­­ban, ezt teljes számú minisztertanács kö­veti. Mint már jelentettük, fa holnapi nap folyamán repül Párisba a román szakér­tőbizottság második csoportja, (amely a Romániát képviselő küldöttség oldalán fog dolgozni a párisi békeértekezleten. Ami a Tătărescu, Uătrăscanu és Voiitec miniszterekből álló kormányküldöttséget illeti, ez azonnal utrakel Párisba, mihelyt az értekezlet teljes ülésén kiadandó meg­hívót kézhez kapják. Tekintve a tárgya­lások napirendjét, ez valószilnüleg augusz­tus 5-re várható. \ ,' ! ; ; j I Az általános béhettleftezlel megnişitasa Hétfőni délben pontosan 1 óra 3 perc­kor a Luxembourg palotában) mégnyilt a 21 nemzet általános békeértekezlete. Pontosan 3 órakor a terem ajtajában el­sőnek ByrneS északamerikaí, majd Molo­tov szovjet és Bevin brit külügyminisz­ter jelenték m'eg. Nem sokkal ezután Bi­­dault franciá miniszterelnök és külügy­miniszter elfoglalta az elnöki széket. Mikor felemelkedett helyéről, hogy megnyitó beszédét elmondja, a karzatokat zsúfo­lásig megtöltő közönség tapsviharban tört ki, majd néma csend lett. A béke­értekezlet megkezdődött. Megnyitó beszédében Bídault utalt ar­ra, hogy Franciaország 30 év leforgása alatt immár másodszor látja vendégül a békeértekezletet, amelyen a győztes ha­talmak a borzalmas háborúk befejezése utáni erőfeszitéseket tesznék a béke meg­teremtésére. Az 1914—1918-as háború u­­tápi összeüllő értekezletek olyan javasla­­,tokat ajánlottak a világnak, amelyek nem ltudták megakadályozni egy újabb és még borzalmasabb háború kitörését. Bármit- Ivem hibákat követtek el, a kudarc főoka abban keresendő, hogy a két nagyhata­lom, amelynek fegyvere súlyosan esett a Tatba, nem vett részt a béke elrendezés sébew. A gyengeség e legfőbb oka többé nem forog fenn. A 'tárgyalásokéin most minden demokratikus ország részt vesz. Blöff a Dóké óra fa Bídault ezután a békeszerződések meg­szerkesztésére kifejtett erőfeszi tésekről be­szélt, majd a demokrácia alap­­elveit körvonalazta. Franciaországgal felfogása szerint a demokrácia alapr vető szabálya, hogy a határozat­nak csak' akkor van igazi értéke, ha elő­zetesen azt nyíltan megvitatták az összes érdekeltek és amikor mindazok, akik a felelősséget vállalják és akik a következ­ményeket vállalják', őszintén hozzájárulnak. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A világ hosszas szenvedése,, a népek türelmes várakozása, a gyengék nyUgta­­íankodása, az egyszerű lelkületű és iglaz­­szivü emberek végtelen) reménykedése, a­­mi most milnd felénk irányul és azt kí­vánja, hogy örökre üzzük el a szerencsét­lenségek prófétáinak gonosz jóslatait és mélyítsük ki a kölcsönös megértést az igazság, a szabadság szolgálatában a há­borúnak nevezett istencsapástól megsza­badult emberiség érdekében. Valameny­­nyien megszenvedtünk. Ütött az óra, hogy ehhez a munkához hozzálássunk és sikerre! befejezzük. Kacsa Márton lett Csik uj megyeffondlt© (Csik zereda.)Balot Möi'á'y GsikVármiegye eddigi megyefőnöke, aki másfél éven keresztül vezette a vármegye ügyeit, jUlius 26-án betegségére Való hivatkozássalde­­mondott. Helyébe a belügyminisztérium a Demokratikus Pártok Tömbjének javasla­tára Kasa Mártani vocít csikVerebesi tanítót nevezte ki. Bálint Mihály nehéz időben kezdte meg a munkát. Demokratikus magatartá­sával 'és kiváló szakértelméver nagy szeretetre és megbecsülésre tett szert. Az uj új főispán Kacsa Márton szintén régi demokrata harcos. Eddig nem dolgözOíf a köz­­igazgatásban, de kitűnő érzékével bizonyára hamarosan megszerzi a szükséges gyakorlatot a megye vezetésére és eddig szükebb körben végzett munkásságát e­­redményesen fogja kiterjeszteni a megye egész területére. Petőfi-iinnepségek szerte az országban Bukarest (Bukarest.) A bukaresti Petöft-ünnep­­séget a Szenátus épületében tartották mleg a Magyar Népi Szövetség bukaresti Szervezete és a Román-Magyar Társaság rendezésében. Az ünnepségen megjelen­tek a bukaresti magyar követség részéről G y ö ni g y ö s s y István köv'etségi ta­nácsos, Gyallai Pap Domokos kö­­vetségi 'titkár és Keresztes Zoltán, a jugoszláv követség részéről M1 a d i n o v Milorani személyzeti főnök, a román írók köréből Eftimiu Victor, a román' Író­szövetség elnöke, C o c e a N. D. a román 'opera és nemzeti színház vezérigazgatója, a Román-Magyar Társaság képviseletében Thoader tanár, továbbá Rapp Ká­roly a bukaresti MNSZ szervezetének el­nöke, Pap Antal dr. a Magyar Népi Szö­vetség országos alelnökié, és nagyszámú ünneplő közönség. Rapp Károly, a helyi MNSZ elnök meg­nyitó beszédében Petőfi munkásságát méltatta. Ezután Eftimiu Victor a nagy román' iró tartott nagyhatású emlékbeszé­det, a Román írószövetség nevébefn. Bef­­szédében párhuzamot vont a nagy magyar költő és a világ más költőnagyságai kö­zött. A román! és ä magyar nép kapcsola­tairól beszélve hang súly ózta, hogy a mái román kormány arra törekedett és arra törekszik, hogy Romániában a magyarság otthon érezze magát, teljes jogegyenlő­ségben' többi polgártársaival. Corea, a nagynevű iró beszédében azt fejtegette, hogy az igazi nagy költők ai világirodalom tanulságai szerint, részt1 Vettek az emberiségért folyó évezredesj küzdelemben a barbarizmus ellen. Ezek a; költők mindig meghallották a nép pana­szait és a nép oldalán áflbttak, Úgy amint; ezt Petőfi' élete és halálának példája mu-j tatja. Az ünnepség további műsorán a nagy magyar költő legszebb verseit szó­laltatták még magyar nyelvem és román műfordításban egyaránt. Kolozsvár 1 (Kolozsvár.) Szerdán este á Rblbzsvairţ Állami Magyar Színházban ünnepélyes kéretek között tartják meg a Petőfi-émH lékestet. A magasszinvonalu előadás mű­során' Petőfi népi szellemének nagy zenei örököse: Kodály Zoltán legősibb erejű dalai, táncszámai szerepelnék Petőfi leg­­szenvedélyesebb, legforróbb szabadság­­verseivel és szerelmi lírájával váltakozva. Az ünnepi estélyen az Állami Magyar Szín­ház legkiválóbb művészeivel együttszere­­pelnek a tehetséges munkáselőadók. Külön eseménye Tesz az 'estnek Gaái Gá­bornak, a Romániai Magyar írószövetség elnökének bevezető előadása. j A vüstai és györgyfalvi táncosok Ssí ma­gyar népi'táncokat mutatnak be pömpús népviseletükben. A Petöfi-est rendezője: Kömives Nagy Lajtos. ;' I Csíkszereda Csíkszereda)' Cslkvármegye népe nagy lelkesedéssel Vett részt a Petöfi-űnnepse­­'geken. A Petőfimapok alkalmiéból csak­nem valamennyi községben ünnepélyekét rendeztek . ; ( Ä vármegye székhelyén hatalmas tömeg hódolt a halhatatlan költő emlékének. Az ünnepély első előadója Tompa Lászó, a nagy székely költő volt. Meghatott han­gon emlékeztette az ünneplő közönséget a szabadság nagy költőjére, aki életét 'ál­dozta az eszméért. K i A nagy tetszést kiváltó beszéd Után többen Petőfi-dalokat énekeltek és a köl­tő verseiből adtak elő. Albert Vilmos fógimnáziumí tanár Petőfi életéröT és költészetéről beszélt . Délután a Magyar Népi Szövetség ker­ti-mulatságot rendezett, melyen a környék­beli falvak fiatalsága is *résztvett. Uzon (Uzötn) A Magyar Népi Szövetség Uzöni szervezete vesárnap délután nagysikerű Petőfi-ünnepélyt rendezett. Különös jelen­tősége az ünnepélynek, hogy annak szín­helyéül a Mikes grófok kastélyának kert­jét választották, ezzel is kifejezve, hogy az eddig elzárt főnemesi világ a m'ulté és elérkezett az idő, amikor Petőfi ’álma a megvalósulás télé közeleg s valóban a népé a hatalom . A református dalkör megnyitó ének­számai utántöltő István református lel­kész méltatta Petőfi életet es költészetét, majd F a I Rózsika és György Benedek Petőfi-költeményeket szavaltak. Ezután B e k e György vont párhuzamot a szabad­ságharc kora és a mai demokratikus fej­lődés kora között, Farkas Károly és Benedek Sándomé Petőfi-dalokat éne­­keltek. Végül S z é p T a k i Karöly, a MNSZ he­lyi szervezetének elnöke bejelentette a vá­lasztási harc megindítását és hangoztatta, hogy minden becsületes magyarnak a MNSZ választási Hstája mellett kell har­­! oolnia. v Mindannyian legyünk ott szombaton az Astrában tartandó, Petófi-esten

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék